#Editalasi korlatok miatt az en szovegem #-el kezdodik.
Itt tobb problemat latok. 1. Mi van a relativisztikus tomegnovekedessel?
v > c eseten m kepzetes lesz, ezt hogyan ertelmezed?
----
#Ugy ertelmezem, hogy kepzetes tomeg egy kepzetes dimenzioju terben.
#De attol meg letezhet.
--
formalizmussal is, ami a tapasztalatnak ellentmondo tenyen: v > c alapul), vagy
van (lehetne), de arrol nem szerezhetunk tudomast.
--
#de attol meg lehet :)
--
Letezhet, de mi nem tudhatunk meg rola semmit. Az info ugyanis nem lepheti
at a fenysebesseget (a keplet szerint fentrol sem).
--
#nem is mondtam, hogy tudomast szerezhetunk rola.
--
Aztan megegy problema van: a mi vilagunkban letezo (merheto) fizikai
mennyisegek mind valosak.
Mire megyunk egy sqrt(-1) hosszusagu idotartammal ?
--
#talan egy olyan vilagban ahol a fizikailag letezo ter egyik iranya
#kepzetes....
---
#Meg valami: Az talan nem feltetlen igaz, hogy az informacioaram-
#las maximalis sebessege c. Letezhetnek olyan forgo fekete lyukak
#amelyeken at a vilag masik vegebe uzenhetunk, persze technikailag
#ez nem ismert de elmeletileg lehetseges. Az ugyenvezett "subspace
#field"-rol nem is beszelve.
#azt pedig nem ertem mi a baj az oksag megsertesevel? Miert nem
#serulhet az ok-okozat elve? Mert nem fer ossze logikankkal? A
#kvantummechanika sem fer ossze a logikankkal.
#A "megolom a nagyapamat tehat nem olhettem meg" elv csak akkor
#lenne igaz, ha egy idoiranyt es egy jovot feltetelezunk. De ez
#mar a kvantummechanika kezdeten gyanus volt.
#Ajanlom az "All Good Things" epizodot a Startrek TNG-bol :)
#Jozsi
"The Trial never ends" (Q)
(Startrek TNG: All Good Things, part II)
|
Kedves Vince,
ha ilyen jol tudod a relativitast miert nem segitesz megirni? :)
Menjunk sorba pontjaidon:
> 1. Csak a pontositas kedveert: gondolom, az 1. es 2. abra javitasa
> a 3. abrara is vonatkozik (X helyett n), ugye?
A valasz: IGEN.
> Szerintem ha A-hoz kepest 1 nem mozog, es B-hez kepest 2 nem mozog, abbol
> meg nem kovetkezik, hogy azonos a meretuk. Nem ugy lenne helyes az utolso
> mondat, hogy "... HA a2=b1, AKKOR b2=a1"?
A 2. is IGEN. Mondtam en, hogy tudod Te ezt!
> 3. Mit jelent a 4. abra? Jol nez ki, csak nem ertem.
Pedig ez is fontos. Nezzuk akkor megegyszer.
$ Most akkor definialom a koordinatakat. A megfigyelo villant, majd
$ megfigyeli a fenyt ami visszajon. Ne feledjuk! A megfigyelt adat, mindig
$ egy ido adat (sajat ido), ez esetben van a t1 amikor villantott, es van a
$t2 amikor eszlelte, hogy a villanas visszjott. Ekkor annak a terido pontnak
$ t | amely -nel (-rol) visszaverodott a fenyjel (jele P)
$ | (azaz nem a tukor koordinataja, hanem a tukor
$ t2 | koordinataja, plusz az a pillanat amikor
$ |* visszaverte), a t(P) es X(P) koordinataja:
$ | *
$ | *
$ | * P
$ | * t2-t1 t1+t2
$ | * X(P) = ------- DEF1 t(P)= ------- DEF2
$ | * 2 2
$ | *
$ |* 4. abra
$ t1 |
Fontos megerteni, hogy a Newtoni fizika eltunt. Nincs! Felejtsuk el
az ott alkotott fogalmainkat. Nincs ter (3 dimenzios) nincs ido. Miert?
A Michelson-Morley meres miatt. Magyarazd meg a merest a Newtoni
fizikaban! Nem tudod. Hisz eppen ezert talaltak ki az etert. Maxwell meg
telerakta az elektromos mazoit rudakkal meg fogaskerekekkel. Szoval szep
mechanikus vilagkep volt. Aztan jon ez az "eter" hipotezis.
ETER. Ebben az anyagok ellenallas nelkul mozognak. Viszont az
acelnal ezerszer kemenyebb (1000x nagyobb a Young modulusza). Ezt
magyarazd meg ha tudod! Tovabba benne terjed a feny c-vel. Ha mozogsz
hozza kepest v sebesseggel, akkor c+v -nek mered a feny sebesseget. Az
egyetlen egy szobajoheto magyarazat az volt, hogy rendben, de mi mindig c-t
fogunk merni, mert a Fold magaval ragadja az etert. No jo. De akkor mi van
a kettos csillagokkal. Ha egyszer c-v -vel jon a feny (mikor tolunk
tavolodik), masszor meg c+v -vel (mikor kozeledik), akkor oriasi kuszasagot
kellene latnuk. (Bocsanat, de a reszletezes most sokaig tartana)
Summazva: Nincs a regi fizika szerinti ertelmezes. Allitas, tessek
elvetni a regi fogalmakat. Nezzuk meg mire megyunk az uj fogalmakkal.
Megismetlem, hogy az egesz elodas sorozatban csak a ket posztulatum
van felhsznalva.
Tehat kiirtottuk a terrol es idorol vallott fogalmainkat (mivel
ellentmondasra vezettek, tehat tarthatatlanokka valtak). Kell egy
uj definicio. Ez van a 4. abran. Olyan nincs, hogy pont (3D) meg ido. Csak
es kizarolag ter-ido pont van. Ezt jelzi P. Kerdes mi a P pont 4
koordinataja. (nekunk most csak ketto kell, egy t es egy X)
Erre mondtam amit mondtam. Vagyis:
Az A rendszerben (A megfigyelo rendszereben) a P pont ket koordinataja:
t2-t1 t1+t2
X(P) = ------- DEF1 t(P)= ------- DEF2
2 2
Ugyanis az A rendszereben csakis egy dolgot merhetsz. Az A
sajatidejet, azaz amit az oraja mutat. Maximum meg kuldhetsz fenyt
valahova, es ha azt valaki vissztukrozi, megfigyelheted. De akkor is csak a
beerkezes idopontja amit feljegyezhetsz.
Tehat, ha t1-kor kibocsajtottal egy fenyjelet, azt egy tukor
visszaverte, te ezt t2-kor eszlelted, akkor a visszaveresi ter-ido pont
koordinataja X(P)=(t2-t1)/2 es t(P)=(t2+t1)/2.
Allitas. Az igy definialt X,t koordinata-par megegyezik azzal, ha a
teridobe felepited az A koordinata rendszert, ahogy mar mondtam. Azaz
veszel jo sok megfigyelot. Rogzited a relativ sebessegeket nullara,
fenyekkel megmered a koztuk levo tavolsagokat, majd szinkronizalod az
orakat. Ez egy preciz koordinata rendszer.
Ezzel egyenerteku, ha csak egy magfigyelod van A, es o a DEF1 es
DEF2-t hasznalja.
Azert magyarazom tul a dolgot, mert ez az egyik leglenyegesebb pont.
Na nezzuk tovabb. Irtad:
> 4. Jol ertem, hogy a t(P) koordinata konkret idopontot jelol (tehat pl
> "delutan 6 ora"), vagyis ez jelzi az ido mulasat?
Haaat! Nem szeretem, ha igy mondod. De ha nagyon akarod igy is
gondolhatsz ra. De jobban szeretnem, ha egyszeruen t-rol es X-rol
beszelnenk csak.
Az 5. pontban megint csak igazad van.
Koszonom a hozzaszolasodat:
Horvath Pista
|
