Szia Varga Joska!
Nye-Remeny: ez lehet a lenyeg. :)
Kulonben:
>> Vagy arra, hogy tudom a megoldast, csak nem osztom meg veletek ?
>> Sajnos nem tudom. Idealis korulmenyeket (0 surlodas es legellenallas,
>> vegtelen jo iranytartas) tekintve azonban nyilvanvalo, hogy a teljes
>> hatszelben a maximalis sebesseg=szelsebesseg igaz.
>
>No, ha ez ilyen nyilvanvalo, akkor az indoklas sem lehet tul bonyolult.
>Valaki esetleg elmagyarazhatna, es mar megy is a 99 rongy.
Ezen mar tulestem jonehany szammal ezelott, sot meg is igerted itt azt a 99
penzt, tehat nyemani. :)
Na de alljon itt uj megfogalmazasban, hatha ez hatasosabb:
.
Ezzel szerintem be van bizonyítva a
- hatszellel egyiranyu,
- a szelnel nagyobb sebesseggel torteno
- allandosult allapotu haladas lehetetlensege.
Johet a nem 99 hanem 100$, jo forintba atszamitva is. Nev, cim
maganemilben. :)
Az A/ esetbol az is latszik, hogy nem lehet feltetelezni elvileg sem, hogy
a szelbol energiat nyerunk "0 surlodas es legellenallas" mellett, hisz
latszik, hogy F>0, ami idealis esetben csakis a legellenallas lekuzdesere
forditodhat. Ha ezt elvetjuk, megint orokmozgohoz jutunk.
hjozsi
|
A Cassinihez.
A Voyager szondak ki tudtak hasznalni az ugynevezett Nagy Egyuttallast, ami
annyit tesz, hogy a nagybolygok egymas utan alltak sorba es lenditettek
egyre tovabb a latogato szondat.
Ez meg persze nem magyarazza, hogy a Jupiter segitsegevel miert nem lehet
most is 3 ev alatt a Szaturnuszhoz jutni. A kulonbseg, hogy a Voyagerek
nagy sebesseggel elzugtak a bolygok mellett, a Cassini pedig a Szaturnusz
rendszer foglyava kell valljek. Ehhez az szukseges, hogy kis relativ
sebesseggel kozelitse meg a Szaturnuszt. A masik ok a Cassini nagy tomege
(5.6 tonna). Az amiknak sincs akkora hordozoraketajuk, amivel kozvetlen
Szaturnusz palyara tudnak juttatni a szondat. Ezert hasznalnak ket Venusz
es egy Fold lenditest, ez pedig nagyban meghosszabbitja az odajutasi idot.
Mas. Mit szoltok a Holdjeghez ?
Feri
|
In article  >,  says...
>> toris vagyok/, gondolom, ha a baszkok indoeuropaiak lennenek, akkor az o
>> nyelvuk se logna ki a sorbol.
>
> Van-e meg a finneken, rajtunk (a rokonainkon) es a baszkokon
> kivul ragaszto nyelvu nep? (a ragaszto alatt azt ertem, hogy
> a ragjaikat nem eloljarokent, hanem a szo vegehez ragasztva
> hasznaljak).
> A baszkok eppen ezert valoszinuleg azsiabol jottek, mint mi.
> Egyesek szerint a Kaukazusbol.
>
> Bar en sok baszktol (meg toritanaroktol is) azt hallottam, hogy
> ok mindig is(!) ott eltek, ahol most. (A baszk egysejtu ott
> maszott ki Bilbo mellett a navarrai obolbol...) :-)
>
> De szerintem nagyon jo fejek.
>
> Gora Euzkadi!
> --
> v. Bardosy Lacko RM, Cs
Termeszetesen vannak (marmint "ragaszto nyelvu" - a nyelveszek ezt
ugy hivjak, hogy agglutinalo) nepek az emlitetteken kivul is, ilyenek
peldaul a toroksegi nyelvek, meg egy sor azsiai nyelv, peldaul a japan
is. (Szokas altaji nyelvcsaladrol is beszelni - bar ezek egymas kozotti
rokonsaga vitatott; mi tobb, ural-altajirol is - az urali ugyebar =
finnugor + szamojed nyek - a problema eppen az, hogy ezek
(marmint az urali meg az altaji) nem kimutathatoan rokonok, hanem
csak egyazon alaktani tipusba tartoznak, ami onmagaban nem
bizonyithatja a rokonsagot, hiszen akkor pl. az angolt es a kinait is
rokonnak kellene tartanunk, leven minketto izolalo tipusu.) A baszknak
azonban tipologiailag nem az a legfobb erdekessege, hogy alaktanilag
agglutinativ, hanem, hogy mondattanilag ergativ felepitesu. Sajnos, most
itt nem fejthetem ki, hogy ez mit jelent, de az a lenyeg, hogy ilyen
mondatszerkezetu nyelvet lekozelebb a Kaukazusban lehet talalni - ott
igazan szep szammal -, aztan a Pamirban, ami legalabb annyira keletre
van a Kaukazustol, mint amennyire nyugatra van tole a
Pireneus-hegyseg, a baszkok lakohelye. Ergativ nyelvek vannak ezen
kivul az amerikai indian nyelvek kozott is. Ez utobbiakkal most ne
torodjunk. Ami a baszk, a kaukazusi es a versik vagy burisk (ez a
pamiri) rokonsagat illeti, erre sem vall semmi mas, minthogy ergativ
felepitesuek, ami megintcsak nem bizonyitek. Volt egy hires-hirhedt
gruz nyelvesz, bizonyos Marr, akinek a hipotezise szerint az
indoeuropaiak megjelenese elott az egesz Mediterraneumban ergativ
nyelven beszelo lakossag elt (o ugy hivta, hogy jafetikus nyelvek, es hitt
a rokonsagukban, de ez nem logikai szuksegszeruseg), tehat nem az
tortent (volna), hogy ez vagy az a nep keletre vagy nyugatra vandorolt,
hanem az, hogy mindig is nagyjabol ott voltak, ahol fennmaradtak, am a
koztesen teruleteken elok (a hianyzo lanszemek) kihaltak. Marrt az
1950-es marrizmus-vitaban (amelynek hires momentuma Sztalin
szemelyes beavatkozasa volt) latszolag orokre elatkoztak, de ami a
fenti hipotezist illeti, valojaban senki sem cafolta meg, az is igaz, hogy
bizonyitani sem volt kedve senkinek. Mindezt azert irtam le, mert ezt a
vonatkozast (az ergativitaset) mintha senki sem emlitette volna a
vitaban. Udv.
|
