> (Szerintetek hulyeseg volt ez a cikk?)
 
Elegge.

Jano

Kedves B.I.,
Ha a golyok erintik egymast, akkor helyettesithetok egy, a golyosorral
egyenlo hosszusagu ruddal. Az pedig a benne terjedo hangsebesseggel
adja tovabb az elejere mert utest. (A hangsebesseg tartalmazza a
rugalmassagot, meg meg sok egyebet) .

Ha nem erintkeznek a golyok, akkor a kerdesnek nincs ertelme, mert meg
kell mondani, milyen messze vannak egymastol a golyok. Ha nem erintkeznek,
de eleg kozel vannak egymashoz, hogy a kiteresuk soran a felfele valo
elmozdulas elhanyagolhato legyen, akkor az impulzus (egyenlo tomegu
golyokat feltetelezve) a kezdo golyo sebessegevel terjed tova.

Janos
(Vaskalap:-)

Sziasztok !

Olvasom az Elet es Tudomanyban, hogy a galaxisok szamat a
vilagegyetemben mintegy 125 milliardra becsulik. (Ez lenyegesen tobb
mint az eddig becsult. ~80 milliard.)
A kerdesem az lenne hogy mi alapjan? Azaz  hogy lehet csak ugy becsulni,
vagyis szamossagot adni ilyen elkepzelhetetlenul nagy terben valaminek?
Mert ha ekkora ugrassal becsulunk, az nem becsles, hanem talalgatas. -
Egyebkent Poul Davies az "Az utolso harom perc" cimu konyveben meg csak
15 milliardot emlitett.

A dolog lenyeges, ugyanis ugye keressuk a "hianyzo tomeget". Viszont
szerintem nem mindegy hogy mennyi hianyzik, 80, 45, 15 es mennyihez.

Udv  Bart

Barna Janos irta:

>  Ha jol tudom, az oroszok a legtobb 'agyu'-jukhoz gyartanak
> atomgranatot. Legalabbis ami nem kifejezetten panceltoro stb. celu.
> Namost a magyar hadsereg orosz technikaval van felszerelve, tehat az
> elvi lehetosege megvan annak, hogy legyen hozza atomloszere is. Hogy
> tenyleg van-e azt nem tudom.

Azert ennyire sose biztak meg bennunk... :-)
Peter

Sziasztok,

Ha meg erdekel valakit az atombombazas zajaban, most ugrott be, miert is
okozott nagy zsivajt par eve a mitokondrialis ora. Nem csak arrol volt
szo, hogy kb 150 ezer eve volt egy kozos anyank, hanem arrol is, hogy a
mitokondrialis ora szerint valamelyik foemlos majom (talan a gorilla) es
az ember mitokondriumgarnituraja kozott is csak kb 250 ezer ev kulonbseget
talaltak. Namost vagy olyan friss a rokonsag (nem tudom, hogy mas, feherje-
mutacios orakkal is tudtak-e ezt igazolni), vagy csak valamelyik osunk
felrelepett es azert szo~ro:s a mellkasunk...
Udv///Laci

P.S: ugy hallottam az ember-gorilla keresztezodes ma sem kizart,
     kozelebbi rokonok vagyunk mint a lo es a szamar.

--------------
>> > A kerdesem az lenne , ha eltekintunk a surlodastol,
>> > milyen sebesseggel terjed az impulzus a golyosoron ?
>>
>> Hangsebesseggel.

>Hat ezt nehezen hiszem el, bar ez a pelda tenyleg nem az en
>asztalom...:))))). En a golyosort ugy veszem, hogy a golyok eppen
>erintkeznek, tehat kilendules nelkul allandoan erintik egymast. (Ez
>persze nem szukseges, hogy igy legyen.) A surlodastol

Szerintem: Ha folytatjuk barmelyik megkozelites _kireszletezeset_,
mindketto ugyanabba az _egy_iranyba_ konvergal! 
A heves ellenkezest tehat kerulneem. A _modellek_ szamomra nagyon
kozelinek tunnek egymashoz. ( Ha a golyokat lapjukkal erintkezo
kockakkal helyettesitjuk, talan vilagosabb lesz Vaskalap frappans
megkozelitese. Ezt Tole meg kell am szokni, erdemes!) Nyomashullam
terjedese fa-kozegben.
A masik (kisszorozottebb) modell ugy viszonyul az elsohoz, mint pl.
egy elektromos jel terjedese (1:)kozegben     (2:)keslelteto muvona-
lon. Ha - stemmencs - meeg a rugalmas ero nonlinearitasat is figye-
lembe vennenk, meeg az impulzus-ertek / terjedesi sebesseg  ossze-
fuggesenek _nemkonstans_volta_ is hamar kiderulne. (nagyobb rugas -
gyorsabb terjedes. Ez a fakoczkaas esetben elhanyagolhato, de gombo-
coknal eleg nyilvanvaloan NEM!)
Maskor definialni kellene valahogy a valaszok _melysegenek_ szint-
jet, kulonben meg veszekedes is lehet belole   8:-)) Udv:HF