>Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Inga ( 30 sor )
>Ha javaslatom, hogy ne azzal söpörd le a feltételezéseinket, hogy nem
>lehet más hatás az oka.
 Szo sincs lesopresrol. Minden es okos velemenyt ertekelek. Ennek elenere
az inga mukodese tobb figyelmet erdemel.
 Gorogorszagban volt valami minimalis foldrenges. Semmi kulonleges ok
nelkul a korforgasra kikepzett aszimetrikus szerkezet nyolc kort forgott
ket ora alatt.
> Ennek alátámasztása végett legyél olyan
>körülményes, hogy egy mérnökkel és statikussal konzultálva a tornyot 6-8
>ponton folyamatosan rögzített hőmérésnek veted alá,
 Minden bizonnyal a homeros kiserletek a belso legaramlatok mukodeset
igazolna. A torony fala 1 meteres, a homersegletvaltozas nagyon le van
lasitva, nem beszanolhato. Ha a kulso hovaltozas 20 fokos is, a belso
homersegletvaltozas alig egy nap alatt er el egy, vagy egy fel fok
valtozast. Az terem ahol az Inga mukodik, kb. 5*5 meter, 12 meter magas.
A fuggesztett inga jelenleg a felso terben mukodik, ahol, ahogy M. Janos
is latta, mellette mukodik egy szimetrikus, olajfurdos inga, mely
alandoan bal iranyu forgast vegez. Tegyuk fel, hogy ezt a legaramlat
hajtja, nem ellenkezem, de miert egyiranyu???, mig a mellette levo,
dobozban elszigetelt fuggesztett aszimetrikus szerkezet valtoztatja az
iranyat? Hogyan? van egy, iletve kivalaszt egy tetszoleges nemveletlen
iranyt, mely 'evszakfuggo'. A teli evszakok a 300-330 fokos zonaban
lengenek. Az irany a kistomeg avagy az inga hosszu karjara vonatkozik.
Napokig nyugalmi allapot, majd meggondolja magat, es nyolc kort is leir,
ellenkezo iranyban, mint a kulso olajmedences inga, melyet
feltetelezhetoen a belso legaramlat mukodtet. A nyolc kor utan a
fuggesztett inga egy kort megy vissza, majd csak a 300-330 fokos
(nyugati) zonaban pihen. Tehat a vekony 0,03 mm-es muanyagszal torzios
valtozasa keptelen az inga iranyat befolyasolni.
 Janosnak emlitettem, hogy az eredmenyek iletve a mozgasiranyok ugyanazok,
mintha a szerkezetet olajfurdoben mukodtetnem, csak a fuggesztoszalas
szerkezet surlodasi tenyezoje sokkalta kissebb.
 >illetve a torony mozgásait folyamatos lézeres szintezővel méred, illetve
>egy szeizmográffal a földmozgásokat is követed.
 Torony imitt-amotti mozgasat eszre lehet venni, lezeres megfigyelo nelkul
is. Peldaul a fuggesztoszal mely kb. 5 meter hosszu, a dobozba az uveg
fedolapjan at egy 4 mm-es lyuk kozepen hatol be. Idonkent a szal az
uveglapon levo lyuk szelehez er, melyet korigalok fentrol. Az inga megsem
forog korbe.
 Annal inkab, ha melleallok egy-ket percig, errol Janis is meggyozodott.
Mig melette allva csodaltuk, az inga korforgasba eredt. Tehat ugymond
dinamikai gravitacios valtozasokra erzekeny.
 Nem megmagyarazott meg a tavasztol oszig tarto 'napfenyhatas', mely
ugyszint forgasba Hozza a szerkezetet, ha ep nem felhos az egbolt.
 Ami szamomra sem tiszta, de Dezso tud ra magyarazatot, az inga forgasanak
'gyorsulasa' meg akkor is tart, amikor a forgast okozo forrastomeg
megszunik.
 Ez, es hogy a gr. hatas kesleltetessel mukodik egyenlore magyarazatlan,
de boncolgatjuk a mind ujabb es meglepo eredmenyekkel.
>Jó lenne az inga kötélzetén fellépő erőket is
>mérni (forgatás, illetve a kilengés oldalirányú komponenseit). Érdemes
>lenne mérni a levegő jellemzőit, is: hőmérséklet, páratartalom, légmogzás
>intenzitása és iránya.
 Sokmindenre erdemes lenne odafigyelni, foleg kulso legmozgasra,
legaramlatokra, melyek iranyvaltozasa befolyasolja a dinamikus gr.
hatasokat, viszont ugyanezek a tenyezok lehetnek hatassal a
foldkeregmozgasokra.
  Ezert szeretnem, ha mar nem en jatszadoznak a meresekkel, hanem
velemelyik egyetemen hozzaerto profeszorok is felismernek a muszer
ertekesseget.
 Csak egy peldat adok, a budapesti nyomocsotores nemtisztazott oka.
Minimalis talajszint valtozas is benyomos ok lehet, hogy a vizzeltelt cso
megroppanjon a gyari vagy a helyi heggesztes menten. Azt is megjegyzem
hogy a csotores egybeesett az Eger koruli foldmozgasokkal.
    Udv. Csaba.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: Gravitacio ( 34 sor )
>A neutrino szamara a Fold azert "szita", mert nem hat kolcson ektromosan,
>hiszen semleges, tovabba gravitaciosan sem, hiszen 0 a tomege (vagy
valami >hihetetlen kicsi,
 Egy foton egy masik galaxisbol is eler hozzank, felteve ha utkozben epp
el nem nyeli egy feketelyuk, iletve utjat nem fedik mas tomegek. A
neutrino sem jutna at a foldtomegen, ha utkozben, iletve egyenes
utvonalat nem teritene el egy masik reszecske.
>Namost ha a gravitacio eseteben valamilyen arnyekolo hatasrol beszelsz,
>akkor nem tisztaztad, hogy az a Foldnek milyen tulajdonsagan alapszik
(ugy >tunik, nem elektromos es nem gravitaciso kolcsonhatason), milyen
>kolcsonhatasok definialjak az arnyekolast?
 A kolcsonhatasok eseten nem feltetlen szukseges a toltesek szerepe. A
mikrovilagban meg ervenyesulni latszik Newton torvenye, iletve minden
test megtartja egyenesvonalu egyenletes mozgasat, 'amig'...  hat ugye
amig a haladasba egy masik tomeg, (utbaeso akadaly) bele nem szol. De
gondolkodjunk csak el ezen a mozgastorvenyen. Mihez kepest mozog? Egyedul
egy paranyi neutrino mozgasat, iletve terbeli haladasi iranyat keptelenek
vagyunk meghatarozni, pedig nem a szomszedos 'reper' neutrino lesz az
energiameghatarozoja, hanem maga a ter. Es akkor mi a ter, ha nem minden
iranybol minden iranyba halado reszecskek osszessege, melyet nevezhetunk
gravitonoknak.
 A learnyekolast mindeddig nem sikerult bizonyitani. Talan a sok
sikertelen kiserlet utan ismet elobukkantak uj bizonyitekok.
 Errol Dezso is be tudna szamolni, aki mereseivel igazolta a Hold gr.
hatasanak Fold altali learnyekolasat.

     Udv.Csaba.

Kedves Orzo,

> (Remelem azert nincs harag!)
:) Szo sincs rola. Izgalmas, szinvonalas vita, de legalabb is ennek igenye van.
 Ez a legmagasztosabb dolog, mely a tudomany berkeiben elofordulhat, es a legte
ljesebben tavol all holmi haragtol vagy neheztelestol.

> Nekem ugy tunik a birodalom hazavag cimu mubol vett idezeted szerintem sem
> egeszeben sem reszleteiben nem alkalmazhato (itt).

Csak ugy tunik. Ennek ellenere jo hatekonysaggal osszefoglalja azt, amit az aur
arol gondolnak azok, akik sajat bevallasuk szerint erdemben foglalkoznak a tema
val. De mellekes, vegyuk ugy, hogy nem onnan ideztem, hanem sajat ismereteimet 
(masok velekedeserol a temaban) fogalmaztam meg nemileg fennkolten. ;)) Mondjuk
, hogy igy volt, okes?

> Visszaterve a kerdesedre:
> Dawkins nehany konyveben lehet talalni definiciot arra mi az hogy elo:
> // Persze attol fugg milyen szempontbol erdekel a dolog (Mindennapi
> ertelemben? Vallasi ertelemben?)//
> Bonyolultsag, anyagcsere - stabilitas, reprodukcio.

Feltettem a kerdes, nem kerdeses, hogy milyen szempontbol..
De rendben: Mi a bonyolultsag? Az nem relativ fogalom? Mi az anyagcsere? Tan cs
ak nem alkotoreszek cserelodese? Alkotoresznek pedig barmit tekinthetunk, hisze
n mi alkotoreszunknek az atomokat tekintjuk, de tekintjuk a sejteket is, hiszen
 virtualisan sejtek is cserelodnek bennunk: elpusztul egy, es a regeneracio sor
an a helyere kerul egy masik. Ezek az alkotoreszek csupan athaladnak rajtunk, m
egis alkotoresznek nevezzuk oket. Alkotoreszunk tehat a feny is (nem is akarmil
yen fontossagu!), hiszen hocserelodes is tortenik. Az atomok elemi reszecskekbo
l allnak, es azok is csupan anyagcseret folytato reszecskehalmazok. Alkotoresze
ink tehat az elektronok is, mert ionok is cserelodnek bennunk, melyek plusz ele
ktronokat is hordoznak, leadnak es felvesznek: anyagcseret folytatnak.

Reprodukcio? Biztosan fontos ez? Nyilvan kijelenthetjuk, hogy minden allitasunk
at bizonyitani kell. Meg a definicio megalapozottsagat is, mert enelkul barmily
en suletlenseget kijelenthetnenk definicio cimen. Vegezzunk egy egyszeru kiserl
etet. Kiserletunk egy egesz emberolton keresztul tartson. Ha az ember (vagy all
at, mind1) eloleny, es az elolenynek definicio szerint szaporodnia kell, akkor 
az ember csak akkor felel meg ennek a kriteriumnak, ha hosszu kiserletunk folya
man regisztraljuk a szaporodas megtortentet. Helyezzunk be egy ferfit vagy egy 
not egy megfelelo kalitkaba, biztositsuk szamara a higienikus anyagcseret es eg
yeb kenyelmi momentumokat etc. Telik az ido es az ember nem szaporodik. Mar ves
zesen kozel a halal pillanata, azaz kiserletunk vege, es meg mindig nem sikerul
t regisztralnunk a szaporodast. A ferfi/no meghal, es nem szaporodott. Nem sike
rult bebizonyitanunk, hogy az ember szaporodik, pedig 24-oraban megfigyeltuk, b
iztositva neki az anyagcseret, fizikai es szellemi
tevekenyseg lehetoseget. Az ember tehat nem eloleny, amennyiben az "elolenyseg"
 kriteriuma az anyagcseren es egyebeken kivul az is, hogy szaporodokepes legyen
 .
Most rohoghetsz, csakhogy a kiserlet az kiserlet, a bizonyitas az bizonyitas es
 a kiserlet targya megbukott, lett legyen az him- vagy nonemu. Ha viszont egy f
erfit es egy not helyezunk el a kiserlet kereteben kialakitott kornyezetbe, reg
isztralni fogjuk a szaporodast. Akkor az eloleny kriteriumainak az ember eseteb
en kizarolag egy ferfi-no egyuttes felel meg. (Vagy: megsem fontos kriterium a 
szaporodokepesseg. Valassz. :)=) ) A ferfi-no egyuttes egy kettagu osszetetel, 
melynek mindket tagja cserelodhet. Ez nem anyagcsere? De az. Az elolenyek, kezd
ve a kemotonoktol nem cserelodo reszek osszessege, melyek azonos funkcioban van
nak jelen? Csak eppen a biologiailag elonek tekintett reszecskehalmazok nem ket
taguak, hanem sokmillio/trillio-taguak. Az embert tehat nevezhetnenk dualorgnak
 is (kifejezest alkottam, miert ne), mert a normalis hosszutavu eletmukodeshez 
ket megfelelo funkcioju (es kapabilitasu) tagra van szukseg, dualis organizmus.
 Ne remeld, nincs meg vege.
Az emberek barati tarsasagokba szervezodnek. En peldaul nem vagyok otthon a bar
kacsolasban, de van egy jobaratom, aki igen, es ha szuksegem van ilyesmire, csa
k szolok neki. En a szamtechben vagyok otthon, o viszont kakukk a szamitogephez
, igy ha problemaja van a gepevel, szol nekem. A biologiai organizmusokhoz haso
nloan az emberi tarsasagok funkcioban es kapabilitasban kulonbozo alkotoreszek 
(emberek) osszessege, ahol az egyes tagok cserelodhetnek (illusztris pelda erre
 egy ceg szemelyzete!!). Ezek a halmazok vegezhetnek anyagcseret (tagjaik csere
lodhetnek megfelelo tagokra) pontosan ugy, mint a kemotonok, vagy akar a bakter
iumok, es szaporodhatnak is, ha halmozodnak az azonos funkcioju es kapabilitasu
 tagok. Definicio szerint tehat ezek is elolenyek (csak epp nagyon kezdetlegese
k), csak mi, az o alkotoreszeik nem vettuk meg eszre oket, mert nem lattuk a fa
ktol az erdot. Nevezhetnenk oket szociorgoknak, szocialis organizmusoknak is.

Marpedig en kikerem magamnak ezt, en bizony eloleny vagyok, akar buzi vagyok, a
kar nem... :-DDD

Vagy az urhajo. Az urhajo nem vegez anyagcseret? Ne duhongj, csak vard ki a veg
et! :) Alkotoreszei cserelodhetnek, amennyiben a szerelok elvegzik a muveleteke
t. Ja hogy az mesterseges! Miert, mi elolenyek hogyan vegezzuk az anyagcserenke
t? Ezt tudjuk: kolcsonhatasokon sorozatan keresztul a megfelelo reszecsket, mol
ekulakat epitjuk be a halmazunk megfelelo pontjara. Megismetlem: kolcsonhatasok
on keresztul. A kaja nem jon magatol ide, a molekula nem kerul magatol a megfel
elo helyre es a megfelelo _formaba_; meg kell tortennie a megfelelo kolcsonhata
ssorozatnak ahhoz, hogy a definicio szerinti anyagcsere, az eletmukodeshez szuk
seges valamely folyamat megtortenhessen. Az urhajo technikusa nem kolcsonhataso
k sorozata? De igen. Kolcsonhatasnak tekintunk minden kolcsonhatast, es kolcson
hatasok megfelelo sorozatat is, bizonyitjak ezt a kemiai kolcsonhatasok, melyek
 elemi reszecskek kolcsonhatasainak sorozata (de meg az is, amikor lenyomok egy
 billentyut, ott is elektronpalyak erintkeznek),
megis egyetlen kolcsonhatasnak tekintunk pl. egy oxidaciot. Egy kolcsonhatassor
ozat osszetettsegenek pedig nem szabhatunk felso hatart, nincsen ra alapunk, er
go: virtualisan (virtualisabban, mint mi) az urhajo is eloleny, amennyiben a me
gfelelo kolcsonhatas(sorozat)ok lefolynak, mert anyagcseret vegez (tobbszinten 
is, mivel elektronok es feny is cserelodnek benne, nemcsak az alkotoreszek), am
ennyiben a ..., es szaporodik, amennyiben a ...

Ez mind elvonatkoztatas. Nagyobb elvonatkoztatas bar, mint onmagunk elolenynek 
tekintese, de ugyanolyan elvonatkoztatas, hiszen elettelen atomokbol allunk, es
 csupan folyamataink, molekularis torteneseink jellege alapjan tekintjuk magunk
at elolenynek.

A szaporodas tehat nem elsodleges szempont, lasd fent. Akkor a bolygo nem elole
ny? Bonyolult, de meghatarozott, specialisan leirhato folyamatok mennek benne v
egbe, eletfolyamatoknak is tekinhetnenk ezeket, es ez nem kevesbe megalapozott,
 mint elettelen atomok es csokott molekulak folyamatait eletmukodesnek tekinten
i, emlekeztetoul: ugyanolyan atomokrol van szo a bolygo eseteben is, mint az em
ber eseteben. Anyagcseret nem folytat? Mar hogyne folytatna? A napszelbol tobbf
ele elemet visz be a folyamataiba, es fenykvantumokat is mind kozvetlenul, mind
 reszecskek gerjesztettsegenek formajaban, mely kesobb hokent vagy vegyertekben
 nyilvanul meg. Outputkent ugyanakkor hidrogen hagyja el az atmoszferajat. Teha
t egyaltalan nem olyan egyszeru ez, hogy barmilyen korlatozast csak ugy kijelen
thetnenk, hogy barmin is rohoghetnenk.

> Nem reszletezem, mert meg a vegen elrontom valahol. Olvasd eredetiben, ott
> mellekelve van a bizonyitas, indoklas is (marha ilyenre egy definicional
> szukseg lenne).

Az a legnevetsegesebb definicio, a dilettantizmus teteje, melynel szukseget sem
 erezzuk megalapozasnak, bizonyitasnak.

> Szoval a elegge onkenyes dolog, de ha mar megtettuk (akar mindennapi
> ertelemben is) ahhoz ragaszkodni kell es nem lehet kiterjeszteni barmire
> indoklas nelkul.

Az ilyen elgondolas nagy gondolkodok halalat vagy meghurcoltatasat eredmenyezte
 . Illene mostmar okulnod a tortenelembol.

Udv: Endre

>> Sajnos, ha ket kijelentes ellentetben van, akkor az gond, a lenyegtol
>> fuggetlenul.
>Sajnos, ha ket kijelentes felreertes szerinti ertelmezese
>ellentmond egymasnak, akkor nem a kijelentesekkel van gond, hanem
A szo szerinti jelentessel van gond, ezek vannak ellentetben -
bibliaertelmezes pedig nincs az eredeti Bibliaban.

>Valld meg oszinten: lehetseges Szamodra olyan helyzet, amikor
>bevallanad, hogy 'egyertelmu', hogy nem emberkez muve valami?
>Egyaltalan mit jelent ez a kiteteled?
Hogyne: holnaptol kereszt alaku lenne a Nap, a Hold pedig havonta
leszallna a Foldre ugy, hogy nem lenne katasztrofa belole. Vagy: minden
folyoban es a tengereken km-enkent lenne egy termeszetes szokokut, amely
20m-re emelkedne, a tengeren is edesviz lenne es nem a fold alol jonne
az utanpotlasa. Ezek analogiajara sok ezerfele csodat el lehetne
kepzelni, amelyek egyertelmu jelei lennenek egy foldontuli hatalomnak.
Persze legegyszerubb lenne a neve, a parancsolatai es a tanitasai kiirva
az egre hatalmas, idotallo es mindenkinek tokeletesen ertheto
mondatokkal...

>olyan allapot, amikor ugy gondoltak, hogy teves a leiras, leven
>nem volt annak idejen olyan furdo, amely otszogletu lett volna,
>hogy 5 oszlopcsarnoka lehessen. Aztan kiastak egy furdot, amely ha
>nem is otszogletu volt, de az addig ismert elrendezesekkel szemben
>valoban 5 oszlopcsarnoka volt.
Ez lehetseges, de nem sokat jelent. A furdo leirasa jo, a csodae...?

>> Ezekrol senki nem modja, hogy "AZ" igazsag - viszont a jelenlegi legjobb
>> elmeletek.
>Attol, hogy pl. a 'jelenlegi legjobb elmelet' csomagjaba burkolva,
>azert megiscsak minduntalan ugy kerul elo egy-egy az elmeletekre
>alapozott kijelentes, hogy bizony ez az igazsag. Ha netan arra
Nagy kulonbseg, hogy a tudomany mindent _pontosan_ rogzit, mindenkinek
elerhetove tesz es gondolkodasra serkent, a vallas viszont ezt nem
szereti: ott hinni kell.

>kiserletben tapasztaltakat tenynek tekint na tudos -- semmiben sem
>kulonbozik ez attol, hogy pl. amit a tanitvanyok sajat szemukkel
>tapasztaltak, azt ugy adjak tovabb, hogy 'ez az igazsag'.
Ma miert nincs ilyen tapasztalat? Itt es most es velem? Barmilyen
tudomanyos kiserletet barki barmikor elvegezhet es joggal KOVETELHETI az
eredmenyt -  ha jol vegezte a kiserletet es nem a vart eredmeny jon,
abbol
ujabb felfedezesek szoktak szuletni.

>> Epp ott nyitottam ki: Lukacs 21, 25-33 A vilag vege.
Ez csak egy pelda arra, hogy Jezus olyat mondott (es valoszinuleg
komolyan is gondolta), amely bizonyithatoan nem teljesedett be. Van tobb
ilyen is a Bibliaban, de folosleges keresnem, mert szerintem ezt sem
fogod tudni megmagyarazni, viszont kerlek, probald meg. Alapfeltevesek:
Jezus azt mondta, amit gondolt es tajekoztetni akarta az embereket, nem
felrevezetni. A filozofiahoz nem ertek elegge, en inkabb maradnek a
tudomanynal.

>> Egy tokeletes vilag MINDEN LENYENEK tokeletes.
>Bizonyitas?! Mar miert kellene ennek igy lennie? Az, hogy Te igy
>gondolod, egy dolog -- attol meg nem lesz valoban igy is. Mint
Ez a definicioja. Ha nem ez, attol meg lehet "valakinek jo" vilag, de
nem lehet tokeletes.

>fent irtam: a teremtett vilag jo, azaz celjanak megfelelo, olyan,
>amilyennek Isten tervezte. Az mar az ember hibaja, hogy a bunnel
Marmint isten ilyen vilagot AKART tervezni??? Akkor viszont a
kijelenteseivel van komoly gond (marmint, hogy o josagos, igazsagos es a
celja a tokeletes vilag volt). Ez nem csak a Foldre vonatkozik, igy nem
mondhatod, hogy az emberen mult.

>mive tette a vilagot. Ugyanakkor ettol meg a szabad akarat is
Amit isten pontosan elore latott es tervezett, ugye? Akkor miert kellett
atertekelnie a teremtest pl. ket frissen teremtett es megaldott fa
elatkozasaval? Miert kellett megvaltot kuldeni egy tokeletes teremtesbe?
Miert elegedetlen a teremtesevel ill. miert teremtette meg, ha elore
latta, hogy ilyen lesz? Ezen kivul: miert ilyen csapnivalo (a
tokeleteshez kepest) a vilag a megvalto ellenere is? Mire jo istennek ez
a vilag, amikor a veges ember mar jelenleg a sajat veges eszevel is el
tud kepzelni jobbat (amit mellesleg isten <1 perc alatt el is tudna
kesziteni)? Az sem lehet, hogy a jelenlegi emberek erdekeben tartja meg,
mert igy is lecserelheto lenne (lett volna) 50 even belul, vagy akar
azonnal, ha teremt egy jobbat.

>lenyeg nelkul akarsz reszletkerdeseket targyalni. A vegtelen nem
>irhato le veges fogalmakkal, utobbi csupan annyit tud biztositani,
>hogy mindenkepp ellentmondashoz juss. Mert hatalmas nagy kulonbseg
>van egy tetszolegesen nagynak megvalasztott szam, es az ezekbol
>elvonatkoztatott vegtelen kozott...
Igen, de a vegtelen sokszor egyszerubben elkepzelheto, mint egy veges
dolog.

>> Pedig a vegtelennel egyutt eppenhogy konnyebb definialni:
>> - igazsagos: mindig betartja a sajat (isteni) torvenyeit (es ezeket
>> ugye mi is ismerjuk, mert benne vannak a vallasban)... megbocsato:
>> minden bunt megbocsat.
>> - josagos: SENKIT nem hoz meg kellemetlen helyzetbe sem... hatalmas:
>> ellenorzese alatt van MINDEN helyzet.
>Ez bizony egyaltalan nem a 'vegtelenul igazsagos-megbocsato-
>josagos-hatalmas' fogalma, hanem a Te emberi, veges fogalmaid...
Ezek minimalfeltetelek - termeszetesen egy istennek ennel
tokeletesebbnek kellene lennie.

>Miota azonos a 'pontosan lehet szamolni vele' a szo szerint
>vehetoseggel?
Ugy, hogy nincs vita az ertelmezesevel. Egyfelekeppen lehet erteni, mas
lehetoseg nincs. Nem lehet magyarazni, hogy igy vagy ugy ertette.

>> "kilep" viszont egy korulbeluli fogalom: egy olyan allapot, amelyben az
>> elektron az atomtol mar elegendo tavolsagban van a megkulonbozteteshez
>> es magatol mar nem ter vissza az atomba.
>Tehat ismet cafoltad magad: ez bizony ko kemeny ertelmezes mar,
>szo nincs szo szerintisegrol!
Vannak pontos fogalmak es vannak korulbeluli fogalmak. "Messze van-e meg
a varos?" - attol fugg. Kinek, milyen messze. De a tavolsaga km-ben az
egyertelmu, es nem lehet azt mondani, hogy liliputi km-ben vagy esetleg
csavarvonalban gondolta.

>Suliban azt tanultuk, hogy a surlodasi ero nem fugg
>a felulettol, mivel kisebb feluleten nagyobb a nyomas.
>Logikusnak hangzik, de akkor tulajdonkeppen
>a sze'les autogumi miert is tapad jobban?
Egyreszt: ez csak kozelitoleg igaz.
Masreszt: a keskeny gumin annyival nagyobb lenne a terheles, hogy azt
mar nem birna el az anyag. Serulten pedig jobban is csuszik, mert az ep
felulet kikepzese olyan, hogy a leheto legjobban tapadjon, igy barmilyen
valtozas rontja.

-------------

>Zaj alatti kommunikacio...
>Ugyanazt az infot tobbszor
>(vagy egyszerre de tobb frekvencian is)
>leadjak, a tuloldalt a vett jeleket osszeadjak,
>a hasznos jel megmarad, a zaj kiesik.
Igen, mert a hasznos jel mindig ugyanaz, a zaj viszont egyenletes
eloszlasu, atlagban nulla. Minel tobb ilyen jelet adsz ossze, annal
jobban fog hasonlitani a hasznos jelre (ami ilyenkor a zajnal sokkal
kisebb is lehet).

>Ez alapjan viszont nem ertem, hogy az analog hangfelvetel
>masolatanak a masolatanak a masolata miert lesz zajos?
>Elvileg mindig teljesen mas veleltlen zajt adtunk hozza, nem?
Ott pedig a hasznos jel egyszer van (volt) meg, amit minden masolas
nehany szazalekkal torzit (mindig kerul hozza egy kis zaj). A kovetkezo
masolas mar az elozo zajat is masolja 90+x% pontossaggal + hozzateszi a
sajatjat is.

Halihó!

 írta 2003. január 3. 15:33 dátummal:
>>  A bőr ellenállásától függ a működése, akinek kevesebb,
>> az jobban tudja kapcsolni az akváriumom világítását, akinek
>> nagyobb a bőrellenállása, az nem is tudja kapcsolni.
> Egy kis fejtoro ezzel kapcsolatban (ertelmes megoldasa van, semmi trukk,
> letezo aramkor):
> A liftunkben ilyen erzekelos a kapcsolopanel. Nagy femlap, rajta
> nagymeretu, szemlatomast szigetelessel korulvett teruletek a gombok. Mikor
> kapcsolok, csak a gombot erintem meg. Jo, nyilvan elektromos erzekelo. Ezt
> kiprobaltam: fogtam a kulcsomat, es azzal erintettem meg. (fem kulcs, es
> en fogtam a
> femjet) Nem mukodott.  Hogy is van ez?   :-)
  Ez elvileg kapacitív érzékelő lesz, és ez szokott működni kesztyűben is, 
míg a bőrellenálláson alapuló nemigen.
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36-70/312-1856 +36-30/368-7792 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD (current stable branch)
Key fingerprint = E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D

On Fri, 2003-01-03 at 11:43, math--freemail.hu wrote:
> A neutrino szamara a Fold azert "szita", mert nem hat kolcson elektromosan, h
is
> zen semleges, tovabba gravitaciosan sem, hiszen 0 a tomege (vagy valami hihet
et
> len kicsi, nem tudom, mi most az allas),

A mostani allas szerint (mar vagy 2 eve ha jol emlekszem) van tomege. A
japan kiserlet utan (amely erosen suggalta a neutrinooszcillaciot)
tavaly aprilisban kanadaiak (es mas japanok is) igazoltak a jelenseget.

Mint mindig, egy link: a http://physicsweb.org/article/news/6/12/14
cimen van a physicsweb top10 listaja a 2002-es kiemelkedo fizikai
eredmenyekrol, a neutrinos a harmadik pont (sajnos angolul).

Udv, Sandor

On Fri, 2003-01-03 at 12:34, Nemes Marcus wrote:
> Tudtommal a repuloszerencsetlensegek valami 90%-a fel- es leszallas kozben
> tortenik, ekkor meg semmit nem er az ejtoernyo. Erre inkabb a legzsak a

Amikor a Concorde-baleset tortent, utananeztem a boeing tobb evtizedet
felolelo statisztikaiban, es mintegy ketharmad remlik... Egy pillanat...
Meg nem kell teljesen kidobjam a memoriamat:) 71%. Viszont ez a
balesetek aranyara vonatkozik, a halottaknal mar joval kevesebb: 41%
(ertheto, hiszen ezeknel a baleseteknel vannak tulelok).

Forras: http://www.boeing.com/news/techissues/pdf/statsum.pdf 17. oldal.

> negypontosat)? Ez a "baj eseten lehajolok es csak nem fejelem le az
> elottem levo ulest" nekem valahogy nem tul szimpatikus.

Az elotted levo ulest mindenkepp megfejeled:( Ugyanis tudomasom szerint
meg nem kepesek olyan ulest gyartani amik kibirnak elorerogyas nelkul az
utkozest. Pontosabban lehet hogy tudnanak, de tul sokba kerulne/tul
keves szeket lehetne beszerelni. Igy aztan az ov hiaba rogzitene a
felsotestedet is az uleshez, ha az ules maga eloreborul (es osszezuzza a
labadat, mellesleg)...

Lehetseges hogy ez valtozni fog, hiszen peldaul az autoknal mar kepesek
ulesbe integralt harompontos ovet gyartani (de sokba is kerul mivel igy
az osszes ero az ulest a padlohoz rogzito pontokra koncentralodik es
ezeket nagyon meg kell erositeni).

Udv, Sandor