Kedves z2!

Nem akarom hosszura nyujtani a levelemet, mivel bar irigylesre meltoan
lenyugozo a gondolatmeneted, azonban egyenlore nem latom azt, hogy
p[0] * (1+Y[i])/X[i] = 2*m,
egyenlosegbol  p[0] | 2*m kovetkezik. Mi zarja ki a
(1+Y[i])/X[i] | 2*m, vagy a p[0]*(1+Y[i])/X[i] | 2*m lehetoseget?

Udv: Takacs Feri

Sziasztok!

Termeszetesen Tommyca, es Zoli (zkele@) megjegyzesei is helyenvaloak arra
vonatkozolag, hogy a kadon belul inkabb a vizszintes lefolyoiranyu aramlas
a mervado, szemben a lefolyocsovel, es ebbol kovetkezoleg itt a Coriolis
ero valoban forgatonyomatekkent jelentkezik. Azonban az is igaz, hogy ez a
sebesseg nagyon kicsi, igy a Coriolis gyorsulas legfeljebb nehany mikron
elmozdulassal erzekelteti magat, amig a viz eljut a lefolyoig. Mathnak is
igaza van, hogy korrekt megoldashoz csak a diffegyenletek szimulaciojaval
juthatunk. De! Idokozben egy olyan magyarazat jutott az eszembe, amelyhez
kepest az eddig elhangzottak gyereksegnek tunnek, es talan a diffegyenletre
sem lesz szukseg. A lefolyoorvenynek ugyanis egyetlen oka van, ez pedig a
folyadek perdulete, amellyel mar elotte rendelkezett, illetve ha mondjuk
kezben tartjuk a lyukas lavort, akkor a kezunk lengeseibol menet kozben is
keletkezhet. Nyilvan mindenki latott mar mukorcsolyazot piruettezni.
Nyitott karokkal lassan kezdi a porgest, majd amikor maga melle huzza a
karjait, akkor hirtelen felgyorsul a porgese. A jelenseg oka a perdulet
megmaradasanak egyetemes torvenye, vagyis ha kozben nem hajtja, vagy fekezi
magat, akkor nyitott karral ugyanakkoranak kell lennie a perduletenek, mint
behuzott karokkal. Viszont kisebb atmerohoz nagyobb forgasi sebesseg
tartozik, ha a perdulet ugyanaz. De terjunk vissza a lefolyohoz. Az eddigi
magyarazataink a lefolyo viz kolcsonhatasaibol igyekeztek magyarazatot
nyerni a kadban forgasba jovo vizre. De ez egy rossz megkozelites, mivel a
lefolyo viz, az lefolyik, es ezert mar nincs ideje kolcsonhatni a kadban
marado vizzel. A jelenseg, amirol beszelunk, az a kadban letrejovo forgas,
nem pedig a lefolyt vizben letrejovo forgas. Kulonben is, ha a lefolyas
kozben hato erokbol keletkezne a forgas, akkor a perdulet megmaradasbol az
kovetkezik, hogy a kadban, es a lefolyoban ellenkezo iranyu forgasnak kell
letrejonnie, ami nem magyarazhato peldaul a szabalyosan hato Coriolis
erovel. A lefolyo felett, annak kozeleben kialakul egy szabalytalanul
kacsazo tengelykozeppontja a lefele folyo viznek, amely a kadban levo viz
perduletenek a kozeppontja lesz. Ahogyan kozeledik a viz ehhez a
kozepponthoz, ugy gyorsul fel a forgasa, hogy a perdulete ugyanaz maradjon,
mint a kozepponttol tavolabb volt.

Udv: Takacs Feri

PS: A Goldbach sejtes bizonyitasa kapcsan azt hianyoltam, hogy
(1+Y[i])/X[i] kifejezes egesz volta nem volt bizonyitva, de a halozat
ordoge miatt a levelem jo verzioja torlodott.

Jozsi,

>Haaat, ha nem passziv elemre gondolunk, hanem - mint irod - elektronikus
>eszkoz, az bizony van, nem is csak kis tartomanyban az, ha nem is +/-
>vegtelenben. Meg en is csinaltam mar ilyet. :-))
Az az aktiv eszkoz, amit hasznaltal, csak a tapegyseggel egyutt aktiv am.
Es ugy nem vicc.
Egy tapegyseggel egyutt ugyanis minden elem aktiv.
Sorbakotsz egy ellenallatot egy feszultseggeneratorral.
Az igy nyert ketpolus maris negativ ellenallasnak latszik kivulrol.
Csokkented a feszultseget rajta, ettol no az arama.

Kulso energia betaplalasa nelkul ezt semmi sem tudja.

Janos

T. erdeklodok!

A multkori cikkem utan megkeresett a Tudomany egyik olvasoja, es arra
kert, irjam le neki kisse reszletesebben, mi is az a negativ abszolut
homerseklet. Megirtam, es szokas szerint kisse megszaladt a tollam (ize,
a billentyuzetem). Szoval most van egy tobb mint 400 soros reszletes
anyagom, es nem tudom, mit kezdjek vele. Ha erdekel meg valakit a tema,
feltehetem a Tudomanyba, persze a sorlimit miatt reszletekben. De lehet,
hogy leragott csont, no meg az is lehet, hogy az egy-ket vitazon kivul
mindenki jol ismeri a temat, azert nem erdekli. Szoval varom a javas-
latokat!

udv
dgy

Szevasztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Mobil antenna sugarzas ( 20 sor )
> Idopont: Sun Feb 25 16:23:40 CET 2001 TUDOMANY #1399
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> > >Azért papír ide vagy oda a galambok csak kipusztulnak a
> > >környékről; ami lehet éppen jó is az ottlakóknak, csak éppen a madár
> > >is ember...
> [...]
> > Meg akkor is, ha nem kipusztultak a galambok, hanem egyszeruen
> > odebballtak. Fontos lenne ezugyben tisztan latni.
> Nem ismerem, hogy a galambok erzekszervei mire es mennyire erzekenyek, de
> nem lehet, hogy a bazisallomasok olyan sugarzast is kibocsajtanak,
> amelyek a galambok szamara eszlelhetok es zavaroak, mig az ember ezeket
> nem tudja felfogni (ezert nem is zavarja)?
A galambok tajekozodasukban nagy mertekben tamaszkodnak a magneses
erovonalakra. Nem lennek meglepve, ha a mikrohullamok zavarnak ezen
kepesseguket.

Udv!
Sipi

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: orvvadasz ( 9 sor )
> Idopont: Mon Feb 26 14:44:29 CET 2001 TUDOMANY #1400
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Az orvvadásszal kapcsolatban arra gondoltam, hogy a fegyver csovebol
> hangsebessegnel sokkal gyorsabban repulo golyo fel tudja annyira
melegiteni
> a levegot, hogy az reszlegesen ionizalodjon, raadasul a felrobbant lopor
> gazait is "huzza" maga utan egy ideig, azok pedig plazma allapotban
vannak,
> igy elosegithettek a villamos iv kialakulasat. Addig nem is tortent semmi,
> amig a loves el nem dorrent.
Ugy tudom, legfegyver volt.
En elso hallasra poznamaszasra tippeltem, hiszen egy komolyabb munkagep
joval magasabbra feler, megsem hallottam ilyen balesetrol. Pedig szantaskor
rendesen lefoldelik magukat. Egyebkent a drot az oszloptol nics tul messze,
es az azni is szokott. Lehet, hogy a facan vasreszeleket evett es
ilyedteben - vagy bosszubol - trottyantott egyet a droton at a vadaszra. :-)
Most jut eszembe: Legpuskalovedek (lagy anyag) tud-e annyi femreszecsket
magaval ragadni, hogy erosen paras levegoben - a vezetek kozvetlen talalata
eseten - ivet huzzon? Esetleg egy rozsdasabb puskacsobol?
A lovedek mogotti turbulencia kepes lehet-e par meteres oszefuggo
vizszalagot letrehozni?

Udv!
Sipi

> , azonban egyenlore nem latom azt, hogy
> p[0] * (1+Y[i])/X[i] = 2*m,
> egyenlosegbol  p[0] | 2*m kovetkezik.

Koszonom az eszrevetelt, ez a kovetkeztetes valoban nem megalapozott,
hianyzik annak az igazolasa, hogy az '(1+Y[i])/X[i]' egesz szam.


z2

>>A racionalis es irracionalis szamok megkulonboztethetetlenne valnak, a
>>megkozelitendo szam legszukebb kornyezeteben."
Math:
>Speciel ez a mondata matematikailag ertelmezhetetlen.

Pedig csupa ismert szobol raktam ossze. Ettol persze meg lehet
ellentmondasos, vagy tobbertelmu, de miben ?
A megkulonboztethetetlenseget olyan ertelemben allitom,
ahogyan konstanshoz konvergalo vegtelen sorozat hatarertekere
is all a konstanstol megkulonboztethetetlenseg.
Egy fejtegetes:
Adott szamjegyeig ismert, tehat kozelitoleg ismert
irracionalis szamot termeszetes szamok hanyadosaval kozelithetunk.
Egyre pontosabb kozeliteseket csak az irrac tovabbi szamjegyei ismereteben
vegezhetunk. Az ily modon kozelithetosegenek nincs elvi pontossagi
korlatja.
Hogy a racionalis szam ekvivalens legyen az irracionalissal,
ahhoz a racionalist ado k/n hanyadosnak is vegtelen
informaciotartalmunak kell lennie, ahogyan az irracionalis szam
is az.  Ebbol kovetkezik, hogy k es n termeszetes szamok veges
szamjeggyel nem adhatok meg, de ettol meg letezniuk kell, hiszen
leirhatatlansaguk nem zarhatja ki oket a termeszetes szamok
halmazabol.
Lehet, hogy valamiben tevedek.

Udv: zoli

Sziasztok !

Ha mar az iskolakban is folyton felvetodik, es feltehetoen
vilagszerte is - az orveny kialakulasanak es forgasiranyanak
problemaja, akkor nem tartanam tulzasnak, ha nagyszabasu kiserlettel
jarnank a vegere, hogy orokre emlekezetes maradjon.
A lehetosegrol lentebb irok.( Leendo tokeeros szponzorokra
is szamitva)
Mikozben valtozatokat forgattam a fejemben, kipattant
egy elmeleti szikra :
Szerintem az orveny kialakulasaert  kihajlas a felelos,
mig az orveny fennmaradasaert a tehetetlenseg, centripetalis
ero, belso surlodas, valamint kohezio is.
Kepzeljuk el, hogy egyenletesen elosztott - kihajlasra hajlamos
rudakat tolunk egy centrum fele egyszerre, egyenlo nagysagu erokkel.
Szerintem hasonlokeppen a lyuknal torlodo folyadekban is kihajlasok
lepnek fel, melyek elcsavarodasat eredmenyezik.
Ha egyszer kialakult a lyukbeli folyadekreszek radialistol
elterult mozgasa, stacionarius allapotkent fenn is marad, mert a
lyukhoz folyamatosan erkezo tobbi folyadekot a lyukban oldalazva
halado resz surlodasa reven tereli felre, es az iranyvaltassal
egyben olyan kenyszerpalyara juttatja, melybol visszaut nincs.
A feluleti folyadekretegnek az alattival surlodasat a kohezio
biztositja, hiszen kohezio nelkul elszakadna a legfelso
reteg az az alattitol, ami amugy onallo radialis palyan is zuhanhatna
az elozoleg mar kialakult lyukba.

Latvanyos kiserletet lehetne vegezni szabadon eso kaddal,
melynek indulasa elott - a lefolyo kornyezeteben a vizfeluletre
sugariranyban - oldodo festekpor-csikokat szorna valami sotarto-szeru
nagyobb szerkentyu.
A lefolyo nyilasat zuhanas kozben kellene ovatosan megnyitni
alulrol, legaramlastol vedett modon. (Felul is zart, kupolas,
es egyben duplafeneku kad kell)

Ennel szerintem sokatmondobb kiserlet lenne, ha szimplafeneku
bar kupolas kad lenne, lefolyo nelkuli, viszont az aljahoz - fentrol
behelyezett fuggoleges, belul vizmentes cso tapadna, hogy ureget
kepezzen a vizben, s a csovet majd az eses folyaman ovatosan
kiemeli egy egyszeru mechanizmus.
A vizfelszint zuhanasa es rugalmas lehuppanasa kozben filmezve
kiderulne, hogy a lyuk mikent gyogyul be, es mikent indul meg
a csavarodas.
Nem csak hengeres csovel, hanem sok, kulonfele, sokagu, csillag
keresztmetszetu csovel is lehetne kiserletezni, ha mar
ugyis ki kellene berelni egy hetvegen zavartalanul hasznalhato
toronyhazi liftaknat, de sokkal-sokkal elegansabb volna, es
a vilaghirt is garantalna, ha valami illusztris helyen,
szabadterben zajlana.

Tudom, hogy ez az egesz egy lokott nagy marhasagnak tunik, de
allitom, hogy boven megterulne minden raforditas, es a vilagsajto
kulon foglalkozna vele, sot, jocskan fizetnenek a csodas
lassitott felvetelekert, felteve, ha a kadak sci-fibe illoen
latvanyosra es esztetikusra tervezett modellek lennenek, es a
turistaszezon kellos kozepen roppenne fel a hir, hogy megadott
napon, megadott esti oraban, tortenelmi jelentosegu sulytalansagi
kiserletre kerul sor a Pisai ferdetoronynal, mely nem nyilvanos,
a zavarmentes lebonyolitas erdekeben.
(a felfuggesztett kellekek figyelemkelto kivilagitasa mellett
kordonokrol is gondoskodni kell elore persze, hogy aztan
rabeszelesre megiscsak kozelengedheto legyen a felajzott tomeg,
belepojegy ellene'ben, ket kordon koze, lelekzetvisszafolytott
tartozkodasra.)

Ha lenne egy kad-gyaram, mar reg magam megcsinaltam volna
ezt az egesz felhajtast, dehat nincs. :)

Udv: zoli

Koszonom szepen az erdeklodesteket-a galambok jol vannak!
Szerintem van nagyfrekis dekoderuk,mert kb. otezren hallgatjak
a radioantenna mellett a telefonbeszelgeteseket -:))
Kokler

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 212.24.178.230)

Sziasztok
Az elozo napokban felhozott Arnyek elmelet cafolatait bongeszve,
elgondolkodom. Tobbek kozott a tomegek kozotti barmilyen tipusu vonzas
efektus temaja merult fel. Marpedig ahoz hogy egy tomeg a masik tomeget
vonzani tudna, az energian kivul meg egy eszkozre is szukseg lenne. Peldaul
ahoz hogy en egy tollem bizonyos tavolsagra levo targyat magamhoz (vonzak)
huzzak, szuksegem van e`gy kotelre.
Fojtatva az elmeletet,
Minden tomeget meretetol fuggoen minden iranyban arnyek vesz korul, ami
mindeg a tomeg felszinen a legnagyobb. Tudjuk hogy az anyag tomegi formaja
egy bizonyos meret utan gomb alakot olt. Vegyuk peldanak a Foldet, melynek
felszinen a gravitacios gyorsulasi ero 9,8m/s/s. Alkossunk egy egysegi
feluletet mely kor alaku sugara egyenlo a Fold kzpontjatol a felszinig valo
tavolsaggal. Mint megfigyelo e kor keruletet 90 fokos szogbe zarhatom a Fold
felszinen, R tavolsagban. Ahogy tavolodom a Foldtol, es az egysegnyi
feluleti kor terulete a felere csokken, a gravitacios gyorsulasi ero is a
felere fog csokkenni.
Tehat barmely tomegtol tavolodva a gravitacios gyorsulasi ero csokkenese
egyenesen aranyos az ileto tomeg egysegnyi feluletenek csokkenesevel.
Ami pedig ismet az Arnyek elmelet letezeset illeti igazolni.
Ha ismert a tomeg felszini gravitacios gyorsulasi ero "g", es a egysegnyi
kor sugara "R", a tomegtol barmilyen tavolsagban "D" kiszamithato az ileto
tomeg altal letrehozott gravitacios gyorsulas "g," a kovetkezo egyszeru
formulaval:
     g,=g/(D/R)*(D/R)
A keplet konnyen atalakithato egy tomegsurito keplette, kiszamithatjuk
barmely tomegnek a feluleti gravitacios gyorsulasi erejenek erteket mejet
osszesuritettunk, peldaul ha a Fold tomeget egy meteres gombbe tomoritenenk.
Ilymodon a suritett tomeg feluleti gravitacios gyorsulasi ereje negyzetesen
no a sugar csokkenesevel.
     g,=g*(D/R)*(D/R)
Mig a felszini gravitacios gyorsulasi ero no tomegsurites kozben, a
kozponttol az adott tavolsagokban levo ertekek allandoak maradnak.
Igy a tomeg gravitacios tere fuggetlen az ileto tomeg kobtartalmatol.  Udv
mindenkinek, Csaba.

_________________________________________________________________________
Get Your Private, Free E-mail from MSN Hotmail at http://www.hotmail.com.

Takacs Feri:
sajnos elvi kerdesekben nem ertunk egyet, es termeszetesen nincs igazad ezekben
 az ei kerdesekben sem.

1) A matematika nem arrol szol, amit te mondasz. Regebben valami ilyen vizio al
apjan fejlodott ki, igen, a gorogok meg ugy gondoltak, hogy a matematika a valo
sagrol szol, a valosag torvenyeit tarja fel. Euklidsesz ennekmegfeleloen az axi
omait ugy ertelmezte, mint magatol ertetodo de valos igazsagok. Bolyai ota tudj
uk, hogy az axiomak egesz egyszeruen kiindulasi feltetelek halmaza, es egy elle
ntetes axiomahalmzanak ugyanolyan matematikai jelentosege van. A matematikaban
tehat nem is teheto fel a valosag kerdse, csak az, hogy igaz-e egy tetel egy ax
iomarendszer feltevesevel. Az, hogy a valos fizikai ter Euklideszi vagy Bolyai
fele, nemmatematikai, hanem fizikai kerdes, a matematika ezt nem tudja eldonten
i, csak azt tudja elmondani, hogy "ha a vilag eleget tesz az euklideszi axiomak
nak, akkor annakmi a kovetkezmenye". Egy axiomarendszer amatematikaban tehat se
 nem igaz, se nem hamis, hanem adott. Legfeljebb konzisztens es inkonzisztens e
het, ennek van jelentosege.

>Azonban, ha az uj felfedezes lathato modon ellentmondasban
>van a regi szabalyrendszerrel, akkor sokkal bonyolultabb a
>helyzet.
A matematikaban axiomarendszer van, es abbol levezetheto tetelek. Egy uj tetel
tehat nem lehet ellentmondasban az axiomarendszerrel. Egy dolog lehetseges, hog
y az axiomarendszerrol kimutatjuk az ellentmondasossagot, de azt egzakt es form
alis eszkozokkel kell, es nmkellenek hozza uj axiomak.

>De az uj felfedezesbol meg nem kovetkeznek kozvetlenul az
>uj szabalyok, mivel egy felfedezes, es a szabalyrendszer
>ket kulonbozo dolog.
Felfedezesbolsosem kovetkeznek szabalyok amatematikaban. Ellenkezoleg az axioma
kbol kovetkeznek a tetelek. Uj axiomarendszert persze lehet definialni, de ahho
z semmifele felfedezes nem kell,hanem csak definialni kell es kesz. Es uj tetel
t lehet bizonyitani egy adott axiomarendszerbol, de ez meg nem vezet uj axiomah
oz.

>A tudomanyok tobbsege hemzseg az ellentmondasos
>ismeretektol, sot nemely tudomany meg is elegszik az
>ismeretek osszegyujtesevel, es nem foglalkozik
>konzisztencia keresesevel.
A tudomanyokbanvaloban lehet ellentmondasos resz, de a tudomanyos eljaras az, h
ogy:
1) egzakt modon feltarod az ellentmondast
2) kijavitod a rendszert ellentmondasmentesre.
Ha nem igy jarsz el, akkor az nem tudomanyos. (Foleg nem matematikai). Ha a mat
ematikaban egy axiomarendszer ellentmondasos, akkor ezt bizonyitjak, es utana k
onstataljak, nem fogalkoznak azzal az axiomarendszerrel, mert minek. Nagyon jol
ismert a matematikaban, hogyha egy inkonzisztenciat tartalmaz egy axiomarendsze
r, akkor az mar nem alkalmas semmire, mert vegtelen ellentmondas vezetheto le b
elole.

>A matematika tudomanya nevezheto a leginkabb onzisztensnek,
> de ettol meg eppen ugy tudomany marad, mint barmely masik.
> Vannak benne ellentmondasos paradoxonok, eldonthetetlen
>kerdesek, es a szabalyrendszerek gyakori valtozasa miatt
>rendkivul bizonytalan a szabalyrendszerek konzisztenciaja.
tevedes. A matematikaban nincsenek ismert paradoxonok, a matematika tortenetebe
n kiderult egy halmazelmeleti axiomarendszerrol, hogy ellentmondasos, es kijavi
tottak (mindkettoben Bertrand Russelnek vannak nagy erdemei). Jelenleg csak alp
aradoxonokismertek a matematikaban (pl. Tarsky-Banach).

>Az en felfedezesem egyreszrol kovetkezik mas ismert
>allitasokbol, masreszt ellentetes nemely allitasokkal, igy
>kozvetlenul bizonyitja a szabalyrendszer
>inkonzisztenciajat.
nem bizonyitja, mert nem lattunk formalis bizonyitast.

>Nyilvanvaloan illuzorikus azon elvarasod, hogy az uj
>allitasok legyenek konzisztensek a szabalyrendszerrel, ha
>az inkonzisztens, es szinten ugyanez a helyzet azon >elvarasoddal, hogy adhoc
uj szabalyrendszert varsz el
>tolem.
1) Amennyiben valoban azt allitod, hogy a jelenlegi axiomarendszer ellentmondas
os, akkor azt a jelenlegi axiomarendszerben es formalisan kell bizonyitanod.
2) Lehet gondolkodni ujfajta axiomarendszerekrol, de akkor lesz ennek matematik
ai jelentosege, ha formalisan meg tudod fogalmazni, tehat erre kell torekedni.

>Mivel a XX. szazadban letrejott formalizmus, es
>axiomatizmus szinten a korabbi matematikara epitkezik, es
>mivel nem vehette figyelembe az en mostani felfedezesemet,
>ezert orokolte a regi rendszer inkonzisztenciajat.
abbol fejlodott ki, de nem orokolt semmifele hibat.

>Magyaran Cantor szamossagra vonatkozo elmelete idoben
>megelozte az altalad oly nagyra becsult formalis
>bizonyitasok korszakat, igy Cantor teteleinek bizonyitasa,
>es cafolata nem kotodik a formalizmushoz, mint ahogyan a
>matematikai osszefuggesek felismeresenek kepessege
1) Cantor eredeti munkassaga valoban a formalizmus kialakulasanak korszakaban i
lletve azt megelozoen szuletett.
2) Cantor eredmenyeit es minden mas matematikai eredmenyt azota ujrafogalmaztak
, es formalizaltak. Ezt tanulod egyetemen matematikabol.
3) Ennek megfeleloen formalisan kell tudni cafolni, ha valoban azt allitod, hog
y hiba van.
4) Cantor eredmenyei egy bizonyos szempontbol valoban elegtelenek voltak, ezt p
ontosana fromalizmus, a halmazelmelet ujfajta axiomarendszere oldotta meg. Form
alizmussal!

> Igy az axiomatikus formalizmus inkonzisztenciajanak
>bizonyitasa egy ettol fuggetlen problema.
az inkonzisztencia fogalma csak axiomatikus formalizmus kereteben definialhato
kielegitomodon, tehat mashogy nemis bizonyithato.

>A termeszetes szamok reszhalmazainal az is bizonyos, hogy
>a halmazban levo legnagyobb szam legalabb akkora, mint a
>halmaz szamossaga-1 (-1 a 0 szam miatt).
Ez az allitas a termeszetes szamok barmely veges reszhalmazara igaz. Ebbol visz
ont nem kovetkezik, hogy igaz vegtelen halmazra. Sot, ez az allitas vegtelenhal
maznal ertelmetlen. Ebben az esetbenugyanis a "legnagyobb szam" nem ertelmezhet
o fogalom.
Te egesz egyszeruen egy analogiat probalsz meg tulsagosan kihuzni egy olyan tar
tomanyra, aholmar keptelenseg. Vegtelen esetben szamos dolog nemigaz,nehany dol
og pedig nem is ertelmezheto.

>Ezen osszefugges kiterjesztese a termeszetes szamok egesz
>halmazara azt jelenti, hogy a halmazbeli legnagyobb szam
>legalabb vegtelen, barmit is ertsunk alatta, bar elegge
>szuksegszeru, hogy ez esetben a vegtelent szamnak tekitsuk.
az osszefuggesnem terjesztheto ki, szemfenyvesztes. A termeszetes szamok (vegte
len) halmazanak nincs legnagyobb eleme, ha pedig mestersegesen definialsz egyet
, akkor nem lesz szam, mert nem tudsz vele aritmetikat csinalni.

>Ne hagyd, hogy az axiomak hibai a jozan gondolkodasod fole
>kerekedjenek!
Ne hagyd, hogy a jozannak tuno benyomasaid megtevesszek a tiszta, axiomatikus g
ondolkodast!

"szamolas hatarertek":
Amire utalsz, az az, hogy a valos szamok orozatok hatarertekekent definialhatoa
k. Ez a valos szamok hatarertekkent valo definicioja, de mit jelent a "szamolas
 (osszeszamolas) hatarerteke" mint fogalom? Ezt nem definialtad. Hatarerteke so
rozatoknak van, "osszeszamolasnak" egyelore nincs, mert ez algoritmus es nem so
rozat. Finomsagokban van a lenyeg!

>>"kettos szamossag" undefined
>Valami ujat megis csak illik felmutatnom, ha mar be akarok
>vonulni a matemetikai tankonyvekbe :) Egyebkent eppen azt
>irtam, hogy ez a definicio az allitasaim kovetkezmenye, igy
> ezen allitasaim kepezik a definiciot.
sajnos kenytelen vagyok megkerni, hogy valoban definild ezt a fogalmat, es ne i
mplicit definiciot alkalmazzal, mert felreertheto.

>Nem ertem, hogy jon ez ide. Ezek szerint nem volt vilagos
>szamodra a 'konnyu kikovetkeztethetosegem'. Akkor
>megegyszer: A racionalis szamokat veges egesz szamparokkal
>definialhatjuk, es ezert a veges egesz szamok, es a
>racionalis szamok szamossaga azonos (megszamlalhatoan
>vegtelen). Az irracionalis szamokat viszont vegtelen nagy
>egesz szamparokkal definialhatjuk, ezert az irracionalis
>szamok, es a vegtelen nagy egesz szamok halmazanak
>szamossaga is azonos (megszamlalhatatlan).
1) Nincs olyan, hogy "vegtelen nagy egesz szamparok"
2) Van olyan, hogy sorozatok hatarerteke. De egy halmazbol alkothato sorozatok
halmaza nagyobb szamossagu, mint az alaphalmaz.
3) Amit zavaros fogalmaidbol en ki tudok venni, az tok jol megfogalmazhato ugy,
 hogy a valos szamok vegtelen tizedes tortekkel is definialhatoak, azokrol visz
ont tudjuk, hogy nagyobb szamossaguak, mint a termeszetes szamok.
vagy maskeppen rakerdezve: Azok a "vegtelen termeszetes szamok szampraja" mekko
ra szamossagu halmazt alkotnak (akarmit is jelentsenek)?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

Kedves Csaba!

> Felado :  [International]
> Temakor: elmelet ( 21 sor )
> Idopont: Sat Feb 24 13:43:23 CET 2001 TUDOMANY #1398

> Egy uj fizikai elmelet elso pontjat szeretnem bemutatni,

> Minden vonzasnak tuno
> efektus csakis taszitasi erok hatasainak eredmenye,

Ujnak semmikepp nem neveznem, mert en magam is talalkoztam mar
vele (vagy teljesen hasonloval) tizegynehany eve Hajduszoboszlon,
az MTA Termodinamikai Szakcsoportjanak konferenciajan. Nem lehet,
hogy ott talalkoztunk mar?


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

 írta a következő üzenetben: ...
>
>Igy lehet pl ertelmezni a
>fekete lyukak homersekletet is, amikrol sok mindent el lehet mondani,
>csak azt nem, hogy "adott terfogatban rendezetlenul mozgo reszecskek"
>alkotjak.

Hogyan definialja a termodinamika az entropiat? Pl. fekete lukaknal minek a
rendezetlensegerol beszelunk?

En csak fenomenologikus termodinamikat tanultam, es valamennyi stat.-fizt.
Az ellobbiben az entropia definicioja felhasznalja a homersekletet: dQ/T, az
utobbiban meg a homersekletet 1/T=(dS/dU)v alakban tanitottak.

>dgy (fizikus, aki egyebek kozt a negativ homersekletbol is vizsgaztat)

En meg kizarolag mint (nem tul jo) diak kerdezem a tanar urat, nem mint
reformer.

SB

Hello mindenki!

A tegnapi (2001.02.26) Frei dosszieban a klonozasrol (is) volt szo.
Elhangzott egy erdekes kerdes:
Ha a Tamas csinaltatna egy sajat klont, mit szolna hozza a csaladja, hogyan
fogadnak el, stb.
Azt elmondta a kanadai doktorno, hogy a gondolatokat es az emlekeket nem
lehet klonozni,
de arra vagyok kivancsi, lehet-e 35-40 eves klont letrehozni, es ha igen,
hogyan es mennyi ido
alatt. Eddig a klonozast ugy kepzeltem el, mint a mesterseges
megtermekenyitest, hogy egy
csecsemot hoznak letre, aki genetikailag azonos a sejtdonorral.
Szoval hogy is van ez?
A valaszt kerem maganba is.
Koszi
Hajtman Krisztian