Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 246
Copyright (C) HIX
1997-11-04
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Elektron (mind)  4 sor     (cikkei)
2 feladvany (mind)  24 sor     (cikkei)
3 spec. rel. 6. (mind)  52 sor     (cikkei)
4 ...letezik-e ami kepzetes ? (mind)  80 sor     (cikkei)

+ - Elektron (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Bocs, de honnan veszed ezt? Legjobb tudomasom szerint a fenysebesseg kb.
> 80 %-at tudtak elerni elektrongyorsitoval. Mennyire vagy kepzett

A CERN-ben most 92 GeV-es elektronokat tudnak, lehet szamolgatni...
+ - feladvany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ime egy feladvany. Olyasmi ez mint a fogados meg a 3 vendeg kozti penzforgalom 
paradoxona. :
 
Bebizonyitom, hogy engem nem lehet Turing geppel modellezni (ez sajnos nem igaz
,
a hibat kell keresni a bizonyitasban).

Eloszor is: engem ugy kell elkepzelni, mint veges bonyolultsagu, veges kiterje-
desu fizikai objektumot, veges bemenettel es kimenettel, ezert a problemafelve-
tes igenis egzaktnak tekintheto, felfoghatjuk mint fizikai folyamat modelleze-
set TG-vel. Tehat a bizonyitas hamissaga nem az esetleges alapveto rosszuldefi-
nialtsagbol adodik!

jel.:  a(b)=  az 'a' TG elinditva 'b' adatra. 

Tegyuk fel, hogy letezik egy olyan u Turin gep, mely megall az osszes olyan TG-
-re, melyekrol en be tudom bizonyitani, hogy onmagukra elinditva nem
allnak meg. Ekkor u(u) nem allhat meg, mert ekkor u def.-jebol az kovetkezne, 
hogy be tudom bizonyitani, hogy u(u) megall. Tehat u(u) biztosan nem all meg.
Tehat bebizonyitottam, hogy u(u) nem all meg, viszont u def. szerint olyan, 
hogy ekkor meg kene allnia. Tehat nem letezhet u, vagyis tevekenysegem egy 
resze modellezhetetlen TG-vel.    

Sebestyen Balazs
+ - spec. rel. 6. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

SPECIALIS RELATIVITASELMELET  6.

	Nagy kedvem lenne irni a fenysebesseg meresekrol. Igen szep kiser-
leteket csinaltak, kezdve Roemer Jupiter hold megfigyeleseivel (de most
megkimellek benneteket ettol). Szegeny Fizeau-nak mar csak az maradt, hogy 
meg pontosabban megmerje a feny sebesseget. Meg is tette. Aztan mar annyira 
nem volt mit merni,
          _________________
   /     |  _______________  <--          <-->  feny be/ki
ket      | |            a folyadek aram-                 itten meg
tukor    | |_______________lasi iranya                  interferalgatunk.
   \     |_________________  -->          <-->  feny ki/be

hogy mert kulonfele trukkos dolgokat. pl. megmerte, hogy a feny a mozgo
folyadekban milyen gyorsan terjed. Az allo folyadekban kozismerten c/n a
sebessege (n a toresmutato). Mennyi lehet mozgo folyadekban? A meres a fentiek
szerint tortent. Mivel a fenyt ugyis vissza kell vezetni az interferencia
miatt, ezert a vissza uton is betettek a folyadekot. Igy a feny oda-vissza
egy darabig a folyadekkal egyutt haladt. Egyszer vele egy iranyban, masszor
meg vele ellentetesen.  Meg fogtok lepodni, nem
azt mertek, hogy c/n-el megy, se nem azt, 
hogy c/n+v -vel (v a folyadek sebessge), hanem            c        v 
Aki meg nem oldotta meg a hazifeladatott, az      v(uj) = - + v - ---   (6.1)
most megteheti. Itt a vegeredmeny. Ismerjuk a             n       n^2
kepletet amit hasznalni kell      itt van ni:   
ezek utan mar nem tul nehez levezetni              vBC+vAB  
az eredmenyt. Addig is hogy a levezetes     vAC = ----------
kicsit lejjebb keruljon, nezzuk meg              1+vBCvAB/c^2
hogyan ertelmeztek ezt annakidejen. A magyarazat az
volt, hogy a folyadek talan magaval ragadja az etert. De nem teljesen, mert
akkor c/n-t kellene mernunk, hanem egy furcsa faktorral. De nezzuk a
levezetest:        v1+v2
            v? = --------     esetunkben  v1=v, v2=c/n
                1+v1v2/c^2

      v + c/n     v + c/n    c  vn/c+1   c / 1+v/nc   vn/c-v/nc \
v? = ---------  = -------- = - ------- = - | ------ + --------- | =
     1+vc/n/c^2   1 + v/nc   n  1+v/nc   n \ 1+v/nc    1 + v/nc /

  c /     vn/c-v/nc \   c   c  vn/c-v/nc  c     1-1/n^2
= - | 1 + --------- | = - + - --------- = - + v --------
  n \      1 + v/nc /   n   n  1 + v/nc   n     1 + v/nc 

amennyiben v<<c, akkor a keplet eppen a (6.1) szerinti, mivel v/nc<<1,
azaz a masodik tag nevezoje kozel 1.

	Most, hogy megertsuk az idodilatacio jelenseget, jojjon az IKER
PARADOXON. Van egy ikerpar, megszuletesuk utan szet lettek valasztva. Az
egyik maradt a foldon, a masik beult egy urhajoba, es 0.8 c -vel utazott 
6 evet, majd megfordult, es visszajott ugyan csak 0.8c sebesseggel.
Tehat mikor visszaerkezik, 12 eves. KERDES:
	Hany eves az ikre?		Ket nap mulva jon a megoldas.
+ - ...letezik-e ami kepzetes ? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szadai Jozsinak: 

>#Editalasi korlatok miatt az en szovegem #-el kezdodik.
irod. 

Hogy tiszta legyen: az enyem ezzel: > , vagy nelkule.


>Itt tobb problemat latok. 1. Mi van a relativisztikus tomegnovekedessel?
>v > c eseten m kepzetes lesz, ezt hogyan ertelmezed?
>----
>#Ugy ertelmezem, hogy kepzetes tomeg egy kepzetes dimenzioju terben.
>#De attol meg letezhet.
Nem. A kepzetes tomeg es a kepzetes dimenzioju terek epp azert kepzetesek,
merthogy nem valosak, tehat nem leteznek. 

Az, hogy matematikailag az sqrt(-1) egy jol hasznalhato segedeszkoz, nem
jelenti azt, hogy oly ertelemben is letezik, mint az sqrt(+1)=1. Ez utobbi
ugyanis a valo vilag targyainak legegyszerubb modellje. Jelzi azt, hogy
valami van (valos). Egy alma, egy birka, egy gondolat... mindegy,
egyremegy, :-)

>formalizmussal is, ami a tapasztalatnak ellentmondo tenyen: v > c alapul),
vagy
>van (lehetne), de arrol nem szerezhetunk tudomast.
>--
>#de attol meg lehet :)
Nincs ertelme olyan dolgok letezeserol vitatkozni, amelyrol mindket fel
tudja, hogy nem szerezhet informaciot. (ld. lentebb).


>Letezhet, de mi nem tudhatunk meg rola semmit. Az info ugyanis nem lepheti
>at a fenysebesseget (a keplet szerint fentrol sem).
>#nem is mondtam, hogy tudomast szerezhetunk rola.
Egyetertunk. 

>Aztan megegy problema van: a mi vilagunkban letezo (merheto) fizikai
>mennyisegek mind valosak.
>Mire megyunk egy sqrt(-1) hosszusagu idotartammal ?
>--
>#talan egy olyan vilagban ahol a fizikailag letezo ter egyik iranya
>#kepzetes....
 ....tehat nem letezik. 

>#Meg valami: Az talan nem feltetlen igaz, hogy az informacioaram-
>#las maximalis sebessege c. 
En azt gondolom feltetlenul igaz. Az informaciotranszport ugyanis mindig
energiatranszporttal jar egyutt. 


>#amelyeken at a vilag masik vegebe uzenhetunk, persze technikailag
>#ez nem ismert de elmeletileg lehetseges. Az ugyenvezett "subspace
>#field"-rol nem is beszelve.
>#azt pedig nem ertem mi a baj az oksag megsertesevel? Miert nem
>#serulhet az ok-okozat elve? Mert nem fer ossze logikankkal?
Igen, ez a baj.
 

>#kvantummechanika sem fer ossze a logikankkal.
Az enyemmel tokeletesen osszefer. Szerintem nincs megegy olyan aga a
termeszettudomanyoknak, ahol a meresek es az elmelet annyira osszevagna,
mint a fizikaban. 


>#A "megolom a nagyapamat tehat nem olhettem meg" elv csak akkor
>#lenne igaz, ha egy idoiranyt es egy jovot feltetelezunk. De ez
>#mar a kvantummechanika kezdeten gyanus volt.
Es most ?
Ahogy en vagyok ertesulve, az ido egy iranyba megy, es ebbol levezetheto az
energimegmaradas elve. Persze, ha az alaguteffektust ugy ertelmezzuk, mint
a megmaradasi elv rovid idore valo seruleset, akkor -nagyon pici
idotartamokra- serulhet az oksagi elv. De ebbol a makroszkopikus vilagra
vonatkozoan semmi nem kovetkezik (mar, hogy megfordulna, vagy megfordithato
lenne az idotengely). 

>#Ajanlom az "All Good Things" epizodot a Startrek TNG-bol :)
Valami jobban megalapozott mubol nem ajanlanal inkabb ?
Ezt nem tudom, mi, es hova tegyem...

Vaskalapos udvozlettel: Janos

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS