1. |
Elektron (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
2. |
feladvany (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
3. |
spec. rel. 6. (mind) |
52 sor |
(cikkei) |
4. |
...letezik-e ami kepzetes ? (mind) |
80 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Elektron (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Bocs, de honnan veszed ezt? Legjobb tudomasom szerint a fenysebesseg kb.
> 80 %-at tudtak elerni elektrongyorsitoval. Mennyire vagy kepzett
A CERN-ben most 92 GeV-es elektronokat tudnak, lehet szamolgatni...
|
+ - | feladvany (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ime egy feladvany. Olyasmi ez mint a fogados meg a 3 vendeg kozti penzforgalom
paradoxona. :
Bebizonyitom, hogy engem nem lehet Turing geppel modellezni (ez sajnos nem igaz
,
a hibat kell keresni a bizonyitasban).
Eloszor is: engem ugy kell elkepzelni, mint veges bonyolultsagu, veges kiterje-
desu fizikai objektumot, veges bemenettel es kimenettel, ezert a problemafelve-
tes igenis egzaktnak tekintheto, felfoghatjuk mint fizikai folyamat modelleze-
set TG-vel. Tehat a bizonyitas hamissaga nem az esetleges alapveto rosszuldefi-
nialtsagbol adodik!
jel.: a(b)= az 'a' TG elinditva 'b' adatra.
Tegyuk fel, hogy letezik egy olyan u Turin gep, mely megall az osszes olyan TG-
-re, melyekrol en be tudom bizonyitani, hogy onmagukra elinditva nem
allnak meg. Ekkor u(u) nem allhat meg, mert ekkor u def.-jebol az kovetkezne,
hogy be tudom bizonyitani, hogy u(u) megall. Tehat u(u) biztosan nem all meg.
Tehat bebizonyitottam, hogy u(u) nem all meg, viszont u def. szerint olyan,
hogy ekkor meg kene allnia. Tehat nem letezhet u, vagyis tevekenysegem egy
resze modellezhetetlen TG-vel.
Sebestyen Balazs
|
+ - | spec. rel. 6. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
SPECIALIS RELATIVITASELMELET 6.
Nagy kedvem lenne irni a fenysebesseg meresekrol. Igen szep kiser-
leteket csinaltak, kezdve Roemer Jupiter hold megfigyeleseivel (de most
megkimellek benneteket ettol). Szegeny Fizeau-nak mar csak az maradt, hogy
meg pontosabban megmerje a feny sebesseget. Meg is tette. Aztan mar annyira
nem volt mit merni,
_________________
/ | _______________ <-- <--> feny be/ki
ket | | a folyadek aram- itten meg
tukor | |_______________lasi iranya interferalgatunk.
\ |_________________ --> <--> feny ki/be
hogy mert kulonfele trukkos dolgokat. pl. megmerte, hogy a feny a mozgo
folyadekban milyen gyorsan terjed. Az allo folyadekban kozismerten c/n a
sebessege (n a toresmutato). Mennyi lehet mozgo folyadekban? A meres a fentiek
szerint tortent. Mivel a fenyt ugyis vissza kell vezetni az interferencia
miatt, ezert a vissza uton is betettek a folyadekot. Igy a feny oda-vissza
egy darabig a folyadekkal egyutt haladt. Egyszer vele egy iranyban, masszor
meg vele ellentetesen. Meg fogtok lepodni, nem
azt mertek, hogy c/n-el megy, se nem azt,
hogy c/n+v -vel (v a folyadek sebessge), hanem c v
Aki meg nem oldotta meg a hazifeladatott, az v(uj) = - + v - --- (6.1)
most megteheti. Itt a vegeredmeny. Ismerjuk a n n^2
kepletet amit hasznalni kell itt van ni:
ezek utan mar nem tul nehez levezetni vBC+vAB
az eredmenyt. Addig is hogy a levezetes vAC = ----------
kicsit lejjebb keruljon, nezzuk meg 1+vBCvAB/c^2
hogyan ertelmeztek ezt annakidejen. A magyarazat az
volt, hogy a folyadek talan magaval ragadja az etert. De nem teljesen, mert
akkor c/n-t kellene mernunk, hanem egy furcsa faktorral. De nezzuk a
levezetest: v1+v2
v? = -------- esetunkben v1=v, v2=c/n
1+v1v2/c^2
v + c/n v + c/n c vn/c+1 c / 1+v/nc vn/c-v/nc \
v? = --------- = -------- = - ------- = - | ------ + --------- | =
1+vc/n/c^2 1 + v/nc n 1+v/nc n \ 1+v/nc 1 + v/nc /
c / vn/c-v/nc \ c c vn/c-v/nc c 1-1/n^2
= - | 1 + --------- | = - + - --------- = - + v --------
n \ 1 + v/nc / n n 1 + v/nc n 1 + v/nc
amennyiben v<<c, akkor a keplet eppen a (6.1) szerinti, mivel v/nc<<1,
azaz a masodik tag nevezoje kozel 1.
Most, hogy megertsuk az idodilatacio jelenseget, jojjon az IKER
PARADOXON. Van egy ikerpar, megszuletesuk utan szet lettek valasztva. Az
egyik maradt a foldon, a masik beult egy urhajoba, es 0.8 c -vel utazott
6 evet, majd megfordult, es visszajott ugyan csak 0.8c sebesseggel.
Tehat mikor visszaerkezik, 12 eves. KERDES:
Hany eves az ikre? Ket nap mulva jon a megoldas.
|
+ - | ...letezik-e ami kepzetes ? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szadai Jozsinak:
>#Editalasi korlatok miatt az en szovegem #-el kezdodik.
irod.
Hogy tiszta legyen: az enyem ezzel: > , vagy nelkule.
>Itt tobb problemat latok. 1. Mi van a relativisztikus tomegnovekedessel?
>v > c eseten m kepzetes lesz, ezt hogyan ertelmezed?
>----
>#Ugy ertelmezem, hogy kepzetes tomeg egy kepzetes dimenzioju terben.
>#De attol meg letezhet.
Nem. A kepzetes tomeg es a kepzetes dimenzioju terek epp azert kepzetesek,
merthogy nem valosak, tehat nem leteznek.
Az, hogy matematikailag az sqrt(-1) egy jol hasznalhato segedeszkoz, nem
jelenti azt, hogy oly ertelemben is letezik, mint az sqrt(+1)=1. Ez utobbi
ugyanis a valo vilag targyainak legegyszerubb modellje. Jelzi azt, hogy
valami van (valos). Egy alma, egy birka, egy gondolat... mindegy,
egyremegy, :-)
>formalizmussal is, ami a tapasztalatnak ellentmondo tenyen: v > c alapul),
vagy
>van (lehetne), de arrol nem szerezhetunk tudomast.
>--
>#de attol meg lehet :)
Nincs ertelme olyan dolgok letezeserol vitatkozni, amelyrol mindket fel
tudja, hogy nem szerezhet informaciot. (ld. lentebb).
>Letezhet, de mi nem tudhatunk meg rola semmit. Az info ugyanis nem lepheti
>at a fenysebesseget (a keplet szerint fentrol sem).
>#nem is mondtam, hogy tudomast szerezhetunk rola.
Egyetertunk.
>Aztan megegy problema van: a mi vilagunkban letezo (merheto) fizikai
>mennyisegek mind valosak.
>Mire megyunk egy sqrt(-1) hosszusagu idotartammal ?
>--
>#talan egy olyan vilagban ahol a fizikailag letezo ter egyik iranya
>#kepzetes....
....tehat nem letezik.
>#Meg valami: Az talan nem feltetlen igaz, hogy az informacioaram-
>#las maximalis sebessege c.
En azt gondolom feltetlenul igaz. Az informaciotranszport ugyanis mindig
energiatranszporttal jar egyutt.
>#amelyeken at a vilag masik vegebe uzenhetunk, persze technikailag
>#ez nem ismert de elmeletileg lehetseges. Az ugyenvezett "subspace
>#field"-rol nem is beszelve.
>#azt pedig nem ertem mi a baj az oksag megsertesevel? Miert nem
>#serulhet az ok-okozat elve? Mert nem fer ossze logikankkal?
Igen, ez a baj.
>#kvantummechanika sem fer ossze a logikankkal.
Az enyemmel tokeletesen osszefer. Szerintem nincs megegy olyan aga a
termeszettudomanyoknak, ahol a meresek es az elmelet annyira osszevagna,
mint a fizikaban.
>#A "megolom a nagyapamat tehat nem olhettem meg" elv csak akkor
>#lenne igaz, ha egy idoiranyt es egy jovot feltetelezunk. De ez
>#mar a kvantummechanika kezdeten gyanus volt.
Es most ?
Ahogy en vagyok ertesulve, az ido egy iranyba megy, es ebbol levezetheto az
energimegmaradas elve. Persze, ha az alaguteffektust ugy ertelmezzuk, mint
a megmaradasi elv rovid idore valo seruleset, akkor -nagyon pici
idotartamokra- serulhet az oksagi elv. De ebbol a makroszkopikus vilagra
vonatkozoan semmi nem kovetkezik (mar, hogy megfordulna, vagy megfordithato
lenne az idotengely).
>#Ajanlom az "All Good Things" epizodot a Startrek TNG-bol :)
Valami jobban megalapozott mubol nem ajanlanal inkabb ?
Ezt nem tudom, mi, es hova tegyem...
Vaskalapos udvozlettel: Janos
|
|