On Sun, 2002-06-09 at 22:33, Nemes Marcus wrote:
> : ranezesre mar csak azert sem, mert a xenon sprektumaban szep csucsok
> : vannak (meg logaritmikus abrazolasnal is) a kek szin fele, 800 nm
> : folott.
> 
> Itt valami bibi van, 800 nm folott infravoros tartomany van, a kek feny
> 450 nm tajekan van. Tehat hiaba van a xenonlampa spektrumanak 800 nm
> folott maximuma, 800 nm-nel a V(lambda)-gorbe erteke 0. Ergo a
> lathato fenyesseg szempontjabol ez teljesen erdektelen, mivel csak a
> 380...750 nm kozotti tartomanyban nem 0 a V(lambda)-gorbe.

Ilyen ha nem gondolkodik az ember:(

Probalom visszakeresni a doksit, de addig is egy masikra bukkantam:
http://www.avantes.nl/downloads/AVACAT-LIGHT.PDF amibol ugy tunik hogy
valoban vannak csucsok 800 folott, ugyhogy nem a memoriammal volt baj
hanem a logikammal (ez most jo vagy rossz pont?:). Alighanem lattam a
csucsokat, ezt osszekapcsoltam azzal hogy a fenye kekes, hogy a kek
messze van az 580-tol, es meg is volt a teljesen hamis kovetkeztetes...

Bar ezzel nem valaszoltam meg az eredeti kerdesemet:) Megyek vissza
keresgelni meg egy kicsit, de mar nem emlekszem hogy milyen
kulcsszavakra dobta ki az eredeti papirt ugyhogy nehez lesz:( (szoval a
memoriaval is baj van, hajjaj...)

Udv, S.

Ez az, megvan, rajottem! :) Elnezest a sok duplikacioert, de nem irja a
listaszerver a sorlimitre figyelmezteto leveleben, hogy a bekuldott
levelet attol meg kesve bar, de kozli.. :)

En meg okosan ujra bekuldozgettem... :)

Tobb ilyen nem lesz.

Udv: Endre

@@@ En kerek elnezest a duplikacioert -- atsiklottam folotte. ///moderator @@@

Sziasztok!

Kicsit nem gyozom mostansag a valaszolast, van meg egy hosszu restanciam
Starters-nek, de addig is, ami eszembe jutott a fenyszuperpozicioval
(valo igaz, szuperponacio nincs, ez csak a viragnyelvemben maradt meg)
kapcsolatban.

Starters irta 1847-ben, hogy a fenynek van tomege ott, hogy:
>>Ha a feketelyuk anyaga teljes egeszeben megvaltozik, tehat
>>pl. egyaltalan nem
>>korpuszkularis jellegu, akkor elvileg meg kellene szunnie a
>>tomegenek (tehat annihilalodik), akkor meg egy brutalis
>> nagy gammasugarrobbanas es kesz, nincs tobbe
>>egitest, nincs tobbe tomegvonzas, nincsen tobbe objektum.
>Mit gondolsz, a gammafotonoknak nincs tomege ???

A Standard Modell taglalasaban:
http://www.physics.hu/(en)/~cheminfo/TermVil/kulonsz/k003/modell.html
azt olvasom, hogy nincs:

"Mivel a foton tomege zerus, az elektromagneses kolcsonhatas vegtelen
hatotavolsagu; potencialja a toltesek tavolsagaval forditottan aranyos."

Sajat gondolatom az, hogyha lenne tomege, akkor a radioado tomeget
"sugarozna" ki, de honnan vonja el a tomeget, hol csokken es minek a
tomege?

Viszont ha nincs tomege, akkor honnan van a fenynyomas? Ami vakuumban
gyonyoruen megporgeti a szelkereket. Rendbe tudja ezt valaki tenni?

Endre

Szia Endre

Az 1850 es szamban ideztel egy "zsenialis" embert, aki az altalad megadott
URL-en fricskat ad a gravitacios hullamokat elkepeszto penzekert eleddig
hiaba kereso idiota tudosoknak;-)
http://members.xoom.virgilio.it/terembura/ ezt adtad meg, ill., ez a main
page..
Nos, azert megkerdeznem Toled, hogy vajon mennyire tartod hitelesnek pl.
fizikai ugyekben a "Hunok szentegyhazat", meg a tobbi ugyanitt szereplo
erdekesseget?;-)
Amugy Kisfaludy idofizikus ur altalad ajanlott "szenzacios" , "nobeles"
irasat termeszetesen nem olvastam, mert minek?;-))
Megkerdeznem tovabb azt is, hogy az altalad ajanlott oldalon szereplo
linkekrol mi a velemenyed?
Mi a velemenyed pl, a http://www.nexus.hu/eaglehawk/ cimrol, melyet az
altalad szenzaciosnak mondott honlap "Josua atya honlapjakent" reklamoz, s
amely Josuat van szerencsetlensegem ismerni is:-)) Kisfaludy idofizikus ur
egyik kollegajakent idegesitett mar nehanyszor a neten:-)
Persze egy esetben nem is kell valaszolnod. Ha Te vagy az a Varga Endre aki
szintugy az ajanlott honlapra van tarsoldalkent linkelve, "Varga Endre
tetelei" neven, ami a http://donarac.freeweb.hu/ cimen erheto el....nos,
akkor no comment.

Udv


Messire

Udv. mindenkinek!

Megegyszer a Nemesis prolema.

Ismet hangsulyozom, hogy iromanyomat elhatarolom mindenfele
katasztrofa-apokalipszis jellegu tematol! Foleg attol a kisbolygo
ovezeten athalado valamitol. 

Szoval kozelitsuk meg kicsit mas szemszogbol a regebb feltett
kerdesemet:

A Nemesis temarol a Nasa weblapjan olvastam (vagy onnan kalandoztam el
valamerre, mar nem emlekszem) es ott nem hoztak kapcsolatba semmifele
katasztrofaval. Igy nem ertem, hogy miert lenne barkinek is erdekeben
letagadni az esetleges letezeset. Ott barna torperol regeltek meg arrol,
hogy az elmeletet a Voyager meresei nem tamasztottak ala,
kovetkezeskeppen meg valami ilyesmi: "... tehat valoszinu, hogy a
Nemesis nem letezik". De en nem elegedtem meg ezzel a kovetkeztetessel.
Tenyleg a Voyager olyan jol ki tudna merni egy olyan nagy tavolsagban
letezo objektum letezeset? Ha az emlekezetem nem csal egy barna torpe
tomege tobbszorose a Jupiterenek (40-szeresig?), igy nekem, mint
laikusnak elkepzelhetonek tunik, hogy egy ekkora objektum meg akkora
tavolsagbol is "kimerheto" lehet a Voyager segitsegevel, de mi van, ha
az illeto objektum letezik es kisebb, mint gondoltak? Nem hiszem, hogy
pl. egy Jupiter meretu bolygot konnyu kimerni mondjuk 10 ezer
Csillagaszati Egysegnyi tavolsagban. Es olyan tavolsagban tudtommal
igenis letezhet bolygo, ami a Nap vonzaskoreben talalhato, tehat
"korulottunk kering". Imigyen elkalandozva a Nemesis tematol tettem fel
magamnak a kerdest, hogy mennyire lehetunk biztosak abban, hogy nem
keringenek bolygok a Pluton tul csak mi meg nem talaltuk meg oket.
Lehet, hogy nem fejeztem ki magam jol, de en speci nem Pluto meretu
bolygora gondoltam, hanem annal nagysagrendekkel nagyobbakra. Mert
evidens, hogy Pluto meretu meg sok lehet a "kornyeken", de pl. Foldnel
nagyobb? Netan Jupiter meretu, netan annal nagyobb? Egeszen el a
Nemesis-fele (barna torpe) meretig es tavolsagig.
Persze minel nagyobb meretu egy bolygo, annal messzebb "kell legyen",
mert kulonben felfedeztuk volna mar. 
De vegulis a gyanumat eddig egyvalaki megerositette: nem igazan lehetunk
biztosak abban, hogy nem letezik akar Jupiternel nagyobb meretu bolygo a
Nap vonzaskoreben.

Amugy koszonom a kerdesemre a valaszokat.

Udv. es legyetek jok.
Athos.

Sziasztok!

>> A kovetkezo kerdes, hogy ha azonos fenyteljesitmenyt sugaroz
>> mind a halogen, mind a xenon, akkor ezt milyen
>> hullamhossztartomanyban teszik milyen eloszlassal.
Tavaj egy nem is tul negy tetelu fenytechnika vasarlasakor kaptam egy OSRAM
Fokatalogust a boltban. Ebben szepen -bar eleg kis meretben- abrazoljak a
kulonbozo lampak spektrumjait. Probald meg Te is egy "la'mpa'sbo'tban". De
talan a reszletesebb adatok kiszolgalasatol sem zarkoznak el egy nemes cel
erdekeben :-)
A z OSRAMnak van honlapja is : http//www.osram.de es .hu - val is megy

Udv : Pista

> atomhaboru sem kell, az amcsik _rasszerzekeny_ fegyvert fejlesztettek
> ki... Tehat mondjuk a feketek meghalnak, a feherek nem. Aztan jon az,
> hogy a barna- vagy a zoldszemuek meghalnak, a kekszemuek nem.
Errol tudnal konkretumot irni? Szvsz ilyen virusrol beszelni nonszesz,
es ilyesmirol eddig csak rossz pletykakat hallottam.

abli

Gyerekek, ne suketeljunk mar ennyit...

1. Az energia jelenleg is szinte ingyen van. Nezzetek meg az adotartalmat....
Semmi kovetkezmenye nem lesz, ha meg olcsobb lesz. Legfeljebb megno az 
adotartalma. 

2. Barmilyen, nagy josagi tenyezoju rezgo rendeszer nagyon pici gerjesztesre 
latvanyos mozgasokat produkal. De a mozgas latvanya, barmily szep is az, ne 
tevesszen meg minket. Ha ki akarjuk venni az energiat a rezgo rendszerbol, akko
r 
az azt jelenti, hogy terheljuk, ettol lemegy a josagi tenyezo, megszunnek a 
lengesek. Azt hiszem, az ingas orokmozgoknak ez a baja. Mozognak, mert a 
kornyezetbol eredo zavarokbol az onrezgesszanuknak megfelelot kiszurik. 
Es persze csunyan becsapjak a kiserletezot. Csabat is. 

3. Az emberiseg eddig is minden problemat megoldott, ezutan is meg fogja oldani
, 
a dolog nem lesz konnyu, de ha minden eleve meg lenne oldva, akkor minek a 
fenenek az egesz vilag....

Janos

Kedves Ferenc!

On 9 Jun 2002 at 4:05, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> > Van egy elektronikus alkatreszem; Opto 22, Model 240D10, 3-
> > 32 VDC Control.
> 
> Valoszinuleg egy szilartest-rele lesz. (SSR)

Előre is elnézést a hülye kérdésért! Ez olyan, mint egy normál relé 
(mondjuk Reed relé), csak mozgó alkatrész nélkül? Mi a különbség 
(mondjuk a mechanikai problémák kiküszöbölésén túl) közöttük? Mikor 
szokták ezeket használni?

> > triak. Tud valaki tobbet rola? Lehet ezzel epiteni egy nagy
> > (milyen teljesitmenyu) teljesitmenyu, allithatofeszultsegu
> > tapegyseget? Egy, ezzel kapcsolatos link is jo lenne. En
> 
> Azt nem nagyon, de lehet vele kisfeszultsegrol kapcsolgatni valami
> 220V fogyasztot.

Vannak ilyenben 400V-ot eltűrő eszközök is???

EIK && üdv From:, a feszültségkeltő

Kedves Markus!

On 9 Jun 2002 at 4:05, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Nemes Marcus

> : De ha foldelt femlapket mukodik, akkor joreszt elfele verodik vissza
> es : nem az ado fele. Persze az egyenetlensegekrol vissza is jon, de
> az nem : sokkal kisebb, mint a kibocsatott jel???
> 
> Azt hiszem, itt valamit rosszul fogalmazhattam, mert felreertjuk
> egymast. A foldelt femlap termeszetesen a vevo fele veri vissza a
> hullamokat.

Bocs! Nagyon buta vagyok! Nyilvanvalo... Bocs...

> Eppen ezert a vevonel problema, hogy az antennahoz megerkezik az
> egyenesen terjedo hullam, meg a foldrol visszavert, valamennyit
> gyengult hullam valamilyen faziskesessel. Murphy torvenye alapjan a
> szuperpozicio olyan lesz a vevoantennan, hogy a ket jel gyengiti
> egymast. 

Teljesen etheto. Koszi!
 
> : Mi az a dBm? Decibell meter?
> 
> Decibell milliwatt. dBm = 10*log(P/1 mW), ahol P a teljesitmeny
> Wattban. 0 dBm = 1 mW; 10 dBm = 10 mW stb.

Aha! Ilyet meg nem lattam...
 
> Antenna-illesztohalozatot valoszinuleg talalsz az antennakonyvekben
> is. Egybekent tipikusan egy LC-tagrol van szo fel perc alatt megvan
> vele az ember, ugyhogy ha itt tartasz, ird meg maganban, hany Ohmrol
> mennyire kell transzformalni milyen frekvencianal es megmondom. :-)

Koszi!
 
> : Es mi a helyzet a GPS-ekben hasznalt adasoknal. Ott olyan
> : teljesitmennyel adnak, hogy szinte a felszini hattersugarzasba olvad
> a : sugarzott jel. Egy pszeudo veletlen jelet sugaroznak es abbol :
> kovetkezteti ki, hogy tenyleg az adot veszi, vagy csak a kornyezet :
> zajos. Iranymeghatarozasra zalan az is elegendo. Mondjuk ott GHz :
> tartomanyban adnak es elegge trukkos antenna is van hozza.
> 
> 1,57 GHz, es nem az antennaval van a baj, hanem a jelsorozat
> detektalasaval es szinkronizaciojanal. Nem akarok belemenni, de ettol
> a modszertol meg akartalak kimelni, es nem azert, mert galad vagyok.
> :-) A masik az, hogy a GPS MHz savszelessegben ad 50 bit/s
> sebesseggel, a pszeudoveletlen kod 1 Mbit/s sebesseggel porog, innen a
> nyereseg 10*log(1e6/50) = 43 dB. Ez azt jelenti, hogy ha sikerul
> szinkronizalnia a vevonek magat az adoval [ami GPS-nel percekig is
> eltarthat], akkor 43 dB-t javit a jel-zaj viszonyon. Alapesetben az
> antenna termikus zaja kb. 30 dB-lel nagyobb a jelnel, tehat a jel-zaj
> viszony -30 dB, ami a szinkronizalas utan megugrik +13 dB-re, amit mar
> kenyelmesen fol lehet dolgozni. A szinkronizacioval az a baj, hogy
> mindaddig zaj van a kimeneten, amig pontosan nem szinkronizalod az ado
> es a vevo kodgeneratorait, nincsen olyan, hogy "itt van valahol a
> kozelben". Tehat vegig kell probalni az osszes lehetoseget, ettol tart
> sokaig. Es jelentos alapsavu feldolgozoelektronikat kivan.

Ha csokkentem a sebesseget es a tevolsagot, akkor nem egyszerusitheto 
le a szerkezet??? Nem is erdemes vele foglalkozni?
 
> : Ilyen tavolsagra az AM nem hasznalhato? Nem egyszerubb AM
> : jelet adni/venni?
> 
> Ugy erted kozephullamon? Nem tudom, hogy ott van-e olyan
> frekvenciasav, ahol postai engedely nelkul 10 mW koruli
> teljesitmenyeket sugarozhatsz. Tudtommal 9-135 kHz kozott csak
> induktiv csatolasok megengedettek (csatolt rezgokor), de ezek
> hatotavolsaga max. 1 m.

Megkerdezem a HIF-et, mit ajanlanak... Hatha hasznalhato valami...
 
> : Szoval erteni is kell hozza. Ez nem jo hir... :-(
> 
> Nem kell. :-) En szorakoztam egyszer TRF6900-zal (igaz, a gyari
> demo-kartyaval + windows szoftverrel, ami 300$), jol dokumentalt a
> digitalis interfesz. A frekvencia/csatorna beallitasahoz eloszor
> matekozni kell, de az adatlap itt is szajbaragos.

Ha mar ott tartok, akkor a kepletebe be tudok helyettesiteni... :-)

Kosz a segitseget && udv From:, a radioaktiv

>>A mai elektromos/elektronikus gepekben nem feltetlenul a mernoki szemleletet
>>kell keresni, hanem a hivatale't. Nemetorszagban pl. elo van irva, hogy a
>>kerekpar vilagitasa kizarolag dinamorol mehet, es ez kizarolag 6 V-os lehet.

Bizonyara bennem van a hiba, tul cinikus vagyok, elkepzelem, hogy a 6V-os
dinamokat gyarto ceg jelentos osszeggel tamogatta a torvenyjavaslatot
beterjeszto politikus kampanyat, partjat [netan meg szemelyet is]... :-(
Bocs, ez nem (termeszet-)tudomanyos tudomanyos szemlelet tudom, de a 6V-os
megfigyelesre egy legalabb annyira valoszinu hipotezis, mint a
"hivatal-hipotezis". Itt az USA-ban nyilvanos, hogy kik (maganemberek, vagy
cegek) milyen osszeggel tamogatjak a kulonbozo partok es az egyes jeloltek
kampanyat. Erdekes osszefuggesek figyelhetoek meg. Hogy van ez az EU-ban?
Udv: buvar

Endre!
Ezt irtad a #1850-ben:
> Felado :  [Finland]
> Temakor: The Gravity Waves in Optics ( 32 sor )
>  Arrol van szo, hogy ugye probaljuk hatalmas foldalatti
> komplexumokban merni a gravitacios hullamokat, egy magyar feltalalo -
> eppen a Kisfaludy Gyorgy, akirol szo esett valamelyik elozo
> levelemben, csak a keresztneveben nem voltam biztos - pedig lezerrel
> merte. Hat ez hanyszoros Nobel-dij is?
> http://members.xoom.it/terembura/all-labor2.html
> Osszefoglalva egy lezersugar utjaba difrakciot kelto wolframszalat
> rak, majd a lezersugar kore gondosan egyenkent kulonbozo anyagu
> tarcsakat helyez, ez megvaltoztatja a difrakcio karakterisztikajat
> ugy, hogy a valtozas alapjan azonosithato, hogy mi a tarcsa anyaga.
> Ezek kulonfele femek, muanyag, mugyanta volt. Szenzacios.
> Udv: Endre
De itt szo sincs a gravitacios hullamok mereserol, hanem
egy anyagvizsgalati modszerrol irtak es Te is arrol irtal.
Egyebkent - mint anyagvizsgalati modszer - lehet, akar
szenzacios is.
Udv.: S. Zoli

From,
Nem vitatkozom, csak gondolatokat fuzok hozza:

> ...Mo.-n
> evente 100 alatt halnak meg AIDS-ben. Viszont autobalesetben evente
> tobb szazan. Az ellen sokkal kisebb erellyel lepunk fel.

Az autoval kozlekedes es ennek veszelyei alig kulonboznek a 
loval, lovaskocsival kozlekedes veszelyeitol, tehat ehhez mar 
alkalmazkodhatott az ember. Raadasul a kozlekedes veszeilyeinek 
nagyreszet (ugy hisszuk) kikerulhetjuk sajat akaratunkbol. Ezek 
egyike sem mondhato el az AIDS-rol.

> A fosszilis tuzeloanyagokat kieregeto eromuvek ellen nem keltunk
> tomeghiszteriat, pedig sokkal tobb sugarzo anyagot bocsatanak ki (a
> tobbi szennyezorol nem is beszelve). Megsem lattam, hogy ilyen
> eromuvek ellen tuntettek volna.

A fosszilis tuzeloanyagokat kiegeto eromuvek lenyeguket tekintve 
azonosak azzal a tuzrakassal, ami kore mar korai oseink is 
odaultek melegedni. Elkepzelheto, atelheto, ismeros folyamat - 
ellentetben az atomreaktorban lezajlo, csak a fizikusok altal jol 
ismert fura, kiszabadulva alattomos, lathatatlan modon kort 
terjeszto folyamatokkal, anyagokkal.

> Ilyen az ember. Sokan azt mondjak, hogy inkabb busszal utaznak, mint
> repulovel. Pedig buszbalesetben sokkal tobben halnak meg a vilagon,
> mint repulobalesetben. Bizonyos veszelyeket tulertekelunk,
> bizonyosakat meg alul.

A busz vegig az ember szamara legbiztonsagosabbnak erzett 
foldon van, mig a repulo egy idegen, legalabbis onerejebol nem 
elheto kozegeben kozlekedik. Egy lerobbant autobusznak van 
eselye az orszagut szelen vesztegelni, mig megjavitjak, ugyanez 
egy repulogeppel elkepzelhetetlen. Magyaran egy ropcsinel egy kis 
hiba is szinte garantaltan tragediat okoz, es ezen nem segit a 
statisztikai elonye sem.

Igen, ilyen az ember, es ugy hiszem, sokszor megertem.

ToZo

 

>hogyan is gyorsul fel fenysebessegre, pl. amikor felkapcsolom a lampat.
>El lehet ezt egyszeruen magyarazni?

Igazi magyarazat nincs, de foton eseteben terjedesi 
sebessegrol van szo, amit nem gyorsulas aran er el, 
am nem makroszkopikus testrol van szo, hanem hullamtermeszetu
anyagrol, tehat elnezheto neki, hogy maskent 'lenduljon mozgasba.'
Minden mechanikai hasonlat santit, de gondolj egy kifeszitett
gumilepedore, mely alatt szogek sorakoznak egymas utan,
a feluletre merolegesen. 
Ha ezek sorban, egymast kovetoen kis idoeltolodassal megmozdulnak,
felugorva, hogy megbokdossek a lepedot, majd visszaesnek alapallapotba,
akkor az osszhatas olyan lesz, mintha hullam futna vegig a
lepedon.

>>Az anyag ugyanis annal tehetetlenebbul reagal a
>>noszogatasra, minel kozelebb van c-hez.

 
>Nagyon fontos! Gondolkodott mar valaki azon, hogy az anyag
>miert rendelkezik tomeggel? Mi hozza letre a tomeget?

Az, hogy a hatasok terjedese veges sebessegu.
Mar meg is irtam ide regebben, de megismetlem a lenyeget: 
Minden kolcsonhatashoz tartozik ugye rendszer ?
Relative mozgo rendszeren belul az informacio - kivulallo 
megfigyelo szerint mozgasiranyban - viszonylag sokaig araszolgathat 
elore, hogy vegigjarja azt, attol fuggoen, hogy a rendszer mennyire 
kozelitette meg c-t. 
(Annak ellenere is sok ido telhet el, hogy hosszusag-kontrakcio 
is fellepett.)
Az info terjedesenek korlatossagabol ered, hogy noszogatasra 
a rendszerek eredoben nagyobb kesessel, lustabban reagalnak, 
mint amikor allnak.
Makroszkopikus testre ez asszem konnyen belathato, de reszecskekrol 
analog modon nem tudjuk belatni, mert nem igazan tudjuk
mi a lenyeguk, milyen a szerkezetuk es belso kolcsonhatasaik
mifelek, hogyan fuggnek ossze az idovel, amirol csak makroszintu
illuzionk van.  

(tudata pedig annak van, akinek/aminek idoerzete van. )

Udv: zoli

sziasztok!

Szocs, kerded:
: Az igaz, hogy kerhetek egy cegtol 2-3
: alkatreszt ingyen, ahogy valakinek javasoltad az
: adovevokkel kapcsolatban?

A cegek nem ajandekozgatnak csak ugy alkatreszeket. A mintapeldany arra
van kitalalva, hogy a sorozatgyartas elott kiprobalhasd a kerdeses
alkatreszt. Igy a gyarto sza'ma'ra vagy ki kell tolteni egy kerdoivet
(cegnev, telefonszam, mire kell az alkatresz, mekkora e'ves darabszamra
lennel vevo, stb.). En hivatalbol azt mondom, hogy sorozatgyartott IC-ket
tesztelo aramkorhoz kell max. 20 alkatresz (ami igaz is), ennek
dacara kuldik az alkatreszt (mondjuk en csak a par $-os alkatreszeket
szerzem be igy, mivel ezeket tobbnyire csak nagytetelben lehet megvenni.
A draga alkatreszeket a kereskedok is hajlandoak egyesevel forgalmazni).

Udv,
marky

Sziasztok!

Valenta Ferenc irta:
: > Melyik megoldas dragabb? Gondolom a piezo olcsott, mert sok kommersz
: > eszkozben is hasznaljak. Magnetostrikcios ongyujtorol meg nem hallottam

: Mert forditva egyaltalan nem mukodik.

De mukodik. A magnetosztrikcios egyenlet formailag tokugyanolyan mint a
piezoegyenlet, ok-okozat ugyanugy megfordithato. A problema valoszinuleg
az, hogy piezoelvvel sokkal nagyobb feszultseget tudsz eloallitani, mint
magnetosztrikcioval. Az utobbi nem tud valami gyakorlatilag megvalosithato
szikrakozt atutni, tehat gyujtani sem lehet vele. Raadasul kell hozza egy
tekercs.

Udv,
marky

Kedves Csaba!

 >>Ami ervenyesult, annak a Newton torveny csak specialis kozelitese.
 >Newton azon torvenye, hogy minden test megtartja egyenes vonalu, egyenletes
 >mozgasat, amig egy masik nem hat ra, ervenyes kellett legyen.
Felteve, ha van olyan, hogy test es palya. Az elemi reszek - tekintsuk
oket is testeknek - sem leteztek mindig. Egyetlen ismert
fizikai torveny sem ervenyes teljes altalanossagban. Az
energiamegmaradas torvenye sem. De ez nem azt jelenti,
hogy egy hazi szerkezet megserti.

 >De mit tesznek a mi tudosaink? Iletve azok a szakemberek, akiknek
 >ertekelniuk kelene egy hasonlo munkat? Hat nem hiszik el!
Ugy kell nekik! Fizessek csak a villanyszamlat!

 >Es Jonnek a Kanadaiak, az Amerikaiak, es dollarmilliokat, (ha nem milliard)
 >potyogtatnak Szabo ur kezebe.
O, hat van itt le. De akkor miert nincs eredmeny?

 >Minden es tobbszori kiserlet, proba immar arra utal, hogy a terben letezik
 >egy minimalis kormozgast kifejto hatas, mely annal erosebb, mennel kissebbek
 >a surlodasi tenyezok. Ez zart femdobozban is, es uveg tomegeknel is
 >jelentkezik.
Ezt ugy ertem, hogy ha magara hagyunk egy testet - mondjuk a
vilagurben -, akkor az forgasba jon. Mert van ez a hatas. Jol ertem?
Es merre mutat a forgastengely?

 >mig meg nem gyozodunk szemelyesen is valamirol ne allitsunk lehetetlent.
S utana sem. Velemenyunk viszont lehet, meg akkor is, ha nem
vegezzuk el a vilag osszes kiserletet. De mi a baj? Mondta valaki
itt a listan, hogy nem ugy mozog az ingad, ahogy leirtad?
De ha egy suszter tud segiteni, akkor fordulj hozza.
Bar egy konyvkoto inas sem lehet rossz.

Udv,  Kalman