Kedves Feri !

Koszonom valaszodat, mellyel teljesen egyetertek.
A kozmologiai allandoval kapcsolatos gondodra - 
viszonzasul, vagy vigasztalasul egy reszletet idezek Hawking
Einstein alma c. konyvebol mindenki okulasara:

"Az altalanos relativitaselmelet Einstein altal felirt
eredeti egyenletebol az kovetkezik, hogy a vilagegyetem
vagy tagul, vagy osszehuzodik. Ezert Einstein az egyenleteket
egy tovabbi taggal egeszitette ki, mely a vilagegyetem 
tomege es energiaja, valamint a terido gorbulete kozotti
osszefuggest foglalja magaban. Ez az ugynevezett kozmologiai 
allando gravitacios taszito hatast fejez ki, es lehetove tette,
hogy Einstein az anyag vonzo hatasat a kozmologiai allando
taszito hatasaval ellensulyozza. 
 ...
Kesobb Einstein a kozmologiai allandot elete legnagyobb 
tevedesenek minositette."

Ugyanis a Hubble altal kesobb felfedezett tagulasrol 
Einstein meg nem tudhatott, s elmelete't a valtozatlansag 
velelmeben igyekezte testreszabni.

Nemreg a Spektrum TV adasaban ujfent megkerdojeleztek
Einstein egyenleteit, miutan felroppent egy csillagaszati 
hir, miszerint egyes kutatok ugy talaljak, hogy a vilagegyetem
anyaga fraktal-szeru eloszlasunak latszik.

Kb. 12 eve a galaxisok elkulonult feluletekbe, retegekbe 
tomoruleset is veltek.

Udv: zoli

 wrote:
>Egy kinai csaszar megkerte legtudosabb alattvaloit, keszitsenek el neki
>egy konyvet, amiben minden tudnivalo benne van. A tudosok osszeultek es
 ...

En magarol a tortenetrol keszitettem kivonatot:
Kinai tudosok tobbszori probalkozas utan vegul fondorlatos 
modon a vilag bonyolultsagarol szolo remhirrel kergettek 
halalba folyton kivancsiskodo idos uralkodojukat.

 :
>Nem maradt fenn egy ilyen konyv azok szamara, akiknek meg van idejuk
>elolvasni? -;-)

Engem csak akkor erdekel, ha sikerult megszerezni a 
a _Seperc alatt kinaiul_ cimu kivonatos fuzetket. :)

Evekkel ezelott - bizonyos Kisfaludy Gyorgy 
egy radiobeszelgetes soran emlitette, hogy letezik egy tobbezer 
eves, sok kotetes kinai lexikon, melyben olyan matematikai 
ismeretekre lelt, melyek allitasa szerint a mai szamitogepek 
mukodesevel kapcsolatosak.  
Az emlitett urat kellene a lexikonrol megkerdezni, de ehelyett 
mashol jartam utana a dolognak.
A Bp.-i Kelet-azsiai Muzeum konyvtaranak dolgozojanal
erdeklodtem, aki rengeteg irott anyag letezerol szamolt be,
de rendezett okori kinai lexikonrol nem hallott. 

Ellenben jelenleg is vannak elerheto konyvek az MTA keleti 
gyujtemenyeben is, es a Kelet-azsiai Muzeum konyvtaraban pedig 
egy manapsag folyamatosan kiadas alatt allo es bovulo sorozat 
elso kotetei mar megtalalhatoak. ( Netheem gyujtemeny)

Udv: zoli

> Van egy olyan kritikus forgasi
>sebessege a Foldnek, ahol szetrobbanna?
Van. De hogy mennyi, azt pontosan nem tudom. A szokesi sebesseg 8 km/sec.
A jelenlegi keruleti sebesseg kb 0.4 km/sec.

>Es meg egy kerdes:A legmagasabb
>hegycsucson hogy alakul a g?

Kisebb, amennyire sejtem.



>Aki ketsegbe vonja, hogy a nyugati - elsosorban amerikai - egyetemek
legkore
>ideologiailag kovetkezetesen materialista, eroteljesen vallasellenes,
>politikailag pedig olyan szelsobaloldali, hogy az egykori Politikai
Foiskola
>tanarai belesapadnanak az irigysegbe; tovabba azt, hogy a "peer pressure"
>olyan eros, hogy az eltero nezeteket vallokat gyakorlatilag kikozositik, az
>csak arrol tesz tanusagot, hogy egyaltalan nem ismeri ezt a kozeget.


Magam nem ismerem ezt a kozeget, es nem is vonok semmit ketsegbe.
 De nem tul sommas ez a megallapitas ?
En mindig azt hallottam, hogy epp a tolerancia a nagyobb a nyugati
egyetemeken.


Janos

Hello !

Ki tudja milyen kolcsonhatason alapszik a Casimir effektus!

kivancsian varom valaszaitokat.

udv mathe

 wrote:
> Sebestyen Balazs wrote:
> > Nem vagyok kreacionista, nem azt akarom bebizonyitani, hogy az elet
> > megse kemiai evolucioval jott letre. Nyilvan ugy jott letre, de hogy
> > letrejohetett, azt szerintem keptelenseg levezetni a kemiabol.
> 
> Bocs hogy erdeklodom, de milyen szakmaban utazol? Az ELTE cimet latom, de ott
> akadnak masok is, nem csak termeszettudosok.
> Abban biztos vagyok hogy nem vagy vegyesz, de lehet hogy meg TTK-s sem.

Mat-fizes vagyok. Nem tudom, hogy ez mar eleg jo-e neked. 

> Ha megirod hogy pontosan mely lepeset nem birod kemiailag elkepzelni az
> evolucionak, esetleg meg tudom irni, hogy miert lehetseges megis.

Szerintem ne a fenti harom sorra reagalj, hanem az azt megelozo egy
oldalra, amiben vegig errol irtam. 

> Termeszetesen az emlitett idezet sem alapveto termeszeti torveny, csak bizony
os
> peremfeltetelekkel ervenyes. De meg az is lehet, hogy egy lavinaeffektusra is
> ervenyes, csak nem makroszkopikusan hanem mikroszkopikusan.

Persze, minden igaz mindenre valamilyen formaban.

> > A termeszet
> > neha kifejezetten ronda, es fittyet hany a szep elvekre.
> 
> Pedig eddig az ellenkezojet tapasztaltam. Inkabb nekunk vannak gyatra
> eszkozeink a leirasahoz, es a tevedeseink viszik bele a csufsagot.

Pedig a vilag (es a filogenezis) tele van olyan esetlegessegekkel, 
amik nem illenek bele az elvekbe. Ill. megis van egy elv, amibe 
beleillenek: az antropikus elv. Vagyis hogy minden eppen ugy tortent,
hogy mi most letezhessunk, es beszelhessunk rola. Ha nem ugy tortenik,
pl. az eukariotaknak nem sikerul letrejonniuk, akkor nincs kinek ezt
eszrevennie. Ilyen ertelemben az eukariotak megjelenese a posteriori
szuksegszeru. :)

> > Peldalul az
> > energiamegmaradas tetele csak lokalisan igaz (az egesz univerzumra mar
> > nem),
> 
> Ez viszont erdekelne, de bovebben kifejtve. Hol serul _bizonyitottan_???

David Gyula mondta az egyik Golyavari esten. Hozza lehet fordulni
rekalamacios ugyben. 

> > es a matematikaban is le kell nyelnie az embernek, hogy nem igaz
> > az, hogy (a+b)^2 = a^2 + b^2, mint ahogy azt az esztetikai erzekkel
> > megaldott diakok sokszor gondoljak. :)
> 
> Furcsa, ez nekem inkabb bantja a szememet.:-)

En kisdiakokrol beszeltem. De van egy ennel jobb peldam is. Valamelyik 
L betus matematikus, azt hiszem Leibniz mondta (szabadidezet):

"Fuggveny, melynek nincs deriveltja?! Ferto es borzalom!"

(ha jol emlekszem durvabb szavakat hasznalt, 
de ez egy moderalt lista :))

Udv.: SB