1. |
Re: fenysebessegnel gyorsabb reszecskek (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Hoszivattyu (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
3. |
virtualis (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
4. |
Fermat (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
5. |
fenysebesseg, hidegfuzio (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
6. |
hutoszekrenyfuzio (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: fenysebessegnel gyorsabb reszecskek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Spherule@!
> Ehhez a temakorhoz kapcsolodoan lenne egy kerdesem.
> Amikor egy reszecske fenysebessegnel nagyobb sebesseggel mozog, akkor azt
> hogyan erzekeljuk? Egyaltalan honnan tudjuk, hogy van-e ilyen reszecske?
> Vagy bevezetunk egy ilyen reszecsket, mint valamilyen 'parametert' ahhoz,
> hogy egy dolgot megertsunk es megmagyarazzunk (analog modon a fekete lyuk
> meghatarozasaval)?
Ugy tudom, Wheeler amerikai fizikus 1955-ben kapott Nobel-dijat a
TACHYON-ok felfedezeseert, amit igy definialt: "fenysebessegnel gyorsabb
tomegtelen reszecske". Ha jol emlekszem a hidrogen szinkepenek
felhasadasanal fedezte (lenyegeben kozvetve) ezt fel. A hidrogen valahonnan
plusz energiara tett szert. Ennyire emlekszem. :(
Udv: Ceyra
"Az ember soha nem lathat eleg messzire..."
|
+ - | Re: Hoszivattyu (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali!
wrote:
> El tudnatok nehany szoban magyarazni, hogy is mukodik ez pontosan?
Olyan mint egy hoerogep, csak forditva mukodik. Gyakorlatilag ez van a
hutokben is. Ha jol melkszem, akkor az elv le van irva a negyedikes
gimnazista fizikakonyvbenn.
Szia
--
Let the Source be with you!
ImRe
|
+ - | virtualis (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
------------
> Kb. Csak nem valos, hanem virtualis reszecskek. Legalabbis alacsony
> homersekleten.
------------
Hello!
A fentiekrol szivesen olvasnek egy kicsit reszletesebben (itt!).
Hogyan tudjuk _megkulonboztetni_ a valos _reszecsket_ a virtualistol?
Udv:HFeri
|
+ - | Fermat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Egy erdekesseg Fermattal kapcsolatban, hatha valaki nem ismeri:
A 2^(2^k)+1 alaku primeket Fermat primeknek nevezzuk, es Fk-val
jeloljuk, Fermat sejtese szerint az osszes ilyen alaku szam prim,
tehat pl.:
F1=2^2+1=5
F2=2^4+1=17
F3=2^8+1=257 (ez is prim)
F4=2^16+1=65537 (ez is prim)
Na, es itt unta meg Fermat baratunk, mert a kovetkezo kerdeses szam:
F5=2^32+1=4294967297 , szoval inkabb csak elhitte maganak, hogy ez
is prim. Freud tanar ur fogalmazasaban: azota sem tudjuk, van-e tobb
Fermat prim, idaig meg nem talaltak. :-) Szoval ha akarsz egy tuti
osszetett, nagy szamot, vegyel egy Fermat szamot. :-) (mellesleg nem
tul nehez F5 osztoit keresni (pl. 641), Fermat kirazhatta volna a
kisujjabol, ha aznap lett volna hozza kedve :-), valoszinuleg a
hires sejtesevel sem bajlodott sokkal tobbet, mint ezzel, ez persze
semmit sem von le erdemeibol, sot annal jobban csodalhatjuk, hogy
"hetvegi matematikus"-kent (biro volt) ilyen sokat ert el)
Udv.: Sebestyen Balazs
|
+ - | fenysebesseg, hidegfuzio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Szalai Gyula ) wrote:
>
>> Meg egy utolso megjegyzes: a fenysebesseg elerese elmeletileg lehetetlen,
>> mivel vegtelen energia szukseges hozza. (a mai tudasunk szerint) Persze
>> vannak olyan reszecskek, amik eleve fenysebessegnel nagyobb sebesseggel
>> mozognak de azoknal meg vegtelen nagy energia szukseges a fenysebesseg
>> ala lassitashoz...
>
> Ehhez a temakorhoz kapcsolodoan lenne egy kerdesem.
> Amikor egy reszecske fenysebessegnel nagyobb sebesseggel mozog, akkor azt
> hogyan erzekeljuk? Egyaltalan honnan tudjuk, hogy van-e ilyen reszecske?
Reszemrol ketlem, hogy a fenysebessegnel gyorsabban mozoghat valami.
(-:Amikor ugyanis fenysebesseggel mozog, akkor szamara (ha o "valami") a
vilagegyetem kiterjedese zerussa valik, kovetkezeskepp azonnal a vegehez
er, akkor meg hova menjen tovabb ? :-)
Hidegfuzio:
>> Ezt jobb, ha nem emlegetjuk, igen nagy bukfenc volt :-)
Lajos:
> A vaskalapos megjegyzes Janos reszerol felpiszkalta brennem a ksiordogot
Ezert tettem !
> es utannanezetem egy kcsit, mi a helzyet a hidegfuzio ugyben:
> KB 3000 cikket lehet fellelni erre arra. Egy review-bol idezek:
>
> Az alabbi fuzios berendezesek kozot nem volt ket azonos!
Ez a baj! Ha ket azonos lett volna, es az "energiatermeles" is megegyezett
volna, az azt jelentene, hogy a kiserlet reprodukaltatott.
Igy nem.
> Soroljam?
Kerlek, sorold. Kulonosen az 1998-as eredmenyek erdekelnenek. Ha ugyanis a
dolog megy, akkor 95-ota (ahonnet a legutolso, 100mW-os kozles szarmazik)
jelentos fejlodes tortenhetett.
Es kizarolag referalt tudomanyos folyoirat kozlemenyet kerem.
Reklamujsagban es az interneten ugyanis minden megjelenhet.
> a fentiekbol islatszik, hogy nem lehet egyszeruen kezlegyintessel
> elintezni a dolgot.
Egyelore el lehet intezni.
> Valami van a hidegfuzioban is.
> Egy kovetkezo tablazat leirja azokat a kiserleteket ahol radioaktiv termekek
> keletkezese is megfigyelheto, de ez most mar nem gepelem be.
Hol jelent meg a tablazat ? (Majd elolvasom...)
Es miert kellene a hidegfuzio eseten radioaktiv termekeknek keletkezniuk ?
Udvozlettel: Vaskalap. (Janos)
|
+ - | hutoszekrenyfuzio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szoval a hoszivattyu.
A mukodesi elvet igen regen olvastam, ugyhogy megprobalok az otthoni
hutoszekrenyunk felepitesenek (reverzibilis :-) tanulmanyozasa nyoman
visszaemlekezni.
A kompresszor osszenyomja a kornyezetkimeloen ozonpusztito freon gazt.
Az osszenyomas kozben a gaz felmelegszik (gaztorveny). Ezt a meleget a
gaz igyekszik a hutoszekreny hatuljan a fekete racson leadni. Lehules
kozben velhetoen cseppfolyosodik is (eleg nagy a nyomas ahhoz, hogy mar
szobahomersekleten folyekony legyen - ezert valasztottak pont a freont).
Ezutan kovetkezik egy szukito, aminek a tulso oldalan a nyomas sokkal
kisebb. A freon a szukiton athaladva igy kitagul es elparolog. Ezzel a
tagulassal es a parolgassal egyarant hot von el a kornyezetebol. Ha a
hutoszekrenyt ugyesen terveztek, akkor ez a kornyezet valojaban mar a
melyhuto rekesz. Az elparolgott freon a melyhuto csokigyo utan megy a
kompresszor szivooldalara, a korfolyamat bezarult.
A kompresszor nelkuli abszorpcios hutoszekrenyek (ezek altalaban kicsik
de csendesek ezert kollegiumokban es szallodakban hasznaljak oket) pedig
szerintem nem mukodhetnek, a huto hatas tomegpszichozis es onszuggesztio
("ilyen draga; nem letezik hogy ne hutson, ugye te is erzed dragam, hogy
belul huvosebb?"). Ugy remlik, hogy regebben volt gazpalackkal mukodo
abszorpcios hutoszekreny is, amiben kis langocska egett. Meg ilyet...
Udv///lms
P.S: valamikor a 80-as evek kozepen lehetett hallani arrol, hogy a
mu:on nevu reszecske szivesen katalizalja a hidrogenfuziot alacsony
homersekleten is, bar az alacsony itt csak viszonylagos volt, a 100
millio fokhoz kepest alacsony. Vajon ez a hir megmaradt erdekessegnek,
vagy megprobaljak felhasznalni?
|
|