Kedves Magnistor, - bocs a tumultusert, probaltam nem elerni a
sorlimitet.
#1848:
> Ha energiaval is kifogyhatatlanul lennenk ellatva, talan azzal sem
> takarekoskodnank. Lehetne azt szabalyozni, hogy ki mennyit
> fogyaszthat. De kerdem en ki tartana be a limitet, kinek
> lenne erdeke hatekonyan ellenorizni?
Erdemes elolvasni ujra Magnistor _egesz_ levelet a 1848-asban, ezt az
olvasoknak mondom, hogy ne csak a valaszt olvassak. Ugyanis jelentos
dolgokat mondasz ki, gyakorlatilag igazad van, csak megsem idezhetem be
egesz leveledet. Egyetertek veled, es megis mashogy gondolom, mert mast
_is_ gondolok. Az altalad fent leirt tenyezok gyakorlatilag
pszichologia. Marmint mondanam, hogy annak klinikai esete, mivel ezek a
fenti dolgok az emberi gyarlosag, felelotlenseg es nemtorodomseg, es
egoizmus megnyilvanulasai.
Ez a tarsadalom beteg. Raadasul ez egy 22-es csapdaja, hiszen sajat
nemtorodomsege teszi nemtorodomme, sajat felelotlensege teszi
felelotlenne, egoismusa egoistava. Hat ez eleg szonokira sikerult :), de

mirol is beszelek. Roviden peldalozok, aztan tovabbmegyek: Gyakorlatilag

- ezt Ti is latjatok nap mint nap - jelentos onzulleszto tevekenyseget
folytatunk. Elsosorban az amerikaiak akciofilm-dompingjevel tokeletes
oktato- es kikepzofilmeket vetitunk a gyermekeinkek, ezt supportalja meg

a szamitogepes jatekok egyre novekvo eroszaktartalma; folyamatosan arra
kepezzuk a felnovekvo generaciot, hogy milyen keveset er az emberi elet,

masodsorban pedig ugyanezen filmekbe beepitve olyan mintat is mutatunk,
hogy akinek penze van, mindent megtehet. Hiszen van penze.
Ez nagyon karos. (Olyannyira, hogy nem is kell Nibiru, nem kell
Nemesis, nem kell atomhaboru, se virushaboru: ebbe mindenkeppen
belepusztulunk. Ket-haromszaz ev.) De ezt ti is tudjatok. (Tenyleg meg
atomhaboru sem kell, az amcsik _rasszerzekeny_ fegyvert fejlesztettek
ki... Tehat mondjuk a feketek meghalnak, a feherek nem. Aztan jon az,
hogy a barna- vagy a zoldszemuek meghalnak, a kekszemuek nem. Utana
jonnek a buzik, es sorolhatnam. Ilyen hatartalan rasszizmust kerem
szepen meg nem latott a vilag. Hitler csak a zsidokat irtotta, de a
szeretoje zsido volt. Talalt, sullyedt: generzekeny virus.)
Meglatasod tokeletes, hiszen pontosan azt ismerted fol (sot, mar
termeszetes szamodra), amit Lenin nem. Hogy NEM vagyunk felkeszulve a
bosegre. Egyszeruen nem vagyunk eleg felnottek hozza, mert csupan egy
gyermek cselekszik felelotlenul, felnott soha, ezt jelenti a felnottseg.

De ez az allapot a _boseg_hianyaban_ nevelkedett elme allapota. Aki
szamara termeszetes, hogy mindent elerhet es nem kell attol felnie, hogy

egyszer valaha is nem lesz ra kepes, az a gyermek, amelyik igy
nevelkedik, felelossegteljes lesz es nem fogja megtenni azt a barmit,
amit megtehetne. Ez pszichologia, ne menjunk most bele, mert szazoldalas

tanulmany lenne belole.
DE, mindettol fuggetlenul: IGY: biztosan kipusztulunk. UGY: talan nem.

> Igy belathato, hogy a szegenyebbek, akik egyik naprol a
> masikra elnek, csak tobb koltseg (munka) aran juthatnanak a johoz.
Amit meg irtal: regi technologia megadoztatasa, szegenyeknek reszletre,
jo otletek. Javitani lehet a dolgon meg azzal is, hogy az a
szegenyreteg, amelyik kezdetben meg nem tudja megengedni maganak, egy
darabig meg kaphatna az aramot egy eromubol (de nem akarmilyenbol,
mondjuk egy Szabo prof. felebol), ami igy olcso lenne, viszont az
eromubol befolyt haszon nehany ev alatt csokkentene a kis szerkezetek
magas arat, lehetove teve ezzel azt, hogy a szegenyebb reteg is
megvasarolhassa a keszuleket.
Itt befejeztem volna a gondolatot, de tovabb is haladhatnank, mert
erdekes kovetkeztetesek vonhatoak le. Tetelezzuk fel, hogy telitodik a
piac, melyet kovetoen mar nagysagrendileg kevesebb uj keszuleket kell
gyartani (kiveve ha szandekosan rosszminosegure es eldobhatora
csinaljak, de aki ebben most fantaziat lat, vagy akar evekkel kesobb
olvasva ezeket a sorokat, azonnal tegyen le rola es felejtse el, mert
ennel felelotlenebb es vegzetesebb lepest talan nem is tehet, mindjart
kiderul, hogy miert), inkabb csak szervizelni, kisebb utanpotlas stb.
Azert ez is jelentos, de nagysagrendileg elmarad a kezdeti nagy
beruhazas mellett, ami tehat munkahelyvesztesekkel jarna, hiszen a
lecsokkent igeny miatt szamos gyarat be kellene zarni. Ez termeszetes
folyamat, es NEM szabad tole megijedni, ma mindenki megijed, ennek
kovetkezmenyekent felelotlenul lerontjak a termekek minoseget. Mi a
megoldas? Kepzeljuk csak el, a piac telitodeset kovetoen tehat hazamegy
a nyolcmillio a gyartasbol vilagszerte elbocsatott alkalmazott. Mint
mond a kormany(ok)? Ha buta, akkor elkezd valahogy keserversen
segelyeket szervezni es halkan csikorgatva a fogat ezerszer megbanja,
hogy anno tamogatta ezt a vilagmeretu energetikai fejlesztest. Ha okos?
Azt mondja: Olcso az energia. (Nincs ingyen, mivel a gyartashoz es a
termekteriteshez kapcsolodo munkanak is van koltsege.) Ugyanakkor itt
van a nyakamon tobbmillio friss, muszakilag kepzett munkanelkuli. Mi a
teendo? Fejlesztes! Anno domini nem csak energiatermelo kutyuk voltak a
20. szazad masodik feleben, hanem voltak mas ordongossegek is.
Fejlesszunk pl. antigravitacios hajtomut! Azzal bizony az egesz
Naprendszert behajozhatnank! (Szoveg ugyanaz: nem tudjuk hogy mukodik,
de nem hagyhatjuk figyelmen kivul a potencialitast etc. etc.) Ez nagyon
jo, mivel ezt lehet alkalmazni autoban, repuloben, tengeralattjaroban,
urhajoban, modositas nelkul. Ami koltsegpotencialt eddig az energiara
pazaroltunk, azt immar fordithatjuk masra is! Fejlesszuk az oktatasi
rendszerunket, fejlesszuk a kornyezetregeneralo technologiakat,
fejlesszunk holografikus gyartasi technologiat, fejlesszunk ezt,
fejlesszunk azt, van itt nekem nyolcmillio munkanelkulim.
Hat ja... Igy mukodne a tarsadalmunk, ha rendesen mukodtetnenk, es nem a

kepzetlen, muveletlen uzletemberek vezerelnek a tarsadalmat, hanem
bolcs, kepzett, felelossegteljes emberek, akik valoban alkalmasak erre a

szinte felmerhetetlen felelosseget jelento szerepre.
(Figyelitek az orszaggyuleseket? Oltonyben es nyakkendoben... Mintha
barmi koze lenne a dolognak az uzlethez (sajnos van, persze). Es amikor
az egyik valami jot mond, vagy befejezi a beszedet, akkor mindenki
osszeutogeti a kezet. Tisztara mint a gyerekek a babszinhazban. Hol itt
a meltosag, hol itt a bolcsesseg? :( Szomoruan latom, hogyan
agonizalunk.)

> Valoban sok munkat adna egy idore, de ne feledd, hogy a jelenlegi
> mukodo uzemek szerte a vilagban, most is gyartanak valamit.
> A tulajdonosnak igazan mindegy mifele termek hozza a
> profitot, igy az atallas sokkal olcsobb, mint uj uzemet epiteni,
> uj munkaerot felvenni. Igenis, az atmeneti -max. nehany eves-
> idoszak utan olyan gazdasagi rcesszio razna meg a vilagot, ami
> meg soha nem volt.
Igy van. Ezt nem is igy kellene, hanem gondosabban veghezvinni. Azonban
ha nem teszunk semmit, kampec. Lehet valasztani. De mennyi munkahelyet
teremtenenek a jarulekos fejlesztesek, melyek a plusz energiara
alapulnak! Ami meg eddig eszunkbe sem jutott!

> > Nem tudom ti hogy vagytok vele, de gyorsan tenni kene valamit. :)
> Torekszunk - torekszunk :-))
Nem. Nem torekszunk. Dollarmilliardok usznak el jelentektelen
kutatasokra, mikor sokkal hasznosabb fejleszteseket lehetne vegezni,
gozerovel finanszirozni a valoban jelentos pincefeltalalokat,
kutatointezetet adni alajuk. A NASA elektromagneses kilovot fejleszt,
meg urliftet.

Nem. Nem torekszunk.

Endre

Kedves Tajthy Tamas,

> Tovabba a paksi eromu nem fog olyan veget erni, mint a csernobili. Nem azert,
> mert annyival jobbak a magyar uzemeltetok, hanem mert mas tipusu az eromu.
> Szoval Paks eseten Csernobillal peldalozni olyan, mint egy benzines kocsit
> kitiltani a parkolohazbol, mert mar volt olyan gazos auto, ami meghibasodott
> es telenyomta gazzal a parkolot.

Ezzel tisztaban vagyok, nem is hasonlitottam Paksot Csernobilhoz. Azonban az, h
ogy
Paks mas tipusu, mint Csernobil es ezert nem tortenhet olyan, mint Csernobilban
, az
nem azt jelenti, hogy mas hiba barmilyen okbol nem tortenhet, es az nem jelenth
et
ugyanolyan katasztrofat mind Mo, mind a kornyezo orszagok szamara.

De, ettol es az osszehasonlito bekezdeseidben irtaktol (kivagtam) fuggetlenul e
gy
sokkal veszelytelenebb (jelenleg csak potencialis) energiaforras elonyosebb a
veszelyesebb energiaforrasoknal.

> Ja. Ez olyan Pi vizes oldalvagas. Ott az allitottak, hogy "japan egyetemen
> kimutattak"... Igy jol ellenorizheto az allitas. Legy szives ird meg, hogy
> pontosan mikor tortent ez a "katasztrofa" es akkor utanna nezek, hogy mi is
> tortent (1999 december 24-e a nyero datum?). Nekem is van ismerosom, aki az
> Energiafelugyeletnel dolgzik. Sot van rokonom az Atomenergia Bizottsagban is
> (remelem igy hijjak :-).

Jo, szerintem ezt megtehetjuk. Utanajarok.

> > > Egyebkent volt egy tanulmany a Csernobil
> > > kovetkezmenyeirol es sokkal kisebb szamokat produkalt, mint a media
> > > hiszteria varta (talan 30 halott remlik, de nem emlekszem biztosan).
> >
> > Es a hattersugarzas a szazadreszere csokkent, tudjuk. Hanymilliot kapott
> > az, aki ezt a tanulmanyt keszitette?
>
> Ilyen alapon azt is firtathatjuk, hogy hany milliot kapott, aki az
> ellenkezojet allitja! Sot Te hany milliot kaptal, hogy rontsd az atomenergia
> hitelet? Biztos Te a vizes lobbi bepitett embere vagy. Vagy szeleromuben
> utazol? Esetleg szenes eromuved van??? :-)))))

:))) De van kis fullentes is, amit nehez eszrevenni es van nagy kodosites, ami
olyan atlatszo, hogy felduhiti az embert. Pl. a bizonyos hattersugarzas csokken
ese.

> Ez az "altalam ismert tenyezok" is gazosak. Konkretumokat kerek! Igy az egesz
> a levegoben log. Ilyen alapon allithatom, hogy "az altalam ismert tenyezok"
> azt mutatjak, hogy Csernobilban nem is volt atomeromu. Konkretumokat, ha
> kerhetnem!

Nem vagyok szakertoje a temanak, nem is errol szolt a tema, amitol idejutottunk
 es
amugy is kuzdok a sorlimittel, szoval nem fogok most ebbol tanulmanyt irni. Teg
ye
meg egy szakerto. Aztan megegy.

Udv: Endre

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Univerzum, energia ( 24 sor )
> Idopont: Fri Jun  7 20:13:13 CEST 2002 TUDOMANY #1849
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Kalman
>Ami ervenyesult, annak a Newton torveny csak specialis kozelitese.
Newton azon torvenye, hogy minden test megtartja egyenes vonalu, egyenletes 
mozgasat, amig egy masik nem hat ra, ervenyes kellett legyen.
> >Szabo Ur ezt mar megtette es 70% + teljesitmenye van!(egyenlore)
>Annyian mondtak mar ilyesmit ...
Igen a kisfiu es a farkas esete. Mar azt a kialtast sem hisszuk, amikor 
valoban itt a farkas.
De mit tesznek a mi tudosaink? Iletve azok a szakemberek, akiknek 
ertekelniuk kelene egy hasonlo munkat? Hat nem hiszik el!
Es Jonnek a Kanadaiak, az Amerikaiak, es dollarmilliokat, (ha nem milliard) 
potyogtatnak Szabo ur kezebe. Biztos nem a ket szep szemeert.

>Egyebkent orokmozgoba penzt befektetni szerintem
>is felelotlenseg.
Tudom, en is jartam egy-ket osztalyt, de nem azert fektettem be hogy hasonlo 
eredmenyre jussak. (igy sikerult)
Aki a
         http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.pdf

         http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.doc

         http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.zip

  Cimen szereplo irasokat atolvasta erre rajohet.
Egy bukaresti szabadalom, aszimetrikus torzios inga kulonos viselkedeseit 
jelenleg is tanulmanyozom. Minden hasonlo okok, amit Mizsei Janos is irt, ki 
vannak szurve. Meg csak az is, hogy nem azok a fotonok kesztetik mozgasra, 
amelyek a szog szamlaloberendezest mukodtetik. "UFO"-t sem lat a kornyeken, 
ahogy azt mar 98-as evekben 'felteteleztek' :-)) (kosz a hozza allast, 
ennyit tudunk)
Minden es tobbszori kiserlet, proba immar arra utal, hogy a terben letezik 
egy minimalis kormozgast kifejto hatas, mely annal erosebb, mennel kissebbek 
a surlodasi tenyezok. Ez zart femdobozban is, es uveg tomegeknel is 
jelentkezik.
Fizikai magasfoku iskolam nincs, ezert tobbszor le is kell 'nyeljem a 
tesztat', de ennek vannak elonyei es hatranyai is.
A szakmai, gyakorlati, logikai kepessegeim azomban arra utalnak, hogy 
lehetnek meg tenyezok, amik feladjak a lecket bizony a diplomas szemelyeknek 
is. Es ez termeszetes, hiszen ezt mar irtam, a szamtani vegtelen a 
tudomanyban is ervenyes. Sosem erjuk el, hogy kesz dolgot az asztalra 
tegyunk: 'Uram, itt az egesz tudomany, ennyi, tobb nincs..'
  Ezert egy kicsit maskep kelene kulombozo eseteket targyalni. Es foleg mig 
meg nem gyozodunk szemelyesen is valamirol ne allitsunk lehetetlent.
  A megadott cimek melett barki barmikor szemelyesen is meggyozodhet a 
tortentekrol. El is varnam, a segitseg elkelne, en is szeretnem minel elob 
tisztazni az okokat, melyek elegge bonyolultak, es csaknem egy suszterhez 
kelene fordulnom.
  Habar allitolag mar 920-as evekben egy orosz kutato is valami pokhalo 
kiserletekkel korfogashatast erzekelt, egy Szabo Sandor magyar kutato is 
evekig mert torzios ingakkal, a meresi eredmenyek ismeretlenek, 
tisztazatlanok, es 'el sem hihetok', mert nem elegendo leirni, elmondani az 
ededmenyeket, azoknak gyakorlati mukodeset meg is kellene nezni.

Kalmannak kosz a "Cserepes-Petrovay" tippet,
http://www.jate.u-szeged.hu/obs/szakdolg/kleint/kleint3.html
Valoban a leirast tanulmanyozva az ember meggyozodhet a Nap elegge komplex 
Foldunkre gyakorolt hatasairol, melyek az elektromos, magneses hatasokon 
kivul gyakorolhatnak gravitacios hatasokat is.
   Udv. Csaba.

> es a bemero helyisegben egy fentihez hasonlo szerkezethez kapcsoltak.

//Ezt nem. Lent is volt egy 90 fokkal elforgatott dupla dipol antenna?

igen

> Ennek belsejeben egy forgathato dipol talahato.

Akkor lent csak egy sima forgathato dipol volt? Vagy ez mar 3 dipol
lent,
amibol az egyik forgathato?

igen

> Mivel a lenti es a fenti elektromagneses ter ~azonos volt a lenti dipol
> forgatasaval lehetett szkennelni a kornyeket.

//De akkor miert kellett a fenti dupla dipol? A lenti forgathatoval
ugyan ugy
//meg lehetett hatarozni az iranyt? Nem ertem... :-(

A dipol karaekterisztikaja egy 8-ashoz hasonlo, ha pontos,360°-os merest
akarsz akkor 2 db dipolt kell egymasba rakni 90°-al elforgatva. Ekkor
olyan lohereforma antenna karakterisztika jon letre. Ha fent van ket
ilyen dipolom az arbocon es van ket ugynailyen szogben allo a
bemeroszobaban  akkor a felso dipolra juto besugarzasok iranya es
intenzitasa azonos lesz a bemeroszobaban levo ket dipol altal keltett
terrel. Vagyis ha lent merek akkor az ugyanolyan, mintha fent az arbocon
mernek. Vagyis a ket dipol csak "lemasolja" a fenti sugarzasi
viszonyokat. Ha lent ebbe a dupla dipolba teszek egy harmadik forgathato
dipolt es azon merem a jelszintet, akkor meg tudom hatarozni az arboicra
eso sugarzas iranyat. 

> Jo otlet, mert nem kellett a jelet csuszoerintkezon
> atvezetni, es nem volt szukseg a felso antennak forgatasara, pozicio
> visszajelzesere.

//Egya kicsit reszletesebben ird le a meres folyamatat. Szeretnem
megerteni,
//hatha hasznalni tudnam...

A lenti dipolhoz tartozott egy fokbeosztasu tarcsa, amit kezzel
forgattak. Amikor mertek, forgattak a tarcsat es kozben mertek a
jelszintet. Hogy a legerosebb vagy leggyengebb jelszintet figyeltek-e az
nem tudom. Gyanitom a legyengebbet, mert azt konnyebb detektani es ott
elesebb az antenna karaktersiztikaja. Szoval ha megvolt az irany akkor
felszoltak a kapitanynak hogy ott fuj. Ha tobb hajo mert akkor
beharomszogeltek az adas helyet. 

udv
Csaba

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Aha. Szoval olyan, mint a piezo fesz hatasara. Meg tudnad mondani, hogy
> melyik okoz nagyobb alakvaltozast (marmint a piezo, vagy egy ilyan
> magnetostrikcios anyag)?

Ezt nem tudom, de az biztos hogy a nagy teljesitmenyu piezo hangsugarzok
meghajtasa nem egyszeru. A vastag korongoknak tobb ezer V-os feszultseg
kell, amit trukkos rezonans aramkorokkel szoktak eloallitani. A kapacitas
maga a piezo, a tekercset kell behangolni, ugy, hogy az elektromos es
mechanikai rezonancia egybeessen. Ezert nagy energiaju hangot csak
egyetlen frekvencian lehet eloallitani, termeszetesen kisebb energiat
nem problema. A magnetostrikcios hangsugarzok elektronikailag sokkal
kellemesebb eszkozok, egy kis menetszamu tekercset kell meghajtani.
Sem a feszultseg, sem az aram nem tul magas, a mai kapcsoloeszkozokkel
nem okoz problemat. Termeszetesen a mechanikai rezonanciat eltalalva
ennek is sokkal jobb a hatasfoka.

> Melyik megoldas dragabb? Gondolom a piezo olcsott, mert sok kommersz
> eszkozben is hasznaljak. Magnetostrikcios ongyujtorol meg nem hallottam... :-

Mert forditva egyaltalan nem mukodik. Szerintem hazilag ez az olcsobb,
az elektronika is sokkal egyszerubb, a hangsugarzo is sokkal olcsobb.
Csak egy regi kozephullamu radio ferritantennajara van szukseg, de
szinte barmely egyeb ferrit is jol mukodik. Allitolag toroid magokkal
is nagyon nagy energiat lehet elerni.

 Itt is lehetnek gondok. Pl. a gilisztak es a vakondok kiugralnanak a folbol :-
> ) Bar ez utobbinak lehet, hogy lenne keletje. A TIPP-en sokan probalkoznak
> vakonduzessel. :-)

Valoszinuleg nehanyan horgasznak is :)

> Szerintetek hogyan lehet a fold felszinen terjedo hullamokat kelteni? Szurjak
> egy rudat a foldbe es piezoval rezgessem?

Mint mar irtam is, szerintem az ultrahang nem terjed a foldben sem.
A geofizikusok alacsony frekvenciaju hangokat hasznalnak, robbantassal
vagy razogeppel allitjak elo. Vagy vizben sparkerrel. Az alacsony
frekvencia (nagy hullamhossz) miatt olyan pontatlan, hogy teljesen
alkalmatlan a kituzott feladat megoldasara. Nem is erdemes tovabb
menni ebben az iranyban... Szerintem az ultrahang jo megoldas, de
levegoben. Ilyen rendszert keszen lehet kapni, a jobb iskolakban van
is, a mechanikai kiserletek szemleletes bemutatasara hasznaljak.
Egy kis adot kell a targyakra rogziteni, 3 vevo veszi a jeleit,
szamitogep kiirja a pontos koordinatakat 3 dimenzioban.

> EIK && udv From:, a miskolci kocsonya

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

> Egyebkent orokmozgoba penzt befektetni szerintem
> is felelotlenseg.
> 
> Udv, Kalman

Hat ezaz. Nem eleg, hogy lehetetlen megcsinalni, meg penz sincs ra.

J.

Sziasztok!

Sandor, irod:
: Pontosan ezt akartam kiszamolni (akarom mondani megkeresni, en lusta
: vagyok) bebizonyitando hogy _nem_ gyujt be ketszeres tenyezot. Elso
: ranezesre mar csak azert sem, mert a xenon sprektumaban szep csucsok
: vannak (meg logaritmikus abrazolasnal is) a kek szin fele, 800 nm
: folott.

Itt valami bibi van, 800 nm folott infravoros tartomany van, a kek feny
450 nm tajekan van. Tehat hiaba van a xenonlampa spektrumanak 800 nm
folott maximuma, 800 nm-nel a V(lambda)-gorbe erteke 0. Ergo a
lathato fenyesseg szempontjabol ez teljesen erdektelen, mivel csak a
380...750 nm kozotti tartomanyban nem 0 a V(lambda)-gorbe.

Lehet, hogy a xenon siman azert fenyesebb, mert nagyobb a hatasfoka, igy a
bura, a foncsor stb. ho"terhelese is kisebb, ill. megforditva: azonos
megengedett hoterhelesnel nagyobb kisugarzott fenyteljesitmeny erheto el
xenonnal mint halogennel.

: > (Lehetoleg ne a vakfoltra :-) Vagy itt van pl. a Purkinje-
: > jelenseg: a voros szinu csillagok hosszabb ideig nezve
: > latszolag kifenyesednek.

: Es erre mi a magyarazat? :-o

Szerintem [es ez egy abszolut laikus velemeny] ugyanaz, mintha egy filmet
tulexponalsz. Az erzekelosejtben egyszeruen akkora inger keletkezik, hogy
ez mar a'that a szomszedos sejtekre is.

Udv,
marky

Sziasztok!

Ezt irtam par napja:
: Tovabba a xenonban az a jo, hogy napfenyszeru spektrumot produkal.
: Tehat, ha az embernek peche van, meg az is lehet, hogy halogenlampat a
: palcikakkal lat az ember (ejszakai latas, ugye az autoval sotetben menve
: akarunk a lampaval latni), mig xenont a csapokkal, ami azonos sugarzott
: spektrumnal is az eltero V(lambda)/V'(lambda) miatt mas latszolagos
: fenyesseghez vezet.

A ket allitas igaz, de nincsen koze egymashoz. Amit mondani akartam, az
az, hogy a xenonlampa fenyessege esetleg mar eleri a nappali
latas hatarkuszobet, emigyen mas fuggvennyel kell sulyozni.

Udv,
marky

Sziasztok!

A tema mar parszor korbe lett jarva. Az #598. szamtol kezdodoen Vida
Zoltan, a paksi eromu biztonsagi bennfentese irt egy negyreszes cikket ugy
altalaban a reaktorfizikarol es konkretan a csernobili esemenyekrol percre
pontosan, mar amennyire ezt utolag hivatalosan meg lehetett allapitani.

A csernobili aldozatok szamarol is megoszlanak a velemenyek, ezt az
#1620/1621 szamokban szinten megbeszeltuk. A 28 halott a hivatalos
jelentes "a 4 honapon belul meghaltak" kategoriajaba tartozik. 1998-ig
tovabbi 11 sulyosan sugarfertozott szemely hunyt el. Emellett kimutathato
a pajzsmirigykarosodas novekedese. A link az #1621-bol:
http://www.iaea.org/worldatom/Press/Focus/Chernobyl-15/index.shtml

Innen most van egy link a legujabb jelentesre (2002 jan.) is
http://www.undp.org/dpa/publications/chernobyl.pdf. Ebben van
egy definicio "Csernobil aldozatai"-ra [31. oldal]:
*a baleset kovetkezteben sugarbetegek vagy leszazalekoltak lettek
*1986-87-ben 'takaritottak' (az un. likvidatorok)
*88-89-ben takaritottak
*tovabbra is besugarzottnak nyilvanitott teruleten elnek
*akiket kitelepitettek vagy maguktol elkoltoztek.

Rokkantnyugdijat es egyeb Csernobilbol eredo egeszsegugyi tamogatast tobb
millio ember kap. Hivatalos ukran adatok szerint 1991-ben 200
"permanently disabled" ember ill. gyerekuk van, ez a szam 1997-ben
64500, 2001-ben pedig 91219 volt.

Az alabbi adatok Ukrajna+Oroszorszag+Feheroroszorszag osszegezve,
szinten a fenti pdf-bol, 2000 decembereben:

Kitelepitettek/maguktol elkoltoztek:   350 400 fo"
sugarszennyezet teruleten el:        4 500 413 fo
1986/87-ben likvidator volt:           292 244
1988/89-ben likvidator volt:           566 402
rokkantak:                             148 274
osszesen:                            7 103 630


Udv,
marky

Kedves Sandor!

 >>nem mindegy, a szem ideghartyajanak melyik reszere esik a kep.
 >Ez csak akkor igaz, ha a szemben nem csak az erzekelosejtek surusege
 >valtozik, hanem a kulonbozo sejtek kulonbozo aranyban vannak jelen egyes
 >teruleteken. Nem tudom igy van-e, lehet.
Igy van. A csapok eles maximumot mutatnak a sargafoltban.
Ott 150 ezer /mm^2 a suruseguk.
A palcikak feluleti surusegenek viszont eleg mely minimuma
van a sargafoltban. A legtobb palcika a sargafolttol 20 fokra
talalhato: 160 ezer /mm^2 . Innen 80 fokig 40 ezer /mm^2
csokken a suruseg, mig a csapok surusege konstans
5 ezer /mm^2 koruli 10 fok es 80 fok kozott.
Tehat ha valamit csak a latomezo szelen latunk
felvillanni, akkor lehet, hogy nem tudjuk megmondani
a szinet.

 >> a Purkinje-jelenseg
 >Es erre mi a magyarazat? :-o
Nem tudom. De a szem is kepes integralni a fenyt,
neki is van expozicios ideje: kb. 6 masodperc.
Ez az integralasi ido bizonyara fugg a feny
hullamhosszatol is: a palcikak a voros feny
hatasara lustabban kapcsolnak be.
(Szint meg nem lat a Purkinje-jelensegtol szenvedo,
mivel az inkabb ejszakai latassal kapcsolatos, csapok itt
nem szerepelnek.
Megis honnan tudhatja, hogy voros az a potty?
Onnan, hogy tovabb nezve meg fenyesedik egy kicsit.)

Udv,   Kalman

>Feny szuperponacio

Gyerekek, ilyen szo nem letezik. Vagy "szuperpona'la's", vagy
"szuperpozicio".

Ferenc