Szervusztok !

Nehany napja feltettem egy kerdest Horvath Pistanak magan levelben, mert
ugy gondoltam, hogy a kerdes csak szamomra nem vilagos. Azt valaszolta,
hogy kuldjem be a listara, mert masokat is erdekelhet. Ime a kerdes es a
valasz (nem az eredeti, kicsit megvagtam) :

Pista irta a listan:
>> >B-vel. pl kiderul a tomeg az koordinata rendszer fuggo. Ha v
>> >sebeseggel mozog
>> >egy test akkor tomege:
>> >                        m = mo B

En kerdesem:
>> Ez hogyan jon ki pontosan, es melyik tomegrol van szo, a sulyos,
>> vagy a tehetetlen tomegrol ?

Valasz:
>        Ez a tehetetlen tomeg.

Kerdes:
>> A ket tomeg egyenloseget ugyan ha jol emlekszem legalabb 10
>> tizedesig kimertek, de azert elmeletileg van koztuk kulonbseg.
>> Egyebkent nem tudom, hogy ezek a meresek milyen korulmenyek
>> kozott tortentek, de en el tudom kepzelni,hogy pl extrem nagy
>> energiakon mar nem teljesen igaz.
>> Marpedig a fenysebesseghez kozel a 'tomeg' es vele az energia
>> noni kezd, de ha mondjuk a ket tomeg ilyen energiakon elter, es a
>> fenti egyenlet a sulyos tomegre vonatkozik, akkor gyorsitaskor a
>> tehetetlen tomeg esetleg nem no a vegtelensegig...
>> Nagy hulyeseg amit mondok ?

Valasz:
>        Egyatalan nem hulyeseg. Most hirtelen azt tudom valaszolni,
>hogy sulyos tomeg nincs. Altalanos relativitas van.
>        Tomegvonzas sincs. Vagyis a tomeg problema meg van oldva.

Megvallom oszinten en nem erre a valaszra szamitottam, marmint hogy a tomeg
itt a tehetetlen tomeget jelenti. Hiszen nezzuk csak meg, mit is jelentenek
ezek a tomegek. Az elektron tolteset ugy erzekeljuk, hogy erot fejt ki egy
masik toltott testre. A sulyos tomeg ebbol a szempontbol teljesen analog
vele, az egy masfajta toltest jelent. Minel nagyobb ez a toltes, annal
nagyobb a keletkezo gravitacios ter. A tehetetlen tomeg ebbol a szempontbol
egy teljesen mas kerdes. Az csak azt mondja meg, hogy ha egy testre ero
hat, akkor az mennyire fog gyorsulni. (A fizikaban ezt a ket tomeget sajnos
teljesen osszemostuk.)
Ezert meglepo szamomra a valasz, hiszen a alt. rel. szerint nem gravitacio,
meg ilyesmi van, hanem meggorbul a ter, megpedig annal jobban, minel
nagyobb a test tomege es mi ezt erzekeljuk ugy, mintha erohatas tortenne. A
tergorbito kepesseg tehat szamomra a klasszikus megkozelitesben hasznalt
sulyos tomegnek felel meg. Nem igazan latom, hogy mi koze van annak a
tulajdonsagnak hozza, hogy egy adott tetszoleges ero mennyire kepes
gyorsitani a testet.
Az az igazsag, hogy kezdem elveszteni azt az eddig biztosnak vett joleso
erzest, hogy tudom, hogy mi a tomeg, meg az ero (legalabb az alapfogalmakat
ertse az ember ). Hogyan is hatnak ezek az erok, miert all ennek ellen
jobban egy nehezebb test, mint egy konnyebb, ha alt.rel. akkor meg miert
tudja meggorbiteni a teret az anyag ha van 'tomege', mi az, hogy anyag...
HELP! Valaki segitsen visszaallitani nekem valamilyen fizikai kepet !
Udv:
    Smodics Bela

Jozsi kerdesere, melyet a moderator hamarabb olvasott:

Az LHC (Large Hadron Collider) varhatoan 2004-ben fog beindulni. 
A kozos, europai erofeszitessel epulo gyorsito a jelenlegi LEP helyen 
lesz a meglevo tobb mind 25 kilometeres keruletu alagutban. 

A magas homersekletu szupravezeto technologia fejlodesere varakozva
az amerikaiak leallitottak a sajat gyorsitojuk fejlesztesenek
finanszirozasat es ugy tudom, hogy a forrasok teljesen el is apadtak.
Igy a Genf mellett epulo gyorsito a vilag legnagyobb teljesitmenyu
gyorsitoja lesz (..egy ideig :) ).
Attila

Vatinak meg mindig ados vagyok nemi valasszal. Bar azt hiszem ezen
valaszom nelkul is fogok tole valamit meg kapni a napokban.
        Sajnos ma nem volt masfel oram arra, hogy a Kerr megtargyalasat Vatival
folytassam. Talan holnap. Most idemasolok Novobaczky Karoly konyvebol egy reszt
 .
A Schwarzschild megoldasnal mondja. Elotte azomban szukseg van a metrikus
tenzorra:      2
             -f    0    0    0
                    2
              0    h    0    0
    g   =                2
     ik       0    0    r    0
                           2   2           ez a jobb also komponens
              0    0   0  r sin @          nem fontos (@=teta)

hasznalt koordinatak  t, r, @ es fi, vagyis a szokasos gombi kr. Az Einstein
egyenletekbol adodo
megoldas:    2        2m             2      1
            f  =  1 - --      es    h  =  ------      vagyis   fh=1
                       r                  1-2m/r
        Szoval Novo irta:
     "... a cf fenysebesseg a terbeli vegtelenben [r nagyon nagy] megegyezik az
inerciarendszerekben ervenyes c ertekkel, de r kisebbedesevel a Nap fele
kozeledve, egyre csokken, es  r=2m -nel zerussa valik. Ennel kisebb tavolsagban
pedig immagionariussa.  r tehat nem lehet kisebb 2m-nel, ami azt jelenti, hogy
ilyen kis tavolsagokban ures teret mar feltetelezni nem szabad, az ures terre
vonatkozo megoldas itt ervenyet veszti."
        Na ugye! Nem csak Landau tud ilyeneket mondani. Megjegyzem ez a felfogas
ma mar elavult.
                                                        Horvath Pista

Kedves Peter,

        Nagyon sajnalom (en is), de en kizarolag cenzorrol beszeltem.
A temat pedig most te vetetted fel, ezert ne csodalkozz a kovetkezo 
szamban megjeleno irasomon. Ha nem tetszik a vallas tema, akkor kerlek, 
hogy lapozd at.
        Azt szeretnem kerni: Ne folytassunk a cenzurarol vitat a
TUDOMANYban. Barkinek joga van irni amit akar. 
        Kulonben meg nem ertek egyet azzal, hogy a vallas tema 
elburjanzana. A TUDOMANYban is vitattuk mar meg es nem volt semmifele 
burjanzas.
        Hogyan akarod Heinsenberg, Max Planck, Ernst Mach vagy akar
csak Albert Einstein nezeteit megvitatni, ha Isten fogalmat kizarod
a temak kozzul?
        Udv,
                                                        Horvath Pista

Ha a G csoport olyan, hogy  van olyan H normalis reszcsoportja, hogy G
#Mi az a normalis reszcsoport? Mitol normalis?
---
Amennyiben a nagy egyesitesek igazak (ez valoszinu, csak sok a megoldatlan
problema), akkor nagy energian (10^15-10^16 GeV) a 3 (elektromagneses, gyenge,
eros) csatolasi allando "talalkozik". A most kiserletileg elerheto energian
egyebkent mar az elektromagneses es a gyenge kolcsonhatas egyesul a
Glashow-Weinberg-Salam modell szerint, aminek teljes bizonyitasahoz mar
csak a Higgs-et kellene felfedezni, de ez eddig nem sikerult (most az
elmeletiek 200-300 GeV koze varjak, amit a LEP nem, de az LHC majd eler)
1 TeV-ig egyebkent meg kell talalni a Higgs-et, mert kulonben baj van.
Hidas Pal
--------------
#Szia! Valoszinuleg osszekevertem a ket HP-t:) Elnezest! Ez az utobbi
#beirasod viszont nagyon jo! Mikor indul az LHC? Hol?
#Ugye beirsz ha megvan a Higgs! :) Csapunk egy bozon bulit!:)

#Jozsi


> ---------------------------------------------------------------
"God can do anything, so he can prove that God does not exist"