Sziasztok, bugocsigakedvelok!

  Mivel ugy nez ki, hogy a reakciok lecsengtek, megirom a - szerintem -
helyes megfejteset a porgettyu-paradoxonomnak.

  Mizsei Vaskalap Janos, Titusz, Peter es Varga Joska altalaban jo
helyen keresgeltek. Nagyon orultem, hogy marhasagot senki nem irt! :-)
Az elso mail-emben emlitett konyvekbol en is azt szurtem le, hogy a bibi
abban keresendo, hogy a Lorenz-fele hossz-kontrakciot kihagytam a
szamitasbol. Ez valoban a "tengely" es a "sulypont" "oldaliranyu"
"elmozdulasat" okozza, megvaltoztatva az egesz porgettyu "latszolagos"
geometriajat. (De sok az idezojel... De biztosan megertitek, mit akarok
kifejezni vele...) Ezt tudna Joska is szemleltetni a disztarcsas gif-el.
  Ennek nem szamoltam utanna, de ha csak amugy minosegileg
vegiggondolom, valoban az emlitettel ellentetes hatast valt ki. Az
idodilatacionak is lehet szerepe, dinamikus folyamatrol leven szo, de ez
meg egy fokkal kemenyebb dio. A Janos altal irt "virtualisan nyugvo
pontok korul orvenylo terido" is egy jopofa otlet: lehet, hogy ilyen
modon is le lehet irni a relativisztikus vilagot. Az mas kerdes, hogy
nem  biztos, hogy erdemes. Az erok transzformacioja nem biztos, hogy ide
tartozik, hiszen a kerdeses erok pont a mozgasiranyra merolegesen
hatnak. A hosszusagoknak is csak a sebesseggel parhuzamos osszetevoje
"nyomodik ossze"...
  Mindent osszevetve belathatjuk, hogy az ilyen "Munhausen-porgettyu"
nyilegyenesen szaguldozna, akarhonnan nezzuk is. Mar csak azert is, hogy
ne seruljon semmilyen megmaradasi elv es Newton-axioma...

  Meg egy megjegyzes: a Joska altal javasolt "redukalt porgettyu", azaz
kozmikus sulyzo tenyleg leegyszerusiti a szamitast, peldaul az
integralast teljesen ki is lehet hagyni. Sot, a problema meg erdekesebb
is lesz, hiszen itt ket diszkret tomegpontrol van szo, aminel a
hosszkontrakciot pont a legerdekesebb helyzetben (amikor a ket pontot
osszekoto "zsinor" pont meroleges a taranszverzalis sebessegre) nem
lehet alkalmazni. Ha belegondoltok, nagyon erdekes palyat kapunk. Olyan
lesz, mintha a tomegkozeppont a "sulyzo" helyzetetol fuggoen ide-oda
szaladgalna a kotel menten. (Vagy maskent: a geometriai kozeppont egy
ciklois menten haladna...) Es tudjatok mi a fantasztikus? Hogy igy -
szerintem - ugyanazt a palyat kapjuk, mint ha a porgettyure
vonatkoztatjuk a hosszkontrakciot! 8-D (Ld. Joska esetleges
disztarcsaja) Egesz mas elven szamolunk, es ugyanazt kapjuk!

  Orulok, hogy ez a kis paradoxon "felporgette" a szurkeallomanyotokat.
(-unkat...) :-) Minden jot, es tovabbi sok erdekes paradoxont!
Udvozlettel:

        Gyuri

Valoban ugy van, hogy az "egyik" Maxwell egyenlet **  integralis alakjabol megk
apjuk az indukalt feszultseget: u_ind = - dfi/dt. Na most, kepzelj a valasztott
 integralasi utvonal helyebe egy femhuzalt (vezetot), amely ket veget nem kotod
 ossze, tehat nem alakitasz ki zart hurkot. Az indukcio utjan letrehozott elekt
romos ter megosztja a vezeto tolteseit, helyesebben: kb. 10^-14 s alatt a vezet
o elektronjait a nyitott hurok egyik vegebe "loki" (abba a vegebe, ahonnan a vi
llamos tererosseg vektorat jelolned ki - tehat nem a nyil hegyebe, hanem oda, a
hol a nyil(vesszo) "tollai" vannak ;-)) !). A toltesmegosztas (influencia) kove
tkezteben a nyitott hurok ket vege kozt feszultsegkulonbseg jon letre - amit EL
EKTROMOTOROS EROnek neveznek. Ha ezt a hurkot egy "fekete dobozba" zarod, es mi
ndket veget, mint polusokat, kivezeted a dobozbol, akkor csupan ez a feszultseg
kulonbseg lesz szamodra "lathato", merheto - hasonloan ahhoz, amit egy galvante
lep polusain, elektrodain mernel. Igy tehat: em_ero = -u_ind, (ahol em_ero = el
ektromotoros ero).

Abban igazad van, hogy nagyon keves szakkonyv emliti az elektromotoros erot. Sz
akberkekben olyan velemeny jarja, hogy ez a fogalom elavult, egyszeruen csak fe
szultsegkulonbseget emlegetnek, amely a toltesmegosztas kovetkezteben jon letre
 ket polus kozott. Maga az elektromotoros ERO nagyon megteveszto, mert az ERO a
 TEREROSSEGgel rokon fogalom, es a feszultseg(kulonbseg)tol a tererosseghez a g
randiens nevezetu differencial-operatoron keresztul vezet az ut. Talan ezert is
 probaljak mellozni a szakkonyvek - persze, a regebbiekben gyakran meg fogod ta
lalni.

                                        Pe'ter

** (sorszamot azert nem irok, mert maga Maxwell nem osztalyozta egyenleteit. A 
sorakoztatas ONCELU jatek - pedagogiai szempotbol talan helytallo, hogy a nebul
ok megjegyezzek oket. A Maxwell egyenletek eredeti alakja nem egyezik a mai fel
irassal: --> Simonyi Karoly: A fizika kulturtortenete)
> ----------------------------------------------------------
Kapa's Pe'ter, TU FEI KTEEM Kosice
e-mail          : 
> ----------------------------------------------------------

Csatlakozom Marcus kerdesehez. van egyaltalan kulonbseg a feszultseg, es az ele
ktromotoros ero kozott ? En most nem erzem kulonbseget. 
Janos