Sziasztok!

Mint igertem, bemutatom az irracionalis szamok szamanak megbecsulese
modszeret.

Ehhez emlekeznunk kell arra a tetelre, hogy barmely ket racionalis szam
kozott van irracionalis szam. E telelbol gyartunk egy rekurziv algoritmust,
amelynek vegtelenben vett hatarerteke adja a megoldast. A kozbenso lepesek
szamara bevezetek ket fogalmat. Megpedig az adott kozelitesben irracionalis
szamok, illetve az adott kozelitesben racionalis szamok fogalmat. Az adott
kozelites a racionalis szamok egy megszamlalt reszhalmazara utal, amely
ertelemben a mar megszamlalt racionalis szamokat nevezzuk az adott
kozelitesben a racionalis szamok szamanak.

Nezzuk ujbol a racionalis szamok grafikus reprezentaciojat:
          ^ Nevezo
          |
 .  .  .  +  . /.  .
 .  .  .  +  ./ .  .
 .  .  .  +  .  .  .
 .  .  .  + /.  .  .
 .--.--.--+/-.--.--.--->Q
 ---------o------------>Szamlalo
         /|
A szamlalast csak a pozitiv negyedben vegezzuk, mivel a negativ negyed
ennek amugy is tukorkepe. A szamlalast atlos iranyban vegezzuk, az atlok
rendre osszekotik eloszor a (0,2)-(2,0) pontokat, utanna a (0,3)-(3,0)
pontokat, es igy tovabb a (0,k)-(k,0) pontokat. Az itt szereplo k szamot
nevezzuk az adott kozelites mertekenek. Lathato, hogy egy adott k
kozelitesben a leghoszabb atlo a (szamlalo,nevezo=k-szamlalo) pontokat
erinti, tehat a szamlalo, es a nevezo osszege nem nagyobb mint az adott
kozelites.

Gondolatban huzzuk meg az adott kozelites minden pontjahoz az origobol az
egyeneseket. Az egyenesek szama kisebb, mint az adott kozelitesu racionalis
szamoke, mivel csak a relativ prim szamlalohoz es nevezohoz huzhatunk uj
vonalat. Nem relativ prim szamparok mar egy korabban meghuzott egyenesen
vannak. Mint a korabbi cikkemben is irtam, az irracionalis szamokhoz olyan
egyenesek tartoznak, amelyek nem erintenek egyetlen racionalis pontot sem,
ezert az adott kozelitesben minden megrajzolt szomszedos egyenes kozott
talalhatunk egy az adott kozelitesben irracionalis szamot. A kozeliteseket
fokozatosan novelve egyre tobb vonalat kapunk. Ha az iteraciot az elvi
vegtelensegig folytathatnank, akkor minden racionalis szamhoz vonal
kerulne, es ahany vonalat behuztunk, ugyanannyi irracionalis szamot is
talalnank.

Az eredmeny tehat a fentiek szerint a relativ prim szamparosok, es az
osszes lehetseges szamparosok aranya lesz, felteve persze, hogyha ez az
arany egy meghatarozott szam, vagyis az algoritmusunk egy adott szamhoz
konvergal. A konvergencia meglete fontos logikai feltetel, hiszen ez egyben
garancia arra nezve, hogy a megszamlalhato vegtelen sok veges kozelites
hatarerteke megegyezik az elvi vegtelen szamsik esetevel. A vegtelenben
vett hatarerteknel ugyanis a valos szamok folytonosaga ertelmeben
befejezettnek tekinthetjuk a szamlalast.

Mivel nem ismerem ezt a hatarerteket, ezert egy rovid programmal szamoltam
ki az adott kozelitesekhez tartozo aranyt a pozitiv negyedben (A
kozeptengelyre eso szamoknak csak a fele van beszamitva, mivel a masik fele
a negativ negyedhez veendo). Nehany iteracio eredmenyet kozlom alabb. A
'level' a kozelites merteket, a 'sum' az adott kozelitesben a racionalis
szamok szamat, a 'relsum' a relativ prim tortekbol allo racionalis szamok
szamat, es egyben az adott kozelitesben irracionalis szamok szamat, a
'ratio' a ket utobbi szam aranyat jelenti, tehat ennek a szamnak a
konvergenciajat vizsgaljuk.

level=    10 sum=        50 relsum=        32 ratio=0.64
level=    20 sum=       200 relsum=       128 ratio=0.64
level=    30 sum=       450 relsum=       278 ratio=0.617778
level=    40 sum=       800 relsum=       490 ratio=0.6125
level=    50 sum=      1250 relsum=       774 ratio=0.6192
level=    60 sum=      1800 relsum=      1102 ratio=0.612222
level=    70 sum=      2450 relsum=      1494 ratio=0.609796
level=    80 sum=      3200 relsum=      1966 ratio=0.614375
level=    90 sum=      4050 relsum=      2480 ratio=0.612346
level=   100 sum=      5000 relsum=      3044 ratio=0.6088
level=   200 sum=     20000 relsum=     12232 ratio=0.6116
level=   300 sum=     45000 relsum=     27398 ratio=0.608844
level=   400 sum=     80000 relsum=     48678 ratio=0.608475
level=   500 sum=    125000 relsum=     76116 ratio=0.608928
level=   600 sum=    180000 relsum=    109500 ratio=0.608333
level=   700 sum=    245000 relsum=    149018 ratio=0.608237
level=   800 sum=    320000 relsum=    194750 ratio=0.608594
level=   900 sum=    405000 relsum=    246326 ratio=0.608212
level=  1000 sum=    500000 relsum=    304192 ratio=0.608384
level=  2000 sum=   2000000 relsum=   1216588 ratio=0.608294
level=  3000 sum=   4500000 relsum=   2736188 ratio=0.608042
level=  4000 sum=   8000000 relsum=   4863602 ratio=0.60795
level=  5000 sum=  12500000 relsum=   7600458 ratio=0.608037
level=  6000 sum=  18000000 relsum=  10943164 ratio=0.607954
level=  7000 sum=  24500000 relsum=  14895146 ratio=0.607965
level=  8000 sum=  32000000 relsum=  19455782 ratio=0.607993
level=  9000 sum=  40500000 relsum=  24621518 ratio=0.607939
level= 10000 sum=  50000000 relsum=  30397486 ratio=0.60795
level= 20000 sum= 200000000 relsum= 121590396 ratio=0.607952
level= 30000 sum= 450000000 relsum= 273571774 ratio=0.607937
level= 40000 sum= 800000000 relsum= 486345716 ratio=0.607932
level= 50000 sum=1250000000 relsum= 759924264 ratio=0.607939
level= 60000 sum=1800000000 relsum=1094277506 ratio=0.607932
level= 70000 sum=2450000000 relsum=1489425820 ratio=0.607929
level= 80000 sum=3200000000 relsum=1945400166 ratio=0.607938
level= 90000 sum=4050000000 relsum=2462103830 ratio=0.607927
level=100000 sum=5000000000 relsum=3039650754 ratio=0.60793
level=110000 sum=6050000000 relsum=3677987868 ratio=0.607932
level=120000 sum=7200000000 relsum=4377098666 ratio=0.60793
level=130000 sum=8450000000 relsum=5136988726 ratio=0.607928

Lathato, hogy a konvergencia nem monoton, de igen hatarozottan egy ertek
korul mozog. Ez az eredmeny eleg meglepo volt, mivel jobban orultem volna
egy nullsorozatnak, amelyben a hatarertek sokkal nyilvanvalobban fuggetlen
a kozelites modszeretol. Ezert az adott kozelites fogalmat egy ujabb
programvaltozatban megvaltoztattam, es az origotol valo tavolsagot
valasztotam az adott kozelites mertekeul. Ennek a programnak nehany
reszeredmenye a kovetkezo:

level=   10 sum=        77 relsum=       50 ratio=0.649351
level=   20 sum=       307 relsum=      194 ratio=0.631922
level=   30 sum=       693 relsum=      428 ratio=0.617605
level=   40 sum=      1239 relsum=      768 ratio=0.619855
level=   50 sum=      1939 relsum=     1196 ratio=0.616813
level=  100 sum=      7807 relsum=     4774 ratio=0.611502
level=  200 sum=     31310 relsum=    19092 ratio=0.609773
level=  300 sum=     70527 relsum=    42976 ratio=0.609355
level=  400 sum=    125459 relsum=    76406 ratio=0.609012
level=  500 sum=    196090 relsum=   119376 ratio=0.608782
level= 1000 sum=    784890 relsum=   477446 ratio=0.608297
level= 2000 sum=   3140589 relsum=  1909878 ratio=0.608127
level= 3000 sum=   7067052 relsum=  4297154 ratio=0.608055
level= 4000 sum=  12564335 relsum=  7639334 ratio=0.608017
level= 5000 sum=  19632422 relsum= 11936680 ratio=0.608009
level= 6000 sum=  28271299 relsum= 17188754 ratio=0.607993
level= 7000 sum=  38480954 relsum= 23395774 ratio=0.607983
level= 8000 sum=  50261423 relsum= 30557740 ratio=0.607976
level= 9000 sum=  63612622 relsum= 38674520 ratio=0.607969
level=10000 sum=  78534766 relsum= 47746498 ratio=0.607966
level=20000 sum= 314149217 relsum=190985882 ratio=0.607946
level=30000 sum= 706843244 relsum=429718358 ratio=0.60794
level=40000 sum=1256616885 relsum=763943678 ratio=0.607937

Itt a konvergalo szamsor eltero helyeken hullamzik, de lathatolag ugyanahoz
az ismeretlen ertekhez tart. A lassu es bizonytalan konvergencia miatt
sajnos nem all modomban hosszabb vizsgalatokat vegezni, hogy mi a pontos
hatarertek, es miert, de ennek nincs is jelentosege a bizonyitas logikaja
tekinteteben, hanem egy teljesen fuggetlen problema. A modszer mindenesetre
egy eleg pontos becslest ad az irracionalis szamok elofurdulasi aranyara,
es azt mutatja, hogy egy meghatarozott aranyban ritkabb a
megszamlalhatatlan irracional szam, mint a megszamlalhato racionalis.

Az eredmenyeket egyszerubben is megfogalmazhatjuk. A ket legfontosabb
allitasunk egyike tehat az, hogy az egymastol kulonbozo racionalis szamok,
es az irracionalis szamok elofordulasi gyakorisaga azonos. A masik pedig
az, hogy az egymastol kulonbozo racionalis szamok, es az osszes racionalis
szam elofordulasanak aranya korubelul 0,60793.

A kulonbozo elofordulasi arany a megszamlalhatosag definicioja szerint nem
jelent kulonbozo szamossagot. igy peldaul az egesz szamok es a paros szamok
azonos szamossaguak. Ezert az elofordulasi arany sokkal informativabbnak
tunik a megszamlalhatosag fogalmanal. Csak ezen fogalom segitsegevel
johetunk ra, hogy a megszamlalhatatlan sokasagok nem jelentenek
szuksegkeppen nagyobb szamossagot a megszamlalhatonal. Egyszeruen csak a
megszamlalas algoritmizalhatatlansagat jelenti, de nem utal a halmaz
nagysagara. A megszamlalhatatlan halmazokat nem lehet nagysag szerint
rangsorolni a megszamlalhatokkal ezen megszamlalhatatlansaguk okan, hiszen
eppen az a lenyeg, hogy hianyzik a rangsorolashoz szukseges informacio. Az
irracionalis szamokrol eddig is tudtuk, hogy nem megszamlalhatoak,
valamint, hogy a racionalis, es az irracionalis szamok halmaza egyuttesen
alkotjak a valos szamokat, amely ennek kovetkezteben szinten
megszamolhatatlan. Ebbol azutan azt a kovetkeztetest vontak le korabban,
hogy a szamosag egy minosegileg uj, es nagyobb vegtelenjevel allunk
szemben. Azonban a racionalis, es az irracionalis szamok elofordulasi
gyakorisaganak meghatarozott aranya egeszen masra utal. Az elofurdulasi
aranyrol eppen a szamossaggal kapcsolatosan bizonyitottak be, hogy nem
jelent uj, vagy nagyobb szamossagot, tehat ket megszamlalhato halmaz eseten
a szamosag az elofordulasi aranytol fuggetlenul azonos. Ez alapjan azonban
az ismert  elofurdulasi aranybol arra a kellene kovetkeztetnunk, hogy a
megszamlalhato, es a megszamlalhatatlan valos szamok szamossaga is azonos,
bar az egyik halmaz tenylegesen nem megszamlalhato. Mivel a cikk nehany
szokatlan allitast tartalmaz, ezert nem celszeru kritika nelkul elfogadni,
de mindenesetre erdemes megfontolni, es elgondolkodni rajta.

Udv: Takacs Feri

Udv,
Kedves TF
Erdemes lenne jobban utananezned az atlosmodszernek...

> derulni, hogy az irracionalis szamok kevesebben, mindossze mintegy
> 0.60794-szor annyian vannak, mint a racionalis szamok.
Ez most itt egy racionalis vagy iracionalis szam? ;-)
Biztos tevedsz!

Ugy velem lassan eldol az uranlovedekekrol szolo vita:
Az olasz katonak benzollal pucoltak fegyvert. A benzollal valo tartos
erintkezes pedig nem a hosszu elet titka! (Allitolag az olasz katonasag
szivesen haritotta volna a felelosseget az amerikaiakra!)
Ha eleg nagy egy ugyben a felhajtas akkor biztosan lesznek onjelolt
szakemberek akik az elvart nyilatkozatot adjak, illetve a tudosok sem
szivesen zarnak ki valamilyen hatast hacsak nem ez a konkret szakteruletuk!
Egy kornyezeti hatastanulmanyokbol elo tudos nem fog olyan nyilatkozatot
tenni, hogy egy nehezfemet tartalmazo loszer veszelytelen lenne...
A tudomany nem demokratikus: azaz nem nepszavazas dont arrol kell-e
Jozsibacsinak vakbel mutet!!!

El kene erni, hogy az embereknek (legalabb is az ertelmesebbeknek) a
zoldsegekkel szemben nagyobbak legyenek a fentartasaik. Kezeljek ezt is ugy
mint a politikusokat! Ha mond valaki valamit, akkor meg kene vizsgalni
milyen alapon allit (van-e bizonyitek, vagy csak remisztgetes) es vajon
milyen hatso szandekok , prekoncepciok vezerlik ...

Kivancsi vagyok a valosag kiderulese utan nem lesz-e kabatlopas ugy. Azaz,
bar epp az ellenkezoje derul ki valaminek, a kozvelemenyben megmarad majd
amit sugallni akartak...

A nuklearis energia veszelyessegehez azt szeretnem megjegyezni, hogy igaz
hogy egy nagy ereju robbanas komoly aldozatokkal es szennyezessel jarna ( a
szennyezes termeszetesen lefordithato koltsegre es emberaldozatra), de ugyan
ez igaz mas eromutipusokra (egy nagy gat atszakadasa tobb tizezer embert
olhet (ol) meg - Kinaban tortentek 100000 aldozatot kovetelo katasztrofak
is!) Mindennek megven az ara: A kozuti kozlekedesben evente tobb mint ezer
ember hal meg. Nem hinnem hogy barki ezert be akarna tiltani az autozast. A
tuz is sok embert ol meg! A nuklearis hulladek elhelyezeset sem latom olyan
borusan (plane a csernobili baleset utan, keletkezett egy igen nagy meretu
terulet amit lezarva tartanak, tehat potencialisan optimalis hely tovabbi
hulladek tarolasara!). Mas eromuvek vegtermekeivel meg egyaltalan nem
torodnek, egyenesen megy a legkorbe (ott egy katasztrofa esetleg meg
csokkenti is a kibocsatast :-))!
Van valakinek valamilyen objektiv irodalma Csernobil hatasairol? (Nem
becslesek erdekelnek, mert azt en is tudok csinalni, hanem tenyek...)

Minden jokat!
Laci

Ezt mondja Kobor Jozsef a Zoli altal idezett lapon:

> További lehetoség a meddohányó felporzása, de elméletileg az sem kizárt, hogy
 Csernobil örökségével van
> dolgunk. Vagy egy légkörben elégett, megsemmisült atomreaktoros muhold okozza
 a sugárzást 

Minden tiszeletem Kobor Jozsie, de

1. Milyen alfa-sugarzo oroksege lehet Pecsett es Szegeden Csernobilnak?
2. Ugyanez a kerdes a muhold kapcsan is.

Udv:
Jano

Magyarorszagon az ajkai eromu pernyejet es hamujat vizsgaltak eleg
reszletesen a 90-es evekben (Fizikai Szemle 1997/8). Egyertelmuen
kimutathato ezek hatasa, elsosorban az 1960 elott epitett csaladi hazak
eseten. Az itteni emberek eseteben a kapott effektiv dozis kb. 6 mSv/ev,
amibol 3-4 mSv/ev a szenbanyaszatbol szarmazo tobblet.

> a nemetek 2-3 eve kicsit idegesek voltak, hogy tobb vasuti szallitovagonon
> nemtommennyi Grayt / Becquerelt mertek, ami a megengedett hatarertek tobb
> ezerszerese volt 

errol irjal kicsit pontosabban, legyszi! Milyen hatarertekrol van itt
szo, es mennyivel volt az tullepve?
(A Castor-hisztirol egyebkent megvan a velemenyem, de az nem a
TUDOMANY-ba tartozik)

Meg meg egy kerdes: a nemetorszagi szeneromuvek felelossegbiztositasa
mire terjed ki?

Udv:
Jano

Marky,

>: Tetszik, nem tetszik: a szeneromuvek egy kilovattorat sokkal nagyobb
>: veszelyek aran termelnek, mint az atomeromuvek. Tobb ember halalat
>: okozzak, nagyobb sugarveszelyt jelentenek.
>
>Ez egy eleg huzos kijelentes. Szamold bele egy atomeromu veszelyessegebe
Igen, huzos.
De mindent mindig ossze kell szamolni.
Tehat a szenbanya baleseteket is, meg az uranbanyaszok radon expoziciojat
is.
A szenszallitast, a pernye es salak (vegyi, radioaktiv) kornyezetkockazatat,
es a kiegett futoelemek kockazatat is.

>azt is, hogy az ujrafeldolgozok kornyeken a tengerviz tele van mindenfele
>sugarzo anyamkinjaval.
A Balaton (meg a Rudas furdo, meg a hevizi to) is radioaktiv egy kicsit.
Allitolag ezert jo a reumara.
A sugarzo anyamkinjat pontosan elemezni kell. Ha a hatterhez kepest sok,
akkor cselekedni kell.
Ha nem sok, akkor bagatellizalni.


>Mi van akkor, ha a dolgozo hulye (lasd Tokamura)
>vagy a vezetes hulye (lasd Csernobil), vagy kilukad a primer hutokor,
Baj. Sot, nagy baj. Kb. mintha a pilota hulye. Akkor is sokkal nagyobb a
baj, mintha a villamosvezeto hulye.
De ezert kell az oskola.

>esetleg repulogep zuhan a reaktorra? [Tudom, hogy zarolt legterulet es
>betonbunker, de egy 747-est is kibir, ha megis odateved?]

Ezeket ki kell birnia (beesnek a fekezorudak, es leall).

>Normalis mukodes kozben lehet, hogy a szeneromu veszelyesebb, de egy
>atomeromu akkor is nagyobb potencialis veszelyforras [avagy miert van
En altalaban adott energiatermelesre juto veszelyt hasonlitok ossze.

>Nemetorszagban a hoeromuveknek felelossegbiztositasa es miert nincs az
>atomeromuveknek].
Mert az atomeromu olyan biztonsagos, hogy nem kell ra biztositast kotni.
(Ide talan kellhet egy smile, :-)


 >A felreertesek elkerulese vegett: szerintem jo dolog az
>atomeromu, csak a "kockazatokrol es mellekhatasokrol el kell olvasni a
>mellekelt tajekoztatot is".
Legalabb naponta egyszer....Es be is kell tartani.
Ugyanaz, mint a villany: latsz egy falbol kilogo femdarabot, megmarkolod es
meghalsz. Ilyesmi csak az elmult 100-150 evben fordulhatott elo.


Laci,
>Ha tobb ilyen 1 nm-es 6000 fokos forrast hasznalsz, ezek fenyet ossze
>tudod fokuszalni, az energiaik osszeadodnak, es mivel a homerseklet
>aranyos az energiaval, elobb-utobb at lehet lepni barmilyen hatart.
Nem. Barmilyen jol meg lehet kozeliteni a Nap feluleti homersekletet.
Atlepni nem lehet, meg akkor sem, ha az osszes energiat osszeszeded, ami
elmegy a naprol.

>
> Hogy tukroket,
>avagy lencseket hasznalunk, ez a feny (es az energia ) szemponjabol
>mindegy, mert az idealis tukor visszaver, az idealis lencse pedig atenged
>minden fotont.
Ez igaz. (Ha egyaltalan vannak fotonok :-)


> Amit a 30 cm homok nem nyel el, - ezt ketfelekeppen lehet erteni:
>
>1. ami marad azonfelul, amit elnyelt  -> ez lehet eppen nagyon sok is
>2. amit nem tud elnyelni -> ekkor tenyleg nincs kolcsonhatas, bar a
>testszovet nem minden sugarzasra ugyanolyan erzekeny, mint a
>sziliciumoxid, be is vannak vezetve kulonbozo 'dozisegyenertek'
>mennyisegek es atvaltasi egyutthatok.
Igen, lehet belemenni a reszletekbe, de a sugarkarosodasok eseten sok
nagysegrend kulonbsegekre lehet tenni ervenyes kijelenteseket.  Igy en a 2.
ertelmezesre gondolok.
Az 1. ertelmezeshez valami nagyon extrem intenzitasu sugarzas kell. Ezt nem
tudom atlatni, hogy letezhet e ilyen.

Janos

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Urallomas atvonulas ( 26 sor )
> Idopont: Tue Jan 16 15:20:58 CET 2001 TUDOMANY #1360
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Tegnap este a rovatban megadott idopontban kivonultam a szabad
Tehat 15-en!
hjozsi ezt irta: "Ma (13-a) ... . Holnap ... 17:06--11 kozott ...
Tehat 14-en! En kimentem es az adott idoszakban egy eleg fenyes vmi huzott
at kb. Ny -> K iranyba. Eppen egy repcsi is akkor ment hasonlo iranyba. A
vmi kb. 2-3 szor gyorsabban ment nala (latszolagosan). Tavcsovem nincs, igy
nem tudtam pontosabban megallapitani a kiletet.
Mivel mar nincs sok ideje a Mir-nek, fel lehetne dobni egy tablazatot a
listara, hogy mikor erdemes megfigyelni. (tudom webcimet tobben is kozoltek,
de nem biztos, hogy mindenkinek van alkalma, lehetosege onnan kilesni)

Udv!
Sipi

> A nagy szamoknak azert erdemes utanaszamolni. A
fold felszine
> kb 500 millio km2. Harmada szarazfold azaz kb
160 millio km2.
>
> > Ebbol a szarazfoldek fitotomege (gondolom
> > ez a novenyvilagot jelenti) 1770 milliard
tonna,
> > amibol is az erdokben van 1509 milliard tonna.

>
> Ez azt jelenti, hogy negyzetmeterenkent 1 tonna
biomassza.
> (ha a szarazfoldek kb tizedet boritja erdo). Jo
ez a szam?

    Ez kabe hiheto, ha a talajt is hozzavesszuk a
biotomeghez. Ha a talaj fajsulya 2 kg/m/m/m, es
annak a fele viz, akkor 1 meter vastagon kell
lennie mindenhol. Ha a fakat is hozzaadjuk, akkor
kevesebb (de hogy mennyivel, azt nem tudom), es ez
talan realis is lehet.

    Engem az lepett meg, hogy a szarazfoldon
ennyivel tobb szerves anyag van, mint a
tengerekben.

    Van tippje vkinek arra, hogy hova lesz az a
sok megtermelodo biotomeg?

    Botond

Sziasztok !

Visszaestem a fejlodesben. Rajottem, hogy alapveto dolgokat 
nem ertek a villannyal kapcsolatban, de remelem segit valaki.
Van egy porgo szupravezeto gyurunk, sztatikusan toltve. 
Emiatt magneses tere is van, vagy sem ?

Toltott szigetelo gyuru eseten ELSO latasra nincs ezzel gond, 
de szupravezetonel nem tudom mi van. Ha a szupr. gyuru a toltest 
me'g szupravez. allapot elott kapta akkor a forgasa reven 
keringeti a toltest, mig ha utolag kapta,  akkor nem lesz koraram ?

Masodik latasra van gond: Ha ulok egy toltott forgo szigetelokorong 
kozepen, onnan nem tapasztalhatok koraramot, se annak magneses teret.
Mig aki a korong mellett all, az mindkettot kene tapasztalja.
De ez ellentmondasosnak tunik. Ha vannak nalam vastargyak, akkor
azok egymas fele kene torekedjenek, mert a kulso megfigyelo
szerint ennek igy kell lennie, vagy nem ?

Udv: zoli

Egyre valószínűsíthetőbb a marsi élet
2000-12-28 19:51 

Az amerikai Mars Global Surveyor (MGS) űrszonda 1997 őszétől kering Mars
 körüli pályán, és több mint 60 ezer részletes képet készített a Vörös
Bolygóról. Kutatási programját, amely 2001 januárjában befejeződne,
meghosszabbították két évvel. Az MGS-képek alapján
közzétett fantasztikus felfedezésről kaptunk hírt: a Mars felszínén
nagyon sok helyen találtak  olyan, vízben leülepedett, finom, réteges
szerkezeteket, amelyekben ősi, 3,5 milliárd éves marsi élet maradványait
(fosszíliáit) lenne érdemes  keresni a következő leszálló szondáknak.
 ...
a cikk maga,
 ...
 ...  befejezes:

  A marsi réteges szerkezetek megléte persze nem új
felfedezés, mert már a korábbi képek alapján tudták a szakemberek, hogy
ez a leggyakoribb felszíni alakzat a vörös bolygón. A cikket véleményező
egyik amerikai geológus Robert Craddock szerint alig-alig tartalmaz
újdonságot. Nincs igaza! A finom, méteres vastagságú rétegek megtalálása
és maguk a Mars-fotók is igazi tudományos szenzációk.

                        Horváth András
----------
Bocs az ekezetekert.
megtalalhato: 
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php3?cikk=100000023350
vagy a honlap -> tudomany ->jobb oldali oszlop legalja.
------

Ugye, ez ugyanaz a Horvath Andras, aki tavaly mar felfedezte az eletet. 
A cikk roviden arrol szolt, hogy sok helyen talaltak regi vizek nyomait, 
ahol uledkes kozetek rakodtak le. Itt csavarintottak egyet a dolgon,
es azt irtak a cimbe, hogy 'valoszinusitheto' az elet. meg tudja valaki
mondani, hogy miert ?  

Laci

Sziasztok!

> Szombat delutan a Kossuth radio Oxigen cimu musoraban a szerkesztoseg
> kiallt a *Balkan-szindroma* uranos valtozata mellett azzal,
> hogy o''k eredetileg a BBC-tol atvett informaciokra tamaszkodtak.

Ezzel kapcsolatban olvastam a minap egy hirt valamelyik internetes ujsagban, ho
gy
az elhunyt olasz katonak ugyvedja ugy nyilatkozott, hogy semmi koze sincs az
uran-lovedekeknek a halalesethez. Az eredeti keresetukben az allt, hogy a fegyv
er
karbantartashoz hasznalt benzol (ha jol emlekszem) okozta a rakot es az
elhalozast. Szerinte az olasz kormany csak megprobalja atharitani a felelossege
t
a NATO-ra ezzel az uran-lovedek koruli hiszteria keltessel (amiben kivalo
partnerre talaltak a szenzacio hajhasz mediaban! - ezt mar en teszem hozza).

Nem tudok semmit a benzolrol, azon kivul, hogy tenyleg hasznaljak tisztitasra.
Mennyire megalapozott az, hogy rakot (verrakot? vagy miben haltak meg
szerencsetlen katonak?) okoz ilyen rovid ido alatt? Ha igaz akkor a jovoben
igyekszem messzire elkerulni.

Istvan

Ezt eppen az index.hu-n olvastam, csutortokre tele lesz vele a sajto.
Szegeny Aszodi Attila... a butak mindenben biztosak, az okosak meg
tele vannak ketelyekkel. AA azt mondta "persze elkepzelheto", es nem
gondolta, hogy ez egy ujsagiro szamara 50% valoszinuseget jelent. :-(

>>>

A nemet ARD televizio az amerikai vedelmi miniszterium altal
vegzett, nem nyilvanos vizsgalatokra hivatkozva allitja, hogy az
amerikai hadsereg altal hasznalt gyengitett uran nyomokban
plutoniumot is tartalmazhatott. Az ARD szerint lehetseges, hogy a
radioaktiv es sulyosan mergező plutonium okozhatta a
NATO-katonak kozott előfordult leukemias megbetegedeseket. 

Ezzel parhuzamosan a Svajci Szovetsegi Fegyverlaboratorium
uran 236-os nyomait fedezte fel Koszovo erintett tersegeiben. Ez
az izotop nem fordul elő a termeszetben, igy fel kell teteleznunk,
hogy a lovedekhez felhasznalt uranium egy resze atomreaktorok
elhasznalt fűtőrudaibol szarmazott - jelentettek ki a kutatok.
Elkepzelhető, hogy a fűtőelemek feldolgozasakor nem tudtak a
plutoniumot teljesen eltavolitani. Erről az MTI szamolt be.

Dr. Aszodi Attila, a BME Nuklearis Technikai Intezetenek docense az
Index kerdesere elmondta: valoszinűtlen, hogy az amerikai
hadsereg elhasznalt fűtőanyagbol allitotta volna elő a lovedekek
uranmagjat. Mint mondta, a termeszetes uran ipari
felhasznalasabol - az atomerőművek uzemanyagaul szolgalo uran
dusitasabol - rengeteg gyengitett uran marad vissza. Csak az Egyesult
Allamokban korulbelul 700 ezer tonna all rendelkezesre, es
ebből joval egyszerűbben előallithato a lovedek. Ennek ellenere
persze elkepzelhető, hogy a hadsereg megis az előbbi
modszerhez folyamodott - tette hozza Aszodi.

<<<

Kerdes viszont, hogy ha valoban olyan mennyisegu U236-ot talaltak,
amely nem kerulhetett oda mas helyrol (csernobil, 60-as evek legkori
robbantasai stb), akkor hogyan kerult oda, es mi minden lehet meg...

///Laci