Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 149
Copyright (C) HIX
1997-07-16
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Stingek (mind)  10 sor     (cikkei)
2 DRAM (mind)  47 sor     (cikkei)
3 Galilei, Newton es gravitacio (mind)  59 sor     (cikkei)

+ - Stingek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mostanaban egy csomo cikk jelent meg a stringekrol meg a string 
elmeletrol hogy milyen izgalamasan felgyorsultak a dologk ezen 
a teren es van mar stringekenlalapulo model/elmelet amely leirja 
a reszcskek keletkezeset-atalakulasat, mmeg lehet hatarozni a fekete lyukak 
informaciotartalmat stb.
Ami nem ertek (sok egyeb mellett) hogy hogyan lehet a stringekbol
a Heisenber fele hatarozatlansagi relaciot levezetni, azaz hogy lehet 
a hatarozatlansagi elvet belecsempeszni az uj fizikaba?

Lajos
+ - DRAM (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Kocsi Zoltan irta:
: Akkor en is szamolok egyet. Felteve, hogy a lapka teruletenek
: legnagyobb reszet a kondik teszik ki, 1Mbit az ugye kb 1000x1000
: kondi, vagyis az 1Mbites chip 20x30 mm lenne ami eleg nagynak tunik...

: Egyebirant a CMOS logikai szinteknek nem sok koze van mar a TTL-hez,
: leven a CMOS teljesen szimmetrikus.

Mindket kritika jogos. A 2.-ra csak annyit, hogy egy "best case"-t
probaltam szamolni, es a TTL-szintkulonbseg kisebb. A gyakorlatban
azonban a kondi teljesen kisul (x fF kontra 5 pF), tehat hulyeseg
volt szamolnom.

A beigert irodalom:

Horst Voelts: <cim>, Akademie-Verlag Berlin, 1986 

a cimmel gondjaim vannak, a lehetseges valtozatok a borito ill. a belso
lapok alapjan: 

Elektronik
Elektronik fuer Naturwissenschaftler
Elektronik - Grundlagen, Prinzipien, Zusammenhaenge

Printed in the German Democtratic Republic. Nem kell nevetni,
reszletessegben kenterbe veri az osszes konyvtarban fellelheto nyugati
irodalmat. 


memoria cella-terulet   chip terulet  kondenzator evszam
           [um^2]         [mm^2]         [fF]
 16K        400             ?            250        ?
 64K      150..240        25..30          ?       1982
256K       40..100        35..50          40      1982

Tovabba megjegyzik, hogy a varva-vart 1Mbites DRAMban a
kondenzator mintegy 200 000 elektront fog ta'rolni.

Az alfa-reszecskekkel kapcsolatban meg azt irjak, hogy egy tipikus alfa
reszecske 5.5 MeV-os, ha ez ferden csapodik be (mintegy 25 um melyen),
akkor 1.5 millio toltespar keletkezik. Egy masik konyvben minden egyeb
adat nelkul 50000 toltespart irtak. 

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Galilei, Newton es gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt TUDOMANY-olvasok es -irok!

A Bodonyi-Sarkadi paros szerintem jol valasztott temat,
a gravitacio egyaltalan nem leragott csont, es messze nem
sikertortenet. Azt a tenyt, hogy a gravitacios allandot meg nem
tudtak meghatarozni 2e-4-nel kisebb hibaval, a Nature szerkesztoje
ugy jellemzi, hogy "szegyenfolt a fizika arcan" (a blot on the face
of physics) [1]. A problemat tobben akkoranak gondoljak, hogy
egy otodik ero bevezeteset javasoljak [2-4] azutan, hogy
Fischbach es tarsai ujraelemeztek Eotvos Lorand mereseit,
es egy konzisztens anomaliara bukkantak, amelyet korabban
mindenki veletlen hibanak gondolt [2].

Holding es tarsai banyakban vegzett mereseibol pedig pl. 
G= 6.734+-0.002 jott ki, szemben az altalanosan elfogadott
G= 6.672+-0.003 ertekkel [5,6], amiert ok is a Newton-fele
gravitacios torveny ervenyesseget kerdojelezik meg.
Tobb mint 300 evvel Newton Principia-janak megjelenese
utan.

Egyebkent a jo oreg Sir Isaac-rol kiderult, hogy bizony
"rendesen" masszirozta az adatait ahhoz, hogy a
kortarsait le tudja nyugozni elmelete hallatlan pontos-
sagaval [7]. Amely hibaba Galilei is beleesett [8].

Szoval erdemes kutatni a teruletet, viszonylag egyszeru
meresekkel lehet uj dolgokat talalni, es ugy tunik,
eleg pontatlan a Newton-fele gravitacio.

A Bodonyi-Sarkadi paros pedig sz.v.sz. meg kellene, hogy
probalkozzon az elmeletuk korrekt es szabatos leirasaval,
es publikalasaval. 

Mi itt a TUDOMANY-on pedig higgadt kritikaval segithetjuk
oket hozza az elmeletuk csiszolasahoz. Es ne feledjuk:
ne abbol induljunk ki, hogy a newtoni elmelet jo, epp
arrol volna szo, hogy nem jo, modositani kellene.

Udv
Attila

Hivatkozasok:
-------------
[1] Maddox, J. (1986), 'Turbulence assails fifth force', 
    Nature 323, 665
[2] Fischbach ED et al (1986), 'Reanalysis of the Eotvos 
    experiment', Phys Rev Letter 56, 3
[3] Maddox, J. (1988), 'The stimulation of the fifth force', 
    Nature 335, 393
[4] Fischbach ED & Talmadge C (1992), 'Six years of the 
    fifth force', Nature 356, 207
[5] Holding SC & Tuck GJ (1984), 'A new mine determination of 
    the Newtonian gravitational constant', Nature 307, 714
[6] Holding SC, Stacey FD & Tuck GJ (1986), 'Gravity in mines -
    an investigation of Newton's law', Phys Rev D 33, 3487
[7] Westfall RS (1973), 'Newton and the fudge factor', 
    Science 180, 1118
[8] Broad W & Wade N (1985), 'Betrayers of the Truth: Fraud 
    an Deceit in Science', Oxford University Press, Oxford

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS