A toulousei metro vezeto nelkul jar. Tenyleg furcsa erzes felszallni egy
ilyenforma, ures vezetofulkes jarganyra, de meg lehet szokni.
Janos

Hali Sipi!
  
> írta "Re: Terrorizmus" témában:
(2001. szeptember 18.)

> Ha jol emlekszem kaliforniumbol nehany centis meret kozel van a
> kritikus tomeghez
 Pletyka szinten en is hallottam effelet, de a forrasat nem sikerult
megtalalnom. Elmeleti szamitasokat lattam: Cf249: 5,9 kg; Cf251: 1,9
kg; Cf252: 2,7 kg. Ez persze kulonbozo trukkokkel - pl. implozio
(persze nem csak "egy kis C4-el osszerobbantva":), neutron reflektor -
talan csokkentheto, de ezek mind a suly es a hatekonysag rovasara
mennek. Ráadásul ezeknek az izotopoknak az eloallitasa, tisztitasa es
kezelese igen komoly tecnikai hatteret igenyel, es tudtommal nincs is
kozkezen semmi szakirodalom a fegyverkent valo alkalmazasukrol, tehat
terrorista bombakban szerintem aligha johetnek szamitasba.
 Vannak forgalomban becslesek, hogy terroristak altal megszerezheto
anyagokbol, szamukra hozzaferheto technologiaval elkeszitve mi lehet a
teljes robbano szerkezet minimalis sulya. 100 kg alatti ertekkel en
meg nem talalkoztam. Ennel meg az is jobb otletnek tunik, ha
valamelyik atom-nagyhatalomtol kez alatt megvesznek egy komplett
taktikai toltetet. A legkisebbek tokkal-vonoval 10-20 kg kozott
lehetnek, es egy ilyen tenyleg elferne egy hatizsakban.
 Egy nagyvaros felrobbantasanal viszont lehet felelmetesebb
alternativa is. Az utobbi evekben tobb cikket is lattam arrol, hogy ha
a Kanari-szigetek egyik vulkanjanak meglehetosen instabil tenger
alatti lejtoje megcsuszna, a szokoar elmosna (tobbek kozott) az USA
teljes keleti partvideket. Ha itt elkezdene valaki jatszadozni egy
teljesen hagyomanyos, nagy meretu, nagy robbanoereju nuklearis
toltettel, annak eszmeletlen kovetkezmenyei lehetnenek. Vagy ha valaki
csak kicsiben akarna jatszani, pl. egy duzzasztogat felrobbantasaval
is nagyobb emberveszteseget okozhatna, mint egy nagyvarosban egy
nehany kilotonnas atomrobbantassal.

                                                          Kibuc

Szia,

>("Honnan, hogyan jott letre az univerzum") ertelmetlen.

A tudomany szamara ertelmetlen. Viszont a vallas megallapitja, hogy a
vilag teremtese Isten muve. Mivel a vilagegyetem teremtese elott nem
volt Ido sem, ezert az a kerdes ertelmetlen, hogy mikor es hogyan
keletkezett Isten.

> "Mi az elet celja?"

A vallasok tanitasa szerint az, hogy istenfelo es embertarsaink javara
szolgalo eletet eljunk es igy halalunk utan az orok eletre, Isten
szinenek latasara jussunk.

> "Mi a szerelem?"

Szerintem erre mar a biokemikusok is tudnak mondani sok okosat, de azt
az emberek tobbsege visszataszitonak talalja es inkabb "a szivire
hallgat".

Udvozlettel: Feher Tamas.

Sziasztok,

>Ha jol tudom egyebkent, nem csak a pilota elszeparaltsaga lehet a
>megoldas, gondolkodnak olyan megoldason, hogy a gep szamitogepe
>ismerje fel a felhokarcolokat es automatikusan, kikapcsolhatatlanul
>kerulje ki.

Ez akkora hulyeseg, mint egy o'lajto'. Jelenleg a mesterseges
intelligencia sehol sem tart az alakfelismeres teruleten, meg a CNN
chipek is csak specialis esetekben adnak hasznalhato eredmenyt. Pl.
legifelvetel filmet elemezve, szepen bejelolik pirossal a repteren
allo osszes repulogepet, de csak az egyenesszarnyu (legcsavaros)
repulogepeket. Volt koztuk azonban egy emlekmukent kiallitott MiG-15
sugarhajtasu gep is, nyilazott szarnnyal, azt kifelejtette.

A felhokarcolok alakban valtozatosak, uveggel vannak boritva, igy
szinuk, fenyesseguk is valtozik. Ha ilyesmit meg lehetne oldani, mar
regen nem utkoznenek hegynek repulogepek. Sajnos az elektromagneses
hullamhossztartomanyok mas-mas gondokkal kuszkodnek a foldi idojaras
fuggvenyeben. Szoval egy ilyen utasszallitonak a mesterseges
intelligencias szamitogepen felul lezerradar, IR-kamera, lokator, stb.
is kellene az orraba, farkaba es vegul F-15E vagy Tornado lenne
belole.

Meg a legfejlettebb harci gepek is csak 400-500 km/h sebessegig
kepesek automatikus terepkoveto repulesre es az oldaliranyu
manovereknel ott is a pilotanak kell dontenie.

>Vagy pilota nelkuli gep is terchnikailag minden tovabbi
>nelkul kivitelezheto lenne, csak a pszichologiai oldala

Ja, az Airbus 320 pilotanelkuli tudna lenni. Teljesen automatikus
fel-leszallas, repules programozhato be elore. Sajnos mar a legelso
parizs Le Bourget-i legibemutaton lezuhant. A pilotak felepultek es
eliteltek oket a birosagon, pedig hazugsagvizsgaloban es esku alatt is
vallottak, hogy a gep "kivette a kormanyt a kezukbol" es automatikusan
sullyedesbe vitte a gepet a kifutopalya mogotti erdo felett.

A sved Gripen vadaszgep prototipusa is felbukfencezett leszallaskor,
hiaba rangatta a pilota a joystick-ot. Ertelmes tervezo nem meri
kihagyni legalabb a csuro es a magassagi kormany hagyomanyos,
huzal/tolorud/hidraulika tartalekvezerleset. Szep az elektromotor, meg
a fly-by-wire, de azert az Airbus tul messzire ment.

Udvozlettel: Feher Tamas.

>Azert azt csak ki tudnak szurni a repteren,
>hogy senki ne vihessen fel a gepre gazalarcot

Orraba dugja a mikroszurot, tudnanak 4-5 perc lekotesi kapacitasut
gyartani akkora meretben.

Sziasztok,

>megis USA okozza a fold szennyezesenek
>(remelem jol emlekszem) 1/3-at.

Tobb lesz az. Egyebkent az USA-ban 60% felett van a kozlekedes
reszaranya a legszennyezettsegben.

>>Csereben viszont sokkal tisztabbak az autok (nem merek
>>evet mondani, hogy mennyivel jarnak elottunk).
>Mit ertesz tiszta alatt? Ha a kornyezetszennyezessel kapcsolatban
>(gondolom igen, mert errol volt szo), akkor nem tisztabbak. Az igaz,
>hogy az USA-beli eloirasok szigorubbak az europaiaknal, csakhogy...
>azok az eloirasok szemelyautokra vonatkoznak. Az autok jo resze pedig

Sajnos az USA-ban a szemelyauto, jeep, SUV mind 200 loero felett kezd
"nem cikinek szamitani". Ezert mindenkeppen sokkal tobb szennyezest
bocsatanak ki, mint az europai 70-90 loeros aprosagok.

Egyebkent az USA-nak sajat kulonbejaratu legtisztitoja van Del-Amerika
szemelyeben.

Udvozlettel: Feher Tamas.

Sziasztok !

Bocs, hogy ilyen temaban irok a listara, de 
ti biztosan tudtok segiteni nekem.
A kovetkezo konyvekre lenne szuksegem:
(regi peldany, uj, fenymasolat - mindegy)

1. Deak Istvan - Veletlenszam generatorok es
alkalmazasai (Akademiai kiado - Budapest 1986)

2. Operacio kutatas matematikai modszerei

3. Remi A. - Valoszinusegszamitas (Tankonyv
kiado Budapest 1973)

4. Szekely J.G. - Paradoxonok a veletlen matematikajaban
(Muszaki konyvkiado Budapest 1982)

Elore is koszi !!!
Udvozlettel:
Istvan

Sziasztok!

A Feher Hazba is be lehet(ett) vinni 8 cm-nel rovidebb pengeju kest a
latogatokozpont informacios tablaja szerint. Viszont kulon ki volt emelve,
hogy ragogumit es nuncsakut nem lehet. :-)

A repulogepre felvitt fegyverekrol asszem Niki Lauda nyilatkozott olyat,
hogy az egvilagon semmit sem kell folvinni, mert a pilotafulkenel
kotelezoen elhelyezendo minden gepen egy balta, amivel tuz eseten a
pilotak ki tudnak menekulni a pilotafulkebol az ablakon keresztul. Ha jol
ertettem, akkor ezen balta biztonsagi okokbol nem a pilotafulkeben van,
hanem a fulke elotti folyoso falan [ezt sajnos nem reszleteztek, es en
meg sosem utaztam elso osztalyon, tehat nem is lattam]...

Egyebkent ha a gepeket ezentul megnezik kozelrol a vadaszrepulok, ill.  
nemtetszes eseten lelovik, a terroristak is pilotaegyenruhaban fognak
repulni, amit a kezipoggyaszukban visznek fol, ezen nem fog mulni.

A masik problema, hogy hol lovik le a gepet? Ha azonnal a folszallas utan
elteritik, es visszafordulnak a legkozelebbi felhokarcolo fele, akkor
lakott terulet folott fogjak leloni oket (ha egyaltalan felfogjak, hogy mi
tortenik, es rajonnek, hogy nem egy muszaki hibas repulo akar
kenyszerleszallni es ezek utan a vadaszrepulok meg idoben odaernek), es
annak is lesz vagy 1-2000 aldozata, mert a roncsok jo nagy teruleten
szorodnak szet.

Utolag konnyu okosnak lenni, hogy senkinek nem tunt fol, hogy egyszerre 4
gepet is elteritettek, de ez nem ilyen egyszeru, mivel minden radaros
legiiranyito csak a sajat szektoraban dolgozik. Arrol eddig nem hallottam
tudositast, hogy a transzpondereket 4 kulonbozo legiiranyitasi-szektorban
kapcsoltak-e ki vagy sem, pedig erdekes lenne tudni. Ezen felul valami
kozponti legiiranyitasi szervezetet kell elovenni, ha kulon-kulon
jelentettek neki a 4 nem reagalo gepet, hogy ezek utan mit gondoltak.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

>Szerintem az a kulcsa a dolognak hogy az ember el tud intezni mindent
ott
>ahol lakik. Van bolt, iskola, ovoda, van a kozelben szorakozohely, a
>hivatalos ugyeket is el lehet intezni nem tul messze.

Szep, de romantikus alom. Eppen olyan romantikus, mint "a kis bolt,
ahol mindent be lehet szerezni". A mai vilag olyan sokretu, olyan
kinalatgazdag, hogy visszaterni a 19. szazadbeli szinvonalhoz
elkepzelhetetlen. En Kelenfoldon lakom, es a kozelben van tobb kis
bolt is. Csak eppen a vasarolni kivant arucikkek negyedet sem lehet
kapni bennuk. A szupermarketben 15 fele sajt van, a kis boltban 2 vagy
3... Egy falu nem tud eltartani egy szupermarketet. 15 falunak legyen
egy bevasarlokozpontja? Es azt hogyan kozelitenek meg. Gondolom,
autoval. Mi az, hogy iskola? Altalanos iskola talan, de ma mar ott is
sokfele szakirany van. Vagy egy kis faluban fenn lehet tartani zenei,
nyelvi, sport stb. altalanos iskolat? Es mi az, hogy szorakozohely?
Regen volt a kocsma, kesobb a mozi. Na, de hol valosithato meg egy kis
faluban a kocsmatol az operaig minden? Hivatalos ugyek? Ezek is igen
sokretuek. Nem lehet az APEH-nek, a foldhivatalnak, a cegbirosagnak
minden faluban kirendeltsege. Nem, az igenyek nagyon differencialtak,
a spektrum nagyon szeles, nehany ezer embert nem lehet a teljes
spektrummal ellatni. Ez csak millio ember szamara oldhato meg. Vagyis
csakis nagyvarossal.

Lehet, sot valoszinu, hogy mindez idovel katasztrofara vezet.
Csakhogy - az egesz tortenelem ezt bizonyitja - az emberek nem
hajlandok tavoli celok erdekeben felaldozni nem csupan az eletuket, de
a kenyelmuket sem. Es valoszinuleg igazuk. A jovo erdekeben hozott
aldozatok eddig is csak aldozatok maradtak, csak eppen eredmenyuk nem
volt. Oriasi aldozatok aran felepitjuk a szocializmust. "Mi
nyomorgunk, de az unokaink bosegben fognak elni." Lattuk, mi lett
belole.

Ferenc

On Mon Sep 17 16:13:20  2001
 wrote:

> Ha a vilagon minden orszag igy allna hozza, akkor megszunne a
> gepelterites. Csak hat tudom, hogy nehez ilyen dontest hozni.

Rengeteg olyan helyzet van hogy "ha mindenki igy allna hozza, mindenkinek
jobb lenne", es megsem valosul meg, mert egyenileg minden szereplonek
erdekeben all "csalni".

Jatekelmeletileg (amelyet mellesleg az amerikaiak szeretnek hasznalni ilyen
esetekben, lasd kubai valsag, START egyezmenyek) egy strategia (a szereplok
valasztasainak osszessege) akkor egyensuly (vagyis hosszu tavon
fenntarthato), amennyiben egyetlen szereplonek sem erdeke hogy egyoldaluan
strategiat valasszon mikozben a tobbiek megmaradnak a sajat strategiajuknal.

A mi esetunkben minden szereplonek (orszagnak) durvan ket valasztasa van:
vagy kotelezi a pilotait hogy bezarkozzanak, vagy nem.

Ha eltekintunk a pszichologiai vonatkozasoktol, ennek a jateknak ket
egyensulya van: 
1. mindenki bezarkozik
2. senki sem zarkozik be.

Tehat a "mindenki bezarkozik" strategia egyensuly lenne, es ez lenne a ket
lehetseges egyensuly kozul a tarsadalmilag kivanatos (pareto-optimalis).

A baj az atmenettel van. Jelenleg a 2-es esetben vagyunk. Ez egy stabil
egyensulyi helyzet, ebbol a jatek kereten belul nem billenunk ki. Jatekon
kivuli elemre van szukseg - ez meg is van a WTC tamadasok szemelyeben.
Viszont minden orszagnak _egyszerre_ kellene strategiat valtani mert ha
_egyetlen_ szereplo is megmarad a 2-es strategiajaval, _minden_ mas
szereplonek az egyetlen lehetseges valasza hogy o is visszater a be nem
zarkozashoz.

Igy ahogy elnezem a vilag donteshozasanak a mukodeset, ezt az egyideju
valtast nem tudjuk megvalositani. Vagyis marad a 2-es egyensuly...

Azert vannak olyan elemek amelyek meghamisithatjak a fenti elemzest: az USA
eleg eros ahhoz hogy lezarja a legteret a 2-es strategiat hasznalo orszagok
elol. (Ez az legitarsasagait is nagyban segitene.) Viszont ez nem olyan
egyszeru: meg kene gyoznie minimum Europat, marpedig ha Europanak cask akkor
erdeke strategiat valtani ha a maga soran meg tudja gyozni a sajat
partnereit - tobbek kozott az afrikai es arab orszagokat Franciaorszag
eseten. Es mondjuk az amerikai repulogepgyarto ipar sem orulne ha a lezaras
miatt elvesztene a rendelesek egy reszet - marpedig (foleg ez az) ipar nagy
ur.

Szaz szonak is egy a vege, nem vagyok optimista.

> kerulje ki. Vagy pilota nelkuli gep is terchnikailag minden tovabbi
> nelkul kivitelezheto lenne, csak a pszichologiai oldala problemas,
> hiszen ki szallna fel egy olyan gepre, amelyiken nincs pilota?

Repulogep biztos problemasabb, de metrovonal mar van ilyen: a parizsi 14-es
(legujabb) vonal. Jellemzoje hogy ez akkor is megy mikor a tobbiek
sztrajkolnak:))

Udv Sandor

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Par napja egy baratom kuldott emilben egy sztorit. Pilotakkal elofordul,
hogy szolgalati uton utaskent repulnek (dead flight). Egy pilotaval tortent
az alabbi eset, amikor raadasul (amit nagyon utal) egyenruhaban kellett
mennie. Ilyenkor altalaban a leghatso sorban szokott ulni, igy sokkal
kevesebben kerdezik meg viccesen, hogy "maganak nem elol kellene ulnie?"
Egyszer morozus kedveben valaszolt is a kerdesre: "a gepet szamitogep
vezeti, en csak azert vagyok, hogy ha lefagy, akkor megnyomjam a reset
gombot." Utkozben a kapitany (az igazi) a stewardessel elorehivatta a
cockpitbe, valami privat ugyet megbeszelni (hazvasarlas Atlanta kornyeken
vagy ilyesmi). Tortenetesen epp amikor elol volt, valamiert lekapcsolt az
egyik aramfejleszto, persze gyorsan atvette a masik, de egy masodpercre
kialudt az utastervilagitas. Amikor visszament a helyere az elotte ulo
utas igy szolt a szomszedjahoz: "Ugye mondtam!!!"       -- M.L.

On Tue Sep 18 01:13:05  2001
"Takacs Ferenc" > wrote:

> Nos a mozdonyvezetoknek sem tarsadalmi esemeny a mozdonyvezetes, de a
> szabalyzat az szabalyzat. Azt hiszem, egy repulogepen meg nagyobb
> fontossaga van a szabalyzat betartasanak, es nem hiszem, hogy a pilotak
> esetleges ilyen ervei figyelembe vehetok.

Ez igaz (bar a vonat eseteben utkozben tenyleg kozbejohet valami a palyan
amit a mozdonyvezeto kell eszrevegyen, tehat aktivan figyeli a [valtozo]
tajat, mig repulo eseten maximum a mozdulatlan radarkepernyot bamulhatja).

Viszont inkabb azzal volt a bajom hogy ha meg is hozzak ezt a szabalyt, nem
fogjak betartani - akkor meg mit er? (Pelda szabaly be nem tartasara a
repulon: gondolom hogy pilota nem ihat gep vezetese kozben. Ennek ellenere
nyugodtan elpezsgoznek az elsoosztalyu utasokkal.)

Udv, Sandor

On Mon Sep 17 16:33:23  2001
 wrote:

> > Teljes keszenlet es ha egy repulo leter az utjarol, 2 percen belul
> leloni? 
> Itt messze nem 2 percrol volt szo, hanem fel orarol. Es az

Azt hiszem hosszu tavu megoldast kerestunk, ami mas esetekben is megallhatja
a helyet. Hogy most a legiero meglepette magat, az egy kerdes.

Viszont ezutan nem csak a legiero lesz figyelmesebb, hanem mondjuk a
tenoristak is modszert valtanak: helyi felszallo gepet teritenek el. Ebben
az esetben nem all fel ora  rendelkezesre.

Pelda: tavaly mikor lezuhant a Concorde:
- elesen iranyt valtoztatott egy kozelben levo repuloter fele igyekezve
- felszallas utan 2 perccel lakott teruletre zuhant (1 perc mulva is lakott
terulet lett volna)
- tovabbi 1-2 perc mulva Parizs szive folott lett volna.

Tehat egy felszallas kozben elteritett repulo 4-5 perc mulva abba az
epuletve csapodik bele amelyikbe nem szegyelli, ugy hogy kozben vegig lakott
terulet folott megy. Hat csak tessek leloni...

> Azt tenyleg nem tudhatjak, de az azert gyanus, hogy iranyt is valtoztat
> es egyidejuleg a kommunikacio is megszakad. Es persze nem kell rogton

Amikor (technikai) baj van egy gepen, akkor eloszor is megszakad a
kommunikacio, es a pilota veszleszallohelyre igyekszik, tehat iranyt valt.
Semmi gyanus nincs ebben. (Meg egyszer: akit erdekel nezze meg a
http://www.adp.fr/webadp/a_cont01.nsf/0/C5E1496AABA44BB6C12569EE00516186/
$File/FICHE2.pdf?OpenElement (egy sorban, de a hix nem szereti a 80 
karakternel hosszabb szavakat) oldalon talalhato terkepet a Parizs kornyeki
repuloterekrol (ha a dinamikus link nem mukodik, kuldom barkinek). 
Korbeveszik a varost, akarmerre fordulsz, lehetseges hogy veszleszallas 
miatt fordultal arra.

> Az orosz legvedelem parancsnoka ugy nyilatkozott, hogy ez naluk nem
> fordult volna elo, mert reg lelottek volna a gep(ek)et, mire a celt
> elerte(k) volna. Es neki lehet hinni; o volt az, aki annak idejen

No persze. Milyen okos az illeto. Talan emlekezetebe kene idezni a Voros
teren leszallt Ceznat...

Szoval en joreszt egyetertek azzal amit mondotok, csak az a bajom hogy
olyasmit szeretnek ami akkor is mukodik ha egy eppen felszallo repulot
akarnak elteriteni _es_ 5-10 ev mulva is jol fog mukodni amikor mar senkinek
sem fog eszebe jutni WTC es nem lesz terrorista-pszichozis. (Akkor a pilota
nem eletbenmaradas es kenyelmetlenseg kozott fog valasztani, hanem kenyelem
es kenyelmetlenseg kozott.) Egyre jobban tetszik a pilotafulke
kulonvalasztasa, de nem tunik olyan egyszerunek a megvalositasa...

Udv, Sandor

Szerintem minden kerdes ertelmes, csak a valaszokkal szokott baj lenni. Ahhoz, 
hogy ennek igazarol vagy hamis voltarol meggyozodj, kerlek olvasd at a tudomany
ok tortenetevel foglakozo konyveket. Pl. egy hires francia matematikus azzal fa
kadt ki, a fiatalok azert gondolnak ki olyan fuggvenyeket - pl. amely minden po
ntban folytonos, de egy pontban sem derivalhato - hogy ezzel tanaraikat es az i
dosebbeket duhitsek. Kerem, tehat gondolkozzzunk, es adjunk valaszt, ez lehet k
evesbe ertelmes is, de nem lehet ab ovo visszautasitani, ez tipikus elzarkozas 
a valo vilagtol, es az ott felmerulo problemaktol.

Tehat, kerdezzunk !!!

Udv

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

Sziasztok,

  Adnek egy (talan) mukodo definiciot a bosszu-ra illetve az elretteno,
megelozo agresszivitasra. Bosszu az, ami tisztan erzelmi, nem logikusan
atgondolt, celja csak az indulat kielegitese. A masik (talan elrettentesnek
kene hivni) viszont nem erzelmi, hanem celtudatos folyamat eredmenye.
  A valosagban gondolom minden ilyen valaszcsapas e kettonek a kevereke.
Ha a WTC eseteben kiderul, hogy Bin Laden volt az ertelmi szerzo, akkor
ellene dominansan bosszu lesz (az aldozatok rokonai *vert akarnak*),
a Taliban, mint partolo elleni akciok valahol kozepen (ott mar az is 
jatszani fog, hogy mas kormanyok ketszer meggondoljak, hogy tamogassanak-e
ilyen szervezeteket), mig az esetleges penzugyi tamogatok, kozremukodok
(nem lepne meg, ha svajci bankok is 'segitettek' volna a terror akciokat
a penzugy logisztikaval, tovabba az sem lepne meg, ha ezert USA megprobalna
legalabb gazdasagi eszkozokkel buntetni az orszagot -- ez csak spekulacio)
ellen leginkabb elrettentes lenne a motivacio.

---

  Szeretnek egy ket dolgot kimondani kornyezetvedelem ugyeben, ami
bantja az igazsagerzetemet:

1. Nem igaz, hogy az USA magasrol izel a kornyezetvedelemre. Ott is 
   beszelnek rola, tesznek is sokat. A donteseknel a kornyezetvedelmet
   *is* figyelembe veszik. Az ilyen jellegu kijelentesek inkabb retorikai,
   demagog jelleguek. Amit viszont elfogadok az az, hogy USA-ban a
   kornyezetvedelem sok esetben nem jatszik annyira fontos szerepet,
   mint azonos dontes eseten jatszana Europaban.
2. Az sem igaz, hogy Europaban a kornyezetvedelem valami abszolut vezerelv
   lenne. Itt is csak *resze* a donteshozasi folyamatnak. Europat ugy
   beallitani, mint a kornyezetvedelem keresztes lovagjat, foleg retorika
   es demagogia. Ami elfogadok, hogy Europaban a kornyezetvedelmi szempontok
   erosebben vannak sulyozva a donteshozatalban, mint peldaul az USA-ban.
   Viszont nem abszolut ertek. Europa tovabbra is hoz kornyezetre karos
   donteseket.
3. A ket kultura kozott *mennyisegi*, nem *minosegi* kulonbseg van.
4. A Kioto egyezmeny ala nem irasa USA reszerol nem azt jelenti, hogy
   nem ertenek egyet a kornyezetvedelemmel. Egyszeruen azt jelenti,
   hogy az adott konkret egyezmenyt kielemeztek es azt az arat, amibe 
   a megvalositas kerult, nem vallaltak (foleg gazdasagi hatranyokra
   gondolok es a gyakorlati hasznalhatatlansagara a szerzodesnek).
   Mas kultura. Ott nincsenek igazan 'ertekvitak' (jo-e a kornyezetvedelem
   vagy nem), hanem 'policy vitak' vannak. Azaz konkret javaslatokrol
   vitatkoznak, nem absztrakt celokrol. Ez kulturalis dolog naluk,
   hasonloan az europai ertekvita hagyomanyokhoz. Ezen lehet sirankozni, 
   stb., de megvaltoztatni remenytelen, kar erolkodni. Ha USA-val akar
   targyalni, akkor kidolgozott javaslatokkal kell odamenni, mert amig
   az nincs, addig szoba sem alnak az emberrel (lasd 'Universal Health
   Care vita', ami soha nem indult el, mert nem volt konkret javaslat).
5. Jelenlegi nemzetkozi politikai realitast figyelembe veve nem latom ertelmet
   erzelmi nyomassal probalkozni az USA ellen. Nem fog menni. Azt alairom,
   hogy a 'nemzeti ontudat epitesere' tok jo, mert be lehet ulni egy
   kocsmaba es egymas hatat veregetni, hogy milyen szemet is az USA. Ennel
   tobbre viszont nem lesz jo, mert nem fognak az USA allampolgarok 
   ettol ruhaikat megszaggatva az illetekes europai kornyezetvedo szervezetek
   elott a porban bocsanatert esedezni. Ha valaki valamit tenni akar, akkor
   meruljon el az USA kulturaban, ertse meg, es olyan modon targyaljon
   veluk, hogy az a *szamukra* elfogadhato  es meggondolasra erdemes legyen.
6. Van egy rossz erzesem, de ez csak spekulacio: Az USA *is* keszit elo
   egy kornyezetvedelmi szerzodest (igen, elhiszem nekik). Elobb-utobb
   (szerintem 1-2 ev) elo is fogjak vezetni. Szerintem egy hatartalanul
   aprolekos javaslat lesz az utolso szogig kidolgozva. Ezt viszont
   Europa fogja elutasitani, mert nem fogja latni a 'magasabb rendu
   vezerlo elveket', amire alapul. Nem csoda, mert ilyenek nem lesznek
   benne. Megint el fog beszelni egymas mellett a ket kultura. Sajnos...

  Kioto vedoi esetleg nekiallhatnanak, es megirhatnak komoly elemzessel
alatamasztva, hogy az USA kritikai miert hibasak. Azaz miert nem juttatja
a szerzodes elonyokhoz bizonyos orszagokat gazdasagilag, miert jo,
hogy bizonyos orszagok kimaradtak belole, pontosan hogyan is kerul
vegrehajtasra (buntetesek, ellenorzes, stb.) a szerzodes, stb. Ezt
szerintem mar joval Kioto *elott* meg kellett volna tenni, mert en 
emlekszem az ottani normal kereskedelmi adokban leadott fizetett
reklamokra, ahol pontosan ezeket hoztak fel. Sokkal de sokkal a
targyalasok elott (ertsd evek, de nem jegyeztem fel a datumot). Igazan
fel lehetett volna keszulni az ellenervekre es megfelelo valaszt adni
rajuk. E helyett a hangsuly a retorikan volt/van. Sajnos...

Udv,
  Gyula