Hello!

Mit tekintunk intelligencianak?
Nem a fogalmat ertelmezve, hanem a fogalommal biro dolgot nezve.

Furcsa modon azt tekintjuk intelligencianak, ami a sajat intelligenciankkal
felmerheto, elkepzelheto.

Ha talalkoznank egy emberrel, aki csupa olyan technikai vivmanyokrol
beszelne, amiket 1000 ev mulva fedeznek fel, es amibol egy kukkot sem 
ertenenk, vagy meg inkabb olyan problemakat tudna megoldani, amik 
szamunkra emberekre ebben a korban nem leteznek, mondhatnank a
tudasara es kepessegere, hogy intelligencia? Minden bizonnyal nem.

Udv,
Lacek

Hello!

 wrote:
>Azonban, ha emberi interakciok nelkuli intelligenciarol beszelunk, akkor
>az mar NEM FOG INTELLIGENCANAK TUNNI...
>
>Tehat: ha valaha is letezni fog olyan MI, amely emberi intelligenciat
>'sugaroz',
>akkor az teljesen emberszeru lesz...
>Ha viszont nem, akkor nem fogjuk tudni felismerni, hogy intelligencia...

Nem vagyok sakkozo, megis a kov. pelda talan a legjobb arra,
hogy bemutassam, en mit is gondolok MI-n.
Tudjuk, hogy a Deep Blue legyozte Kaszparovot, megsem mondja
ra senki sem, hogy okos, sem azt hogy intelligens. A nagy szamitasi 
kepessege es a _beprogramozott_ strategiak es sakk-tapasztalat 
osszessege segitette a gyozelemben.
Ezzel szemben kepzeljunk el egy szamitogepet, amelybe csak a sakk 
_alapszabalyait_ programozzak be: tabla felepitese, jatek celja, a 
babukkal igy es igy kell lepni, utni, stb. A gep szamitasi kepessege 
legyen a Deep Blue-eval egyezo. Leul ele Kaszparov, es persze 
agyba-fobe veri. A gep az egyes jatekok utan :

1. a sajat maga allitotta szempontok alapjan   !!! 
2. kiertekeli a merkozeseket,
3. es ezekbol kovetkezteteseket von le   !!! , 
4. majd azokat kesobb hasznalja   !!!

Kelloen sok es valtozatos jatek utan a gep a szamitasi kepesseget,
es a __sajat__ strategiajat kovetve megveri Kaszparovot.
Intelligensnek tekintheto?
_Igen_ !!!
Mesterseges?
_Igen_ !!!
Emberszeru lesz? Ezt hogyan erted?
Viselkedeset tekintve igen, tanul. Formajat tekintve... ezt hagyjuk.
Megvalosithato?
Csak ido kerdese. Nem is olyan tavoli jovoben.

Ez utan jon, hogy a gep az adott szabalyok alapjan -es a tanulasi ido 
utan- kepes legyen ilyen szinten jatszani barmilyen logikai jatekot (pl.:go), 
kartyajatekot (pl.:ulti); majd az elet barmely teruletenek strategiai resze
kovetkezik.
Hogy ez utan hova fejlodhet meg, nem tudom, nehany dolog azert 
mindenesetre megmarad az embereknek: erzelmek, intuicio, stb.

Szerintem az MI-t az elobbi 4 pontra epitett tanulasi folyamat korul 
kellene keresni.

Udv,
Lacek

T. Zoli !

>Tehat, kerdesem, hogy tud e valaki direkt
>fenysebessegmeresrol,
>vagy olyan meresrol, ami azzal garantaltan ekvivalens ?

Mar a legelso fenysebesseg meres is direkt volt. A Jupiter bolygo
holdjainak sebessege ugyanis a keringesi torvenyektol elteronek
mutatkozik a foldrol nezve. Ez az elteres a Fold-Jupiter tavolsag
valtozasaval van osszefuggesben, pontosabban azzal az idokulonbseggel,
amelyet a feny ezen az eleg jelentos tavolsagon befut. A kulonbseg
gyakorlatilag a Foldpalya atmeroje (kb. 16,6 perc).
Fold-Jupiter-kozelben a holdak fazissietesben vannak a
Fold-Jupiter-tavolhoz kepest.

A masodik direkt merest Fizeau vegezte egy fogaskerekes, tukros
szerkezettel, valamikor a mult szazad kozepen. A fogak kozott atjutott
sugar a tavoli tukorrol visszaverodve ujra a fogak kozott tert vissza. A
nagy sebesseggel megforgatott fogaskerek megfelelo sebesseggel
megforgatva elzarja a vissztero feny utjat, amelybol sebessege
meghatarozhato. Azt is megallapitotta, hogy a feny kulonbozo anyagokban
mas sebesseggel terjed, vakuumban a leggyorsabban.

Fizeau gyakrabban emlegetett masodik merese az aramlo kozeg fenyre
gyakorolt hatasat merte, de mar nem direkt sebessegmeressel, hanem
interferencia eltolodassal. A sebessegek osszegzesere nem mukodott
Newton formulaja.

Fizeau elso kiserletet megismeteltek fogaskerek helyett elektromos
vezerlesu Kerr-cellak alkalmazasaval is, amely sokkal pontosabb
eredmenyt szolgaltatott. Sajnos pontos referenciakra nem emlekszem,
talan az SH fizika atlaszban olvastam.

Ugyanakkor meg kell azt is emliteni, hogy a direkt meresekben is ott van
az intuitiv elem. A sebesseg merese ugyanis az ut es az ido hanyadosanak
meghatarozasat jelenti, es Einstein ota tudjuk, hogy a ketto egyreszt
nem fuggetlen egymastol, masreszt nem is allandoak. Igy az altalad
igenyelt garancia korlatozott. Persze errol meg sokat lehetne meselni.

Udv: Takacs Feri