Sziasztok!
Nem nagyon akarom nektek a velt vagy valos igazamat bizonygatni Kinaval
ill. Hongkonggal kapcsolatban, mert tul sok nem 'politically correct'
mondat keveredhet bele, amire automatice beindulna par ember
nyalelvalasztasa, mint Pavlove kutyajae, es menetrendszeruen nekem
esnenek. (Akinek nem inge, ne vegye magara; nem fogok reagalni az ezen
mondat hatasara erkezo levelekre.)
Most megis hadd idezzek egy bekezdest a multkor emlitett Lin Yutang
regenybol. Egy par mondat a hatterrol. 1911-ben az altalanos
mandzsuellenesseg elsoporte a csaszarsagot es koztarsasagi kormanyt
juttatott hatalomra. Na persze ez is kinai modra ment, az allamfo az
udvari intrikak es egy paktum eredmenyekent egy Juan Si-kaj nevu fazon
lett, aki hamarosan terrorral kezdett kormanyozni, sot odaig ment a
hulyeje, hogy ki akarta magat kialttatni csaszarnak. Le is vertek, mint a
taxiorat, es a kovetkezo par evtized katonai klikkek es hadurak
torzsalkodasaval telt. Erkolcsi zurzavar uralkodott az orszagban, a regi
konfucianus ideologia mindenhatosaga megszunt, mindenki erezte, hogy nem
mehetnek mar ugy a dolgok, mimt eddig mentek. A fiatalok nyugati ruhakban
jartak es nyugati modon viselkedtek. A regi kinai erkolcs vedelmezoi es
a modernek kozotti torzsalkodasrol szol a kovetkezo reszlet:
"A regi Kina mely megbotrankozassal figyelte a viharos mozgalmat, amely
nem allott meg az irodalmi nyelvre mert csapasnal: megtamadta a
hagyomanyos koltoi formakat is. Azonfelul kikelt a szemermesseg, az
ozvegyseg vedelme, a csaladi rendszer, az 'erkolcsok ketfelesege' s az
osok tisztelete ellen, sot meg magat a konfucianizmust is megtamadta. Ez
okozta a legnagyobb izgalmat. Egy ozvegy eskuvojen az egyik vezer nagy
beszedet mondott, amelyben a masodszor valo ferjhez menes jogat
bizonygatta, s a konfucianizmust 'kannibal vallasnak' nevezte. A halado
szellemu fiatalsag boldogan helyeselt. SOK ELETREVALO ESZMET HOZTAK
KULFOLDROL, DE SOK OSTOBASAGOT IS, ES EPPEN EZEKET AZ OSTOBASAGOKAT
HIRDETTEK A LEGNAGYOBB LELKESEDESSEL. (Kiemeles tolem. BD) A fiatal Kina
joggal bizakodhatott a jovoben, mert sok jel bizonyitotta, hogy jovoje
remenyteljes. A forradalmarok Amy Lowell rimtelen szabad verseit tartottak
evangeliumuknak (de csak az olyan rimtelen versekert lelkesultek,
amelyekben egyetlen rim sem volt, s csak az olyan szabad versekert,
amelyek szabadosak voltak!). Partoltak es terjesztettek Margaret Sanger
elmeletet a szuletes szabalyozasarol, a 'demokratikus' es a proletar
irodalmat, Ibsent, Oscar Wilde-ot, John Deweyt, hirdettek a szabad
szerelmet, a fiuk es lanyok egyutt tanulasat, a valast - es kisse
elkesetten ugyan, tamadtak a labak elkotozesenek szokasat meg az
agyassagot."
Tukeppen csak a kiemelt mondatert ideztem az egesz bekezdest, de egyebkent
is erdekes. Szumma szummarum, arrol van szo, amit multkor is irtam, hogy
Kinanak (mint pl. ma Magyarorszagnak) hirtelen szakadt nyakaba a valtozas,
ami oriasi zavarodottsagot eredmenyezett, ertekvalsagot, rengeteg ember
alol csuszott ki hirtelen a talaj, a megjeleno nyugatias "vallakozo" reteg
pedig ott is, akkor is bunko volt. (itt is ma is: tisztelet a kivetelnek!)
Erdekesseg, hogy a regenybeli Yao ur, a csaladfo taoista filozofiajaval
lehetett elviselni azt a kuplerajt. Nem veletlenul divatos dolog ez ma
Magyarorszagon meg Nyugaton (lasd: Micimacko es a Tao).
Udv
Dezso
|
Sziasztok Tisztelt Kultura Irok es Olvasok !
A minap vagy egy orat alldogaltam a pecsi Metro aruhaz penztarahoz
vezeto sorban, mikozben egy regi-regi Tony Curtis-Roger Moore filmnek, a
"Minden leben ket kanal..."-nak a focim zenejet forgattak a strudiobol.
Sajna, nem tudok kapcsolatot teremteni veluk (marmint a strudiosokkal es
Moore-ral sem :-) ), ezert:
Ki emlekszik erre a zenere, es tudja-e valaki, hogy hol lehet
megszerezni?
Koszonom a segitseget, Hegedus Sandor Pecsrol.
|
