Kedves Evolucionistak!


Most csak egy rovid reakciot irok alaposan megmozgatott es 
felbolygatott kedelyeiteknek. Ennek axiomatikus okat az 
idohianyban latom... :-) Azert igyekszem majd a kozeljovoben meg 
ujra karakterpo:tyo:geto"t ragadni, ha sikerult vegre elszakitanom 
az idot.


Zeratul  irta (Tue Apr 11 15:45:20 EDT 2000 TUDOMANY #1
085):

> Ha nem tetszik az evolucioelmelet, bizonyitsd be, hogy nem letezik.

Ha azt irtad volna, hogy bizonyitsam be, hogy nem igaz, meg talan 
megertenem. De hogy nem letezik evolucioelmelet? Vagy evolucio? 
Ennek semmi ertelme, onellentmondas volna. Ha van vilagfolyamat, 
akkor az evolval. Ezt persze meg nem kell osszekeverni 
Darwinnal...


> Ajanlj helyette mast, vagy egyszeruen csak meseld el azokat a
> tapasztalatokat, amiket nem lehet tudomanyosan megmagyarazni.

Ebben a gondolatban egy tudat alatti rejtett trukkot erzek: 
helybol Neked van igazad (pontosabban az evolucioelmeleteknek, 
hiszen termeszetesen nem szemelyeskedesrol szol a fama), aki mast 
mer mondani, bizonyitsa be. Maskepp megfogalmazva: aki nem 
(pontosabban nem csak) a tudomany szemevel akarja nezni a vilagot, 
gyozze meg tudomanyosan a tobbieket. En ebben logikai bukfencet 
latok.

Aztan a felvetett kerdesekkel nem azt mondtam, hogy a tudomany 
HELYETT mast kellene keresni (raadasul a reakciok alapjan mas 
tudomanyt koveteltek, holott epp attol as, hogy nem tudomany). 
Csak azt vetettem fel, hogy MELLETTE mas is letezhet, es nem 
biztos, hogy helybol le kell soporni. A MELLE kivankozas 
mindenesetre azt jelzi, hogy a mas latas a tudomanyt egyaltalan 
nem kivanja lesoporni.

Ezekbol talan ertheto, hogy eszem agaban sincs az evolucio 
versenyelmeletet megalkotni, mar csak azert is, mert az is 
tudomany volna. En inkabb csak arra akartam felhivni a figyelmet, 
hogy meg a tudomanyos megismeresunk is csak resz szerint valo, nem 
pedig tokeletes - es nemcsak abban az erelemben, hogy a tudomany 
fejlodik, hanem abban is, hogy meg a tokelyre fejvesztett tudomany 
se fedne le a vilaghalmazt...

A tobbi reakcio alapjan megprobalom majd ezeket a kesobbiekben meg 
fejtegetni (ha nem is rejtveny). Egyet azert kerek: mindenki 
probalja tokeletlen szavaim ellenere azt megerteni, amit kozolni 
akarok, es nem azt, amit kapasbol beleolvastok. Mert akkor 
teljesen biztos, hogy csak egymas szeme mellett billentyuzgetunk 
el, nem pedig vitat folytatunk.


Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Udv,
Kerdesem lenne a hozzaertokhoz:
Elnezest en ehhez nem ertek igazan, de ha az unverzum 10^-35 s alat 10^50
szeresere nagysagrendileg kb a mai meretere tagult (ez akar egy 10^50 taggal
elosztva is problema marad...) , akkor a reszecskeinek (mar ha voltak..:-))
az egymashoz viszonyitott sebessege nem volt-e a fenynel gyorsabb? Ha igen,
akkor ez nem utkozik-e a fizika ma ismert torvenyeivel? (Hawking is ir errol
valamit (Ido rovid tortenete (tul rovid ..:))), de ott sem ertettem...)
Ha nem volt nagyobb, akkor mekkora volt?
Ertem en hogy a ter es az ido is igazan e-kozben az inflacio kozben
keletkezik, de akkor miert adnak meg ilyen idoadatot? A lehetseges
sebessegekre csak van valamilyen korlat!
Laci

P.S. Agyatultetes helyett, javaslom a testatultetes szot hasznalni!

 irta:
>> A magam reszerol elo rendszernek nevezem azt, amelyik mukodese soran a
>> sajat rendszerenek entropiajat csokkenti, illetve az entropia novekedeset
>> fekezi, lassitja.

>Ehhez nem ertek, de azt gyanitom hogy a hutogep megfelel a definiciodnak.

Szigoruan nezve a dolgot, igen, megfelel, de megsem gondolja senki
elolenynek.  A helyzet az, hogy az ember a tudatos beavatkozasaval
szamos, vagy meginkabb szamtalan 'eletszeru' dolgot produkal maga
korul, ami altal praktikussa (celszeruve) alakitja a kornyezetet. A
legszelsosegesebb elofordulasa ennek a szamitastechnikaban figyelheto
meg, ahol az ember a ketallasu kapcsolok sokasagaval szinte *mindent*
meg tud csinalni, amit akar.  De ezekben a mesterseges rendszerekben
termeszetesen az alkoto elme celszerusege figyelheto meg, ezert
hasonlitha a viselkedesuk egy kicsit az elo rendszerek viselkedesehez.

Megjegyezem, az altalam adott definicio az atmeneti es hataresetek
tisztazasara szuletett. Altalanos ervenyu kiterjesztesehez kellene meg
nehany kiegeszites, megszoritas, de nem erdemes ezzel foglalkozni, mert
a 'celszeru rendszerek' targyu, nehezen alakulo sorozatom vegen
mindenki elott nyilvanvalo lesz, hogy az elot az kulonbozteti meg az
elettelentol, hogy az elobbi negydimenzios.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

> ================================

Kedves Math!

> Hanolo modon minden fizikai torvenynek ket parja
> lehetseges. Hole zt hasznaljak,hol azt,attol fugg, hogymelyikszemleletesebb,
> vagy melyikkel konyebb szamolni.

Ezt most hallom eloszor. Ugye nem haragszol, ha ezt az allitast nem
veszem komolyan olyan valakitol, aki rendre csak egyetlen peldat ismer
allitasa igazolasara. Titokban remenykedtem, hogy most megtudok
valamit, ami segit finomitani az elmeletemet, de hat sajnos, ez keves.

Persze, ha belegondolok, lehet valami alapja az allitasodnak, mert
vegulis, ha ismerjuk egy rendszer valtozasanak az iranyat es a
kifejletet, akkor a rendszer pillanatnyi allapotat ehhez a
vegkifejlethez kepest is le lehet irni, meg lehet hatarozni, (ilyen
peldaul a II. fotetel cel-oldali megfogalmazasa, vagyis a
"kiegyenlitodesre valo torekves'),  de ez meg tavolrol sem jelenti azt,
hogy a rendszer valoban e vegkifejletre koncentralva mukodne. A
megismero elme az, ami a rendszer valtozasat IDO-ben is elhelyezi,
ertelmezi.  Megjegyzem, hogy az elo rendszereknel minden esetben
megtalalhato a vezerlo, szabalyozo mechanizmus, ami a CEL elerese
erdekeben befolyasolja a rendszert.  Az elettelen rendszereknel
ilyesmirol szo sincs.

> a Biologia visszavezetheto kemiara, a kemia pedig fizikara.

Ezt tudom, de az elo-elettelen kozotti kulonbseg kemiai szinten
jelentkezik. Az elo es elettelen rendszerek atomjai kozott nincs
kulonbseg, ezert szuksegtelen fizikazni, raadasul megteveszto lehet.
(Egy biologiai rendszer tkp. egy vegyi uzemnek felel meg.)

A magam reszerol befejem ezt a sok ujdonsaggal nem kecsegteto vitat,
folytatni szeretnem a megkezdett sorozatomat, ket frontos kuzdelemre
sajnos nincs energiam.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

Andras irja:

>Rohogni fogtok, de egy amerikai idegsebesz szerint nem lehetetlen a
>fejatultetes :-()
>
>Itt egy cikk:
>http://www.nepszabadsag.hu/Redakcio/Doc.asp?SID=1&IID=1264&CID=60&AID=60520


A rohoges helyett elfilozofalgattam a "fejatultetes" szon.
Szerintem helytelen.
Testatultetesrol kell beszelni, mert a fejben van az elmenyanyag,
tehat a fej kap uj testet, nem a test uj fejet.

Janos

Kedves David Gyula!
>>>(Ez nem azonos a szokasos, sokat emlegetett "relativisztikus
tomegnovekedessel", ami csak latszolagos, igazabol nem letezik, es csak egy
felreertes kovetkezmenye - itt a kepletekben szereplo m0 "nyugalmi tomeg"
tenyleges, objektiv valtozasarol van szo.)<<<
El tudnad ezt, es az E=mc^2 altalanos ervenytelenseget egyszeruen magyarazni?

>>>amit en szoktam emlegetni TIT-eloadasokon<<<
Hol tartasz mostanaban ilyet? Fenn van a weben?

udv, Sanyi

Math irta:
>>>A fenytores eseteben ..........Az integralis, celsagi leiras szerint a feny
ugy halad, hogy a legrovidebb uton haladjon at azokon a pontokon, amelyeken
athalad. <<<
Inkabb ugy, hogy a leghamarabb elerje "kiszemelt" celjat.
udv, Sanyi

Zoli!

>> Ha ket ember megy, akkor termeszetesen a lassabb ateresi ideje szamit.
> Hetkoznapi felfogasban aki a hid kozepen all, az nem megy,
> tehat a haladoknak nem kell kotelezoen atvenniuk a mozgasallapotat.
> Vajon mit mondana erre a fizika ?
> Ha azt mondja, hogy az allo tulajdonkeppen 0 sebesseggel mozgo,
> akkor a megoldasom tenyleg nem jo.  :)
a feladat megfogalmazasaban az az emlitett mondat azt szandekozott
kifejezni, hogy az emberek ugy mozognak a hidon, hogy egyszerre legfeljebb
ketten mennek, aki elindult, az atmegy, egyszerre csak egy iranyba mennek.
szoval nem trukkozesek, hanem matematikai megoldasok az erdekesek. minden
matematikai feladathoz lehet gyakrolati trukkozeseket csinalni, de az mar
egy masik feladatstilus.:)

math

 [Hungary] irta:
>> Felado :  [United Kingdom]
>> Temakor: kerdes ( 3 sor )
>> Idopont: Wed Apr  5 06:29:34 EDT 2000 TUDOMANY #1079
>> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>>
>> Molekolarbiologusok!
>> Mit jelent az atiraskor a GATTACA sorrend (DNS)?
>> K.

>Ez átirodik mRNS-re. Ekkor a komlement (neki megfelelo mRNS) szal igy
>fog kinezni : (A komplement bazisok az mRNS-ben: G es C, C es G,
>T es A, A és U(!), mivel az mRNS-ben a timin helyett U = uracil
>talalhato):
>
>                  CUAAUGU

Sajnos ez nem igy van. A DNS-nek polaritasa van, es konvencio szerint
mindig 5'-3' iranyban irjuk fel. Ha ez egy kodolo DNS szakasz, akkor az
altala kodolt mRNS-nek megfelelo szalat irjuk fel, igy a mRNS GAUUACA lesz,
leforditva feherjere Asp-Tyr vagy Ile-Thr vagy Leu-X lenne, mivel mind a
harom "frame" elkepzelheto.
Ha esetleg megis a komplementer szal lesz a mRNS, akkor azt szinten 5'-3'
iranyba kell felirni, tehat UGUAAUC lesz atiras utan, feherjekent Cys-Asn
vagy Val-Ile vagy Stop-X.

>3 bazis kodol egy aminosavat, amely majd a feherjeket fogja alkotni.
>A nukleinsavrol az informatiot a riboszoma kodolja at.
>Balrol jobbra olvasva:
>
> CUA = leucin; AUG = metionin; U = Nincs lejentese
>
>Jobbrol balra olvasva:
>
> UGU = "Allj!" (A feherje szintezist leallito kod)
> AAU = aszparagin
> G   = Nincs jelentese

Az UGU az nem Stop, hanem Cysteine!

> Megjegyzes: A feherje szintezist leallito kod utan mar nem
>    szintetizalodik tovabb a feherje! Ha ilyen koddal kezdodo mRNS-bol
>    egyaltalan semmilyen feherje nem lesz!

Hacsak nincs a sejtben egy mutans tRNS ami aminosavat szallit a stop kodonra.
A fenti atirasok feherjere az univerzalis koddal tortentek, de ettol
bizonyos esetekben lehetnek elteresek, pl mitokondriumokban.
Ha pedig a fenti DNS szakasz nem kodolo, hanem szabalyozo regiot jelol,
akkor jelentese nagyban fugg attol, hogy milyen elolenyben van. Bar ekkor
is talalunk nagyon altalanos jelentesu reszeket (pl TATA box).

Udv: JaGab

Tudna valaki valami konyvjellegu termeket ajanlani, magyar vagy angol
nyelven, ami m-sorozattal gerjesztett rendszerek analizisevel
foglalkozik ? 

Elore is kosz,

Zoltan

Kedves Janos !

>>de semmikeppen nem razas, mert ahhoz mar volt szerencsem. :)
>Bizony az egy enyhe razas volt.

Idokozben rendeztem gondolataimat a targyban, es arra jutottam,
hogy itt bonyolultabb jelensegrol is szo lehet, hiszen
amig nem mozdul a kez, addig nem erezheto a hatas.

Kapacitiv aram persze folyik, de nem biztos, hogy azt erzekeljuk, 
hanem lehet, hogy a kez csusztatasa kozbeni csekely 
rezdulesek, eltavolodasok soran az elektrosztatikus ero valtozasait,
vagy szoba johet meg  a _rezgolemezes kondenzatoros 
feszultseg-sokszorozo_ elve is, mely a szovetekre - vagy kozvetlenul
az idegekre gyakorol hatast elmozdulasokbol szarmazo feszultsegugrasok 
felleptekor. 
A szovetek magas viztartalma bizonyara szerepet jatszik a dologban,
a viz kiemelkedoen magas rel. dielektromos allandoja kovetkezteben.

>Szinte mindenhol elojon a dolog, ahol femburkolat van. 

Foldelestol is fugg. A kornyezetemben vegigtapogattam par gepezetet, 
de csak az oreg Raketa porszivo nyert, ami foldeletlen.

>Vagy setalj ki az allomasra a paroddal kodos, paras idoben, 
>nezz korul, jon-e a (villany)vonat, s ha nem, allj ra a sinre, 
>es erintsd a kezed fejet a baratnodehez (o ne alljon a sinen). 
>Pontosan azt fogod erezni, amit a csillarnal.  
>Itt nem is csak kapacitiv vezetes van.

Sinrol kezet sokkolni, parjat ritkito gondolat ! :) 

Megis, nem lehetne ezt inkabb kisminta kiserletekkel 
otthon lebonyolitani? Valtoaramra atalakitott terepasztal, megerositett 
alvazzal, nagymosas idejen a paradus furdoszababan.  
A vaganyokon jarkalni tilos tablakat persze ki kell elotte kapkodni,
nehogy rajuk lepjunk, es a menetrendet kemenyen be kell tartatni !
Ezen utobbiak otthon biztonsagosabban megoldhatok, mig egy 
igazi vasutallomason, kicsit razos. :)

Udv: zoli

Sziasztok !

 --------------- --------------
|               |              |
|          \\\\\\\\\\\\\       |
|          /////////////       |
|               |              |
 --------------- --------------              

Ez itt egy ketkamras zart tartaly metszete akar lenni.
A mikroszkopikus atmeroju osszekoto csove kulonleges, belul bordazott.

Az a benyomasom, hogy a baloldali kamrabol tobb molekula 
jutna at homozgassal a jobboldaliba, mint forditva, s ezaltal ez a 
megoldas mintha lehetove tenne az entropia csokkenteset anelkul, 
hogy beavatkoznank az eredetileg kiegyenlitettsegbol kiindulo 
folyamatba.

( Ha esetleg lehetne _kalaszosokra_ hasonlito molekulakban 
gondolkodni, akkor meginkabb. )

Udv: zoli

Udv Tudosok!

 wrote:

> A Bacsai hulladegegeto kornyeken elo allatallomanyban
> az utobbi napokban szokatlan elhullasokat eszleltek, foleg

Ez nem dioxin problema. Ez valami mas, konkret mergezes. Tobbi maganba.

Dioxin nem tud olyan mennyisegben termelodni. ~80 fele dioxin izomer
letezik, ebbol 2 atlagosan rakkelto van, egy pedig hihetetlenul erosen
rakkelto. Na ezt ismeri mindenki dioxin neven. Az egeszsegugyi hatarerteke az
par-ezer molekula/kobmeter fustgaz. De ha dioxin allna az ugy mogott, a rak
akkor sem dolgozik ilyen gyorsan es egyszerre.

Istvan

 (Gyiran Istvan) irta:
[...]
> >Ha annal maradunk, hogy megsem elo, akkor a sok elettelen, de megfelelo
> >feltetelekkel mestersegesen mukodtetheto szerv /alkatresz/
> >osszeillesztesevel elo dolgot hozhatunk letre.
> 
> Errol talan meg kellene kerdezni egy idegsebeszt, kulonosen egy agysebeszt,
> aki abban a szervunkben illetekes, ahol a tudatunkat hordozzuk. Mit gondolsz,
> mennyi eselyt adna egy agy-atultetesnek?
Most, valoszinuleg annyit, mint amennyit a mult szazad kozepe tajan a
levegonel surubb anyagbol epitett szerkezettel valo repulesnek adtak az
illetekesek.
[...] 

Gogy

 (math) irta:
> sajnos nem tudom, ki irta:
> > Nem terjedhetnek el! Tul nagy hozza az emberi populacio. Nincs negativ
> > szelekcio, de pozitiv sem, ezert gyakorlatilag ugyan olyan
> > allelgyakorisagban lesznek jelen ahogy kepzodnek, azaz szemelyekrol lesz
> > szo es nem szazalekokrol. Minden egyes generacio szaporodasakor 50% az
> > esely hogy az allel tovabbadodik mert szinte biztos, hogy egeszseges
> > szemellyel "keresztezodik" az illeto, igy egy ilyen keves peldanyban
> > jelenlevo gen elobb utobb elvesz a populaciobol.(Az ilyen kis
> > gyakorisagu geneknek csak kis letszamu populacioban van eselyuk
> > feldusulni)
> valami nekem gyanus, hogy ez a magyarazat megsem stimmel. tegyuk fel, hogy
> van egy populacionk, tegyuk fel, hogy van egy oroklodo tulajdonsagunk.
> tegyuk fel, hogy ennek van egy kezdeti eloszlasa, azaz aranya. tegyuk fel,
> hogy nincs pozitiv es negativ szelekcio. hogyan alakul a tulajdonsag aranya
> a jovoben?
> attol fugg, hogy mi az oroklodes konkret mechanizmusa. pontosabban,
> figyelembe veve a mutacio valoszinusegi tulajdonsagati, milyen eloszlasban
> orokoltet egy a tulajdonsaggal rendelkezo, illetve nem rendelkezo, illetve
> vegyes felnott paros utodokat?
> azt gondolhatnank, hogy osszessegeben 50-50, tehat az aranyok megmaradnak.
> de en ebben nem vagyok meggyozodve. ha egy adott tulajdonsag egy adott
> genszekvencia specialis eseteben all csak elo, akkor lehetseges, hogy
> konyebb ebbol atulajdonsagbol kimutalodni, mnd bemutalodni.
> az eselyek aranyaban van a populacionak egy stabil aranya. namost, ha ez nem
> a kezdeti arany, akkor e fele az arany fele fog tartani a populacio, ha
> nincs szelekcio.
> mivel a genetikahoz nem ertek, a pontos valaszt nem tudom. adja meg az, aki
> ert hozza.
> math
Pontositok azon amit irtam, es egy eletszeru peldat veszek. Eloszor is
nem aranyokrol, es szazalekokrol beszelek, mert azok mar akkora szamok
lennenek, hogy tenyleg stabil szazalekokat eredmenyezne. 
Kis szamu hibas allelre gondolok, es oriasi szamu egeszseges allelre. A
beteg egyed valoszinuleg homozigota az adott mutans allelra (mindket
genpeldanya (allelja) hibas). Az elso utodnemzedeknek igy mindenkepp
atad egy peldanyt belole. Azok mar heterozigotak lesznek, az egyik
szulotol hibas, a masiktol jo allelt orokoltek. Innentol kezdve a a
heterozigota hordozo, 50% esellyel adja at a rossz allelt az adott
utodjanak, es teszi azt szinten heterozigota hordozova. Vegyuk a
legnagyobb eselyu eseteket, amikor 2 utodja van a paroknak, azaz a
populacio letszama nem valtozik. A par egyik tagja hordozo, a masik
egeszseges. Ilyenkor konyhai statisztikat alkalmazva azt mondanank, hogy
nem valtozna ennek az allelnek a gyakorisaga a populacioban. De ha a
veletlennek koszonhetoen ez az allel elveszhet, ha mindegyik utodjaba a
jo allelt orokiti a hordozo. Termeszetesen megtortenhet az is, hogy
mindegyik utodba a rosz allelt adja at, de az ilyen modon
megsokszorozodott allel meg mindig nagyon kis szamban van jelen a tobbi
(egeszseges) allelhez kepest, es idovel meg mindig könnyen elveszhetnek
a nagyszamu (egeszseges) egyedbol allo populacioban.
Tehat, ha kis szamban van jelen, akkor egy nagy letszamu populacioban
konnyen elveszhet. Es ha egyszer elveszett, akkor csak uj mutacio
hatasara jelenik meg ujra. (A visszamutalodassal nem is erdemes
szamolni, annyira kicsi az eselye.)
A verzekenyseg eseteben bonyolitja a helyzetet, hogy X kromoszomahoz
kotott, igy a ferfi mindenkeppen atadja a hibas allelt, ha rendelkezik
vele. Ez lehet az egyik oka a viszonylagos gyakorisaganak.

Gogy

 (z2) irta:

>> A magam reszerol elo rendszernek nevezem azt, amelyik mukodese soran a
>> sajat rendszerenek entropiajat csokkenti, illetve az entropia novekedeset
>> fekezi, lassitja.
> 
> Ehhez nem ertek, de azt gyanitom hogy a hutogep megfelel a definiciodnak.

Attol fugg, hogy a hatoldalon levo hutoracsot("futoracsot") a rendszer
reszenek tekinted-e :)

Gogy

Udvozletem!

Ha mar elojott az elet termodinamikai definicioja, erdemes utana nezni
Bauer Herbert: Elmeleti biologia c. konyveben
Ebben benne van az elet szukseges feltetelei, de a halal(!) szukseges
feltetele is, termodinamikai szempontbol.
A lenyeg -ha jol emlekszem- hogy az elo rendszer igyekszik fonntartani
magat, illetve fejlodik (az entropiaja nem csokken, vagy no) es nincs
(termikus?)egyensulyban a kornyezetevel. Ha mar nem el, entropiaja noni
kezd, es egyensulyba kerul a kornyezetevel. Ehhez meg hozza lehet tenni,
hogy az elo rendszer reagal a kornyezeti hatasokra, a halott nem (ezert
nem erdemes doglott lovat ostorozni:). Ja es megvalami: az elo rendszer
szaporodik (novekszik, vagy sokszorozodik).
A hutogep az utobbi kriteriumoknak nem nagyon tesz eleget, de az elsonek
se, ha azt vesszuk, hogy idovel kopik benne minden, elillan a
hutofolyadek. Es ez ellen "semmit sem tesz", tehat nincs benne meg az a  
hibajavito mechanizmus (az entropiajat csokkenteni akaras), mint ami
barmely elolenyben megvan es ami az elet vege fele egyre kevesbe mukodik. 
Peldaul:
Ha a hutogepet megszurod (foleg, ha a hutofolyadek vezeteke serul), nem
"gyogyul be" rajta a lyuk, ha egy beka rajzszogbe lep, meggyogyul a sebe.
En mar viszonylag reg olvastam a konyvet, ajanlom mindenkinek.
Egy tavat pedig nagyon is lehet elo rendszernek tekinteni, ha nem igy
lenne, mibol elnenek a Limnologusok :)

(lehet, hogy rosszul emlekszem, azt hiszem a to'tanaszat a limnologia)
							Valkai Sandor
> -------------------------------------------------------------------------- 
mailto:    http://www.geocities.com/s_valkai/

> felhivnam meg a figyelmet, hogy az emberek olyanok, hogy maguktol
> tarsadalamkba szervezodnek.  [...]

Az emberek maguktol nem tarsadalmakba, hanem viszonylag kisebb
csoportokba szervezodnek. A tarsadalomba valo szervezodes masodlagos
jelenseg, es a "tulnepesedessel" van osszefuggesben.


> az egyes emberek onzoek, es a maguk kenyelmet,
> erdekeit nezik. a tarsadalom egesze megis kepes olyan alkoto tevekenysegre,
> amely latszolag ellentmond az emberi lustasaggal. ez olyasmi, minthogy az

Az egyes emberek alapvetoen nem onzoek. A tarsadalom teszi onzove oket.
Egeszen pontosan a hagyomanyok, a neveles. (Egy busman pl. a legkevesbe
sem onzo, es rendkivul baratsagos. Mert erre nevelik)

Zeratul

Sziasztok!

Higgs-mezo: From kerdezi:
> Valahol olvastam, hogy nehanyan attol felnek, hogy a mostani
> vakuum is csak egy lokalis minimum es nagy energiaktol esetleg
> meg tovabb zuttyanhat, ami ismet hatalmas energiakat szabaditana
> fel es kisepruzne a vilagegyetemet.
Lehet, hogy igy van. Nem tudom. Csak annyit mondhatok, hogy
a vilagurbol erkezo kozmikus sugarzasban figyelhetok meg a
legnagyobb energiaju reszecskek, melyek energiai nagysagrendekkel
nagyobbak, mint amelyeket gyorsitokban ma eloallitani kepesek.
Tehat attol nem kell felni, hogy a technika mai allasa mellett
valamely laboratoriumi kiserlet ekkora katasztrofat okoz.

Anizotrop univerzum: Kerdesem a kovetkezo:
Ket-harom eve iranytol fuggo eltereseket fedeztek fel a
radiohullamok viselkedeseben. Az Aquila (Sas) - Sextans
tengely menten halado radiohullamok "gyorsabban csavarodnak".
Azaz pl. egy Sas-beli galaxistol erkezo radiohullam "forgasa"
gyorsabb, mint egy olyan galaxisrol erkezoe, amelynek iranya
kozel meroleges a Sas-Sextans tengelyre. Thorne szerint ez
a kituntetett irany az univerzum sajatossaga: tengelye van a
vilagegyetemnek. Kerdes: Mirol is van itt szo? Nem vilagos,
mit jelent a radiohullam csavarodasa. Talan a cirkularis
polarizacioval kapcsolatos?

Tanacstalan udvozlettel
Kalman