irta, 2002. 11. 28, 12:03:34 +0000-kor kelt leveleben:

> >Erted, szoval kifejleszti, hogy ne VERODJON vissza a radarsugar a gep
> >testerol, de azert o maga ad jelet. Nyilvanvaloan megoldottak mashogy,
> >pl. a lopakodo erzekeli passzivan mas gepek jeleit.
>
> Igen, biztos csinalnak valamit, de az nagysagrendekkel gyengebb mint amit
> aktiv radarral lehetne latni. Ebbol jon a lopakodok gyengeje: elegge

Azert talaltak ki az AWACS-et. Az ilyen, aktiv radart nem hasznalo
gepeket a kornyeken kovalygo awacs-okrol tajekoztatlyak folyamatosan a
kornyezo gepek mozgasarol, legvedelemrol, stb... A lopakodonak nem kell
"latnia" semmit, eleg ha aljuttatjak hozza azt az infot, amit latna, ha
hasznalna aktiv erzekeloket...

-- 
				SaGa

>>Ezen kivul amugy sem tudunk a ket elmelettel mit
>>kezdeni, semmifele megfigyeles, kiserlet nem tehet
>>koztuk kulonbseget, es meg pont ugyanazt is
>>josoljak. Barmelyiket is fogadjuk el, ugyanolyan
>>joslatokat ad, tehat minden
>Ez itt mar nem biztos. Ami ellenorizheto, az ugyanaz,
>de a (jelenleg vagy soha) nem ellenorizheto dolgoknal a
>ket elmelet egesz mast josolhat.
1) ha ket elmelet kozott van elvileg ellenorizheto, de jelenleg nem ellenorizhe
to kulonbseg, akkor az ket kulonbozo elmelet, majd egyszer ellenorzik.
2) ha pedig soha nem ellenorizheto dologban kulonboznek, akkor nem empirikus do
logban kulonboznek. empirikus=valahogy valamikor valahol megtapasztalhato.
ez esetben ekvivalensek, es vonatkozik ra, amit kifejtettem.

>Szerintem itt kezdodik a hit. Csak az a problema, hogy
>ugyanarra a vilagra _vegtelen_ fele, egymassal
>_egyenerteku_ hitet lehet(ne, de a legtobb hit meg csak
>nem is konzisztens) felepiteni. Gondolhatjuk akar,
>hogy a vilagunkat a Vegso Kerdes kiszamitasara hoztak
>letre (szakirodalom: Galaxis utikalauz stopposoknak),
>vagy a Rozsaszin Unikornis hozta letre es akasztotta a
>szarvara, hogy ne szenvedjen a tuzo napon. Vagy akar
>isten (barmelyik a sok ezer jelenleg ismert vagy a
>meg tobb egyelore ismeretlen kozul), hogy... <ide 5000
>oldalas leiras jon, hogy miert>. Bizonyitsa be vagy
>cafolja meg barki. Gyakori kerdes egy vallasosnak:
>honnan TUDJA, hogy nem a masik (3., 5000., stb.) vallas
>az igazi? Ha pedig tobb is "jo uton jar", ahogy
>mostanaban mondjak, akkor miert van ennyi? Akik
>raadasul regebben utaltak egymast, tehat nem
>jartak "jo uton"? Na, erre valo Occham borotvaja.
igy van.
1) nincs tenyleges jelentesbeli kulonbseg
2) metodikai problema van belole, mivel vegtelen sok kezelhetetlen elmelet orak
ozik fel
3) metodikai problema van, mivel megoldhatatlan vallashaboru lesz belole
4) semmifele gyakorlati haszna nincs, hiszen ahhoz empirikus kovetkezmeny kelle
ne
5) meg intellektualis jateknak is tul olcso, mert tul egyszeru kitalalni meg eg
y ekvivalens verziot
szoval gyermekded hiabavalo jatek.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

>A tokeletes szimulacio nem egyenerteku az eredetivel
>minden esetben.
de. per def. ez a "tokeletes szimulacio" definicioja nalam.

>Egy eredeti es egy virtualis abban kulombozhetnek, hogy
>gravitaciojuk egymsrahatasa olyan kinetikai
>torteneseket indukalhatnak, amely nem fordulna
>elo ha csak egy eredeti letezne.
nem felteteleztem kozottuk kolcsonhatast, mivelhogy az UNIVEARZUM a kolcsonhata
sok tranzitiv lezartja (ismet csak per def), ezert, ha volna az univerzumon kiv
ul kolcsonhato dolog, akkor ellentmondasba kerulnenk az univerzum definiciojava
l.
Univerzum (def): egy olyan minimalis halmaz, amelyben van kolcsonhatas, es a ha
lmaz zart az osszes elofordulo kolcsonhatasra.

Az en univerzumom (def): olyan univerzum, aminek en resze vagyok.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Feketelyuk ( 18 sor )
>> Vajon mennyire fekete ez a lyuk? :-) Azaz surusege mennyire ter el a
>>Nagy Bumm elotti tomorult Universum osszanyaganak surusegetol?
>??? barmennyire. Egyiknel sem lehet suruseget szamolni.
 Vagy nem lehet, vagy egyszeruen a fizikai torvenyeink nem teszik lehetove
a hasonlo 'comparaciot' (hasonlatot, ertelmezest).
  Sosem fogom megerteni, hisz az universum osszanyaga feltetelezesek
szerint tojas, vagy pimponglabda meretu lehetett, mig a galaxisunk
kozepen eszlelt feketelyuk masfel milliard kilometer atmeroju a
becslesek szerint, mig az anyagmennyisege az universum osszanyaganak
milliardnyi reszegyseget sem eri el.
>Sot, mielott fekete lyuk lesz, altalaban csillag szokott lenni :-) azelott
>pedig porfelho :-)
 Mindez igazolja, hogy el az a folyamat, midon minden tomeg allando
jelleggel (akaratlan} 'noveli' tomeget.
 A folyamat mindeg a korulmenyeknek megfeleloen zajlodik le, iletve
kulonbozo szabalyok ervenyesulhetnek, melyeket fizikai torvenyeknek
nevezunk. Ebbol kifolyolag teny hogy a feketelyuk elete sem allando.
 Szerintem epp ezert azt sem allithatjuk, hogy az Univerzum egyedulallo,
meg akkor sem ha ennek cafolasara vagy igazolasara semmi infonk nincs.

  Udv.Csaba.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Bolygok ( 19 sor )
>> Egy Szamoskozi Janos nevezetu magyar kutato szerint (az egyik Egely
>>Tertehnologia konykotetben szerepel) pontos meresekkel egy egyszeru
>>felmeteres atmeroju tiszta olomgomb tomeg eseten is
>>homersegletkulonbseget lehet kimutatni a gombkozep es feluleti pontok
>>kozott.
>>Marcsak azt nem tudom, hogy mindez az anyagnak vagy csakis a ternek lenne
>>koszonheto?
> Ezeken kivul azert meg elkepzelheto nehany mas magyarazat is,
>foleg ha Egely a forras;) De a felreertesek elkerulese vegett: nem
>maga a nyomas termel hot, hanem a nyomas hatasara letrejovo
>terfogat csokkenes, esetleg egyeb mozgas. Ha ezek leallnak, akkor
>mar hiaba a nyomas, nem termelodik tob ho.
 Tehat ha jol ertem, ho, esetleg egyeb elektromagneses sugarak csakis
addig keletkeznek, amig kulso hatasra az anyag belso struktualis
modosulasokat szenved.
  Pl a feketelyuk esete, rontgen iletve radiohullamokat(stb.) sugaroz a
korulotte levo anyagok elnyelesekor.
  De vajon az elnyelodes kulso vagy belso hatasok eredmenye? Azaz a
jelenlegi csillagkozi ter jelenlete (hatasa) hianyaban ervenyesulne e a
tomeg 'allandojellegu' novekedese? Mely hatas ha hot nem is, de belso
tomegsuruseg kulonbseget idezhet elo barmely tomeg anyagaban.
        Udv. Csaba.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Feketelyuk ( 18 sor )
>Egyiknel sem lehet suruseget szamolni.
 Ezen a mondaton azota is tunodom.
 Ez zvalami tomegfuggetlenseget jelentene? Az pedig azt eredmenyezne, hogy
minden feketelyuk maga korul, ugyanabban a tavolsagban (egyenlo iletve)
ugyanakkora nagysagrendu gravitacios teret hozhatna letre.
 Kerlek javitsd ki ahol tevedek.
  Udv. Csaba.

Uraim,

> >  Egy Szamoskozi Janos nevezetu magyar kutato szerint (az egyik
Egely
> > Tertehnologia konykotetben szerepel) pontos meresekkel egy egyszeru
> > felmeteres atmeroju tiszta olomgomb tomeg eseten is
> > homersegletkulonbseget lehet kimutatni a gombkozep es feluleti
pontok
> > kozott.
Hat meg egy felmeteres atméroju, kelloen dúsított urángömb esetében
(-:egy kis ideig).

> Eleg egy "tompan" hegyes kes is (ami nem szogletesen hegyes, hanem
> kisse ivesen). Ezzel a kullancs potroha ala nyulunk, ujjunkkal
rogzitjuk
> (mondanam, hogy ranyomjuk...), es a borunkre merolegesen kiemeljuk (a
> normalis iranyaban :).
> Nekem eddig az esetek 100 %-ban mukodott. Dupla haszon, hogy
> egy kanalat sem kell tonkre tenni, es a kullancs is azonnal
felszeletelheto
> a lelkes elmaszasat megakadalyozando.
Igen, de nem art egy negyed-fel fordulat, mindegy merre, a kullancs
szivokaja ugyanis nem menetes, hanem pikkelyszeru lemezkek allnak
belole ki, akit erdekel kuldok rola kepet, es vigyazni kell, s csak
annyira huzni, hogy a bor megemelkedjek egy kicsit, kb. 1 cm-t. Igy
megtartva, nehany masodperc mulva a kuli elengedi  a bort. Azert
nehanyszaz forintert en a csipeszt preferalom.

> Rendhagyo kerdes, de miert van az, hogy miutan lerantom magamrol a
pulloverem,
> persze meggondolatlnul gyors mozdulattal, es utana egnek all a hajam,
ezutan hi
> ba hagyom percekig a fejemen pullovert, nem egyenlitodik ki a toltes?
:)
Mert rossz vezeto a hajad, meg a pull-over is.

> _semmikeppen_ ne lehessen eltitkolni a talalmanyt es folosleges
legyen
> ot megolni emiatt. Normalis embernek eleg a (2-3) Nobel-dij es a
> jogdijak... Ennek most pont az ellenkezojet teszi es meg mindig el.
Remelem, meg sokaig.
Minel hosszabb ideig el, annal nyilvanvalobb, hogy egyre regebben
beszel megalapozatlanul.

Janos

Sziasztok!
Starters,

Egely nem adagolhatja lassan a felfedezeseket, mert a
> maffia/lobby/multi _mindenkeppen_ hamarabb felfigyel
erre, mint barki
> mas - tehat csak azt teheti, hogy eloszor _semmit_ nem
tesz kozze, majd
> _hirtelen_ mindent: elvi leiras, mukodes, stb. - hogy
utana
> _semmikeppen_ ne lehessen eltitkolni a talalmanyt es
folosleges legyen
> ot megolni emiatt. Normalis embernek eleg a (2-3) Nobel-
dij es a
> jogdijak... Ennek most pont az ellenkezojet teszi es meg
mindig el.
Ez akkora boduletes, hogy athallatszik Dél-Afrikába is.
Kedves Starters, Te addig vagy ertekes, amig meg van valami
a tarsolyodban, amig meg _kaphatnak_ toled ertekes
informaciot. AMINT mindent kiadtal, mar csak egy szalka
vagy, aki tudja azt, amit ok es kepes is vagy
megvalositani, mar csak annyit ersz, mint egy fereg a
konyhaasztalon, tiz fillert se, ha leesik a sarba,
beletaposod (merthiszen te vagy a kitalalo, senki,
semmilyen olvasok sem ertenek hozza annyira mint te).
Mennyit er az eleted? Mekkora uzleti erdeket serthetsz
me'g, hogy meg eppen ne legyel utban?! Egymilliot?
Egymilliardot?! Szazmilliardot?!! Ukran maffianal 50 Ft!
Hanyszoros uzlet ehhez kepest az olaj? Hanyszoros uzlet a
villamosenergia, rabszolga?!

Endre

Udv. Kibuc!
Konkret szamitasok nelkul en nem tennek ilyen kategorikus
kijelentest. Mert a Fold-Hold rendszer osszes energiajanak
csokkenese nem feltetlenul csak az egyik egitest energiainak
rovasara irando.
>  Ez nem vitas. A rendszer osszes energiaja ugyan csokken, de ezen
> belul a Holde - eppen a Fold gyorsito hatasa miatt - novekszik, mig az
> osszes hiany a Foldnel jelentkezik.
A Holdnak egyertelmuen novekszik a helyzeti energiaja,
viszont az egimechanikai paradoxon ertelmeben csokken a
mozgasi energiaja vagyis a keruleti sebessege (a gyorsito
hatas ellenere is). Valamint, ha kozben csokken a forgasi
sebessege is (tehat tovabbra is csak az egyik pofikajat
mutatja felenk) akkor csokken a forgasi energiaja is.
Vegeredmenyben egyikfajta (potencialis) energiaja no,
mig ket masik (mozgasi es forgasi) csokken. Mire alapozod
azt a kijelentesedet, hogy a novekmeny nagyobb mint a
veszteseg? Szamitasok nelkul - szerintem - ez tudomany-
osan nem megalapozott kijelentes.
Valamint teny az is, hogy a Holdon is hat a Fold arapaly-
kelto ereje annak ellenere, hogy ott nincs folyadek a
felszinen es a kotott forgas miatt a Hold kozeteire hato
deformacios erok is kisebbek, mert a gravitacios terero
valtozasai kisebbek. De azert a Holdon is vannak defor-
maciok a kozetekben, amelyek mechanikai munkaja
energiat igenyel es kozben hotermelessel veszteseget is
okoz. Mi lenne az a tudomanyos erv, amely szerint a
Fold-Hold rendszer osszes energiaja ugy csokkenne, hogy
kozben a Holde novekszik??? A 6:1 tomegarany nem is
olyan jelentos kulnbseg pl. a Juiterrel es holdjaival
osszevetve. Udv: S. Zoli

ENERGIAMEGMARADAS? (Egely Gyorgy es sokan masok)
Sarkadi Dezso 2002.11.29. E-mail: 
Szevasztok!
Az energiamegmaradas hipotezise mindossze kb. 150 evre tekint vissza. Newton ma
sodik axiomajarol utolagosan igazolhato volt, hogy konzervativ eroterek eseteir
e, illetve zart rendszerekre igazolja a mechanikai energia megmaradasi torvenye
t. Az elmult 150 ev alatt bebi-zonyosodott, hogy a termeszeti jelensegek leiras
anal az energiamegmaradas hipotezise jol teljesul, az eddig elert meresi techni
kak pontossagan belul. Tehat ma joggal beszelhetunk az energiamegmaradas torven
yerol. A megmaradasi teteleknek nagy szerepuk van, az idoben allando (ezert meg
marado) mennyisegek a rogzitett pontokat, kapaszkodokat jelentik a fizikaban. D
e az eltelt 150 ev nagyon rovid ido a fizika torteneteben, tehat mindenkor aktu
alis a kerdes, valoban ervenyes-e univerzalisan az energiamegmaradas torvenye.
Ebbol kovetkezik, hogy ha ma valaki energia-kelto, vagy energia-eltunteto beren
dezesekrol beszel, ez nem feltetlen tudomanytalan. A megiteles csak az eloadas
szinvonalara vonatkozhat es nem a targyar!
a. A klasszikus termodinamikaban az URES TER (vakuum) homerseklete definicio sz
erint zerus. A kerdes az,  hogyan definialhato URES TER. Vajon a kepzeletunk sz
erinti ures ter akkor is ures, ha van benne sztatikus gravitacios, elektromos,
vagy magneses ter. Ezeknek ugyanis van energiajuk, de az abszolut ures ternek i
s van energiaja: A kvantumterelmelet zerusponti energiat definial a vakuum alla
potra, mely nem nulla. Az ures ternek tehat zerustol kulonbozo energiaja van. A
kar ures, akar nem ures a vakuum, annak abszolut homerseklete minden esetben ze
rus a termodinamika szerint (ami ma mar kisse kovetkezetlen). Masreszt, ha az u
res ternek van energiaja, akkor van terfogati energiasurusege is, mely kisebb,
egyenlo, vagy nagyobb lehet a kozonseges anyag energiasurusegenel. Ha az anyag
es vakuum energiasurusege kozott van kulonbseg, ekkor letezhet kozottuk energia
-aramlas es akar ener-gia is kinyerheto. Egy elektromosan toltott kondenzator l
emezei kozott elektrosztatikus terenergia!
 alakul ki. Ha lazan fuggesztjuk fel a kondenzator lemezeket,!
 ez a terenergia egymasfele mozditja a kondenzator lemezeket, a ter mechanikai
munkat vegez. Mechanikai energiat akkor tuntetunk el (atvisszuk a terbe), ha a
lemezeket szethuzzuk. (A termodinamika nem tud arrol, hogy a kondenzator lemeze
k kozotti ter homerseklete megvaltozna ezen muveletek soran.) Az energa megmara
dasa tehat altalanos esetben akkor igaz, ha a kulonbozo energia folyamatokban a
z „ures” ter, a vakuum energiajat is szamitasba vesszuk. Az energia
-gepek letezesenek tehat elvileg nincs akadalya, melyek latszolagosan energiat
nyernek, vagy tuntetnek el. Az anyagi vilag es a vakuum egyutteseben, mint zart
 rendszerben talan ervenyes az energia megmaradasa, de belathatjuk, ez is csak
egy (naiv) hipotezis.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

Kedves Sanyi !

>Amit a legjobban nem ertek, hogyhogy nem csinalt meg senki animaciot,
>vagy meginkabb interaktiv progit a relativitas szemleltetesere?
Az archivumban probaltam keresni. Regebben valaki ajanlott
itt webcimet, de sehogy se talaltam.

En is hianyolni szoktam, de egyaltalan nem kizart, hogy van ilyen.
Addig is lehet fejben animalni, de vigyazat, Einstein konzervalt
agyat halala utan gyakran vizsgalgattak, (meg darabokra is
szedtek) s par eve irtak szokatlanul terjedelmes halanteklebenyeirol,
s persze felvetodott - de meg nem oldodott, hogy okossaganak vajon
oka, vagy okozata volt-e ez, vagy egyik se.  Amig nem tudjuk,
lgyunk ovatosak ! Legalabb ultrahanggal erdemes volna megnezetni,
van e odabent eleg ferohely, mielott lebenyeink rohamos
fejlodesnek indulnak, aztan jon a Nagy Bumm. :)

>gyonyoru dolgokat lehet filleres gepeken csinalni ma
A 80-as evekben a ZXSpektrum, C64, Amiga, Atari stb. roppant
kis memoriakapacitasu gepek felfutasa idejen sw. jatekokat
is forgalmazo ceg iskolai tananyag oktato programok sokasagat
is ajanlotta egyazon katalogusban. Azota nem lattam ilyen kiadvanyt.
Valszeg a weben letezik ilyesmi, persze ez se nalunk. :)

Udv: zoli

starters:
>Mindket test egyszerre es fenysebessegnel
>lassabban fog becsapodni. Tovabbra sem latom a problemat...

Nem is kell, nem is volt, en fogalmaztam rosszul.
A peldadat csak amiatt valtoztattam szimmetrikusra, hogy
'fixalt pozicioju' legyen a csillag, s a helyzet igy konnyebben
attekintheto, (szamolas is egyszerubb), s nem kelti azt az
esetleges alaptalan illuziot, hogy a csillag vagy lyuk
elmozdulasa miatt nincs ideje a behullo testnek c-re gyorsulnia.

Ha a peldat tovabb ragozzuk es feltesszuk, hogy a behullas
elott osszeomlott a csillag, s ezzel felszinenek sugara lecsokkent,
vagy mar 0-va is valt, ugy tovabb zuhan, ami beleesik.
S ha tomege relativisztikus sebessegre gyorsultan megnovekszik,
az ehhez szukseges energia a rendszerben volt eredetileg is.
Kozonseges bolygokra hullo anyagoknal csak amiatt
nem feheto fel e mindenhol meglevo belso energia a
sebesseg tovabbi novelesere, mert a felszin megallitja
oket. Ha mely godorbe esnek, az sem teszi lehetove, sot,
ellenkezoleg.

>>A latogato sajat gravitacioja, tomegenek tergorbito
>>hatasa helyileg mersekli, pontosabban befele tolja a lyuk terenek azt a
>>kritikus gorbuleti meredekseget, melynel a szokesi sebesseg a fenysebesseg.
>Ugyes! De a feny akkor is csak ugy mehet ki, ha a "latogato" felfogja,
>majd ujra kisugarozza rovidebb hullamhosszon - kulonben csak "atment"
>hozza es ottmarad az o sajat vonzastereben.

Nem johet ki feny, mindjart irom miert.
A latogato befele vonulo elulso tergorbuletenek megjelenese nem nyitja
meg a horizontot, hanem csak eltorzitja, benyomja kisse,
mert kisse mersekli a lyuk gorbuleti meredekseget,
ellentetes elojelu meredeksegeik addiciojaval.
Mar messzirol megkezdodik ez, enyhen, aztan a horizont tovabb
horpad,  de nem olyan utemben, ahogyan az utazo erkezik, azaz
kettejuk tavolsaga folyamatosan csokken a tovabbiakban.
A latogato sajat mogottes tergorbulete pedig - ami eromentes
terben haladaskor is lankasabb mint az elulso fronte, most
meredekebbe valt, mert a lyuk gorbuleti meredeksegevel osszegzodik.
(Azonos elojeluek leven - egyuttesen megnovekedik a test mogotti
hatso gorbulet.) Osszeguk mar a horizont elott eleri a c szokesi
hatarmeredekseget.
Igy a kommunikacios lehetosegek tekinteteben is - o mar a lyuk
fogsagaban van, amikor meg at sem lepte az elvi idealizalt
gombhej-horizontot.
Szokni kepes uzenetet tehat mar nem kuldhet hatra a kialakult
hatso 'gat' miatt.
(Oldaliranyban kijuttathat fenyt ebbol a maga okozta 'suppedekbol',
de az sem juthat mashova csak a lyukba, mert ott mar korpalyara
sem terhet a feny, hanem csakis a lyuk fele kanyarodhat.)
Igy tehat elotte egy zart, es hataban egy 'felkarejnyi'
reszleges horizontocska van, amikor az elvi horizontot lepi at.

Az elotte behorpadt horizontnak mar csak annyi a jelentosege,
hogy sajat magat lathatja tukorben, de kintrol mas nem lathatja ot.
(igy ellenorzi, hogy meg el :)
A horizontot nem fogja elerni, csak ha megallt a szingularitasban
(ebben nem vagyok biztos).
Megallaskor mindenesetre az mar nem lesz elotte, sem
a hataban levo plusz meredekseg.

Namost ez fejben alt.rel. kiserlet volt, amiert komoly
felelosseget nem vallalhatok. Aki raer szamoljon utana,
leteznek hozza igen mutatos differencialegyenletek ! :)

Udv: zoli

Csak annyit fuzok a reagalasokhoz, hogy macskak hordanak
nalam haza neha kullancsot, ezert korabban vettem fem kiszedo
csipeszt, de hegyesre gyartjak a karmait, amivel keptelenseg
megragadni megfelelo pontossaggal a kullancsot ugy, hogy
ne csusszon le a csipesz a nyaktajrol, vagy ne nyomodjon
meg a teste. A celzashoz tehat biztos kez kell es jo szem,
ill. nyugodt macska.

A masik, a muanyagbol keszult  ek alaku bevagassal ellatott
kanal sokkal jobb. A kanalnak van 2 oldalan atellenben
felhajlithato nyele, melyek osszepattintva hengeres fogantyuva valnak,
es huzas kozben a forgatas egyszeru. Ezzel az eszkozzel nagyon
konnyen ala lehet nyulni a kullancsnak es a teste egyaltalan
nem nyomodik meg. Azt irja a USER'S MANUAL, hogy jobbra-balra
forgatva kell kihuzni a kullancsot. Mizsei Janostol is
ezt az infot kaptam regebben. A kullancs furdancsa egyszerre
jobb es balmenetes, azaz minden szabvanyt kielegit.
Olyasfele, mint a fenyotoboz.
A legtobb ember szerint *oramutato jarasaval ellentesen* kell
forgatni. Ez valami kisiskolai, egesz mas targyu tananyagban
gyakran hangzott el, es ez ragadt meg szerintem sokakban.
En is emlexem erre a rigmusra, de mar nem tudom mivel volt
kapcsolatos. Vagy a vizcsapokat kell, igy nyitni ?
Megyek, mindjart ki is probalom. :)


Mas: az egyik macska ronda fonal-fergeket hanyt. Tudom, hogy
van ra fereghajto, de bizonyos tekintetben elkestem, mert
a feregpetek a talajban 3 hideg telet is tulelnek.
Fogalmam sincs mennyit uritett mar, es a fo gondom, hogy
emberre allitolag eletveszelyes a feregpete. Ugyanis ahelyett,
hogy kifejlodenek a fergek az emberben, atmennek a belfalon
a veraramba, aztan agyba, szembe, szivbe stb. eljutva sulyos
bajokat okoznak.
Pl. szivkamrakban is megrekednek es akkor annyi. Egyeb
horrorisztikus kovetkezmenyekrol most nem szolok.
Ugyanakkor olvastam, hogy felmeresek szerint hazankban
az allatok 50%-a ferges. (Az allatoknal mas betegsegeket
okoznak a fergek, a toxintermelesuk miatt, de az edzettebbek
kepesek egyuttelni veluk, miutan folyton visszafertozik
magukat, hiaba uritenek)
No szoval, hogyan tudja meg az ember, ha feregpete jutott
a szervezetebe ? Az intenziv osztalyon ?
Vagy kell venni egy mikroszpokot, es rendszeres kakivizit
a megoldas ?

Udv: zoli






Udv: zoli

Sziasztok!

Kibuc, koszonom a valaszt.
: Mi ebbol a tanulsag: nem 100 km-rol kell nezni:) A passziv
: felderito rendszert a frontvonalhoz kozel lehet telepiteni, hiszen
: elektronikus eszkozokkel bemerni nem lehet, eleg nekik egy jo
: alcazas.

Ez igaz, de igy csak a hatorszagot lehet vedeni. Ha a repulo 600 km/h-val
jon, akkor 20 km-rol folderitve csak 2 perc az elorejelzesi ido.

Udv,
marky

Azt hiszem, nem annyira a gravitacio nagysaga, mint inkabb a tavolsagfuggese
az erdekes. Arrol is hallottam, hogy "elegendoen kozel" a fekete lyukhoz egy
sugariranyban allo gombostu is szet tud szakadni, olyan nagy a ket vegere
hato gyorsitoerok kulonbsege,

Arpi