1. |
36000km + nye-remeny (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: urallomas (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
3. |
Re Urallomas feltoltese (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
4. |
novella (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
5. |
Urslag (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
6. |
urallomas (tovabbi gondok) (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
|
+ - | 36000km + nye-remeny (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szabolcs:
> tegyuk fel, mondjuk egy geostacionarius palyan allo urallomasrol vagy
> barmirol a Fold fele egy rendesen vedett (elektromos, ho) egyebkent
> rugalmas anyagbol allo CSOVET leengednek, a Foldon rogzitik, majd azon
> pl. uzemanyagot, utanpotlast stb. kuldenenek fel.
> Miert nem ezt csinaljak, mi a bibi? Esetleg a nyomas? Az cso anyaga?
Elgondolkoztal a csofektetesi, vagy inkabb emelesi technikan ?
Ha fentrol ereszted le, akkor a 36000 km-es csovet osszetekerve fel kell loni,
majd fentrol a csovet visszaloni, mert magatol onnan le nem esik. Lehetne
lentrol felnyomni, ez ugyanaz, mintha egy 36000 km-es tornyot epitenenk.
Ebbe egyszer mar beletort az emberiseg bicskaja (es nyelve:-).
Nye-remeny:
> Az igazsag vegul ugyis ki fog derulni, nem szeretnem, ha ez a $100
> kifizetese utan tortenne.
Azt hiszem, a nyertes van olyan korrekt, hogy visszakuldene a penzt, ha
bebizonyosodna, hogy hibas az okfejtese. Erre eleg kicsi az esely, en nem
talaltam hibat a dicseretesen vilagos okfejtesben.
> Kozben Jozsi esetleg gondolkozhatna a szembeszelen is, hogy ott mi a
> korlat. Akkor egyuttal Janos eredeti kerdesere is megkapnank a valaszt, es
> lezarhatnank a temat. Plusz ugye a 40 dollar, amit szinten felkinaltam (ha
> a szembeszel nyer).
Hat igen, ez itt a kerdes, meg mindig.
Vaskalaplengetve: Janos
|
+ - | Re: urallomas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> De a baj megse ez lesz, hanem hogy az ember lepesenkent lejjebb logatja a
> buta teglat,
Hat ez az. Mitol log a tegla, ha mar fenn van.
Masreszt meg a cso semmit sem old meg. Ugyanakkora energia befektetesevel
fel kell loni a cuccot, mindegy hogy van-e cso, vagy nincs.
Janos
|
+ - | Re Urallomas feltoltese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
1./ A legkori es kozmikus mozgatoerok nagyok es kiszamithatatlanok
2./ A vezetek anyaga sajat sulyat sem birna el. (gondold el, egy 2 cm-es
cerna szakitoszilardsaga tobbszorose egy 2 m-esnek.)
3./ Ha lenne megfelelo anyag, az 1. pont szerinti mozgasok szakitanak el,
vagy ha nem, "lerangatna" az urallomast az egbol.
Kiraly Gabor
|
+ - | novella (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tegnapi sci-fi novellas levelemre ket magan level is erkezett.
Egyikuk velelmezte, hogy amit irtam az Clarke 3010 Urodisszeaaban fog
megjelenni. Masikuk irta: Szerintem Clarke irta, nem novella, hanem regeny,
es az a cime, hogy az Eden szokokutjai. (Fountains of Paradise).
Mindketto igaz lehet.
Viszont elottem van egy 1985-ben kiadott novellas kotet:
Great sci-fi stories by the world's great sciencist, ed by I. Asimov.
Sajna a szerzore rosszul emlekeztem. Szoval a 4. novella:
Charles Sheffield: SKYSTALK
Eredetileg 1979-ben jelent meg.
Ha valaki tud magyar forditasrol kerem irja meg. Koszi.
Szerintem 6-7 eve volt egy hasonlo Ortvay feladat.
Megprobalom rekostrualni.
Mik a feltetelei, annak, hogy egy hosszu acelhuzal sugariranyban kifeszulve
a fold korul keringjen?
Egyatalan megvalosithato-e? Ha nem valosithato meg, akkor milyen
lesz a huzal alakja.
Szoval vegyuk az acel es a Fold jellemzo adatait. A problemaban szerintem 3
szabad parameter marad. r (a tomegkozeppont tavolsaga a Fold koepetol),
l (a huzal hossza) es d a huzal atmeroje (vagy lehet A a keresztmetszete).
Tehat kerdes egyatalan van e megoldas. Ha van, mi a maximalis hatar l-re r
es d fuggvenyeben. Gondolom a szakitoszilardsag ad egy korlatot.
A Fold legyen pontszerunek tekintve. Szerintem e problema megoldasa kozben
jopar dolog tisztaba tevodik az eredeti problemaban is.
Horvath Pista
|
+ - | Urslag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
T. Tudomany !
Velemenyem szerint az urslaggal az a legnagyobb problema, hogy a
sulypontja nem a geostacionarius palyan mozog, igy elasztikus anyag
szoba sem johet. Eltekintve a technikai nehezsegektol egy igen
nagyszilardsagu anyagbol lehetne egy olyan hosszu csovet kesziteni.
melynek a sulypontja geostac. palyan mozog az also vege a Foldig er a
tulso vegen meg egy jokora ellensuly biztositana a megfelelo
sulyeloszlast. Persze az uzemanyag szivattyuzas nemi nehezseget
okozna, mert a csoben levo uzemanyag sulyat is figyelembe kellene
venni. Ha a csovon kivul fogak is lennenek, meg liftet is lehetne
inditani az urbe, persze egy ellenlifttel a tulso vegen mindig
biztositani kellene a sulypont helyzetet a geostac. palyan.
Kegl Tibor
|
+ - | urallomas (tovabbi gondok) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
1. A geostacioner palya kivul esik az elso Van Allen ovezeten.
2. A fellepo erok sokszorosan tullepik az ismert legszilardabb
anyagok szakitoszilardsagat.
3. A felpumpalando anyag (let's say viz) hidrosztatikai nyomasa
2 millio bar. A nyomas a cso falat is szetszakitja.
4. Az aramlasi veszteseg kis sebessegnel nehany ezer bar, nagy
sebessegnel tobb (nem linearisan...)
5. Kis sebesseggel viszont evekig tart, mire megerkezik az anyag.
Konkluzio: osszetett problemakra ritkan van egyszeru megoldas.
|
|