Sziasztok!
Kocsi Zoltan irta:
: Akkor en is szamolok egyet. Felteve, hogy a lapka teruletenek
: legnagyobb reszet a kondik teszik ki, 1Mbit az ugye kb 1000x1000
: kondi, vagyis az 1Mbites chip 20x30 mm lenne ami eleg nagynak tunik...
: Egyebirant a CMOS logikai szinteknek nem sok koze van mar a TTL-hez,
: leven a CMOS teljesen szimmetrikus.
Mindket kritika jogos. A 2.-ra csak annyit, hogy egy "best case"-t
probaltam szamolni, es a TTL-szintkulonbseg kisebb. A gyakorlatban
azonban a kondi teljesen kisul (x fF kontra 5 pF), tehat hulyeseg
volt szamolnom.
A beigert irodalom:
Horst Voelts: <cim>, Akademie-Verlag Berlin, 1986
a cimmel gondjaim vannak, a lehetseges valtozatok a borito ill. a belso
lapok alapjan:
Elektronik
Elektronik fuer Naturwissenschaftler
Elektronik - Grundlagen, Prinzipien, Zusammenhaenge
Printed in the German Democtratic Republic. Nem kell nevetni,
reszletessegben kenterbe veri az osszes konyvtarban fellelheto nyugati
irodalmat.
memoria cella-terulet chip terulet kondenzator evszam
[um^2] [mm^2] [fF]
16K 400 ? 250 ?
64K 150..240 25..30 ? 1982
256K 40..100 35..50 40 1982
Tovabba megjegyzik, hogy a varva-vart 1Mbites DRAMban a
kondenzator mintegy 200 000 elektront fog ta'rolni.
Az alfa-reszecskekkel kapcsolatban meg azt irjak, hogy egy tipikus alfa
reszecske 5.5 MeV-os, ha ez ferden csapodik be (mintegy 25 um melyen),
akkor 1.5 millio toltespar keletkezik. Egy masik konyvben minden egyeb
adat nelkul 50000 toltespart irtak.
Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -
|
Tisztelt TUDOMANY-olvasok es -irok!
A Bodonyi-Sarkadi paros szerintem jol valasztott temat,
a gravitacio egyaltalan nem leragott csont, es messze nem
sikertortenet. Azt a tenyt, hogy a gravitacios allandot meg nem
tudtak meghatarozni 2e-4-nel kisebb hibaval, a Nature szerkesztoje
ugy jellemzi, hogy "szegyenfolt a fizika arcan" (a blot on the face
of physics) [1]. A problemat tobben akkoranak gondoljak, hogy
egy otodik ero bevezeteset javasoljak [2-4] azutan, hogy
Fischbach es tarsai ujraelemeztek Eotvos Lorand mereseit,
es egy konzisztens anomaliara bukkantak, amelyet korabban
mindenki veletlen hibanak gondolt [2].
Holding es tarsai banyakban vegzett mereseibol pedig pl.
G= 6.734+-0.002 jott ki, szemben az altalanosan elfogadott
G= 6.672+-0.003 ertekkel [5,6], amiert ok is a Newton-fele
gravitacios torveny ervenyesseget kerdojelezik meg.
Tobb mint 300 evvel Newton Principia-janak megjelenese
utan.
Egyebkent a jo oreg Sir Isaac-rol kiderult, hogy bizony
"rendesen" masszirozta az adatait ahhoz, hogy a
kortarsait le tudja nyugozni elmelete hallatlan pontos-
sagaval [7]. Amely hibaba Galilei is beleesett [8].
Szoval erdemes kutatni a teruletet, viszonylag egyszeru
meresekkel lehet uj dolgokat talalni, es ugy tunik,
eleg pontatlan a Newton-fele gravitacio.
A Bodonyi-Sarkadi paros pedig sz.v.sz. meg kellene, hogy
probalkozzon az elmeletuk korrekt es szabatos leirasaval,
es publikalasaval.
Mi itt a TUDOMANY-on pedig higgadt kritikaval segithetjuk
oket hozza az elmeletuk csiszolasahoz. Es ne feledjuk:
ne abbol induljunk ki, hogy a newtoni elmelet jo, epp
arrol volna szo, hogy nem jo, modositani kellene.
Udv
Attila
Hivatkozasok:
-------------
[1] Maddox, J. (1986), 'Turbulence assails fifth force',
Nature 323, 665
[2] Fischbach ED et al (1986), 'Reanalysis of the Eotvos
experiment', Phys Rev Letter 56, 3
[3] Maddox, J. (1988), 'The stimulation of the fifth force',
Nature 335, 393
[4] Fischbach ED & Talmadge C (1992), 'Six years of the
fifth force', Nature 356, 207
[5] Holding SC & Tuck GJ (1984), 'A new mine determination of
the Newtonian gravitational constant', Nature 307, 714
[6] Holding SC, Stacey FD & Tuck GJ (1986), 'Gravity in mines -
an investigation of Newton's law', Phys Rev D 33, 3487
[7] Westfall RS (1973), 'Newton and the fudge factor',
Science 180, 1118
[8] Broad W & Wade N (1985), 'Betrayers of the Truth: Fraud
an Deceit in Science', Oxford University Press, Oxford
|