Sziasztok!

Lenne egy erdekes kerdesem. Ugye tapasztalat, hogy a kvarcorakban a
kvarc a rezgese miatt nem engedi at a fenyt, ettol fekete a szam a
szamlapon. Nem lehetne ezt felhasznalni szelvedok sotitetesere is?
Mondjuk egy kvarchalo, mely aram hatasara megtori a fenyt. Vagy ez draga
mulatsag lenne? Van-e egyaltalan ilyen mar autokban? Ertheto elonye,
hogy telen kikapcsolod, latsz, nyaron meg be. Lehetne szabalyozni a
fenyatereszto kepesseget is. Ki mit tud errol?

SzaboZe

Mielott az ember hozzakezd, lefuttat egy heuriszitkat, ami igy nez ki:
kozepiskola, irto gusztustalan feladat, a megoldasszamot kerdezik -> 
valoszinuleg nincs megoldasa. (ezt meg en sem neveznem intuicionak, de 
azert nagyon hasznos tud lenni az ilyesmi)

Egyebkent nekem az jott ki, hogy tenyleg nincs megoldasa. Sokat kene 
rajzolni meg betuzni, ezert csak felvazolom: A haromszog belsejeben 
van 4 szam, ezek osszege 21 (55-34). A belso 4 szam 3-om- 3-om 
szamanak osszege (kulon-kulon) egyenlo a kulso haromszog 3-om 3-om 
szamanak osszegevel (kozos elu haromszegek kulonbozo pontjai). 
Legyenek ezek az osszegek: x,y,z es legyen az alakzat kozepen levo 
szam 'a'. Legyen tovabba a kulso haromszog elein levo 3 szam osszege 
b, es legyen a kulso haromszog csucsain levo 3 szam osszege c (b+c=34).
Ekkor:
x+y+z-2a=21  (a belso 4 szambol)
x+y+z-b=34    (a kulso haromszogbol)
Ekkor 2a-b=13, ami csak ugy lehet, ha a=10 es b=7 (b>=6, mivel 3 pozitiv egesz 
osszege. Ezert a<=9 nem lehet).
De mivel b+c=34, ezert c=27, ami pedig a tizes felhasznalasa miatt 
mar nem lehet 3 szam osszege, tehat keszen vagyunk.

Udv.: SB

Takacs Feri:
>>De azt maig sem ertrem, hogyan kepes egy gomba ugy
>>programozni a hangyat, hogy "massz fel a fara, es harapj bele".
> ..."es halj meg",hogy a programot lezarjam.

Azt nem kellett programozni. Ha neked egy gomba megeszi az agyad, es 
belepusztulsz, azt nem programozasnak hivjak.:) 

>Talan a legkezenfekvobb, hogy a
>gomba olyan tapanyagot von ki a hangya szervezetebol, amit ebbol a
>novenybol tudna potolni.

De hiszen mondtak a filmben, hogy szerencsetlen hangya eleteben nem 
maszott fara. No mindegy, hagyjuk, szerintem meg senki sem tudja, 
hogyan kepes erre a gomba. Lehet, hogy egyszeruen csak elveszi a hangya eszet, 
es bizonyos valoszinuseggel ezt az orultseget csinalja.

>A hangyan ez nem segit, de a gomba jol jar,
>mert ezutan mar kozvetlenul a novenybol is hozzajuthat ehhez az
>anyaghoz.

A gomba vegig a hangyabol taplalkozott, csak azert kellett felmasznia
a fara, hogy a sporait jobban szetszorhassa. Kedves volt a narrator 
szovege: "az esoerdoben nem ritka az igy elpusztult hangyak 
latvanya".  ("arrafele mar terdig er a toll" :-))

>Nem. A felhok ott keletkeznek, ahol megno a relativ paratartalom.
>Meprobalom felsorolni, hogy hol....

Kosz. De a kondenzacios magokrol meg semmit sem mondtal, pedig ugy 
tudom, azok is nelkulozhetetlenek a felhokepzodeshez. Ha megy a 
repulogep, huzza maga utan a kondenzcsikot. Ez is bizonyitja, hogy 
sok helyen a felhokepzodest egyedul a kondenzacios magok hianya 
akadalyozza. De miert ne hihetnenk nekik, csak tudjak mit beszelnek. 
A Natureba nem szoktak amatorok publikalni. (ez a felho dolog eleg 
objektiven vizsgalhato, nem ugy, mint a masik fele, az evolucios 
Gaias dolog.)

Udv.: SB

Szeleczky Attila:
>Annal erdekesebb a kozelmult esemenyei, az emberi faj
>letrejotte, a kozelmult (nehany millio ev) elagazasai. 

Na, eppen erre akartam kilyukadni!!! Honnan veszitek, hogy itt 
elagazasrol (faj szuleteserol) van szo? Mindjart, meg ez is ide tartozik:

>Ez a feltetelezes akkor igaz, ha a fajbol csak egy egyed marad fenn,
>mert a tobbi meghal utod nelkul. Az ujboli "Eva" igy johet letre,
>a tobbiek halalanak feltetele mellett.

Nem. Mint azt egyszer leirtam, egy zart (pl.finn) faluban egy ido 
utan mindenkinek ugyanaz lesz a vezetekneve. Ez a valszam csodaja, 
semmi masnak! Ha van n darab ember, es eleg sokaig kartyaznak (es ha 
valaki tonkrement, nem kerhet kolcsont, hanem kirugjak az utcara), 
akkor egy ido utan csak egy ember marad talpon, es ove lesz mindenki 
penze, vagyis az egesz populacio (az emberek voltak a mitokondriumok,
a penz pedig a populacio). A mi ominozus osanyank a nyertes 
kartyajatekos. A jatek kb. 200 ezer eve kezdodott, es o egy masik 
nyero jatekosnak az utodja, aki valamikor meg korabban elt (vagyis a 
jatek az elettel kezdodott, es nem ter veget). Nem azert haltak ki az
eredeti mitokondriumok, mert alkalmatlanok lettek volna, vagy mert 
az egyik mitokondrium annyira jo lett volna. Nagyjabol mindegyik 
egyforman alkalmas, egyszeruen statisztikai okokbol haltak ki. 
(persze van szelekcios nyomas is, de ebben az esetben az sokkal 
gyengebb, mint a statisztikai hatas. Te irtad, hogy mindossze 37 gent
tartalmaz a mitokondrium). Nem ismerem pontosan mit csinal a 
mitokondrium, de mivel csak sejt szintu dolgokert felelos, nagyjabol 
ugyanazt kell csinalnia a cickanynal is, mint az embernel (a 
csimpanznal meg egeszen biztos, hogy ugyanazt). Tehat nem hiszem, 
hogy az antropogenezisben akarmilyen szerepet is jatszana a 
mitokondrium, azon kivul, hogy mutacio miatt tonkre tud menni, es a 
rosszaknak ki kell szelektalodniuk. Vagyis a mitokondrium "elagazas" 
es az osanya semmilyen informaciot sem tartalmaz az antropogenezisre 
vonatkozoan (biztosan tartalmaz valamirol, ha mar foglalkoznak vele).
Eppen erre akartam ravilagitani elozo levelemmel, mert tudtam en, 
hogy itt nagy felreertesek vannak. (ami lehet, hogy az enyem :-))

Udv.: SB