Kedves Endre!

 >Kedves Ferenc
 >> a jegyzokonyv elolvasasa utan is informaciohianyom
 >> van, ezert - szavaid megfogadva - nem lehet velemenyem
 >> a dologrol.
 >Koszonom, koszonom, koszonom, koszonom, koszonom!!!! :)))
Ne gondolja senki, hogy irigylem ezt a halas koszonetet
Ferenctol, de a >> kezdetu sorokat Kalman irta :-)

 > a Meresugyi Hivatal HAROM napig ismetelte a merest
Na, ez erdekelne! Hol lehet ennek utananezni?
Egyebkent ha a temat erinto irasokban a "gravitacios" szot
"ismeretlenre" cserelnenk ki, maris tudomanyosabbnak tunne.
Hiszen csak egyfele hullamhosszon vegeztek mereseket.
(Probalkozott a Meresugyi Hivatal mas hullamhosszakkal?)
Gravitaciot akkor lehetne sejteni, ha minden szinre azonos
viselkedes adodna.

 >ezt akar beirhatta volna Valenta Ferenc is, vagy Kalman
Micsodat?:
 >az elektronpalyak meg abszolut nulla fokon is oszcillalnak.
 >Ez egy terbeli oszcillaciot jelent, ami kifele egy szinkronban
 >oszcillalo gravitacios mezot kelt a vektorialis elteresek miatt.
Nem, ilyet nem. Egyreszt ellentetben all az energiamegmaradassal,
masreszt, mivel elektromosan toltottek a reszecskek, elektro-
magneses sugarzast is kene kibocsataniuk, azt pedig sokkal
konnyebb lenne eszlelni. Az elektron tehat nem gyorsul az
atom stacionarius allapotaban - vagy pedig o maga nyeli el
az altala kibocsatott sugarzast, ami igy egyik esetben sem
figyelheto meg.

 >Akarhany elektron is van, a teljes csoportfolyamatuk
 >megnyilvanul a gravitacios teruk vektorialis es doppleres
 >oszcillaciojaban, megpedig minden elemnel jol elkulonithetoen.
Tehat ha odaviszek egy adott sulyu es alaku gyurut,
amirol csak en tudom, hogy mibol van, Kisfaludy a lezeres
keszulekevel kepes ezt analizalni? Elvarom, hogy legalabb
annyit tudjon, mint egy egyszeru surusegmeres. OK?

 >(Bar az lenne a jo, ha fel sem kellene merilni, hogy ez
 >kulon megkoszonjem, mert termeszetes lenne.)
Ugy van. De mi tehetunk arrol, hogy Kisfaludy elveszitette
a hitelet? Sebaj, lassuk a Meresugyi Hivatalt.

Udv,  Kalman

Kedves Csaba!

 >Ugy tunik, kulonbozo magassag szintek mas-mas iranyhatast birtokolnak
Akkor az epulet mozgasa igencsak gyanus.

 >Tehat az ingara hato forgato hatas elegge ismeretlen, de ez miert modosul a
 >Nap sugarainak hatasara, ez meg ismeretlenebb.
Epulet hotagulasa? Kimerte azt valaki?

 >Nincs szo zavarrol, a jelek elegge ertelmesek, kezenfoghatok.
Ki mit minek hiv. Ez mar akkora zavar, hogy jelnek is
nevezhetjuk. De meg mindig nem kaptad meg a Coriolis
erot, pedig eredetileg az volna a jel.

 >mi koze egy zart rendszerben levo tomeg egyensuly helyzetehez?
Eppen ez a problema, hogy szemlatomast nem zart.
Legalabbis az energia szamara.

 >A Nap sugarai elektromagneses hullamok, hathatnak e a Fold felszini
 >legkorere, mozgatohataskent?
Ugye, meg nem lattal tornadot? Szerencsere en sem.

 >Ugy nez ki a Nap sugarainak a beesesi szogenek valtozasa egy tenyezo, itt is
 >kozbejatszanak a fellegek. Ha borult az egbolt, a fuggoszalas inga
 >grafikonja nem, vagy csak keveset valtozik.
Ez erdekes. Kepzeljuk el az inverz feladatot: keszitendo egy olyan
inga, melynek mozgasa az egbolt derultsegetol fugg.

Udv,  Kalman

Kedves Zoli,

  Nem tudom erre a forumra tartozik-e (talan mint kriminologia), ha a
moderator ugy gondolja, kivagja...

> Talan ott van a kiskapu szamukra, hogy sem ok
> sem az 'adomanyozoik' nem buntethetok ha lebuknak, sot azontul meg 
> megelhetesi tamogatas is jar nekik havonta a TB-n keresztul, 
> hiszen a meghirdetett tevekenyseg

  Igen, amit Te irsz, abban van racio, csak az nem a klasszikus penzmosas,
hanem a klasszikus adocsalas esete. *Arra* alkalmas lehet az alfeltalalo.
Ket kulon problemarol van szo:
1. Penzmosas: Van egy borond penzem, amit egyertelmuen illegalisan szereztem,
   ezert nem merem betenni a bankba, mert az jelenti a rendorsegnek es
   esetleg elkezdenek utanam nyomozni, minek kovetkezteben lebukok. Bankok
   ugyanis kotelesek egy kuszob felett minden penzmozgast jelenteni a 
   rendoroknek. Hasonloan sok orszaghataron *bejelentetlen* keszpenzzel,
   ertekpapirral atmenni illegalis es buntetik (USA-ba pl. 10 000 $ volt
   a hatar, azon felul be *kell* jelenteni). Ilyen esetben megyek a
   penzmosohoz.
2. Adocsalas/ugyeskedes: Cegem termelt rengeteg hasznot, amit fel szeretnek
   elni. Ha 'kiveszem' a cegbol, akkor horibilis osszegu adot kell fizetnem
   erte (meg TB-t, stb.). Ezt akarom megkerulni. Egyik megoldas, hogy
   'fiktiv szamlazassal' (ertsd valakinek kifizetek a semmiert penzt)
   az adozatlan penzt atmozgatom mashova, *ott* leadozzak (kedvezobb
   feltetelekkel), majd a maradekot visszaadjak. Ilyen szempontbol nagyon
   jo otlet (allamilag elismert) alapitvanyokba pumpalni a penzt, mert
   nagyon jok az adozasi feltetelek. Lenyeges, hogy a penzhez *legalisan*
   jutottam, azaz nem akarom az eredetet eltitkolni. Csak eppen adozni 
   nem akarok utana.

Gyula

@@@ Hatareset. De alkalomadtan terjunk vissza a fosodorhoz. @@@

Kedves Lajos !

>Ha a tudat maga nem az EM mezo, akkor mibol all me'g?
Jelfeldolgozo mechanizmusok uzengetnek, melyek az idorendiseggel
valamelyest tisztaban vannak.
Tehat gepezet ez, idoalappal, memoriaval es jelekkel.
A memoria lehet keslelteto muvonal is.
(Keptelen vagyok talalni egy izolalt es lefotozott idegsejtet a weben,
de eskudni mernek, hogy nem egeszen olyan, mint a novenyek gyokerzete,
hanem vannak egymasba nott agai is, melyek zart hurkot alkotnak,
s azokban jelek keringetese zajlik.)

>>Az EM mezo csak az agymukodes gyengecske tunete, es zavarodott elme
>>is produkal EEG jeleket.
>Olvastad McFadden elmeletet?
Igen, de elvesztem benne, es szamomra nem utalt semmmi arra, hogy a
tudat ekvivakens az EM mezovel. 
Biofizikai, elektrofiziologiai meresek nagyon regota folynak,
es a kulonfele _tudatallapotokhoz_ egyertelmuen rendelheto jelek
felderitese mindig is kiemelt jelentosegu volt, es az is marad.
Biztos, hogy e teren vannak es lesznek is mindig uj felismeresek,
egeszen az idok vegezeteig.

>> A tudat maga az idoerzet.
>Szerintem ez nem fizikai alap, hanem mukodesi mod.

Funkcionalitas felol kozelito egyszeru iranymutato definicio. 
Hajdan azt tanultam, *a tudat az objektiv valosag tukrozodese az
agyban*. (asszem igy szolt) Nem volt ez rossz filozofiai
megkozelitesnek, de az egzakt tudomany szamara nem adott tampontot arra
vonatkozoan, hogy mi az, amit detektaljon, merjen, ellenorizzen.
Ha azt mondjuk - a tudat nem mas, mint az idoerzet - ennek meglete
ellenorizheto, gyakran egyszeru beszamoltatassal is.
Epilepszias roham alatt volt idoerzete ? 
Ajulas alatt, vagy komaban volt idoerzete ?
Alvaskor - amikor epp nem almodott - volt idoerzete ?
Az emlitett tudatallapotok barmelyikebol eledo embernek altalaban
fogalma sincs - mennyi ido telt el, s amikor helyreall a 
jelfeldolgozas, teljesen kezenfekvo, hogy azt mondjuk - az elobb 
nem volt tudatanal, de most igen, mert reakcioi megfelelnek az
altalunk elvart normalis vagy inkabb atlagos mintak valamelyikenek.
(Regebben irtam itt az idegsejtek es a komplex agy elsodleges,
mintageneratori funkciojarol, mely a masik vesszoparipam.)

>>Szerintem tamadhatatlan definicio, es ezek utan maris lehet irni
>>olyan viszonylag egyszeru programokat, melyek gepi tudatot
>Itt van a kutya elasva, itt valami fizikai alapon nyugodva
>mukodik az elmeleted.
Minden prognozis statisztikai modszereken kell alapuljon, 
es a tudat folyton prognosztizal. Altalaban arra tippelunk,
hogy mikor - mi varhato. Hipnozis alatt pedig minimum ismerjuk 
esemenyek sorrendiseget, torteneteket meselunk keresre,
megha oksagi osszefuggeseikkel nem is boldogulnank, mert a komolyabb,
bonyolultabb, maskor fontoskodva be-bekiabalo korrelatorok ilyenkor
lustan standbye-ban bobiskolnak. :) 

>Zoli, mi a velemenyed a "binding"-rol?

Ritkan talalkoztam ezzel a 'koto' szoval, es nem tudom - ez specialis
szakszokent is hasznalatos  ?

Udv: zoli

Szamoljuk mar egy cseppet!
A Fold sugara 6,378 * 10^6 meter, tomege 5.98 * 10^24 Kg.
Ebbol az m/r^2 = 1.47 * 10^11 [Kg/m^2].
A probatest: atmero 50 mm, vastagsag 20 mm, (a lyukat elhanyagoljuk):
ha olombol (11.34 g/cm3) van, akkor az 0.445 Kg.
Egy gondolat-kiserlet erejeig tegyunk csak egy, az atmetoje menten
felbevagott probatestet: 0.2225 Kg. Az "atlagos tavolsaga" kb.
2 cm. Innen az m/r^2 = 5.56 * 10^2 [Kg/m^2].
Akkor miert is a 8-9 nagysagrenddel kisebb hatas latszik?
Elvegeztek-e a "feloldalas" merest?
Ha valoban a probatest gravitacios terenek inhomogenitasarol lenne
szo, akkor a "feloldalas" meresben az meg inhomogenebb lenne.
Ha teljes probatestet alkalmazunk, akkor annak a gravitacios
hatasa nagy reszben kompenzalodik, mig a Fold tere inhomogen
marad (mar Eotvos is kimerte).
Ha "eleg sokat" varunk (makroszkopikusan nyugalomban van az
elrendezes), akkor nincsenek makroszkopikus eredetu gravitacios
hullamok. Van-e szamitas arra, hogy a mikroszkopikus mozgas
mekkora hullamokat kelt a "statikus" gravitacios tezhez kepest?
Legyetek szivesek legalabb szamszeru becsleseket adni.
El lehete-e vegezni a kiserletet kisebb belso lyuk atmerovel,
pl. 8 mm helyett 4, 2, ... es legures terben, v. valamilyen
egyeb gazzal (polaris, apolaris :-)) toltott terben?

Menyhart Zoltan

Hi!

> Egy quartz ora hangja is elegge messze szall (vagy egy mobiltelefon).
> Gondolom ezekben is ilyen hagforras van. Mondjuk nem ultrahang, de az elv
> ugyanaz lehet.

Az elv ugyanaz, csak mas a frekvencia. Mint irtam, a kristaly mechanikai
rezonanciafrekvenciajan lehet a legnagyobb hatasfokkal hangot kelteni.
Ezert az ultrahang tartomanyra (pl 500kHz) keszult kristalyok sokkal
vastagabbak, merevebbek, mint a hallhato hangot (pl 500Hz) kiado
kristalyok. A vastagsag miatt kell nekik nagyobb feszultseg.
Egy kvarcora csipogo piezo tizedmillimeteres, egy ultrahang atalakito
mm..cm vastag.

> > Ilyen rendszert keszen lehet kapni, a jobb iskolakban van
> > is, a mechanikai kiserletek szemleletes bemutatasara hasznaljak.
> > Egy kis adot kell a targyakra rogziteni, 3 vevo veszi a jeleit,
> > szamitogep kiirja a pontos koordinatakat 3 dimenzioban.
> 
> Hol lattal ilyet? Ez erdekelne!!!

Nem tudom, sok helyen. Ketszer jatszogattam is vele, egyszer valami
kiallitason, egyszer pedig egy Soproni iskolaban. Ahol a Fenyes-
verseny volt 95 kornyeken.

> EIK && udv From:, a jeltelen

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"More Cavinton, more info"

Kedves Endre !

Hangoztatod, hogy a tarcsaban vagy gyuruben kozepen nincs gravitacio. 
Ez rendben, de a feny szamara a kulonfele surusegu anyagbol keszult 
gyuruk megiscsak kulonfele mertekben gorbitik a teret.
A tavolrol indulo feny nagyobb frekvenciaval, azaz rovidebb
hullamhosszal vonul at a volframszalon, majd 'zudul' at lyukon, 
ha a gyuru nagyobb surusegu anyagbol van, de meg a nyalab is torzul 
utkozben - legalabbis elvben. Anyagszerkezeti egyenetlenesegektol 
asszimetrikussa is valik a csampas tergorbulettol.
Szamitast ne kerj tolem, en laikus vagyok. A feltalalonak kell 
mellekelnie, igazolando, hogy gyakorlatilag van/nincs befolyasa 
az emlitett anyagfuggo tergorbuletnek.
Egyebirant a gravitacios hullam elmelete regi, tudostol valo, 
aki szamitasokkal alatamasztva feltetelezte a letezeset, tehat 
annak ellenere, hogy kimutatni maig sem sikerult, az elmeletete 
nem kerult sullyesztobe.
Viszont az olyan teoria, melyet otletszeruen vetnek fel meglevo, 
szamontartott fizikai elmeletre hivatkozva, ha meretezett rajzok 
es szamitasok mellozesevel ta'laljak a kiserleti osszeallitast, 
az mar emiatt is komolytalannak minosulhet, tehat nem indokolt 
az erdektelenseg miatt duzzogni. A Nobel-dij meg vegkepp
remenytelen igy.

Egyebkent ha kapcsolatban allsz Kisfaludival, egyszer mar igazan
megkerdezhetned - amire 98-ban a PARA-n hivtam fel a figyelmedet -
az ilyen beavatott szemely, aki leirta - Istennel tarsalgott 
a dimenziokrol, es UFO-kkal is jo viszonyban van, sot barmikor
kommunikalhat veluk, ugyan vajon miert is nem ker(t) toluk pl. 
legalabb a leukemias gyermekek gyogyalapitvanya szamara nehany 
aldasos tippet ?  
A diffrakcios problemaja megoldasarol mar nem is beszelve...
Remelem teged is erdekel, hogy vagja ki magat, egy ilyen eszes ember
egy ilyen csavabol.
(Hab az epertortan, hogy mindenki osapja - Adamnak is vallja magat :)

Udv: zoli

Tamadt egy kinos gondom, s meg jo, hogy nem mas szegezte nekem a kerdest,
ellentmondast sejtetve a fizikaban, mert rogton leizzadtam volna. 
Beszeltunk itt tobbszor az osszenyomott rugo, a feltoltott kondenzator, 
stb. fokozott tergorbito hatasarol az energia-tomeg ekvivalencia kapcsan.
Ha olyan rendszerunk van, melyben 1-1 adag egymassal reakciokepes
anyag lebeg, akkor ugye ok ketten jobban gorbitik a teret, mintha
kozombos anyagok lennenek ?
Honnan tudjak ezek egymastol elkulonulten, hogy egyuttesen
felszabadithato kemiai energival rendelkeznek ?

Udv: zoli

> Az utobi ket nap (szombat, vasarnap) volt alkalmam szemelyesen is
> megfigyelni. 5:47-kor, ahogy a Nap sugarai a Keleti dombok mellol
> fenybe
> boritja a varost, a fuggoszalas inga 300 fokot is fordul jobbra, ami a
> forgato-hatas csokkeneset jelenti. Alig 20 perc utan egy keskeny
> felhosav
> eltakarjaa Napot. Az inga visszafordul. A felho eloszlasa utan az inga
> ismet
> jobbra fordul. 
Na, ugye. Erre kell menni a tovabbi kiserletekkel. Figyeld meg, egy teljesen 
derus nap soran mi tortenik. 

A torony nap feloli oldala kb. tiz fokkal melegebb, mint a masik, ez azt 
jelenti, hogy ott az anyag kiterjed, elnyomja a tornyot a napsutessel ellentete
s 
iranyba. Becslesem szerint nehany centimeter lehet a felfuggesztesi pont 
elmozdulasa 5-10 fok homerseklet kulonbseg hatasara. 

Egy napsuteses nap soran tehat a tornyban levo felfuggesztesi pont egy 
korivet ir le, a nappal ellentetes iranyban.  

Ezt pontosan is ki lehet merni, ha a torony tetejere rogzitesz egy lezert, 
megteszi egy olcso, mutogato lezer is, amit a kinai piacokon lehet beszerezni. 
Ha a padlozatra vetulo fenypont helyzetet mondjuk tizpercenkent bejelolod, akko
r 
pontosan tudni fogod a felfuggesztesi pont elmozdulasanak palyajat. Ez igen 
egyszeru kiserlet, onmagaban is erdekes, ne hagyd ki!

Ha kesz, akkor megvarod este, hogy kiegyenlitodjon a homerseklet, es elkezded a
 
felfuggesztesi pontot ugy mozgatni, mint az a napsutes hatasara mozgott.
Ettol az ingad pont ugy fog mozogni, mintha felkelt volna a nap. 

Marmost, ha Zoli stilusaban folytatom, akkor itt a lehetoseg, oriasi tornyokat 
epiteni, es a bennuk felfuggesztett ingak mozgasaval energiat termelni, de nem 
hiszem, hogy a dolog penzugyileg sikeres lehet. 

Kivancsian varom, jol becsultem-e az elmozdulas nagysagrendjet...
Janos.

Kedves Torok Peter,

Azert mara mar fejlodhettunk volna valahova. De csak a regi
betegsegeket ujitjuk fel.

> > masodsorban pedig ugyanezen filmekbe beepitve olyan mintat is
> > mutatunk, hogy akinek penze van, mindent megtehet. Hiszen van penze.
>
> Ellentetben ugye a regebbi idokkel, amikor minden nagyobb foldesurnak jart a 
pa
> llosjog, az elso ejszaka joga, a penzveresi jog...
Pszichologia, baratom. Ez _elrettento_ pelda. A filmekben: _kovetendo_
pelda.

Nem mindegy.

Udv: Endre

Kedves Peter,

Koszonom a leveledet, gyakorlatilag igazad is van. A leveled merete es a valasz
om
merete teljesen aranytalan, de nem volt ertelmetlen megirnod azt a hosszu level
et.
:)

Amiket irtal azonban, pl. hogy "elso blikkre megallapitja, hogy marhasag" stb.,
 ezek
a szubjektiv megiteles kategoria, ami magaban foglalja annak lehetoseget, hogy
helyes a megiteles, az azet is, hogy helytelen. Ezzel kapcsolatban nem tudok mi
t
irni, mivel ezek esetfuggo dolgok.
Az viszont biztos, hogy az objektiv megiteles kategoria az az objektiv vita, am
ire
sajnos lathatoan nem igazan vagytok hajlandoak. :) Vagytok! Csak, nem igazan. :
) (Es
persze mindennek a kiserleti ellenorzese, amit itt nem megy.)

Megjegyzem: az elso blikkes megallapitas nem tudomanyos modszer. Sajnos a legto
bben
megis ezt teszitek. Nem akarok felhozakodni a diplomajukkal, ezt mindenki megte
heti
maga. Vagy nem.

Udv: Endre

> Zoli:
> >>A tudatnak nincs EM mezoje. A tudat maga az EM mezo.
> >Mezeje a villanyradiatornak is van, es az bikaeros.
> Ha a tudat maga nem az EM mezo, akkor mibol all me'g?
En ezt elvileg korrektul levezettem, csak meg a kiserlet elvegzesere
varok. De csak szolok, hogy azert letezik, korrektebb elmelet.

Udv: Endre

Sziasztok!

> > Szerintem Kisfaludy nem informacio, hanem zagyvasag (zaj).
> Szabatosan: zavar. Az altudomany ugyanis determinisztikus jellegu, a zaj pedi
g
> sztochasztikus. Ambar.......
Puuufff! Egy negyedik rugas a koldusba. Mert ugye a DNS-re is egy
matematikus jott ra, a biologus csak az agyat fogta es dekazott vele.
Es ugye hogy mmmereszel!!! bbelekotyogni egy szakadt matematikus a
mikrobiologiaba!

Na, mi lesz? Kopkodjuk meg a nyalunkat! Mi lesz, gyerunk!

Endre :)

Kedves Valenta Ferenc,

> Azonos alaku? Akkor itt a hiba. Meg kene erteni a meres elvi mukodeset!
> ...
Valo igaz. Tenyleg, ezt nem vettem figyelembe. Azonban ha figyelembe
veszem, hogy a keskeny lezersugar kulso "felszinere" nem teljesen,
csak reszlegesen kioltott gravitacios ter - ez esetben valoban - hat,
akkor ez sem jo, mert ez is olyan kismerteku (annak ellenere, hogy par
nagysagrenddel nagyobb a torusz anyaga mikroszkopikus ragyainak
hatasanal), hogy ez meg mindig nem lehet ilyen hatassal a fenyre. Ha
lenne, akkor _nem_kioltott_ gravitacios ternek (tehat pl. a targyak
mellett) olyannyira befolyasolnia kellene kozeleben elhalado a fenyt,
hogy szabad szemmel is latnank, ahogy a targyak korul szinpompas
fenytoresi effektusok jatszananak, mivel a targyak felszine kozeleben
a gravitacios ter a suruseg aranyaban prizmakent viselkedne. De nem
latunk ilyet.

Felveteseidre egyebkent veletlenul #1859-ben Kibucnak irt levelemben
eleg reszletes valaszt adtam, a fejlec a kovetkezo:
> Felado :  [Finland]
> Temakor: Re: Gravitacios hullamok - Kibuc ( 109 sor )
> Idopont: Mon Jun 17 15:33:27 CEST 2002 TUDOMANY #1859
Ha valamiert nem olvastad el esetleg, kerlek tedd meg.

> Nem is fogom, draga az idom. Ez pedig teljesen nyilvanvalo marhasag,
> mint Kisfaludy tobbi tevekenysege. Nem eri meg foglalkozni vele. Persze
> Dezso utan mar egyaltalan nem lep meg, hogy egy ilyen elmeletnek kovetoi
> lehetnek.
Ki koveti? En? En csak azt latom, hogy a szemellenzotok merete (amit
nem is gondoltam, hogy egyaltalan _van_, plane hogy ekkora) eleri azt
a hatarerteket, amikor _potencialisan_ nem szakszeruen tekintetek a
dologra. :) Eppen ezert igyekszem minden tolem telhetot megtenni
azert, hogy az ilyen potencialis mellefogasokat korrektul kezeljuk es
tovabb tudjunk haladni ott, ahol emiatt sajnalatos modon megakadnank
ki tudja hany evre, mire valaki ujra elovenne a dolgot.

Ezt ne vegyetek rossz neven, akkor kellene rossz neven vennetek, ha
szo - es VITA! - nelkul karomkodva elcsattognek. Nem, en konstruktiv
ember vagyok.

Peldanak okaert, figyelem a Csaba ingajaval kapcsolatos levelezeseket,
es azt latom, hogy valamiert kicsit ellenszenvesen kezelitek a dolgot.
Pedig csak egy konstruktiv ifju feltalalo lelkesedeserol van szo, aki
nagy pumpaval, lelkesen mellekeli a kovetkezteteseit. Szerintem sokkal
nagyobb tiszteletet is tanusithatnatok egymas irant. Persze nem
kotelezo, ez csak az en velemenyem. De emlekezzetek, hogy amikor
Watson es Crick eloalltak a DNS-sel, azalatt a ket ev alatt, amig
megkaptak a Nobel-dijat, a tudomanyos szakkozosseg az osszes taknyat
rajuk kopkodte. Azota persze mar klonozgatunk, meg genetek
operalgatunk.

En ugy gondolom, hogy ha visszatekintve azt latom, hogy amikor
haromszor belerugtam egy koldusba es mindharomszor kiderult, hogy
kiralyfi, negyedjere mar csak mashogy allok hozza a koldusokhoz. Hatha
az is kiralyfi. Ez emberi ereny, egyebkent. :)

De ez csak egy szomoru kitero volt. Tudom, azota is Watson es Crick
bocsanataert esedezunk, elodeink helyett is...
Azert ugye nem vagyok lehangolo.

Udv: Endre

> Felado :  [Finland]

<<A tudatnak nincs EM mezoje. A tudat maga az EM mezo.>>

Azt nem vitatom, hogy az idegitevekenysegnek nincs EM 
mezeje, de szerintem nincs pontosan meghatarozva, hogy mi a 
tudat , bodi_zoltan azt irja "A tudat maga az idoerzet.". 
Az biztos, hogy ez is benne van, de szerintem ennel tobb. 
Az ember (altalaban az eloszervezet) nem a kornyezetet 
erzekeli, hanem a kornyezet hatasat, sajat szervezetere. 
Ezert latunk, hallunk, stb maskep, egyazon esemenyt, 
jelenseget. Az ember nem kepes semmit cselekedni, ameddig 
nem erzi a kornyezet hatasat. Ennek hianya totalis 
benultsag (ezt nem potolja a sajat memoriaja). Sajat magat 
erzekeli az ember. Ilyen mechanizmust az ember nem 
alkotott. Az igaz, hogy vannak mechanizmusok amelyek 
erzekelnek kulonbozo, belso folyamatokat is (magat a 
mechanizmust)..

<<<Mi a velemenyed az Ephaptic nerve transmission-rol?
(Nem szinaptikus kapcsolatban levo sejtek hatnak egymasra)>>

Ugy tudom, ezek az olyan idegi kapcsolatok, ahol nincs 
synaptikus keses, s ezert elektromos atvitelel magyarazzak 
(transmitter nelkul). Lehet ugy is venni mint kesesnelkuli 
synaptikus csatolas, de lehet nagyon rovid ideju keses is. 
Csak annyit tudnak, hogy maskep mukodik mind a masok.Az 
eloszervezetbe lehet potencialkulonbsegeket merni, 
regisztralni, de "elektromos aramot" nem lehet merni. Nem 
tudsz sorbakotni, sem meromuszert, sem sontot. En pontosan 
azt szamitottam ki, hogy ha leteznenek azok a "lokalis 
elektromos aramok", azt energetikailag nem kepes fedezni az 
eloszervezet a 75 kcall/h kapacitassal.

<<<buvar
>Az EEG az kb. olyan, mintha a szamitogeped mukodeset 
probalnad
megerteni
>kuvulrol az elektromagneses sugarzasa alapjan, ugy, hogy 
nem tudod,
milyen
>operacios rendszert, milyen kodolast stb hasznal...  Van 
remeny
szerintetek?
Szerintem igen. Attol fugg milyen felbontassal tudsz merni 
es hatast
kifejteni.>>>

Ebben en is ketelkedem. Feltettem azt a kerdest, milyen 
modszerrel lehetne megismerni egy szines TV mukodesi elvet, 
ha az alapelveket nem ismerned, hanem csak az egesz 
keszulek allna rendelkezesedre. Az alkatreszek egyedi 
tulajdonsagabol nehez lenne magallapitani egy aramkor 
mukodesi elvet, funkciojat. Igy allunk az idegrendszerrel 
is.

<<<>Egy baratom egyedi idegsejtek jeleit hallgatja 
mikroelektroddal, o
mar neha
>sejti, hogy a majmai mit gongolnak, latja  aszkopon, 
mielott a majom
>"valaszolna" neki.
Szoval van remeny:)>>>

Azt is elhiszem, hogy egy egyednek, meglehet allapitani 
elektromagnesesen kivetitett reakciojat, egy bizonyos 
tevekenyseggel, gondolattal kapcsolatba, de ezt 
altalanositani nem lehet. Egyedenkent valtozik, eppen azert 
mert az egyed a kornyezet hatasat erzekeli es nem a 
kornyezetet, magat es az idegimechanizmusok egyediek. 

Udv. Szocs.

Volt anno a deltában valamilyen anyag, talán így hívták.
Rendkívül szilárd,hőálló, és könnyű volt. Valami műanyag
gyaártás mellékterméke, ha jól tudom.

Emléxik rá vki? Hol le7 infóhoz jutni ilyem ügyben?