Szia Akos,

a folyamat a kovetkezo:
az assembly forrasprogram az egy sima ASCII szovegfajl. Barmilyen
szovegszerkesztovel krealhato, irhato, vaghato, modosithato.
Ha kesz a program, le kell forditani, ehhez szukseg van egy assembler
forditora.
Ez a szovegfajlbol egy un. object file-t csinal, ez egy kozbenso
fileformatum, ezt egy tovabbi lepesben linkelni kell egy linker
programmal, ez csinal .com formatumu file-t, ezt mar tudod futtatni. Ha
ezen tulmenoen tesztelni is szeretned, akkor kell egy disassembler
program vagy egy In Circuit Emulator is, amivel a futtathato file-t
tudod lepesenkent vezerelni, a regisztertartalmakat, memoriadump-okat,
stb. nezegetni, esetleg megvaltoztatni.
Szerezd be ezeket, (az Emulator kivetelevel, mert az egy hardware eszkoz
es kicsit draga, 6,5 mFt) probald ki az elso lepeseket, ezekutan lesz
ujabb rengeteg kerdesed, ne habozz, tedd fel.

Buruzs Tamas

>> Sikeresen beallitottam a kepernyot 320x200x16M-ra es elkezdtem
>> a pixeleket a memoriaba irni. Egy ideig minden szep es jo volt,
>> de kb. a kepernyo 1/3 resze ala egyaltalan nem tudtam pontot
>> tenni. A problemat szemlelteti a http://www.extra.hu/h_zoli/Pixelz.pas
>> fajl. Tud valaki segiteni? Ha lehet, a megoldas ne csak erre a
>> konkret esetre legyen jo, mert tervezem a program atirasat
>> nagyobb felbontasokra is. (800x600x16M, 1024x768x16M)
>
>Nos van egy olyan dolog, hogy a videomemoriat csak 64k-s szegmensekben
>erheted el. :(((((
>1. Emiatt lapozni kell (asszem az 4f05h os kodu rutinnal de ez nem biztos)
>javaslom nezz utana a Ralf Brown INT listaban vagy ahonnan a programodhoz
>szerezted az infot.
Ezt csak annyival egeszitenem ki, hogy a legelterjedtebb kartyatipusokhoz
erdemes a nativ lapozast megvalositani, mert a szoban forgo VESA hivas
iszonyuan lassu tud lenni (ami ugye az egesz megjelenites sebesseget is
eroteljesen befolyasolja)...

>2. Hasznalj LFB-t (Linear Frame Buffer). A segitsegevel a teljes videomem
>elerh eto mindenfele kapcsolgatas nelkul, :)))))))) valahol a 32 bites
>cimteruletben (persze le lehet kerdezni, hogy pontosan hova kerult be)
Ez csak 32-bites fordito esten igazi opcio, mert 16-bites DPMI host eseten
ugyis
csak max. 64k-os szelektorokat (szegmenseket) tudsz letrehozni - igy ugyan a
lapozasi idot
megsporolod, de pl. elkepzelheto, hogy a
szegmens-regiszter ujratoltese a nativ lapozasnal tobb idot vesz igenybe,
igy
vegul is ez lassabb megoldas lesz. Raadasul a belso rajzolo ciklusban
ugyanugy vizsgalni kell a szegmens-hatar atlepest, es igy pont a legnagyobb
elonye veszik el a dolognak, ti. hogy 32-bites kornyezetbol egybefuggoen
erheto el a teljes video-memoria...

>> Volt meg egy dolog, ami szamomra kulonos volt...
>> Szakirodalom hianyaban, nekem kellett rajonnom arra, hogy a
>> video memoria irasakor az elso harom bajt a harom szin-
>> osszetevo (BGR sorrendben) es utana kovetkezik egy *negyedik*
>> bajt, amit (latszolag) nem hasznal semmire. Megprobaltam
>
>Ilyen a hardver  :)))
Ezt is csak kiegeszitenem, megpedig annyival, hogy ez video-kartyankent - de
meg azonos kartyan is video-modonkent - valtozhat, igy pontos informaciot
errol is a VESA modinformacios hivasaval kaphatsz.

Gabor

>jol emlekszem egy ismerosom(programozo) hajdanan olyasmit mondott,
>hogy magat a programot norton commander editoraban lehet irni, es
>aztan egy forditoprogram generalja a kodot, hogy hogyan, kerdes
>szamomra. Ha vki hajlando egy agymosasra vagy irna egy webhelyet ahol
>errol lehet talalni valamit azt koszonnem, es esetleg kuldene egy
>ilyen forditot vagy irna egy webcimet ahonnan letoltheto azt nagyon
>megkoszonnem:-)))

_Barmilyen_ editorral irhatod... hmmm.. ize... ASCII editorra gondolok, ami csak
es kizarolag tiszta ASCII, vagy legfeljebb 8 bites PC extended ASCII-t allit elo
-- tehat a Microsoft WinWord 97 is jo, ha menteskor beallitod file tipusnak,
hogy "plain ASCII" vagy "DOS text" hasonlo. De ezt nem ajanlatos programozasra
hasznalni (nem is arra talaltak ki), helyette inkabb a Norton Commander
editorat, vagy a Norton Edit is jo, vagy a PE2, vagy VI vagy a DOS EDIT vagy a
TruboPacal beepitett editora vagy akar a Windows Notepad-ja stb...

Regen jomagam a PE2-t kultivaltam, ma mar szibte kizarolag VI-zek (vegulis ket
het alatt bele lehet jonni, es utana programozok szamara nagyon hasznos eszkoz).
De letezik ASM IDE is valahol, ami szinte ugyanugy nez ki, mint a TurboPacal
IDE-je (kapsz egy WordStar-szeru szovegszerkesztot amiben irod a kodot, es
menurendszerbol forditasz, linkelsz, debuggolsz stb...)

Ha PC-re DOS alatt szeretnel assemblyzni, akkor vagy a Microsoft fele MASM-ot es
a hozza tartozo LINK-et, vagy a Borland fele TASM-ot es a hozza tartozo TLINK-et
javaslom. Alternativakent ott van a NASM es meg egy jo par ASM fordito.

Web helyet most nem tudok mondani, de ha rakeresel valamelyik kereso szerveren,
akkor rengeteget talalsz (keress ra pl. +"TASM"+"assembly"+"tutorial" -ra, es
biztos talalsz sokat, vagy vegyel egy kezdoknek szolo ASM konyvet, az van tobb
is magyarul is a konyvesboltokban)

Tamas