Tisztelt VITA, kedves Tibor!

Ha a meglepetes kolcsonos, annal jobb, kulonosen, ha az pozitiv.

Kersz forrasokat. A forrasaim ket nagy csoportra oszlanak. Korabban
olvastam Laszlo Gyula konyveit (meg ma is ezek a legfobb forrasaim),
igy a Magyarok Ostortenetet (valamikor a 70-es evek vegen adtak ki),
a Kettos Honfoglalas c. kis konyvecskejet es a jelenkori munkai kap-
csan vele keszult beszelgeteseket, riportokat. Ezeknek nem konnyu ma
mar utanamenni, de az alapot ok adtak.

Olvastam Kristof Attila: Istvan es kora c. munkajat, amibol az allamala-
pitas korarol szerezhetsz informaciot. Kozelmultban olvastam Makay Janos
neolitikus kulturankrol szolo konyvet. Olvastam Pada'nyi (Argentina) tobb
munkajat, koztuk az Osi Gyoker c. magan kiadvanyokat. Ezek adjak a magyar
vonatkozasu informaciok egy reszet. Persze, nem minden gondolatot fogadtam
el ezekbol (pl. nem vagyok hive Padanyi es korenek a sumer eredetet litur-
gikusan hajtogato gondolatainak).

Ehhez kapcsolodik egy masik tipusu olvasmanykor. Ezek az i.sz. elotti evez-
redek irasos kulturaival foglalkoznak, zommel a kozel Keletivel, az egyipto-
mival. Itt elsosorban Redford munkait tartom lenyegbevagonak, de meg szamos
mas, a korszakkal es annak idoszamitasaval foglalkozo konyvre hivatkozhatnek.
De itt kell megemlitenem a Bibliat magat is es szamos ehhez kapcsolodo mas
munkat, kezdve a Holt tengeri tekercsek anyagaval, folytatva a Nag Hammadi
konyvtareval es tovabb, az ezeket elemzo munkakkal. Termeszetesen itt kell
megemliteni Gimbutas eredeti munkait es nehanyat az ot idezokbol. pl. Nagy
Gabor adott most ki egy nagyszeru konyvet osszefoglalva a Karpat medencei
regeszeti adatokat tartalmazo nemzetkozi munkak erre vonatkozo fontos
idezeteit.

Nyelveszeti gondolatokat Nagy Sandor egyik nagyon is vitathato munkajabol
meritettem. De itt emlithetem meg Laszlo Gyula idezett konyvet is, meg sza-
mos mas nyelvekkel foglalkozo munkat, amik cimere nagyreszt mar nem is em-
lekszem, csak a gondolati korere (pl. Ba'bel Orokeben). Itt kell megem-
litenem Lu:ko": Magyar Le'lek c. munkajat, amibol a nyelvi kulturank szamos
eleme megismerheto.

Ide tartozik meg Koestler Arthur nehany munkaja, koztuk a 13. Torzs (13. Tribe)
ahonnan jarulekos informaciok merithetok. Ide tartozik egy nagy mennyisegu
beszelgetes, vita hivokkel, nem hivokkel, (Arpad, sumer, mongol, stb), ami
alapjan fogalmazodott meg az az alapallas, amit magad is kepviseltel. Ha konk-
retan erdekelnek az irodalmi adatok, azokat maganlevelben elkuldom. Felso-
rolasuk nagyon hosszu es ugy erzem, azok mar nem kozerdekuek.

Udvozlettel:

Cser Ferenc

Szerintem annak, hogy szeretett Univerzumunk mely videkein milyen
eletformak vannak, nem sok koze van mondjuk a kereszteny vilaglatashoz.
A Bibliaban csupan annyi van, hogy kezdetben teremtette Isten az eget
es a foldet, de arrol nem ir, hogy hany ilyen "prototipust" keszitett :-).
A kesobbiekben meg mar ugyis csak a mi sztorinkrol van szo, aminek
feltehetoen az az oka, hogy eleddig meglehetosen keves ufo hitterito
jart a foldon. Egyebkent tudok egy vonatkozo viccet, de nem irom ide,
mert nem akarok flame war-t, ha valakit erdekel, megirom maganlevelben
(bar tuti, hogy a MOKA-ban mar volt :-)).

Nem ismerem a hivatalos Szentszeki hozzaallast az ufo-kkal kapcsolatban
(ha van ilyen egyaltalan), de nem hiszem, hogy a Vatikanban olyan
rettentoen tiltakoznanak ellene (es ha leszall egy zold emberke
a Szent Peter szekesegyhaz elotti teren, a Papa fustolovel kergetne
vissza a cseszealjba, "nem letezel, nem letezel"-t kialtozvan :-)))

nagyon izgalmas hir. Csakugy, mint a cafolata. 
A fene egye meg, mar megint varakozo allaspontra kell
helyezkedenem, s mire az igazsag kiderul, lehet, hogy
mar nem is lesz erdekes szamomra...
Janos