Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 611
Copyright (C) HIX
1998-12-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: fenysebessegnel gyorsabb reszecskek (mind)  18 sor     (cikkei)
2 Re: Hoszivattyu (mind)  16 sor     (cikkei)
3 virtualis (mind)  9 sor     (cikkei)
4 Fermat (mind)  22 sor     (cikkei)
5 fenysebesseg, hidegfuzio (mind)  54 sor     (cikkei)
6 hutoszekrenyfuzio (mind)  32 sor     (cikkei)

+ - Re: fenysebessegnel gyorsabb reszecskek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Spherule@!

> Ehhez a temakorhoz kapcsolodoan lenne egy kerdesem.
> Amikor egy reszecske fenysebessegnel nagyobb sebesseggel mozog, akkor azt
> hogyan erzekeljuk? Egyaltalan honnan tudjuk, hogy van-e ilyen reszecske?
> Vagy bevezetunk egy ilyen reszecsket, mint valamilyen 'parametert' ahhoz,
> hogy egy dolgot megertsunk es megmagyarazzunk (analog modon a fekete lyuk
> meghatarozasaval)?

Ugy tudom, Wheeler amerikai fizikus 1955-ben kapott Nobel-dijat a
TACHYON-ok felfedezeseert, amit igy definialt: "fenysebessegnel gyorsabb
tomegtelen reszecske". Ha jol emlekszem a hidrogen szinkepenek
felhasadasanal fedezte (lenyegeben kozvetve) ezt fel. A hidrogen valahonnan
plusz energiara tett szert. Ennyire emlekszem. :(

Udv: Ceyra

"Az ember soha nem lathat eleg messzire..."
+ - Re: Hoszivattyu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali!

 wrote:

> El tudnatok nehany szoban magyarazni, hogy is mukodik ez pontosan?

Olyan mint egy hoerogep, csak forditva mukodik.  Gyakorlatilag ez van a
hutokben is.  Ha jol melkszem, akkor az elv le van irva a negyedikes
gimnazista fizikakonyvbenn.

Szia

-- 
Let the Source be with you!

ImRe
+ - virtualis (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

------------
> Kb.  Csak nem valos, hanem virtualis reszecskek.  Legalabbis alacsony
> homersekleten.
------------
Hello!

A fentiekrol szivesen olvasnek egy kicsit reszletesebben (itt!).
Hogyan tudjuk _megkulonboztetni_ a valos _reszecsket_ a virtualistol?
                                    Udv:HFeri
+ - Fermat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Egy erdekesseg Fermattal kapcsolatban, hatha valaki nem ismeri:

A  2^(2^k)+1 alaku primeket Fermat primeknek nevezzuk, es Fk-val 
jeloljuk, Fermat sejtese szerint az osszes ilyen alaku szam prim, 
tehat pl.:
F1=2^2+1=5
F2=2^4+1=17
F3=2^8+1=257 (ez is prim)
F4=2^16+1=65537 (ez is prim)

Na, es itt unta meg Fermat baratunk, mert a kovetkezo kerdeses szam: 
F5=2^32+1=4294967297 , szoval inkabb csak elhitte maganak, hogy ez 
is prim. Freud tanar ur fogalmazasaban: azota sem tudjuk, van-e tobb
Fermat prim, idaig meg nem talaltak. :-) Szoval ha akarsz egy tuti 
osszetett, nagy szamot, vegyel egy Fermat szamot. :-) (mellesleg nem 
tul nehez F5 osztoit keresni (pl. 641), Fermat kirazhatta volna a 
kisujjabol, ha aznap lett volna hozza kedve :-), valoszinuleg a 
hires sejtesevel sem bajlodott sokkal tobbet, mint ezzel, ez persze 
semmit sem von le erdemeibol, sot annal jobban csodalhatjuk, hogy 
"hetvegi matematikus"-kent (biro volt) ilyen sokat ert el) 

Udv.: Sebestyen Balazs
+ - fenysebesseg, hidegfuzio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Szalai Gyula ) wrote:
>
>> Meg egy utolso megjegyzes: a fenysebesseg elerese elmeletileg lehetetlen,
>> mivel vegtelen energia szukseges hozza. (a mai tudasunk szerint) Persze
>> vannak olyan reszecskek, amik eleve fenysebessegnel nagyobb sebesseggel
>> mozognak de azoknal meg vegtelen nagy energia szukseges a fenysebesseg
>> ala lassitashoz...
>
> Ehhez a temakorhoz kapcsolodoan lenne egy kerdesem.
> Amikor egy reszecske fenysebessegnel nagyobb sebesseggel mozog, akkor azt
> hogyan erzekeljuk? Egyaltalan honnan tudjuk, hogy van-e ilyen reszecske?

Reszemrol ketlem, hogy a fenysebessegnel gyorsabban mozoghat valami. 

(-:Amikor ugyanis fenysebesseggel mozog, akkor szamara (ha o "valami") a
vilagegyetem kiterjedese zerussa valik, kovetkezeskepp azonnal a vegehez
er, akkor meg hova menjen tovabb ? :-)  

Hidegfuzio:
>> Ezt jobb, ha nem emlegetjuk, igen nagy bukfenc volt  :-)

Lajos:
> A vaskalapos megjegyzes Janos reszerol felpiszkalta brennem a ksiordogot

Ezert tettem !

> es utannanezetem egy kcsit, mi a helzyet a hidegfuzio ugyben:
> KB 3000 cikket lehet fellelni erre arra. Egy review-bol idezek:
>
> Az alabbi fuzios berendezesek kozot nem volt ket azonos!

Ez a baj! Ha ket azonos lett volna, es az "energiatermeles" is megegyezett
volna, az azt jelentene, hogy a kiserlet reprodukaltatott. 
Igy nem. 

> Soroljam?

Kerlek, sorold. Kulonosen az 1998-as eredmenyek erdekelnenek. Ha ugyanis a
dolog megy, akkor 95-ota (ahonnet a legutolso, 100mW-os kozles szarmazik)
jelentos fejlodes tortenhetett. 
Es kizarolag referalt tudomanyos folyoirat kozlemenyet kerem.
Reklamujsagban es az interneten ugyanis minden megjelenhet. 

> a fentiekbol islatszik, hogy  nem lehet egyszeruen kezlegyintessel
> elintezni a dolgot.
Egyelore el lehet intezni. 

> Valami van a hidegfuzioban is.
> Egy kovetkezo tablazat leirja azokat a kiserleteket ahol radioaktiv termekek
> keletkezese is megfigyelheto, de ez most mar nem gepelem be.
Hol jelent meg a tablazat ? (Majd elolvasom...)
Es miert kellene a hidegfuzio eseten radioaktiv termekeknek keletkezniuk ? 

Udvozlettel:  Vaskalap. (Janos)
+ - hutoszekrenyfuzio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szoval a hoszivattyu.

A mukodesi elvet igen regen olvastam, ugyhogy megprobalok az otthoni
hutoszekrenyunk felepitesenek (reverzibilis :-) tanulmanyozasa nyoman
visszaemlekezni.

A kompresszor osszenyomja a kornyezetkimeloen ozonpusztito freon gazt.
Az osszenyomas kozben a gaz felmelegszik (gaztorveny). Ezt a meleget a
gaz igyekszik a hutoszekreny hatuljan a fekete racson leadni. Lehules
kozben velhetoen cseppfolyosodik is (eleg nagy a nyomas ahhoz, hogy mar
szobahomersekleten folyekony legyen - ezert valasztottak pont a freont).
Ezutan kovetkezik egy szukito, aminek a tulso oldalan a nyomas sokkal
kisebb. A freon a szukiton athaladva igy kitagul es elparolog. Ezzel a
tagulassal es a parolgassal egyarant hot von el a kornyezetebol. Ha a
hutoszekrenyt ugyesen terveztek, akkor ez a kornyezet valojaban mar a
melyhuto rekesz. Az elparolgott freon a melyhuto csokigyo utan megy a
kompresszor szivooldalara, a korfolyamat bezarult.

A kompresszor nelkuli abszorpcios hutoszekrenyek (ezek altalaban kicsik
de csendesek ezert kollegiumokban es szallodakban hasznaljak oket) pedig
szerintem nem mukodhetnek, a huto hatas tomegpszichozis es onszuggesztio
("ilyen draga; nem letezik hogy ne hutson, ugye te is erzed dragam, hogy
belul huvosebb?"). Ugy remlik, hogy regebben volt gazpalackkal mukodo
abszorpcios hutoszekreny is, amiben kis langocska egett. Meg ilyet...

Udv///lms

P.S: valamikor a 80-as evek kozepen lehetett hallani arrol, hogy a
mu:on nevu reszecske szivesen katalizalja a hidrogenfuziot alacsony
homersekleten is, bar az alacsony itt csak viszonylagos volt, a 100
millio fokhoz kepest alacsony. Vajon ez a hir megmaradt erdekessegnek,
vagy megprobaljak felhasznalni?

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS