>Minimalizalni persze lehet a vesztesegeket akar ugy is, hogy
>valaki magnest es tekercset epit a kapcsolojaba
----
>Informacio elmeletileg akkor "veszik el", ha lecsokken a jel-zaj
>viszony a detektalhatosagi hatar ala, azaz 1) az energiat olyan formajura
>alakitjuk, amire nem erzekeny a detektor [kikapcsoljuk a szamitogep
>tapegyseget, amitol a RAM-ban levo informacio ho"ve' alakul] vagy 2)
>megemeljuk a zajszintet.

Rossz latni, hogy van akinek az informacio az informacio rogziteset jelenti,
mai, konkret megoldasokkal kivitelezve, mint pl ram vagy kapcsolok.
A gondolat is informacio.  Emlekek a nagyirol is informacio.
Eleg negyzetekre szabdalni egy telefonszamokkal teli papirt
es maris elveszett az info. Informacio minden gondolat es erzes, inger.
Tudom, hogy a pinceajtot hogyan kell kinyitni, amikor beragad,
ez is info.  Ezek egyben energiak is lennenek?
Mellesleg, az informacio tobbszorozheto, sokszorosithato, masolhato.
Ezek szerint megis keletkezhet energia??  Na neee!!

Azt elfogadom, hogy informaciot rogziteni vagy tovabbitani energiaba
kerul, akarmilyen kicsibe is, de nem nulla, OK. De az info puszta lete,
mint energia??

BM

Zoli,

>Nekem gyanus, hogy info es energia nem azonosak mert pl. altalanosan
>nem jellemzo, hogy az energia mertekehez koze lenne a hozza
>rendelheto informacionak.
Nem azonosak, de ....

>Ha pedig kvantitative nem hozhato'k egyertelmu kapcsolatba
>egymassal, akkor mikent is lennenek ekvivalensek ?
kvantitative egyertelmu kapcsolatba hozhatok.
 ...mint korabban megirtam, 1 bit informaco feldolgozasahoz legalabb kT ln 2
energia kell. Ezt tobb, kulonfele megfontolasbol levezettek az
informacioelmelet klasszikusai (Neumann, Shannon....)


>Az informacio torlese ugy tunik, tenyleg csak energia-veszteseggel
>oldhato meg, de a veszteseg mertekenek megint nincs szorosan koze
>kvantitative az informaciohoz.
A fentiek ertelmeben nagyon szorosan koze van.


>Minimalizalni persze lehet a vesztesegeket akar ugy is, hogy
>valaki magnest es tekercset epit a kapcsolojaba, aztan valahogy
>hasznositja az indukalt villanyt, pl. auto-sokkolashoz,
>'L'-be billenos napokon... :)

Vannak torekvesek az infomacio tarolasahoz hasznalt energia visszavezetesere
a szamolasi folyamatba, a dolgot ugy hivjak, hogy reverzibilis szamitogep.
Ennek az a jelentosege, hogy mar most is a szerkezeti anyagok hovezetese a
legerosebb korlat a szamitastechnikai hardver fejleszteseben.


>De igazabol a veszteseg miert is veszteseg ?
Termeszetesen a veszteseg csak az elektromos ezergia szempontjabol
veszteseg, a szoba futese szempontjabol nyereseg. Hideg teli napokon tehat
lojetek be a szamitogepeteket.....
Trefat felreteve: az informacio feldolgozasa kozben el kell disszipalni nemi
energiat. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy bizonyos kapacokat ki kell
sutni. Ez valami vezeteken keresztul lehetseges, az energia itt hove alakul.
Lehet nagyon kis ellenallason kisutni, akkor kevesebb ho keletkezik, de
nagyobb elektromagneses sugarzas.

>az eredeti allitasnak van alapja, csak maskepp kene megfogalmazni,
>hogy igaz legyen.
En azt hiszem, legalabb olyan ekvivalencia all fenn az informacio es az
energia kozott, mint az anyag es az energia kozott.

Kedvenc peldam a ket atom, elektronburkokkal.
Egyikben egy elektron kisebb energiaszintre ugrik.
A masikban egy elektron ugyanannyival magasabbra ugrik.
Ezek a tenyek.

Mi meg adjuk a koritest: hat az egyik atom kibocsat egy fotont, es persze a
tomege is kisebb lesz annyi energianak megfelelo tomeggel, amit a foton
elvisz, a masik atom elnyeli a fotont, persze tomege is nagyobb lesz az
elnyelt energianak megfeleloen. A foton tulajdonkeppen azzal az
informacioval ekvivalens, hogy az egyik atomban tortent valami. Tehat a
vilagegyetemet az informacio "kormanyozza", a fizikai torvenyek
ervenyesulese az informacio terjedesen keresztul tortenik. A hatas, amit az
univerzum elemei egymasra gyakorolnak, a "valtoztatokepesseg", amit az ujabb
fizikakonyvek hasznalnak az energia fogalmara, ezek mindig informaciot is
jelentenek.

Janos

<sarkadi=haea.gov.hu> írta "Re: Hipotezis" témában:
(2002. május 15.)

> //SD: amit az iskolaban tanulunk, az ALAPOT jelenti, a kreativ
> ember megprobal fejleszteni, ha van egyaltalan sajat gondolata//
 Sot, kreativan gondolkodni meg konnyebb is, ha nincsenek mindig lab
alatt azok a franya alapok:)

> //SD: ket azonos magspinu es azonos elektronspinu ZP hidrogen
> nem alkot H-molekulat, sem para-t, sem orto-t!!!//
 Ugy latszik akkor eppen hianyoztam, mikor ezt tanitottak:) Tudnal
ajanlani valami forrasmunkat, amibol potolhatom ezt a hianyossagot?

>> Két neutron nem alkot atommagot. Ha a spinjeik azonosak, nem vonzó,
>> hanem taszító hatás lép fel a Pauli elv miatt.
[...]
> //SD: A BS elv vonzasra es kotesre mond allitast, a taszitas
> kozombos//
 Szerintem is:) De akkor mi ertelme van az elso allitasnak?
 
> //SD: a kemiahoz nem ertek, de szerintem polimerizacios reakcioknal
> nem ket, minden parametereben azonos molekula kot, hanem
> kettonel tobb.//
 Polimere valogatja. Dimereknel egyertelmu a dolog, de pl. a
molekulalancokat is el kell kezdeni valahol, nem egy pillanat alatt
all ossze a teljes hosszusagu lanc, hanem fokozatosan, a vegeinel
novekszik.

> //SD: a szimulacio nem a valosag
 Ez igy igaz. Viszont a newtoni gravitacios torvenyen alapulo
szimulaciok alapjan rendre eleg pontosan elore jelezhetok pl. az
egitestek mozgasai. A BS modszer szerintem erre eleve alkalmatlan,
hiszen meg a legoregebb indian sem ismerheti az alfa parameter pontos
erteket a tavoli galaxishalmazokra, a csillaghalmazok tagjaira, de meg
a mostanaban sorozatban felfedezett kettos kisbolygokra es Kuiper-
objektumokra, vagy akar csak a Pluto-Charon kettosre sem. De ha tudsz
javasolni olyan, amatorcsillagaszok altal is elvegezheto merest,
amivel egyertelmuen cafolhato a newtoni, ill. alatamaszthato a BS-fele
leiras helyessege, szerintem Kalman szivesen segit a megszervezeseben.

  Egyebkent csak a hecc kedveert: ajanlom figyelmedbe a
http://www.newswise.com/articles/2002/5/SOURCE4.SNW.html linket.
Ha felveszed a kapcsolatot a cikkben emlitett kutatoval, egyutt talan
tudtok valamit finomitani a hipoteziseden;)

                                                          Kibuc

Kedves Lista!

Jo elvettetek a kedvemet... :-))) Igazabol csak hobbibol erdekel a dolog. A 
gazdasagi hasznositasra nem gondoltam... :-))) Persze lehet, hogy a tavoli 
jovoben... :-)) Kicsit pontositom a dolgot. A feladat funyiras lenne... :-) 
Mar marhara unom... :-))))

A cm-es felbontas, csak sajat elkepzelesem. Igazabol csak nagysagrendi dolog. 
Ha mondjuk a jarmure erzekeloket (bajusz) teszek, akkor a kevesbe pontos 
helyzetmeghatarozas elegendo, az auto autonomiajanak novelese aran. Ez a fak 
problematikajat is megoldana, mert ha egy pillanatban nem latja az autot, 
akkor legfeljebb huppog egy picit. Amikor ismet kikerul a fa "arnyekabol", 
akkor meg megint tudja kovetni. Vegul is csak egy kert es nem dzsungel... :-)

Ahhoz a megoldashoz mit szoltok, ha mondjuk ket adot telelpitek, ami allando 
hullamokat allit elo. Az interferenciakep egyfajta racsozatot jelent, amiben 
a jarmu meghatarozhatja a sajat helyzetet. Mondjuk ez pont ellentetes az 
eredeti feladattal (itt a vevo mozog es az ado all). 

A jel gyenguleset nem vehetem szamitasba? Ha gombszeru a sugarzas, akkor a 
tavolsag negyzetevel csokken az intenzitas. Az auton lenne az ado. Igy a jel 
gyengulesebol szamithatnam a tavolsagot es tobb vevovel meghatarozhatnam a 
kocsi helyzetet. Ez butasag?

Arra is gonoltam, hogy az auto tetejere egy fenyforrast szerelek. A vevok 
forgo tukrokkel lennenek ellatva. A feny erzekelesenek idejebol lehet tudni a 
tukor helyzetet es akkor tobb vevovel meghatarozhatnam az iranyokat (egymast 
metszo egyenesek). Ezt nem lehet a radios megoldassal megvalositani? Egy 
keskeny savban (itt nem a frekvenciara, hanem a veteli szogre ertem) 
figyelnek es a figyelesi savot forgatnam korbe. Az autokon lenne egy ado.

Arra is gondoltam, hogy vegso esetben feltekerek egy dobra egy kis damilt. A 
damil letekeredesebol tudom a tavolsagot, az iranyabol meg az auto iranyat (a 
jo oreg polar koordinatak :-). Ha a kocsin is merem a damil szoget, akkor a 
kocsi helyzete is meghatarozhato. Nemi logikaval azt is ki tudom 
kovetkezeteni, ha a damil beleakadt valamibe, mert a szogvaltozasi sebesseg 
az allo reszen nullara csokken, mig az auton megno (mikozben a letekeredesi 
sebesseg nem nulla). Ennek az eljarasnak az a hatranya, hogy minden autohoz 
kell egy ilyen kutyu es vigyazni kell egymasra es egymas damiljara is. 
Viszont nagyon egyszeru(nek tunik :-).


Mi a velemenyetek a dologrol?

EIK && udv From:, a nehezkedesi torvenytelen

Kedves Lista!

Kicsit beszelgettem a kollegammal az ugyrol. Ket dolog jott elo. 

Az egyik a haborus filmekbol ismert forgo antennas bemerokocsi elve. Tegyuk 
fel, hogy minden auto egyfajta azonositot kuld ezt az antenna forgatasaval 
meghatarozhato az irany, igy ket ilyen kutyuvel a sikban megkaphatjuk a 
helyzetet. Gond lehet, ha egyzserre tobben is adnak.

A masik lehetoseg, hogy nem elektromagneses sugarzast, hanem hangot 
hasznalok. Ez talan egyszerubb. Legfeljebb a deneverek es/vagy a kutyak 
fogjak rosszl erezni magukat... :-)


Mi a velemenyetek?

EIK && udv From:, a hangorkankabat

Sziasztok!

Vigyazat!!! nem igaz, hogy: adat <=> informacio
A szamitogep adatot tarol es adatokon dolgozik! (mivel a hw es a sw kozott
sincs igazan eles hatar, igy ez sem igaz teljesen, de most nem ez a lenyeg)
Az informacio vmilyen kituntetett (nem mint Hos Anya:-) elrendezest jelent,
tehat ha egy adathalmazt informaciotartalommal ruhazunk fel, csokkentjuk az
entropiajat. Ahoz meg ugye energia kell. Ugyanez vissza: ha az adathalmaz
elveszti informaciotartalmat, entropiaja nol.
Na persze ebbe is bele lehet kotni, mert ugye van olyan Def. is, hogy
Egy jelsorozat informaciotartalommal rendelkezik, ha ertelmezese dontesi
bizonytalansagot csokkent.
Na ja, de kinek?
(ISO szerint: informacio, az adatnak tulajdonitott jelentes.)
Szoval egy adott kozlemeny kinek-kinek mas es mas informaciotartalommal
birhat, de a lenyeg, hogy ha plusz informacioval ruhazzuk fel, entropiajat
csokkentjuk. (mint a mar korabban emlitett Maxwell-demon feloldasanal) Ezt
az energiat az inteligens leny sajat entropiajanak novelesevel allitja elo.
Na ezert kell annyit kajalnunk.
Az, hogy milyen jelszinteket kell biztositani, meg mekkora energia kell a
tarolashoz, az mar az adatatvitel es tarolas problemaja, jarulekos
koltsegek.

Udv, Sipi

Kedves Endre,

gravitacio -- hopp meg egy hiba irasodban szerepel:
> a peldaban sikban szamoltam, ezert negy, de ez nem lehet gond

Nem neztem az abradat es az irast is csak atfutottam, de lehet, 
hogy pontosan ez a baj. Hangsulyozni kell, hogy egy gombhej tere
es nem egy gyuru tere az, amit a kozeppontba lehet suriteni.

Ha a peldat sikbelive egyszerusitjuk, akkor viszont csinalhatjuk a
kovetkezo konnyebb tesztet kezdetnek.  A matematika (fizika) azt 
mondja, hogy sikban egy korlap vagy gyuru eredo *gravitacios* ereje
megkaphato ugy, hogy az egesz tomeget a kozeppontba koncentraljuk 
-- ha (es ez fontos) az erotorveny 1/r. Annak megfeleloen, hogy a 
sikban 1/r szerint csokkenne az erovonalak surusege. 

Erdemes lenne kiprobalnod, erre mennyire mukodik. Csak a negyzetet 
kell lehagyni az 1/r**2 -bol. 

udvozlettel
kota jozsef

u.i. ha mar dimenzioknal tartunk, en is kekeckedem a timespace ugy-
ben. Milyen elektromos teret kell vennunk az egydimenzios dobozban?
Es mi lenne a fotonnal ?

Kedves David!

> Azert persze csak "integralva" van [a Voyagernel] szurkulet.

Jogos az eszrevetel -- elfelejtettem, hogy a Voyagernek nincs
legkore. 
Deli szurkulet akkor lenne, ha a Foldet tennenk ki, szazszor 
messzebb a Naptol

udv
kota jozsef

Sziasztok !

>> Feheret meg nem lattam, de az is letezik.

Voros Jozsef:
>Biztos, hogy lezer az? 
Asszem nem. Mondtak, hogy szokott lenni, de most epp nincs...

>A feher nem spektralszin, igy monokrom feher feny nem letezik. 
>Elvileg persze lehetne piros, zold es kek lezerbol feher
>keverekfenyt kesziteni, de mire lenne ez jo?
Amint rajovok, megirom. 
Amugy az RGB red,green,blue vagy rot,gelb,blau - vagy ez mindegy ?

Sajnos nem ismerem a LED-ek es lezerdiodak lelkivilagat.
Foleg az kavar meg, hogy a kb. 90-es evekben megjelent nagy 
fenyereju ledek fenye erdes feluletre vetitve epp olyan 
interferenciasnak latszik, mint a lezereke szokott.
Nem lehet, hogy gyartasi hiba folytan ezek veletlenul fe'l-lezerek 
lettek ? :)
A lezerek monokronitasat mindig hangsulyoztak, de egyszer
egy szabadteri rendezvenyen eszrevettem, hogy a kozelrol
zoldes-sarga szinunek latszo lezer fenye jo messze az
agyutol mar ket kulonbozo szinunek mutatkozott, es olyan volt, 
mintha sargat es kekes-zoldet vetitenenk egymasra, 
es a foltok nem jol fedik egymast, vagy nem homogenek. Ez normalis ?

A penzvizsgalokban tenyleg logikusabb az egyszerubb led, de 
latatlanban sosem lehet ezt tudni.
Olvastam rola, hogy voros feletti frekvenciat manapsag 
felvezetosen ugy (is) generalnak, hogy lezerdioda alapszinenek 
felharmonikusat allitjak elo. (nem derult ki hogyan.) 
Tavaly a Panasonicnal kb. 10szeres hatasfoknovelest, es 
3-szoros meretcsokkentest sikerult ilyen eszkozoknel elerni, 
s az uj DVD-kben ezt alkalmazzak. ( nem tudom, hogy maris, vagy kesobb)
Aztan mivel a tomeggyartasban mindig van olyan selejt, mely
mukodokepes, de igenyes celra nem jo, igy nem lepne meg,
ha kinai penzvizsgalos kulcstartokban kotottek volna ki ezek,
vagy egyes gyartok igyekeztek megszabadulni a korabbi 
'gyenge eresztestol', mielott teljesen ertektelenne valna az aru
es mar kilora sem veszi meg senki, amint a Panasonic termeke
berobban a piacra.

Megvan, mire lenne jo feher lezer !
Mar unalmasak a szokasos kulcstartok. :)
Nagyobb teljesitmenyu feher lezer nekem arra lenne jo, 
hogy olyankor amikor a a tulontul hosszu telkem 
vegeben kapirgalok este - a messze levo hazbol viszonylag 
kis veszteseggel juthatna el oda a feny, amit poznan levo 
lencsevel lehetne helyileg szetszorni. 
(Hogy RGB keverek a feny, nem okoz problemat, mert a gaz 
attol meg gondolom felismerheto.)
Aztan amikor visszabattyogok a hazhoz vaksotetben, 
akkor ele'm vilagitana, hogy ra ne lepjek az osvenyen bekara 
vagy eticsigara.
Amugy tavolrol UV lezerrel gerjesztheto fenypor is kene.
Mugyumolcsoket tennek fel a potencialosan legveszelyeztetettebb 
gyumolcsfamra, es amikor ejszaka hivatlan vendegek jonnek 
(mert kerites nincs) akkor legnagyobb meglepetesukre a 'gyumolcsok' 
elkezdenenek vilagitani. Hatasosabb a dolog, ha egyuttal dorgedelmes 
hang rivall rajuk egy madarfeszeknek alcazott hangszorobol, hogy 
ne egyenek a tiltott gyumolcsbol !
Aztan nem artana meg egy abszolut zajtalan mukodesu, komotosan 
araszolgato onjaro lezeres gyomirto gepecske sem, melynek utjat ejszaka 
nem lathato fenyu lezer kovetne, es az toltene az aksijat. 
Hogy ne tevedjen at a szomszed telkere, lezeres 'keritessel' oldanam
meg. 

Udv: zoli

Kedves Mar Nemtomki!

> : Van nehany kis elektromos kisauto, aminek a helyzetet meg szeretnem
> : hatarozni egy kb 30m x 30m-es terepen cm-es pontossaggal.

Szerintem jo lenne az otleted, amit leirtal, de azt gondolom, erdemes lenne irn
od
egy mosolygos levelet mondjuk az Industrial Light and Magic-nek (vagy inkabb
azoknak, akik a Final Fantasy filmet csinaltak), ha szepen kered oket, ott bizt
osan
valaki szakit ra idot, hogy leirja hogyan mukodik a mozgasszkenner.

Valami pottyoket ragasztanak az szineszek testere es a gep abbol kitalalja, hog
y
hol vannak a pottyok. Mivel esetedben csak annyi pottyrol van szo, ahany kisaut
o
van, lehet meg tudnad csinalni hazilag vagy akkor erdemes a Varga Studio segits
eget
is kerni (hatha), mert ugy tudom nekik is van ilyen szkennerjuk, azt hiszem ok
csinaltak a Johnny Quest 3D-s bejatszasait es abban hasznaltak mozgasszkennert.

Udv: Endre

Kedves Valenta Ferenc,

> Errol beszeltem, ez nem igaz. A pontok helyvektorainak szamtani kozepe
> a centrumba mutat, a szimmetrikusan elhelyezkedo tomegelemekre hato ero-
> vektorok szamtani kozepe viszont nem! Az irany stimmel, de a nagysag nem.
> A negyzetes torveny miatt... Csak egyenes aranyossag eseten mukodne ez a
> felbontas. Egyebkent ha letezne ilyen szimmetria, akkor az az integralbol
> is latszana. Sajnos nincs, ezert kell kiintegralni.

Szerintem az integralt le lehet ellenorizni integral nelkul: igy, de rendben va
n,
egyszerusitsuk le a dolgot, vegyuk ki a vektorokat elso lepesben. Most csak
kerdezek, igy biztosan kiderul, hogy a *modszerben* hol van a hiba.

Ket test vonz egy harmadikat (bolygo eseteben es lehet talalni sok ket testet, 
ami
vonza a harmadikat a muholdat). Ekkor ugye a kozos tomegkozeppont vonza kvazi, 
ugy
szamoljuk, ugye? Lehet hogy nem, majd megmondod, en penzugyon dolgozom,
megkophattak az ismereteim, de igy emlekszem. Es jonak kell lennie, mert ugye a
kozos tomegkozepponttal szamolunk a bolygo eseteben is: bolygo kozepe, tehat
atlagoltuk a bolygot.

m--------------m1--------------x--------------m2

m=m1=m2=1, egysegnyi tomegek, es egy egyenesbe esnek
r(m-m1)=r(m1-x)=r(x-m2)=1, egyenlo tavolsagra vannak

JOL gondolom, hogy m1 es m2 tomegkozeppontja az x helyen van? Ahonnan ugye
szamolhatom a ket tomeg osszeget, tehat:
F=(m1+m2)/r^2, ahol r az m termeszetesen az m es az x kozotti tavolsag. Ennyive
l
vonza tehat m1 es m2 az m tomeget. Igen?

Itt most megallunk, varom a valaszodat. Termeszetesen masok is valaszolhatnak, 
nem
csak kizarolag Ovele kivanok csevereszni. :))

Kedves Sipi,

> Talaltam par kb. adatot (az adatok csak tajekoztato jelleguek:-):
> - napsugarzas: 5,6 * 10^24 [J/ev]
>   ennek kb. 1/3-a kapasbol reflektalodik
>   foldfelszinre kb. fele jut le
> - fotoszintezis energiafelhasznalasa: 6 * 10^21 [J/ev]
> - emberiseg energiafelhasznalasa (1975): 2,5 * 10^20 [J/ev]
> - manapsag kb. ennek duplaja
>
> 10^11 [db izzo] * 60 [W] = 6 * 10^12 [W]
> 1 ev = 24*365 ora = 8760 ora
> 6*10^12 [W] * 8760 [h] * 3600 = 1,9*10^20 [J/ev]
>
> A globalis felmelegedest - egyenlore - nem a hoszennyezes, hanem a CO2 es
> tarsai okozzak.
> Igy mar asszem lehet saccolni, hogy nem lenne akkora a "hutesszamlank" mint
> a villanyszamla.

Huuu, koszonom! :))) Ezek szerint abban az esetben, ha NETALANTAN tevedunk es u
gye
10-20-100 ev mulva olyan kis teljesitmenygeneratorok fognak zummogni a minden
haztartasban es kozepuletbe ugye :), batran egvehagyhatjuk a villanyt, mert nem
okoznank vele okologiai katasztrofat. Az eddigiek alapjan..

Erdekes a megfigyeles, hogy ebben az esetben az emberiseg energiafelhasznalasa
1.76-szorosara emelkedne az 1975-os erteknek, ha ez azota novekedett, akkor mon
djuk
kb. a masfelszeresere. :) Hm...

Koszonom a hozzavetoleges szamitast. :)

Udv: Endre

Sziasztok!

A Naprendszer hatara temarol jutott eszembe valami.

A Foldet ugye eros napszel fujja, ami azt jelenti, hogy a Fold
gyakorlatilag a Nap legkoreben kering. Tehat ott kint nem vakuum van,
hanem egy ritka legkor.

Ennek a surusegeloszlasa biztosan ismert, ki kellene szamitani, hogy
mekkora (milyen vastag) foldi legkornek felel meg a Nap legkore a
Nap-Fold tavolsag eseteben. Ebbol tudhato lenne a Nap legkorenek
toresmutatoja es ezzel ellenorizni lehetne azt, hogy most akkor a
gravitacio hajlitja el a fenyt a Nap mellett, vagy az a gazkorona, ami
korulveszi, es amibe bekerul a feny es elhajlik, mert nem tehet mast,
elhajlik.

Illetve most jut eszembe, hogy ugye a Napszel negativ toltesu, akkor ez
azt jelenti, hogy a Nap folyamatosan pozitivval valik, hiszen
megnovekedik benne a protonok aranya, amelyek egy resze ha szetszakad se
tud neutront alkotni egy elektronnal :)), mivel abbol kevesebb van. Na
most ezek az elektronok a napszellel szepen eltavolodnak valameddig, egy
reszuk fennakad a bolygokon, aszteroidaoveken, de vegul elmeletileg az
Oort-felho aszteroidain, igy kialakul egy kvazi-atom, vagy meta-atom, a
Naprendszer, melynek kozepe pozitiv, protonokbol es neutronokbol es
egyre kevesebb elektronbol all (atommag) es egy negativ toltesu
kvazi-elektronfelho, legtavolabb az Oort-felho, amely egy
kvazi-elektronhejnak felel meg. Erdekes megkozelites..

Mi errol a velemenyetek?

Endre

> =======================================================
> Felado :  [Germany]


 > Pedig nem nagyon. Nagyon nagyon dragan sikerult egy ici-picivel 
 >pontosabba tenni. Nem sokkal. Lehet, hogy 'urban legend': Eotvos csak 
 >addig tudott olyan pontosan merni, amig elt a jo kezu segedje, aki >nagyon 
jo torzios szalakat tudott huzni...
Azt tudjuk, hogy a torzios ero az ileto szal hosszatol is fugg.
Eotvosek nem alkalmaztak meteresnel hosszabb fuggoszalat, az inga 
hordozhatosaga miatt.
A masik tenyezo a tomeg meret, mely a meres fontos meghatarozoja
de a fuggoszal birasi kepessegei korlatozzak.

  A lenyeg viszont, hogy ok nem vegeztek egyhelyben huzamos ideig (egy ev) 
igy dinamikai es egyeb kvantum jellegu hatasokat nem erzekeltek, vagy ehez 
nem volt eleg erzekeny a muszer (ezt nem hinnem), hiszen egy uszomedences 
megoldas is megteszi.
Habar az "otodik" ero kerdese igencsak felmerult.
   Csaba.

> E-mail :  [Hungary]


>.. hogy van egy Niburu vagy Planet X nevu bolygo, ami 23x
>akkora, mint a Fold [nem tudom, hogy kiterjedesre vagy tomegre], es 
> >3660evente tiszteletet teszi a galaxisunkban.
>Riogattak a levelben a Fold forgasiranyanak megfordulasaval, 
> >jegkorszakkal...
Semmi, de meg tudomanyos alapja sincs.
Akkora tomeg nem rendelkezhet evezredes periodusu palyaval.
Otmiliard eve vagy befogta volna a Nap gr.terereje, vagy elszorja.
Az mas ha a naprenzszer a galaxis mag koruli tobbmilio eves utjan talalkozik 
vagy talalkozhat hasonlo objektumokkal de azokat a csillagaszok detektaljak. 
(mint a legutobi aszteroidat :-)  )
   Csaba.