> > Sajnalatos informacio-szegenysegre utal, hogy klasszikus
> > mechanikai rendszer-modellezeshez  megfelelo szoftvert
> > nem ajanlott senki. Se kutatointezetek, se iskolak
> > nem hasznalnak ilyesmit ? Nincs iskolas a rovattarsak kozott,
> > vagy van, de nyaron nem akar gondolni se ra ? :)

Sziasztok!

Sajnos nekem sem sajátom a téma, de mivel műszaki szki-be jártam, tudom
ajánlani a Solid Edge nevű progit. Gyk komplett gépeket lehet vele
megtervezni, de túlmutat egy egyszerű mérnöki segédprogramon. Tud rengeteg
mechanikai szimulációt, végeselem és áramlási, valamint hőtechnikai
szimulációkat elvégezni. Ha sikerül is szerezni belőle egy nem hw kulcsos
verziót, akkor is komoly időráfordítást igényelne az elsajátítása, mert elég
komplex sw...

Remélem segíthettem...

--
Üdvözlettel:
Beck Tamás

Abszolute nem tudomanyos jellegu, buta (de legalabb is feledekeny)
mernoki kerdes:

Nem tudja valaki megmondani, hogy 2. foku Bessel LC alulatereszto
meretezesere merre lelem fel a megfelelo kepleteket? Az igen remek
"Meretezesi Segedlet a Linearis Halozatok c. targyhoz" jegyzetem
nem elerheto momentan es kellene egy ilyet szulnom. Sajnalatos
modon emlekeim ebben a temaban az elmult tizen-sok ev alatt nagyon
megkoptak, es segedlet nelkul mar nem megy...
Ha valamelyik jolelku villamosmernok a parafenomenalis gravitron
mellol el tudna szakadni egy kis idore az ugy erdekeben, es
felvilagositana, nagyon megkoszonnem :-)

Koszonom,

Zoltan

Kedves Zoli!

> Ha elfogadod, hogy a tudat - jovo-modellek kozul valogato
> funkcio ill. rendszer,

Igen, ez elfogadhatonak hangzik, de keves a tudat szabatos
definialasahoz.

> es a tudatot nem tekinted csakis
> emberi ill. allati privilegiumnak, akkor minimalisan elegendo
> hozza az idoerzek, valamint egy roppant egyszeru, kulvilagi
> jeleket erzekelo erzekszerv, hogy az a funkcio megvalosuljon,
> melyet mar eltokelt, eltervezett reagalasnak minositunk.

Ez idaig a (tudatos) rendszer inputja. Gondolom Te sem ugy ertetted,
hogy ez elegseges, hanem hogy ez szukseges a tudathoz.

> Ha a vilag valtozasarol - s ezaltal magarol az idorol tud,
> es valtozasra varva figyel - hogy reakciojat a varhato, de
> nem kotelezoen bekovetkezo jeltol tegye fuggove, miert ne
> nevezhetnenk mar ezt is tudatosnak ?

Tovabbra sem ertem, miert kezeled az idot ennyire kituntetett
dimenzionak. Vilagunk hatekonyan 4 dimenzioval modellezheto. Azon a
szinten, ahol mar tudatrol beszelhetunk, az ido belso reprezentacioja
nelkul egyetlen leny sem letezhet - azt hiszem ebben egyetertunk. De
ugyanilyen hatranyt jelentene pl. egy 2 dimenzios latas is - akarmilyen
fejlett idoerzek mellett.

A fenti leirasod tokeletesen rahuzhato egy szimplan programozott
rendszerre, amit (viselkedeset kiismerve) egy tudatos leny seperc atver,
es aztan varhat a reakciora.

> A tisztan oroklott mintak alapjan reagalo lenyt/gepeket
> en a 'nem intelligensek' koze sorolom.

Ajjaj, az intelligencia szerintem sokkal nehezebben megfoghato, mint a
tudat. Ha a gepies/tudatos kulonbsegrol vitazunk, akkor nagyon
sokmindenrol beszelhetunk egyszerre. Ha az intelligenciat is
belevesszuk, akkor szerintem csak az ember johet szoba. (vagy a
macska - lasd alabb :)

> Javaslatom szerint az olyan mechanizmust, mely intelligens, azaz
> tanult ismereteire alapozza reakcioit, de az ido nem jelent
> szamara informaciot, mert erre nem programoztak - ne
> tekintsuk tudatosnak.

Ezek szerint te ismersz intelligens, de nem tudatos lenyt? Akkor mi az
intelligens fogalmat nagyon kulonbozokeppen hasznaljuk. Nalam ez
egyfajta fejlodesi vonalat jelent:
osztonos (avagy gepies) -> tudatos (avagy fejlodokepes) -> intelligens

Azt azonban hatarozottan allitom, hogy szerintem sem tudat, sem
intelligencia (barhogyan definialod is) nem letezhet idoerzek nelkul.

> Megmondhatja a sokat tanult gep, mi a teendonk kulonfele
> szituaciokban, bizonyos akadalyok lekuzdese erdekeben,
> de ha az idot magat nem veszi figyelembe, akar kezikonyvvel
> is helyettesithetjuk ot.

Eleg buta gep az, ami a sok fontos info mellett kifelejti azt, hogy az ido
milyen mertekben befolyasolja javasolt modszerei hatekonysagat. Meg
a jobb sakkozogep is figyeli, es az optimum keresese kozben
figyelembe veszi, hogy veges ideje van a gondolkodasra.

> Az idoerzek megletet/nem letet - mindossze minosegi megkulonbozteto
> jegykent javaslom tehat figyelembe venni.

En pedig szukseges, de nem elegseges kovetelmenynek tekintem az
idoerzeket, melynek egyarant szerepe van az inputban, az
adatfeldolgozasban es az outputban is.

Math:
>Igy van, a "tudatos" egy homalyosan definialt valami.

Eppen most igyekszem azon, hogy pontosan definialjam, mi is az a
tudatos. :)

>Azert nincs a mindennapi esetekben ebbol gond, mert
>nincsenek kozbenso esetek. Csak nagyon komplex modellu elolenyek,
>es csak nagyon alacsony modellu elolenyek vannak.

Zolival egyetertve en is tamaskodom, hiszen az elovilag olyan sokszinu,
hogy szinte biztos, hogy a komplexitas valamennyi szintjere talalni
peldat bosegesen.

Zoli:

> Erosen macskapa'rti leven megfigyelhettem, hogy a kornyek
> kobor-cicai  ha egyszer bekessegben enni kapnak nalam,
> idonkent ujra latogatoba jonnek. Ha ez osztonos/gepies/reflexszeru,
> hat megeszem a kalapomba szort kajajukat, es tobbe nem kapnak. :)

Stimmel, a macska nálam már messze a tudatos szint folott van,
idonkent meg azon is elgondolkodom, vajon nem az intelligencia csillan-
e meg nemely tulajdonsaga mogott. :)

> >Lehetne a tudat fogalmat pontosabban definialni, en mellette vagyok,
> >hogy szogezzunk le egy komplexitas szintet.
>
> Egyelore ne tegyuk, mert az agyat alaposabban kene ismerni ehhez.

Szerintem a tudat meghatarozasahoz nem szukseges az agy ismerete,
hiszen te magad irtad, hogy a tudatot nem tekinted sem emberi sem
allati privilegiumnak. Ettol fuggetlenul eszmefuttatasod a komplexitas
okairol erdekesek.

> de az altalam favorizalt - egyetlen dimenziot soros vonalon
> erzekelo, utemezest megtanulni kepes 'mini-tudat' gepecske
> a relative csekely komplexitasaval reprezentalhatna' a minden
> tudatok minimumat.

Igen, a maga 2 dimenzios (1 ter es 1 ido) vilagaban valoban.

Math:
> >Arrol nem beszelve, hogy a tanulas kepessege mar egy bizonyos minimalis
> >komplexitast feltetelez, ami nem is keves.

> A komplexitas minimalis, ha mindossze egyetlen dimenzioban zajlo,
> egyszeru es idoben mindig diszkret modon fellepo esemenyekre
> kell csak reagalnia valaminek.

A mi vilagunkban ilyen "egyetlen dimenziban zajlo" esemeny nincs.
Szerintem Math ott teved, hogy ha a sajat tudat definiciombol indulok
ki, akkor abba beletartozik a felteteles reflexek egy jokora csoportja is,
es ez gondolom a komplexitas egy alacsonyabb szintjen is
megjelenhet.

> Nem az intelligencia volna inkabb az, mely a tanult ismeretek
> alkalmazasanak kepessege s a problemamegoldo keszseg
> sokoldalusagahoz es minosegehez kotodo fogalomkent a magas
> komplexitast dominansan megkoveteli ?

De igen, ez jol hangzik. Bar a sajat intelligencia definiciod meg nagyon
hianyzik.

> Pl. katona lehet kis komplexitasu, tok buta is,
> de ha kituzott celjat vegig eszben tartva, annak tudataban
> nyomul elore, mindenen atgazolva, felelotlenul - akkor is
> eltokeltnek, tudatosnak nevezzuk.

En ezt inkabb gepiesnek es nem tudatosnak neveznem. :)

ToZo

Kedves Marky !

Koszonom szimulator-kritikaidat, nagyon meglepo es tanulsagos.
Aramkor-szimulaciorol eloszor a 70-es evekben hallottam.
FORTRAN nyelven irt TransTran (?) nevre hallgatott az akkoriban
mar mukodo, es folyamatosan fejlesztett program.
Ugy emlekszem, a BME volt a gazdaja.
TTL, MOS, CMOS logikai aramkorok mukodese valamilyen szinten
modellezheto volt vele. Statikus munkapontbeallitasi
kerdesek oktatasara alkalmas verziojat kesobb magam is kiprobaltam
hazai gyartmanyu TPA gepen, egy tanfolyamon.
( a PC-k elterjedese elott volt ez)
Akkoriban ugyancsak letezett mar a vilagon, kereskedelmi
termekkent NYA'K-tervezo sw is, mely a nyomtatott vezetekek
kozotti athallassal, szort kapacitassal es szort induktivitassal
is szamolva tervezett.
En 90 elott megcsomorlottem a hazai elektronikai iparban
uralkodo aldatlan allapotoktol - melyet a szocializmus altal
kinevelt korlatolt vezetok tehetetlensege, deviza-valsagok
es a nyugati vilag embargo-politikaja egyuttesen okozott, es
leszalltam a rozoga szekerrol.
Cikked olvastan megdermedtem. Palyavaltoztatasom egyik fo oka
ugyanis az volt, hogy tudtam - a fejlett vilagban a profik
lenyegesen kevesebb gorcsolessel dolgoznak mar, agyontamogatva
szamitogepekkel, s emiatt messze jarnak tolunk eredmenyessegben,
versenykepessegben.
Bar PC-k mar voltak az akkori munkahelyemen, de elojegyzesre,
sorbanallas utan lehetett csak leulni elejuk.
Kobaltas, kezi modszerekkel terveztunk leggyakrabban (es persze
deszkamodelleztunk is). Akkoriban mar egeszen kifinomult(nak ve'lt)
ORCAD szimulatorrol is hallottam, de csak lebutitott
valtozatunk volt, mely szimulalni nem tudott. A muszaki rajzolokat
viszont feleslegesse tette. A hianyos ORCAD-ot is otthonrol hozta
egy mellekallasban 'gmk-zo' kollega, a szocialista iparvallalat
'takarekos' vezetoeinek oromere. Amikor nyugati, potencialis
uzleti partner tevedt be a ceghez, eldicsekedtek neki, hogy
ime - bizony mi lepest tartunk am a vilaggal !  :)

Most, hogy megirtad - az aramkorszimulatorok kello ovatossag
nelkul, akar meg kerekkotoi is lehetnek a fejlodesnek,
elbizonytalanodtam. Lehet, hogy hiba volt emiatt palyat
valtanom...?
Furcsa dolog jutott meg hirtelen eszembe. (bocs, hogy ez is off-topic)
Az iparban epp tetozo munkanelkuliseg idejen muszaki rajzoloink
egeszen biztosan tudta'k, hogy allasukat illegalisan hasznalt
szoftver miatt veszitik el.
Csak most csodalkoztam el, hogy nem lett ebbol akkor geprombolas.

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]

     >Hali Csaba!

>Kifejtenéd ezt egy kicsit részletesebben?
Termeszetesen.
Origo/tudomany cikke:
http://www.origo.hu/tudomany/technika/20020726magnetoszferameghajtasu.html
Erdemes atnezni, habar ahogy Janos irja, nem uj.
(De 'egy ujszulottnek minden regi vicc uj' :-) )
Reszlet:
>>>hogy távolodva a Naptól a napszél hajtóereje nem csökken. Ugyanis minél
>>>messzebb kerül egy mini-magnetoszféra a Naptól, annál ritkább a napszél,
>>>ezért a magnetoszféra kitágul <<<

  A ter surusege kulombozo pontokon mas-mas. Mondhatjuk relativ. Talan ezert
is ervenyes az elmelet, es nem forditva, iletve nem a rel. elmelet torvenyei
mukodtetik az esemenyeket.
  Ha azt vesszuk hogy a Nap fuzios esemenyei soran sugarak halmazait szorja
el a terben kezdve a gravitaciotol foton, ho, ionok, reszecskek stb.
Termeszetes hogy a korulotte levo ter a tavolsagtol fuggoen kulombozo
mertekben mas telitettseget kepvisel, ami az aramlo sugarakat ileti. Abban
sem ketelkedem, hogy bizonyos mertekben a Napkoruli gravitacios ter is a
sugarak hatasara valtozast szenved. Hiszen a sugarakat vehetjuk akar a Nap
szetszort terbeli anyaganak is, ami mar szerepet jatszik a Nap gravitacios
hatasanak csokkeneseben. (Gyakorlatilag mi is (a Fold) reszben a Nap
kisugarzott alkotoelemeibe keringunk.)
  Erdekes a Dezso altal emlitett kiserleti proba, miszerint a vilagurben
kudarcot vallott a nagytomeg meletti kistomeg palyara allitasa.

> Felado :  [Hungary]
>Magnetoszfera meghajtasu urhajo:
>De hogyan irányitjuk az urhajot a Nap
>sugariranyatol elteroleg? Hogyan lassitjuk le, ha elerte a celjat?
>Valoszinuleg a lassitas legalabb ugyanolyan hosszu ideig tart, mint a
>gyorsitas.
Ezzel bizonyara a NASA szakemberei is keveset torodnek. Egyenlore belerik a
gyorsulas szinvonalas lehetosegevel. Az eddig elkuldott raketakbol sem sok
erkezett vissza. De nem biztos, hogy nincs megoldas a nagykorivu fordulasra,
aztan az eddig meghajtomukent szerepelt magnetoszferas megoldas most a
fekezohatast fogja biztositani.
  A lenyeg, hogy nem kell hosszu ideig (15-20 eveket) varni, mig a Plutoig
erunk, ugyanannyi ido, vagy kevesebb elegendo lehet szomszedos naprendszerek
latogatasahoz, ahol pedig mind a fekezo, mind a vissza indito hatasoknak
ismet megvannak a feltetelei.
Ennel nagyobb gond lehet talan a szabadteri gyors urutazasban a kulombozo
szabadonkoszalo mindenfele meretu kovek-, aszteroidakkal valo utkozesek
veszejenek novekedese.

   Udv. Csaba.



_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

Sziasztok!

>  wrote:
> > Sajnalatos informacio-szegenysegre utal, hogy klasszikus
> > mechanikai rendszer-modellezeshez  megfelelo szoftvert
> > nem ajanlott senki. Se kutatointezetek, se iskolak
> > nem hasznalnak ilyesmit ? Nincs iskolas a rovattarsak kozott,
> > vagy van, de nyaron nem akar gondolni se ra ? :)
>
> Iden erettsegiztem, eddig semmi ilyesmit nem hasznaltam, pedig nagyon
> erdekelne. Gondolkodtam is rajta, esetleg problok majd barkacsolni
> valami ilyesmit.
> Ha van valakinek ilyen programja, szoljon nekem is!

Ilyet en is kerestem. Targyakra gyakorolt erohatasokat a Mechanical Desktop
modellezi jol, mig mozgas soran torteno erohatasokat, eredoket stb. ugy tudom,
hogy
a Maya 4, illetve mar a 3DSMAX4.2 is, ezekben is az un. Havoc-plugin (de lehet,
hogy nem igy irjak) modellezi, bar ezt meg nem tudtam kiprobalni. De azt mondja
k az
okosok, hogy ez a plugin tud mar valami ilyesmit. Persze iszonytatoan draga.

Udv: Endre

Sziasztok!

Hat jol lemaradtam errol a Bode-Titius szabalyrol.

Nagyon erdekes, hogy ugye a Pluto nem passzol, de a Merkur es a Venusz sem. A
Merkur holdmeretu, akarcsak a Pluto, tehat talan az sem igazan tekintheto
bolygonak, de kapaszkodjatok meg, osi sumir feljegyzesekben arra utalnak, hogy
a
Venusz valamikor a Phaeton/Tiamat, tehat a hianyzo otodik bolygo egyik holdja v
olt.
Ezt csak mint passzolo erdekessegkent jegyzem meg. :)

Voros Jozsef:
Nagyon sajnalom az ismerodet, de egyreszt senki sem tokeletes, ahogy vannak
tapasztalatlanabb orvosok, lehetnek tapasztalatlanabb termeszetgyogyaszok is,
masreszt ugyanugy meghalhat barki az orvos keze alatt, es akkor sem az orvost
hibaztatjuk es az orvostudomanyt. Harmadreszt pedig meg mindig tobb rakos gyogy
ul
meg a termeszetgyogyaszok, mint az orvosok altal. Termeszetesen nem szazszazale
kos
a gyogyulas, de az hogy a Te ismerosod epp abba az x %-ba esett bele, meg nem
indokolt "bosszut fogadni", meg akkor sem, ha termeszetgyogyasz
hibajabol/tapasztalatlansagabol adodott esetleg a dolog, mert ugyanez is tobbsz
or
elofordul az orvosok kozott is, hogy rossz diagnozist allit fol. En nagyon
idegenkedem az elfogultsagtol, meg akkor is az elkerulesere torekednek, ha a
legkozelebbi szerettem hunyna igy el.

Ugyanakkor emlekezzunk csak arra, amikor az orvostudomany tomegevel gyilkolta a
terhes anyakat es az ujszulotteket, es meg amikor Semmelweis Ignac fel is hivta
 a
figyelmet arra, hogy a hullakban valo turkalas utan es a szules asszisztalasa e
lott
talan jol kezet kellene mosni, akkor is lekopkodtek. Ez teny, es az is teny, ho
gy a
termeszetgyogyaszat me'g tavolrol sem muvelt ilyen verlazito cselekedetet. Marp
edig
gondolom nem uj szamotokra, ha felhivom a figyelmet arra, hogy minden korulmeny
ek
kozott maradjunk a tenyeknel.

Udv: Endre

Sziasztok,

Peter,
Most hogy irod, valoban emlekszem Titius-ekra.

> Peldaul valami ilyesmire emlekszem:
>     d = 0.4 + 0.3 * 2^n

Ezzel szinte teljesen illeszkednek a bolygok, kiveve a Merkurt es a Venuszt, me
g a
Plutot. Bar lathato, hogy lehetne meg pontositani.

Magyarazatkent egyvalamire tudok gondolni. Ha valamifele rezonatoroknak
fogjuk fol a bolygokat, akkor a bolygohalmaz elemeinek egy bizonyos tavolsagban
kell lenniuk egymashoz ahhoz, hogy stabil palyak johessenek letre. Ez
valoszinusithetoen szamithatott a bolygokeletkezeskor itt, ezert gyulhetett oss
ze
megfelelo mennyisegu anyag a megfelelo tavolsagban, igy adta a rezonancia, nem
pedig a vakveletlen. Ez egyfajta anyagcsomosodasi evolucios szelekcio lehetett.

Sandor:

> Tudomasom szerint a szabaly csak a mi rendszerunkre ervenyes es itt sem
> tudnak ra egy magyarazatot adni.

Ezt mostmeg nem jelenthetjuk ki, nem ismerunk meg elegendo extrabolygot egyazon
bolygorendszerben.
Koszi a linkeket.

Szilard

>Nem tudom, hogy erre megalapozott fizikai magyarazat van-e, aki tud
rola,
>kerem ossza meg velunk.

A Titius-Bode-fele szabalyszerusegre nincs semmifele magyarazat. Ezert
a csillagaszok csupan veletlennek tekintik. Nem is lehetseges, hogy
magyarazatot talaljunk ra, amig nincs elfogadhato elmeletunk a
bolygorendszerek keletkezeserol. Egyebkent ilyen "szabalyszerusegeket"
eleg konnyu felfedezni, ha eleg ugyesen banunk a szamokkal. Az is
kerdeses persze, hogy a szabaly mennyire pontos. Erre nincsenek
adataim, de erdemes lenne utananezni.

Ferenc

Sziasztok!

Csaba irja:
>Nehezen hiheto, de a Fold modosit palyat bolygohatasokra.
Ugy erted, a Fold palyaja modosul? De akkor mi ebben a
"nehezen hiheto"? A perturbacioszamitas eppen ezzel foglalkozik.
Tobb ezer, tobb millio eves periodusu palyaelemvaltozasok
leteznek - a nagy idoskala miatt ez nem az ingas meresek terulete.
>Egy kicsit gyanus is a 17 ev. ezalatt olyan gravitacios bolygokozi zavarok
>allnak fenn, hogy az aszteroida spiralis palyat kell kovessen. Ez is fokozza
>a szamitasok nehezseget. Akkora tavolsagban pedig mas nagyobb bolygo es a
>Nap gr. erotere is fellephet.
Spiralis palya legkori fekezeskor alakul ki, gravitacios
perturbaciokra nem jellemzo. A nagyobb bolygok es a Nap
gravitaciojat figyelembe veszik (ha ezeket nem, akkor mit?)
a palya kiszamitasanal. Nehany szaz evre elore pontos
elorejelzes adhato az egitest helyzetere Gauss, Lagrange,
Laplace, stb. uraknak, valamint a szamitastechnikanak
koszonhetoen. Ezert lehet tudni, hogy nem jon nekunk,
s felesleges luxusbarlangot vasarolni (ugye, hogy hasznos
targy a csillagaszat?). Tudd meg, hogy a gravitacios ero
hatotavolsaga vegtelen, azaz minden tavolsagban fellep
"mas nagyobb bolygo es a Nap gr. erotere", nem csak az
"akkora tavolsagban".

Tenyleg, most, hogy a kisbolygonk ujra 0-as a Torinoi skalan,
szegeny barlangkufar csodbement?

Endre irja:
>Pluto nagysagu kisbolygo, a Kuiper-ov reszenek mondjak
Ilyenrol (2000 km-esrol) nem tudok.
A 2000 WR106, azaz a Varuna atmeroje 900 km.
A 2001 KX76, az Ixion merete is is 1000 km korul van.
Par hete ismet felfedeztek egy 1000 km-eset.
A tavolsagoknak utana tudnek nezni, de elobb lassuk a joslatot.
Csak semmi prekoncepcio! :-)

Udv: Kalman

> Felado :  [Hungary]
> Mi az a proporcionalis betutipus? A vizualist ertem.

Ahol a betu szelessege valtozik, pl. a m szelesebb mint az i. Peldaul ariel.

Udv, Jozsef

 wrote:
>
> Magnetoszfera meghajtasu urhajo:
Ugyan nem vagyok szakerto, de nekem ugy remlik hogy ez a tipus a
"hagyomanyos" napvitorlas variacioja.

A "hagyomanyos" napvitorlas ugy mukodik, hogy kifeszitunk egy szornyen
nagy es szornyen vekony vitorlat, amit a napszel elfuj, es ezzzel
uzemanyag, reakciokozeg, stb. nelkul tudunk messzire utazni.

Ebben az esetben a vitorlat magneses terrel helyettesitjuk, aminek a
cikkben is emlitett nagy elonye, hogy a hajtoero nagyabol konstants,
hiszen minnel tavolabb vagyunk a naptol, a magneses ter annal nagyobbra
fuvodik fel, ezaltal kompenzalva a napszel gyenguleset. (A klasszikus
esetben ugye fokozatosan csokken a hajtoero)
>
> http://www.origo.hu/tudomany/technika/20020726magnetoszferameghajtasu.html
> Szamomra nehany kerdes megvalaszolatlan. Ha jol veszem ki, a magnes altal
> befogott, impulzussal rendelkezo napszel reszecskek (protonok, helium
> atommagok, elektronok) adjak a toloerot. Nyilvan allando magnesre, vagy
> szupravezeto magnesre van szukseg, hogy a magneses ter fenntartasa ne
> igenyeljen kulon energiat. De hogyan irányitjuk az urhajot a Nap
> sugariranyatol elteroleg?
Szerintem esetleg a magneses ter ki-be kapcsolgatasaval lehetne
jatszani, de teny, hogy nem olyan egyszeru, mint vizen vitorlazni (Ahol
ugye kihasznalhatjuk, hogy ket kozeg hataran vagyunk)
> Hogyan lassitjuk le, ha elerte a celjat?
Pl. nem lassitjuk le, hanem egyszeruen kilovunk egy leszalloegyseget (ha
a cel pl. a Pluto) ami hagyomanos raketaval lassit

Masik megoldas lehet, hogy egy masik csillagot celzunk meg, es annak a
csillagszelevel lasstunk
> Valoszinuleg a lassitas legalabb ugyanolyan hosszu ideig tart, mint a
> gyorsitas.
Ez igaz a hagyomanyos raketakra is :)

> Mit csinalunk a befogott reszecskekkel?
Szerintem nincsenek befogott reszecskek, ugyan ugy, mint a klasszikus
vitorlanal, a reszecskek visszaverodnek

> Esetleg ez eppen elegendo
> a plazma burok vesztesegeinek utanpotlasahoz? Egyaltalaban, mi a plazmaburok
> szerepe? Ennelkul nem mukodne a dolog? Nem fogja be a magnes onmagaban is a
> toltott részecskeket? Ha nem, akkor mi adja at az urhajonak a napszel
> reszecskeinek impulzusat? Lehet, hogy csak az urhajobol kiengedett plazma
> elfujasa tortenik meg a napszel altal az urhajo meghajtasa nelkul? Ezenkivul
> nincs figyelembe veve a szamitasban a napszel sebessege, pedig a hajtas
> szempontjabol csak a napszel, es az urhajo sebessegkulonbsege a meghatarozo.
> Ha az urhajo megkozeliti a napszel sebesseget, akkor az mar nem sokat hajt
> rajta. A
> http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/seg.htm#napszél
> tanusaga szerint a napszel sebessege 400 km/s (=1 440 000 km/h), igy az
> urhajora hato gyorsulas a cikkbeli 290 000 km/h (~80km/s) sebessegnel mar
> 20%-kal kisebb lenne, ehhez  hozzajon az intergalaktikus ter hatasa is,
> amely a naptol tavolabb tovabb csokkenti a napszel sebesseget. Az otlet
> ettol fuggetlenul persze mindenkeppen szenzacios (ha mukodik), meg ha
> szerintem csak kiegeszito hajtomukent johet is szoba.
Az idezett cikk az origon jelent meg, ami legfeljebb ismeretterjeszto
forrasnak tekintheto, valoszinuleg az eredeti, tudomanyos forrasban
figyelembe vettek ezeket


abli

Marky,
>Ez mind igaz. Ami viszont esetleg nem trivialis, az a josagi tenyezo.
>Idealis esetben van egy vegtelen josagi tenyezos hangvillank, ami rezeg.
>Ebbol per definicio nem lehet energiat kicsatolni (kulonben nem lenne
>vegtelen a josagi tenyezo), tehat a masik hangvilla nem fog berezegni.
Nem egeszen. Amikor egy vegtelen josagi tenyezoju (bar nem letezo:-)
hangvilla melle teszunk egy masik vegtelen josagi tenyezoju (bar nem
letezo:-) hangvillat, vagyis csatolast letesitunk a ket hangvilla kozott,
akkor a rezgesben tarolt energia egyenloen fog megoszlani a ket rezgo
rendszer kozott, ez latszolagos  josagi tenyezo romlaskent is felfoghato az
elso hangvilla szempontjabol, de a vegeredmeny a ket hangvilla egyuttes
rezgese lesz.

>P.S.: a sorok tordelesehez lehet hasznalni egy ASCII-editort, ami a
>statussorban kiirja, hogy hanyadik sor, hanyadik oszlopnal tart, aztan
>copy&paste a levelezoprogramba.

Tudod, ki vacakol kulon szerkesztoprogrammal, replay es gyerunk....

Csaba,

>tobb milimeteres fuggesztopont valtozasok nem befolyasoljak az inga
iranyat.
Ez ki van merve?

Peter,


>legalabbis valoszinusiti a hatekonysagukat. Egyutt kell elni vele,
>el kell viselni, hogy az emberek jo resze kritikatlanul hiszekeny.
Hat probaljuk meg. De azert obegassunk neha....

Feri,

>Tools/Options.../Send/Mail Sending Formats - Plain Text Settings/
>Automatically wrap text at NNN characters, when sendig.

Koszi, erre vartam, hogy valaki megirja.

Janos