Kedves Endre,

a fajho ertelmezese es a nevezetes osszefugges a Fuggvenytablazat 127. 
oldalan talalhato.

Jano

Hali,

 wrote:
 
> >>>Igaz e, hogy a nagy utasszallito gepek kerekeit elore felporgetik egy
> bizonyos fordulatszamra landolas elott ?

> + Meg lhetne hallani, hogy nem sikit mikor leteszi. De minek porgetnek,
> leszallasnal nem baj ez a kis fekhatas. gondolom a kopas valamiert nem
> tul zavaro.

Nem tul zavaro, de (tipustol fuggoen) 5-10 leszallasonkent kereket kell
cserelni. Ennyit bir ki egy gumiabroncs.

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - 

Sziasztok!

Volna kis problemam, es meg azt sem tudom,hogy jo helyen jarok-e :-)
Bocsanat, ha nagyon off amit irok, de a leirasok alapjan meg mindig a
Tudomany all ehhez legkozelebb :)

Egy egyszeru, es nyilvanvalo matematikai problemaval gyult meg a
bajom. Konyveimet lapozgattam, de nem talaltam meg, hogy hogy kellene.
Koordinata geometria. Van egy P pont, mondjuk P(2,3,5) ,es van egy e
egyenes, aminek parameteres egyenletrendszere legyen mondjuk
x=4+2t
y=5+9t
z=3-3t

Namostan azt a vektort hogy lehet kiszamolni, ami a P pontbol mutat az
e egyenes egy pontjara, es meroleges az e egyenesre?

Ha valaki megtisztel valaszaval, az tegye meg legyen kedves maganba
is, bar jaratom a Tudomanyt, csak a mielobbi eredmeny miatt, mert
kedden vizsgazom, tehat valamelyest sietos lenne :)

Kosznom elore is!

-- 
Windisch Gergely -  - ICQ:16688379
"Inkabb egy megbizhato kiprobalt ellenseg, mint egy bizonytalan barat."

Mathnak:
Az izotermia tenyleg szuksegszeru sajatsaga az elolenyeknek.
Gondolj arra, hogy 10 fok homersekletvaltozas (lefele) kb.
felezi, ugyanennyi felfele ketszerezi a kemiai reakciok sebes-
seget. Igy 20 fok valtozas negyedannyi vagy negyszeres
reakciosebesseget idez elo. (ez 1 okolszabaly, tehat kozelito
szabaly a kemiaban). Masik teny az,  hogy az optimalistol el-
tero homersekleten mellekreakciok jatszodnak le, es ezek
nagy valoszinuseggel az elo szervezetre karos avagy kifeje-
zetten mergezo vegyuleteket termelnek. Ezek altalanos
kemiai torvenyszerusegek igy mindenfele kemiai reakciok
korfolyamatait produkalo elolenyekre is szuksegszeruen
ervenyesnek kell lenniuk. Tehat izoterm rendszerek.
A maximalis gazdasagossag egyetlen kezdeti mikroorganiz-
mus (faj) eseten is szuksegszeru, mert a tapanyagokert a
fajon belul is verseny van az egyedek kozott. Amelyik gaz-
dasagosabban "mukodik" az elonyt szerez a fennmaradasban,
szaporodasban. Ez a "verseny" az elso elonek nevezheto
lenytol kezdve tart a mai napig is. Ezert ez is altalanosan
igaz arra, amit elonek nevezunk.
A korfolyamatokban szuksegszeru a katalizatorok lete,
enelkul nem is lennenek korfolyamatok. Ezt most nem
fejtem ki bovebben mert keves az idom. De vegig kell
gondolnod, hogy mibol allnak a korfolyamatok. Es, hogy
szuksegszeruen visszakapjuk a kor valamelyik (1 vagy
tobb) tagjat a folyamat, a ciklus lejatszodasa vegen,
es akkor eme tag(ok) maris katalizatorkent mukod(ik)-
tek. Azt nem fogadhatom el ervkent, hogy a katalitikus
(katalizatoros) folyamatok tul bonyolultak lennenek,
mert ez tulzas. Nagyon sok egyszeru katalitikus folyamat
van pl. redox rendszerekben mind a szervetlen, mind a
szerves kemiaban es meg csak az sem feltetlenul szuk-
seges, hogy a katalizator szerves vegyulet legyen.
Valoszinu, hogy az elet keletkezese idejen eppen a
szervetlen katalizatoroknak volt tobb/nagyobb szerepe.
Nemileg ellentmondasos az ervelesed, hiszen a bonyo-
lultsagot Te a kreacionistak hibas ervelesekent emlited.
Es ezek mar az elet kezdeteire is igazak voltak, kiveve ha
megis teremtve lett volna az elet. Nembeszelve arrol, hogy
az oslevesben sok szerves vegyulet volt, pl. metan, formal-
dehid stb. amiket csillagkozi gazokban is kimutattak mar.
Az onrendezo es onszabalyzo is szuksegszeru. Enelkul
itt mar valaki (talan Endre?) egy urhajot is elonek titulal.
De ezzel az erovel az autok is elok - anyagcsere van
energiacsere van, szaporodnak es el is pusztulnak sot
fejlodnek is vagyis evoluciojuk is van - uj, kedvezo tulaj-
donsagok fejlodnek ki - legzsak, ABS, stb... Kesz vicc -:)
Tovabbi megjegyzeseket a Ganti konkret ismerete hia-
nyaban nem tehetek, es anelkul nincs is ertelme tovabb
ragoznom a temat. Szerintem nagyon jo (es pontosan,
szo szerint ideztem) a Lehninger - Elodi meghatarozas. 
Zolinak (KSH):
Na ja, az oszver (lo + szamar + ungi-bungi -:)) sem kepes
szaporodni. De amig eletben van - vannak szaporodo
sejtjei. Az ilyen, szaporodasra keptelen (hibrid) egyedeket
"evolucios zsakutcaknak" lehet nevezni az egyed
szempontjabol. Es igy belefernek az elo fogalmaba, hiszen
egy elo szarmazasi (szaporodasi) vonal utolso tagjai.
Megjegyzem, hogy Lehninger (es Elodi) nem irt kello,
sot semmilyen szukseges bonyolultsagrol. Udv: S. Zoli

Starters:
>Valoszinuleg legzesi problema. Mit mond a parod, szoktal horkolni? 

Hajjaj, es ez elfogadott va'lo'ok, viszont jobbara csak
mutettel volna kikuszobolheto megnyugtatoan, ha a gyakori
oxigenhianybol adodo elhalalozastol eltekintunk...
Koszonom a valaszt es a tanacsot, teljesen igazad van.
2hete eloszor meg nem voltam nathas, igy nem tudtam,
hogy megfaztam. Az orruregben me'lyen van valami akaratlagosan 
is zarhato szelep. Ennek akaratlan zarodasa miatt az orromon at 
folyton legszomjra ebredtem, orr-horkantasomat is hallva.
Barmely pozituraban probaltam fekudni, mindig ez ment. 
Nagyon faradtan keltem napokon at, sok alvas ellenere is, es 
mindig kiszaradt torokkal. Tobbszor is elojott a fobias liftes 
'kalandfilm' almomban, de az aggasztott inkabb, hogy az 
'orrszelepem'  ujabban onallositotta magat alvaskor.  
Aztan kialakult a rendes, es ezuttal kivetelesen megnyugtato 
natha, meg a torokfajas. Elmult azota, es megnyugodtam,
hogy nem a 'vezermulanc' oregedett el (egyelore), hanem
a szelephezagot csokkentette atmenetileg galard modon 
valami korokozo.
Amugy sajnos a haton alvas miatt szoktam leeso allal horkolva 
aludni, duhodt tanuk szerint.

Udv: zoli

Voros Jozsef:
>Egy zart cellas muanyag hab pl pont jo lenne vizzel feltoltve, azt az apro
>reszletkerdest, hogy hogyan kell feltolteni, mar rad bizom... :-)
Elfogadom az erveidet, az anyagok tenyleg nem a szokasos 
'makro-antennakent' szipkazzak a mikrohullam energiajat. 
A hullamhosszbol adodo elhajlas ugyan meg stimmelhet,
de nem tudom van-e jelentosege.  
Mas magyarazat kell.
Irtam regebben is, hogy hoszigetelt krumplidarabkaval 
(nikecellbe zartam) elvegeztem a kiserletet. Alig melegedett 
fel 20 sec alatt. Ezek utan csak arra tudok gondolni, hogy a 
folytonosan generalodo es bent mindenfele verodo hullamok 
kitoltik a teret, s kis terfogatu dologra alig jut
e 'homogen' hullamterbol teljesitmeny, ami raadasul
visszajut az adocsohoz is, es ott bajt okozhat, de
nem ismerem a konkret jelenseget.
Az adocso hatasfok romlasara tippelek tajekozatlanul,
mert ha nem romlana, a dobozban halmozodnia kellene 
fel nem hasznalt energianak, mely megiscsak gyorsabban kene
fozze a kisebb dolgokat...

Udv: zoli

Endre:
>elegyites utani eredo homersekletenek? Nagyon egyszeru, csak 
>mar regen tanultam. Azonos mennyiseg eseten atlagoljuk, 
>de mi van kulonbozo mennysegek eseten?

Ilyenkor sulyozva atlagolunk. De matematikai sorozattal is
lehetne operalni. Kiveszel a nagyobb mennyisegbol annyit,
amennyi a kisebb mennyiseg, es siman atlagolsz, majd
folytatod a dolgot a mindig megmaradtal ezt a vegtelensegig.
Strapasabb modszer ez az iteracios, de a vegeredmeny
elore tudott az egyszerubben modszer alapjan.
S, ha a lepesenkenti kozelites - egy eleddig nem ismert
hatarerteku fontos matematikai sorozat lenne, 
a frappans bizonyitas felfedezesnek minosul ! :)

Udv:zoli

Hozzaerto megirhatna, miert vasszulfid tartalmu kozetekben
feltetelezik az elso sejtek kialakulasat ?

Az elet keletkezese soran, ha porozus, vulkanikus kozetek
uregeit feltetelezzuk elso szulohelynek, az elethez szukseges
eges me'lybol jovo anyagait adagolhattak egyenletesen a kozetek 
kapillarisai ugy, hogy a meg palyakezdo, 'hatulgombolos'  
eromuvecske reaktora nem szaladhatott meg. ???

Udv: zoli

S. Zoli Endrenek:
>A Te meghatarozasod alapjan maga a naprendszer is elo,
>beleertve az osszes bolygot, holdakat kisbolygokat, usto-
>kosoket, meteorokat. Es nem csak a mienk, hanem minden

A definiciok jellegzetessege, hogy letrehozzak a hatareseteket is, 
ahol nehez donteni, hogy a vizsgalt akarmi megfelel-e
meg, vagy sem a definicionak. A Fold - mint *elo*, kemeny dio. 
Bocs, itt okvetlenul meg kell jegyezzem: a *dio* - nemely 
nyelvekben Istent jelent ! :-)

Nem eroltetem, de a Foldet globalisan nezve tekinthatjuk sajatos elo 
szervezetnek. Miert ne ? Bajunk lehet ?
*Elo* definiciomnak kb. megfelel, mert naperomu, es temerdek oroklott 
strukturaltsagu anyag van a felszinen ma mar. 
Oriassejtnek is tekintheto, mely igen erdekes modon a 
salakanyagait nem tavolitja el, hanem megeszi.
Alapanyagokat a vulkankitoresek, vizforrasok, stb. juttatnak 
a belso tartalekanyagkeszletbol az eletfolyamatokhoz, 
bar ez nem szabalyzott folyamat, ahogy a kozmikus por nyelese sem.
Mint egysejtu, sajat maga biztositja sajat evoluciojat,
kulso elo konkurrensek nelkul, de kulso hatasok is
beleszolnak neha, igen durva szelekciot vegezve.

Ha emberek, stb. reszben, vagy teljesen elkoltoznek egyszer 
a Foldrol, mas bolygora ill. a Holdra, vagy urallomasra 
letelepedni, az mar mutans szaporulat elszakadasanak minositheto. 
Az anyasejt, mint ossejt sok-sok valtozason es valsagon tuljutva
kitermelte vegul a vandorutra kelni kepes leszarmazottait.

Udv: zoli

Kedves Csaba ! 

A tegnap altalam kicikizett olmos kiserletre csiholni kene valami
magyarazatot, hatha nem csalas, csak amitas volt,
melyet - ha a tudosok szidalmazasa nelkul zajlott, akar johiszemu 
naivitast is feltetelezhetunk.

Toltott kondenzator lemezei kozott ero hat, ezt tudjuk.
Ha csak legres van a lemezek kozott, es dielektrikummal 
kozelitunk a res fele, azt a lemezek vonzani fogjak-e vagy sem ?
Ha betesszuk a jo dielektrikumot, (pl. uveget, papirt,
bizonyos muanyagokat, stb) annyi bizonyos, hogy a kondi
feszultsege lecsokken, a kapacitas pedig megno.
Vajon tapasztalhato-e, hogy a lemezek kozt hato ero valtozott ?
Mindez kozepiskolai fizika, es az egyszeru kepletek 
a Fuggvenytablazatokbol is kileshetok, de jo alapokkal
onalloan is levezethetok a kepletek, de a problema akar
fejben is megoldhato !

Udv: zoli

Elnezest a moderatoroktol - ugy gondolom, ezek a temak meg befernek a
tudomany keretei koze. Igyekszem a tudomanyra koncentralni. Az olvasokat
pedig ugy latom, nem bosszantja :-) vagy nem erdekli annyira :-(

>Az "ezzel nem tudtunk mit kezdeni" alatt (pongyola fogalmazas!) azt
>ertettem, hogy nem tudtuk megragadni a lenyeget, mint ahogy ma sem tudjuk.
A lenyeg a pontos matematikai leiras. Ez megvan - ahol meg nincs,
keressuk.

>Az xy reszecsket ugy kell elkepzelni, hogy..... Ez minden - mar persze a
Az "elkepzeles" nem a lenyeg - es ez tenyleg egyre nehezebben megy,
ahogy tavolodunk a mindennapi dolgoktol. Pech, de ezert meg nem kell
elhinni helyette egy szemleletes, de bizonyithatatlan dolgot.

>bizonyos reprodukalhato kiserletekben mutatott viselkedesenek leirasan
>tulmenoen -, amit mondani tudunk rola. Meglatasom szerint az (n.)
>reszecsket az (n+1). reszecskevel magyarazzuk (abbol keletkezik, vagy abbol
Ez nem sokat jelent, mert a tulajdonsagai gyokeresen megvaltoznak. Pl. a
viz oxigenbol es hidrogenbol "epul fel", raadasul eleg lazan
kapcsolodnak az atomi kotesekhez kepest - de a tulajdonsagai elegge
elternek az oxigen, a hidrogen vagy akar a keverekuk tulajdonsagaitol.
Vagy: a neutron az atomban stabil, onalloan a felezesi ideje 12 perc.
Ezzel egyutt a tulajdonsagok elore szamolhatoak.

>epul fel), es (n -> vegtelen) lesz a dologbol, anelkul, hogy tudnank,
>mik is valojaban az egyes reszecskek. Erre mondtam, hogy magunk elott
>toljuk a doglott lovat.
Mert mindenaron szemleletes kepet szeretnel! Elobb-utobb valami ilyen is
lesz, de nem holnap reggel... mondtam, atomrol mar eleg jo fenykep
keszult. Nagyobb molekulakbol mar most lehet monomolekulas gepet
tervezni es
kesziteni ugy, hogy elore ismered a mukodeset!

>Ha a tudomanyban lehetnek nem vizsgalhato dolgok (pl. jelenleg a fekete
>lyukak belseje), akkor miert ne lehetne igy a vallasban is? Egyszer mar
>valami hasonlo miatt kizavartak minket a Paradicsombol :))
Nagy kulonbseg, hogy valamit _egyelore_ nem, vagy alig LEHET vizsgalni
(de elmelkedni lehet rola), vagy nem SZABAD sem vizsgalni, sem
elmelkedni - sem most, sem kesobb.

>Aki az utmutatasok szerint el, annak konyebb(en elviselheto) az elete.
Egyaltalan nem biztos - de nem ezt kerdeztem. Mennyiben segit ma
_tobbet_ az ember eleteben a vallas, mint regebben?

>Ha a vallas hatna jobban az emberekre, akkor nem lenne haboru, gyilkossag,
Nem, ez a legtobb vallasnal attol fugg, hogy a szent konyv melyik reszet
fogadod meg - es van olyan vallas, ahol az eroszak a vallas resze.

"A termeszet mindig valaszol es mindig ugyanolyan."
>Igen, legfeljebb olykor azt mondja, hogy ebbe a titokba egyelore nem enged
Igen, de akkor tobbnyire latni, hogy mit es merre kell valtoztatni a
"pillantason", hogy sikeres(ebb) legyen.

>bepillantast. A papok azt mondjak, Isten is mindig valaszol...es hogy O" is
>m
indig ugyanaz.
Bocs' - ugy gondoltam, hogy ugyanarra a kerdesre mindig ugyanazt
valaszolja. Egyebkent, ha mar az isten valaszol, jo lenne, ha
egyertelmuen tenne. Elvegre o (a "termeszet"-tel ellentetben) egy
ertelmes valaki, aki tudja, hogy en mit ertek meg es hogyan.

>Hat igen. Megaztan en kis porszem hogyan is kerhetnek szamon barmit is a
>Teremtotol?! Megha kozvetlen vonalam lenne hozza, akkor sem...
De hiaba is kerdezed tole, meg valaszt sem varhatsz... es nem azert,
mert nem hallja a kerdesed.

>Egyebkent Jezus nem igert konnyu eletet az O"t kovetoknek, utana lehet
nezni 
>az Ujszovetsegben.
Ez igaz, de nem csak errol volt szo (persze lehet kerdezni: miert nem
tesz meg mindent, hogy konnyu legyen az eletunk - pontosabban, hogy
osszhangban legyenek az elvarasaink az eletunkkel? A "vegtelen josag"
ezt is jelentene).

 ..."miert nem viselkedik hatekonyan: pl. hogy mindenki _tudjon_ a
letezeserol es a szandekairol..."
>Adott hirt magarol eleget. Kinek-kinek szabadsaga, hogy elhiszi, vagy sem.
Inkabb "jelet", mint hirt - az pedig akarminek a jele is lehet. Amennyi
eroforrast elhasznalt a kulonfele "jelekre", azzal Kanaant csinalhatott
volna barmelyik orszagbol vagy az egesz Foldbol a benne levo elolenyek
tokeletesitesevel egyutt!
Masreszt: en is adok "jeleket" :-) Ugyan nem tudni, milyen eletet elek,
es soha nem lehet a templomban (vagy mashol) megtalalni, de a multkor
felfestettem egy zebrat, hogy az oreg nenik atmehessenek rajta. Tettem
melle egy lampaoszlopot is, hogy mindenki tudja: en voltam... ez nem
eleg jel? Aki ezek utan meg mindig nem hisz bennem, azt a halalakor
joggal uti majd el egy auto :-) Nem? Nos, ez masnal is igy van, meg ha
isten is valaki.

"miert van, hogy x milliard ev alatt sem keszult el a tokeletes vilag."
>tokeletes vilag, akkor az vagy be van fagyasztva (tehat egy szep harom
>dimenz
ios allokep), vagy a kovetkezo idopillanatban, amint barmi
>tortenik/megvaltozi
k benne, mar nem lesz tokeletes. Tehat tokeletes vilagot
>nem erdemes teremteni.
Ezt mar leirtam: a tokeletes vilag lehet dinamikus is - egy
mindenhatonak NEM PROBLEMA ilyet tervezni.

>Igen, elhinni sokkal konnyebb valamit, mint bebizonyitani. De HINNI, a szo
>igazi ertelmeben, mar nehezebb.
Az a legkisebb problema. Ha isten most megjelenne es bebizonyitana a
letet, akkor is rengeteg dolgot el kellene hinni neki (pl. a szandekait)
- de akkor mar lenne valami alapja.

> definicio, de nem zar ki oly an elo szervezeteket, melyek nem
> atomokbol allnak. (Mondjuk ami atomokbol all, az sem atomokbol all, de
Mindegy, hogy mibol all, de a megfelelo mukodes szukseges hozza. Pl.
elegendoen bonyolult szerkezet kell az elethez.

>lak atomokbol epulnek fel. Talan irnal olyan elo szervezetre
>peldat, ami nem atomokbol all vagy epul fel, akar elkepzeles
Nagyon regen olvastam egy konyvet, amely az elethez szukseges energia
forrasat targyalta, a vilagegyetem kihulese kozben. Ez emlitett
kulonbozo - nem atomokon alapulo - lehetosegeket az eletre. Elvileg
semmi kulonbseg nem lenne - gyakorlatilag nyilvan annal tobb.

>Az ember  hordozza, aki alkotta es szervizeli. Ja hogy az nem az urhajo?
>Miert, hol a hatarvonal? (Sugas: halmaznak nincsen felszine.)
Az ember az urhajoval egyutt egy olyan rendszer, amelynek van elo
komponense is... ami persze nem meglepo.

>Masreszt ugy remlik, a ma legelfogadottabb elmelet szerint a Hold a Foldbol
>jott letre. Ennyit arrol, hogy nem szaporodik.
Na ja, ha nekiutkozik egy masik, hasonlo bolygo es kiszakitja a jo
reszet... de ez nem szaporodas, mert akkor a Hold azota megnott volna
Fold mereture es alakulna rajta az elet.

>Elettudomannyal foglalkozo szakembereknek pedig szerintem 
>altalaban nem kell semmifele definicio. Konnyeden megallapitjak 
>tapasztalatbol, hogy kihez/mihez nyulhatnak hozza, vagy mikor kell 
>inkabb technikust hivni vagy kukaskocsit, mert ok altalaban 
Addig, amig melegveru allatokkal foglalkozol. 

>konvencio szerint a gyakorlatban e'lonek azt tartja 
>szinte mindenki, aki megszuletett es meg nem bomlott el.
>Ehhez az kell, hogy nagyobb reszt orokolt programja alapjan 
>mukodve vegezze anyagcserejet es energiat is tartalekoljon.
>Tehat szuletett eromuvekrol van szo, akarhogy is nezzuk. 
>Hogy osztodik-e majd, az mas kerdes, de ez nem az egyed sajat 
>eletbenlevoseget erinto kriterium. Ami emberi szellemi termek 
>muszaki, technikai megtestesulese, azt pedig nem minositjuk 
>elonek, s ezek _ma_ konnyen felismerhetok, mert tele vannak 
>szogletes dolgokkal. :)
Lattal mar rovarokat vagy virusokat megfelelo nagyitasban? Nemelyik
jobban nez ki (es szogletesebb), mint barmifele ember altal tervezett
robot vagy urhajo. A virus pedig max. kemiai energiat tartalekol es
onalloan nem csinal semmit, altalaban megis elonek tekintjuk.

>Magad irod, hogy ott fuggeszted fel, ahol vizszintesen all a rud. Ezzel a
>foldi gravitaciot kiegyensulyoztad.
>Viszont erzekeny lehet a dinamikai gr. ter valtozasokra
Valoban, de ha ilyen egyszeruen lehetne gravitacios hullamokat merni,
akkor nem varna meg mindig egy biztos Nobel-dij arra, aki majd megteszi.
Hasonlo lehet a helyzet, mintha vagohidon hasznalt mazsaval akarnal
mikrogrammokat merni pl. gyogyszerhez. Masreszt egy eros gravitacios
hullam megrazna ugyan az ingat, de az ettol nem kezdene forogni.

>Az ejtoernyovel 2 gond van, meg akkor is, ha a Janos-fele "kihuzom hatra
>az egesz ulessor"-t alkalmazom: egy normal ejtoernyos parezer meterrol
>kiugorva par perc alatt lenn van. Tehat 10000 meterrol mondjuk egy negyed
>ora. Odafonn van -50 fok. Szerintem a foldre fagyott hullak erkeznek. De
Eleg akkor kinyitni az osszes ernyot, ha mar megfelelo a homerseklet es
a legnyomas. Addig elegendo annyi, hogy ne gyorsuljon nagyon es ne
fejjel lefele menjen.

>ha 3000 meterrol kell telen kiugrani, az sem lehet egy kejmamor. A masik a
>mar targyalt oxigenproblema.
Az ember kb. fel percig birja legures terben. Ha mar a repulo megserult
es ugyis a kinti kisnyomasu es hideg levego van benn is, akkor ez jobb
megoldas lenne.

Mas kerdes, hogy ez az ejtoernyo rendszer elfoglalna a negyed gepet es
minimum haromszorosara emelne a jegy arat.

>Meg aztan ha tenyleg gyuru alaku is, a kozelebe erve at KELL alakulnia
>gombbe, -- nem tudom  topologiailag hogy nez ez ki, begyogyul a kozepe
>:) -- mert a horizont mellol szemlelve mar nem forog. a vilag viszont
>igen.
Egy forgo rendszer NEM inerciarendszer, igy olyan erok hatnak benne,
amelyeknek nincs ellenereje, ezert a lyuk belulrol nezve is torusz alaku
lehet.
Ezen kivul nem egyenerteku egy inerciarendszerrel sem.

Halihó!

 írta 2003. január 10. 10:44 dátummal:
> Lenne egy keplet-kerdesem, sem a fuggvenytablazatban, sem a Neten nem
> talaltam, aki tudja, kerem irja meg privatban. Mi a keplete a kulonbozo
> mennyisegu es ho mersekletu folyadekok elegyites utani eredo
> homersekletenek? Nagyon egyszeru, c sak mar regen tanultam. Azonos
> mennyiseg eseten atlagoljuk, de mi van kulonbozo mennysegek eseten?
  Súlyozzuk:
  Az egyik 10 liter és 30 fokos, a másik 30 liter és 10 fok, akkor az eredo 
folyadék 40 liter és x fok, ebben a kérdéskörben az x fok a kérdés ugye. 
Ebbol következik egy egyszeru képlet
10 * 30 + 30 * 10 = 40 * x
  amelyet megoldva x = ( 300 + 300 ) / 40 = 15 fok

  Megoldható továbbá az átlagolós módszerrel is:
  10 liter 30 fokos vízhez hozzáöntünk 10 liter 10 fokos vizet, lesz 20 
liter 20 fokos vizünk, amihez hozzáöntjük a megmaradt 20 liter 10 fokos 
vizet, lesz 15 fokos vizünk.

  Már meg ne haragudj, de hogyan akarod elhitetni a köznéppel, hogy 
örökmozgód és nullponti energiakicsatolód van, amikor az általános iskolai 
fizika és a középiskolai matematika alapjaival nem vagy tisztában?
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36-70/312-1856 +36-30/368-7792 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD (current stable branch)
Key fingerprint = E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D