Sziasztok !

Az erdo szelenek tavolsagara vonatkozo 18m reszemrol 
fatalis tevedes volt. Rovidzarlat eredmenye. 
1km2 helyett 1000m2-re gondoltam.  Kb. 570m koruli a helyes, 
es ez mar tul sok ahhoz, hogy ki lehessen latni belole.

Udv: zoli

Kedves Sanyi !

Ujra koszonom erdekes beszamolodat.

>> _Megvaltozott a rendszerdatum !_

>Szerintem ez a jelenseg nem a sugarzastol van...

Ezek a bizonyos gepek mindvegig egy bizonyos teremben uzemeltek, 
ahol gipszkarton falburkolat van.
A gipszkartonrol pedig az a hir jarja, hogy elofordulhat,
hogy sugaroz.  Mindezt ellenorizni nem lehet, amig nincs
a kezben valamilyen detektor.

En utoljara iskolaban lattam igazi osi, glimlampa-soros 
kijelzoju GM szamlalot, es voltak izotopot tartalmazo kis kapszulak is 
a mereshez. 
Valaki megkerdezte, hogy nem veszelyes-e csak ugy a labor 
szekrenyeben tartani az izotopokat. A tanar ur szerint nem, bar 
azt javasolta, hogy ne hordjon ilyesmit senki a nadragzsebeben, 
ha csaladalapitasi tervei vannak. :)

A varisztorokrol sajnos nincs mar meg a konyvem.
(Amorf felvezetok c. konyvecske)
A varisztorok porkohaszati uton keszulnek, felvezeto-kristalyok 
tormelekebol es femadalekokbol allnak ugy emlekszem.
Tulajdonkeppen gyujtofogalom, es kulonfele parameterfuggo
ellenallasokat jelent, igy a termisztorok is ebbe a kategoriaba
tartoznak. En a tulfeszultseg-levezeto celra hasznalatosakra
tippelek, hogy azok esetleg alkalmasak lehetnek detektorba,
mert valamifele lavinajelenseg lep fel, ami kis aramra indul be.
Rovid ideig igen nagyaramot is elveselnek, es a Zener-eknel 
lenyegesen gyorsabban reagalnak tulfeszultsegre.

Udv: zoli

Kedves Tamas !  

Megkiserelem osszefoglalni, honnan is jottek a korabbi
gondolataim, melyeken olyan jokat mulattal. :)

Remelem megirod miben tevedek, es mi a valos helyzet.

3D-s gombfeluletre allithathato - a feluleten lakok
szamara legalabbis, hogy veges, de hatartalan. Ha ott barmely iranyban
elindul valaki egy szamara egyenesnek mutatkozo palyan, akkor 
visszaerhet a kiindulasi helyere. Hatar nem jelolheto, ki 
tehat a felulet hatartalan. Ugyanakkor veges, mert 
visszaterhet _hatulrol_ az a golyo is, melyet a feluleten elguritunk.
Ebbol az esetbol probaltam vonatkoztatni a mi vilagunkra,
mely - amennyiben 4 dimenzios gombfelulet, ugy a feny 
visszaterhetne kiindulasi helyere. 
Ha tegyuk fel, magam jarnek utana a meghokkento tenynek,
ugy, hogy szigoruan a feny iranyat kovetve haladnek, vegul 
az indulasi iranyommal ellenkezo iranybol, azaz hatulrol erkeznek meg,
bar abban egyaltalan nem vagyok biztos, hogy egeszben.

Az persze tulzas lenne, hogy mindenhol jartam, de annyit 
allithatnek, hogy koruljartam a vilagot.
Azt nem allitom, hogy ertem ennek az altalanositason
alapulo kovetkeztetesnek a valodi tartalmat.

>Hol a vegtelen Univerzum kozepe? Es mennyi ido alatt lehet
>korbejarni? [Foleg, ha utkozben mindenhova beterunk... :-)]

Bocs, a helytelen fogalmazas okozhatta a felreertest, amikor
azt irtam korabban : _zart es nem veges_, de ezzel
a hatartalansagara kivantam utalni,  nem a tavlati
vegtelensegere.
E vilag kozepe pedig eppugy eszlelhetetlen, ahogyan a gombfelulet
lakoi sem eszlelik a feluletuk origojat.

A lyukrol:
>Miert nem egyszerubb: a fuggolegesen felhajitott ko nem a fold
>alol fog visszarobbanni - miutan a magas legkorben szetterulve
>hatba tamad -, hanem prozai egyszeruseggel visszapottyan a
>kobakomra? :-(

Nekem a felfele haladasa is rendkivul bonyolultnak tunik,
ha pl. egy vele osszemerheto nagysagu gombocnak kepzelem
a lyuk anyagat:
A radialis iranyban feldobott konek nem minden pontja halad 
radialisan. 
Csak reszeire szakadva haladhatna minden resze radialisan.
Csak egyetlen olyan geometriai felegyenes letezik, amely menten
a ko anyaga valoban sugariranyu mozgast vegez.  
A ko tobbi resze - azaz fizikailag a ko teljes anyaga 
a radialistol eltero palyan mozog, ami ferde hajitasnak
felel meg. Rendkivul nagy tomegvonzasnal ez szettepheti
a kovet, es ugy lesz, amint mondam : terul-terulj kovecskem. :)
Belathato, hogy itt minden rendkivul szokatlan, meg egy ko
feldobasa is.

>Vegtelenszeres foton-sokszorozassal terul szet?! Ilyenrol meg nem
>hallottam, ez nekem uj... :-)

Nem ertem, ez a sokszorozas mibol kovetkezne.
Ahhoz energia kellene, ami viszont itt nem jon ossze.
A fuggolegesen felfele bocsajtott feny energiaja csokken, es 
ezzel a hullamhosszanak velheto novekedese, ami 0 frekvenciat 
eredmenyezhet.
Es ennek igy kellene lennie, ha azt allitjuk, hogy a feny
amiatt nem jut ki, mert minden energiajat atadta a ternek.
Node, ha atadta, akkor annak valahol meg kell lennie.
Jo, erre johet a kovetkeztetes, hogy visszafordult es
visszanyerte. Am, kizarhato-e az a valtozat,
hogy elhajlott a szelrozsa minden iranyaban, ahogyan 
a feldobott ko is rengeteg ferdenhajitott resznek
tekintheto, es csak egy idealizalt radialis resze
halad fuggolegesen ?

Udv: zoli

Szevasztok,

Kaptam egy javaslatot, hogy ide irjak problemammal,
hatha tud itt valaki segiteni.

A problemam a kovetkezo lenne:
Van ket noveny,
szártalan kankalin,
piros csészegomba.

Ezekről szeretnék egy kis infót megtudni.
Ha valaki tud, kérem segítsen.

Elore is koszonom.

Válaszokat magánba is küld el légyszi, hogy
a levelet félrerakhassam.

-- 
Minden jót,
     Ricsi
          mailto:
          Ifjusagi Unio: http://w3.swi.hu/xifu

Udv,
Lehet hogy mar volt, de itt egy web-cim. Itt vannak reszletek a keselyu es
mas madarak, allatok eszkozhasznalatarol:
http://www.pigeon.psy.tufts.edu/psych26/birds.htm
Amugy ez egy szep evolucionista honlap :-) !
Persze azt meg most sem ertem miert lenne jo a teremtonek ha a keselyu eleg
okosnak keszul es feltori a strucc tojasat, amit ugyan o tervezett vastagnak
es "torhetetlennek"... (lehet persze, hogy van kulon keselyu isten es egy
strucc isten is, es ezek versengenek...:-)
Laci

Udv Tudosok!

 wrote:

> >Harmadik feladat. Vegyunk egy tetszoleges alaku, 1 km2 teruletu,
> Ez egy nagyon kicsike erdonek tunik. Barhol is allunk benne -
> 18m-nel kozelebb kell legyen tolunk az erdo legkozelebbi szele.

Aaaaaaaaaaa!!!!!!!!

Az 1 km2 az __nem__ 1000 nm2 !!!!!!!

Az 1 millio nm2 !

Azaz pl. 1 km x 1 km.

A tobbi mar ebbol kovetkezik.

Istvan

Sziasztok!

A cimben emlitett Obolhaboru szindromarol szeretnek megtudni mindent amit
lehet, es ehhez kernem a segitsegetek, melyet elore is koszonok!
Leginkabb a kivalto okok, okozatok erdekelnenek, valamint a szindroma
lefolyasa, utoelete, (esetleg a gyogyitas lehetosegei, modjai.)


-- 
Üdvözlettel,
Kovacs Ferenc (Peci)

ICQ: 63489866

Kedves HIX TUDOMANY && Tommyca!

Bocs a belekotnyelert...

On 1 Apr 00, at 21:57, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

 ...
> >...az elso nem t=0 pillanatban a sik minden pontja (kiveve egyet)
> >elugrik a vegtelenbe.
> 
> A bibi: nincs _elso_ t<>0 pillanat, hiszen barmelyiknel tudok
> kisebbet mondani! Nehogy mar egy nem megszamlalhato halmazt
> kolcsonosen egyertelmuen lekepezzunk egy megszamlalhatora!
> 
> Tanulsag: Ahol szingularitas van, ott szingularitas van... [Nem
> lehet megregulazni. :-)]

En ugy tudom, hogy Hawking(ek) a komplex ido bevezetesevel mexuntettek a 
szingularitast. Amit a t=0-nak veszunk ott csak a valos resz nulla. A 
kepzetes meg valamekkora (en buta vagyok ehhez). A fekete likaknak is ez a 
helyzet. Tehat van matematika apparatus a leirashoz.

Udv From:, az irrealis

Zoli,
>(tisztan gombszferikus esetben) hogy az a feny, amely radialisan
>tavozik, kesobb visszater ellenkezo iranybol a centrum fele.
>Hogy kozben hol jart, az mar 4 dimenzios problema.
>Valoszinuleg mindenhol.

Latod, az utolso mondatod az nagy bolcsesseg. Mindenhol, es sehol.
A feny szempontjabol az egesz vilagegyetem azonnal bejarhato, nincs is
ertelme azt mondani, hogy radialisan sugarzodott ki, mert irany sem letezik
egy 0 kiterjedesu terreszben, s persze semmi ertelme arrol ertekezni, hogy
ez a terresz hany dimenzios. 0 es vegtelen egyszerre.
Janos

Dani
>Tegyuk fel, hogy elvegzek egy rakas merest, es igy
>kapok egy csomo adatot. Az iskolaban eddig csak az
>olyan esetek fordultak elo, ahol pl. egy allando
>sebesseggel  mozgo test sebesseget kellett merni.
>Akkor megmertuk pl. haromszor, es vettuk ennek a harom
>meresnek a szamtani kozepet.
Na most probald ugy, hogy minden merest abrazolsz egy xy koordinata
rendszerben.
Nyilvan kapsz egy ponthalmazt, ami azert remelhetoleg olyan alaku lesz,
amilyen fuggvenyt varsz, mondjuk a magassag gyokevel lesz kozelitoleg
aranyos a sebesseg.
Ha ez szemmel lathatolag teljesul, akkor csinalj egy uj koordinata
rendszert, amiben a sebesseg negyzetet abrazolod a magassag fuggvenyeben.
Itt mar egy olyan ponthalmazt kapsz, amibe bele tudsz huzni egy egyenest,
mondjuk ugy, hogy ugyanannyi pont legyen folotte, mint alatta. Ha eleg sok
pontod van, akkor most huzhatsz meg ket egyenest, egyet folulre, egyet
alulra, ugy, hogy az eredetivel parhuzamosak legyenek, es kozejuk essen a
pontjaid adott (mondjuk 68 ) szazaleka.
Szerintem a leirasbol mar erted is, hogyan mukodik ez a hibabecsles. (A ket
szelso vonal tavolsaga a hiba.)
Persze a vonalak huzigalasat a szamitogepedre is bizhatod, az ugyanis errei
jo, nem csak tetriszezesre :-)
Szamolj be a sikerrol,
Udv, Janos



Zoli
>A fajlagos tomegetol es a rugoallandojatol fuggo mertekben
>gyorsul. Ekkor azonban mar inhomogenne valik.
STOP, STOP...
Ha meg onmagat is vonzza a rugo, akkor mar ertem. Igy tenyleg jo
vilagmodell.
Persze az igazi egy haromdimenzios, tomeggel rendelkezo rugokbol felepitett
szerkezet.
De akkor meg minek a rugo, ott a vilag, sajatmaga modelljeul.
:-))))))))))))))))))))))))))))))))))
Rugalmas udvozlettel, Janos

> szabalyszeruseget tudunk megfogalmazni. Ekkor a szabaly, es egy allapot
> ismereteben meg tudjuk hatarozni a kovetkezo allapot jellemzoit. Ebben az
> esetben az eredmeny-allapot, es a kiindulo allapot kozott ok-okozati
> viszonyarol beszelhetunk. Lenyeges, hogy az OK mindig megelozi az
OKOZAT-ot.
> Ez tokeletesen igaz -- az elettelen anyagvilagban.

Kaotikus 'szabaly'-okat es egymastol nem megkulonboztetheto, 'kozeli',
kiindulo allapotokat feltetelezve 'okozat'-okat talalunk nem pedig
'okozat'-ot.

> Az, hogy igazuk lesz-e, vagy sem, attol fugg, hogy az anyaghalmazban van-e
> meg ELET.

Az 'elet' nem binaris fogalom, nem 'van' vagy 'nincs'. A balesetben elhunyt
atultetett vese'je e'l me'g ?

> egeszseges vagyok. A molekulak viselkedese ugy lesz ertelmes, ugy lehet a
> viselkedesukre szabalyokat megfogalmazni, ha feltetelezzuk, hogy a
> viselkedeset egy nagyobb egyseg szempontjanak rendelte ala. Ebben rejlik
az

Fogadjunk hogy nem gondoltal a virusaidra meg a bacilusaidra se a
kristaly-novesztesre.

> elo anyag celszerusege. Szabalyt csak akkor tudunk ra megfogalmazni, ha
> tudjuk, mi a valtozasa CEL-ja. Ezert nevezhetjuk az elo rendszereket
> celszeru rendszereknek.

A 'cel' szot 'eredmeny' ertelemben hasznalod.

> emlekeztetni szeretnem oket arra, hogy az ELET fogalmat nem ok talaltak
ki.

A fogalmak jelentese a tudas novekedesevel valtozik. Mivel nem teljes a
tudasunk, ezert az 'elet' fogalmat meg nem biztos hogy 'kitalalta' valaki.

> Biologusok meg nem voltak, de az ember mar akkor is gond nelkul meg tudta
> kulonboztetni az elot az elettelentol. Gond inkabb a biologusoknal volt,
> A koznapi embernek ez nem problema. Mit lat a koznapi ember, ami alapjan

Mindenki elhiszi amit kigondol. A 'koznapi ember' (meg)gond(ola)atlan, a
tudasra vagyo pedig gond(olat)os.

> tevedhetetlenul el tudja donteni, hogy az anyaghalmaz el-e vagy sem? Azt,
> hogy CEL-szeruen viselkedik a csimi-csomo, vagy OK-szeruen. Harmadik
> lehetoseg nincs. Ez a ketfele szabaly van a rendszerek viselkedesere, es a
> ketto egymastol jol megkulonboztetheto.

Ennel azert bonyolultabb a helyzet, hiszen a resz-'cel'-ok 'ok'-okka valnak.
Ha elersz egy 'cel'-t nem tudhatok hogy ez veg-'cel' vagy csak egy ujabb
'ok'.

> De honnan tudja ez a franya 'idegredszer', hogy lesz HOLNAP? Az oxigen nem
> tudja, a szen sem, de nem tudja a nitrogen es a hidrogen sem, es nem is
> latszik rajtuk meg egy kicsit sem, hogy fogalmuk lenne az IDO letezeserol.

'fogalmuk' sincs az ido letezeserol. Neked viszont van 'fogalmad' rola. A
fogalom-alkotas a tudas alapja.

> de talan probaljatok meg ezt a hianyossagot potolni egy kis elfogulatlan
> elmelkedessel.

Megprobaltam,

z2

 wrote:

> >Harmadik feladat. Vegyunk egy tetszoleges alaku, 1 km2 teruletu,
> Ez egy nagyon kicsike erdonek tunik. Barhol is allunk benne -
> 18m-nel kozelebb kell legyen tolunk az erdo legkozelebbi szele.

Egy picit azert nagyobb... Egy 18m-es sugaru kor terulete 1000 m2, ami
meg csak egy ezred km2.  Inkabb 564 m a sugar, es ott mar kod nelkul is
nehezen lat ki az ember:)

(A jo megoldas termeszetesen: felmaszik az ember egy fara.)

Viszont az oceanos feladatot feladtam tobb embernek is, es aki mar
hajozott eleteben, az mind azt kezdte el hogy: de kell kilometermero a
hajora, de nem lehet ismert sugaru szabalyos korivet leirni stb:)

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.14

Kedves Gogy!

Remelhetoleg jol interpretaltam a cikkedet, mint a "Biblia kodja" cimu konyv
ironiaja. Egyebkent az otlet jo, es nagyon demonstrativ, benne volnek egyilyen
polgarpukkasztasban, es mellekesen tudok programozni.:)
Szerintem A Shakespeare osszesben talalnank is PIt.

math

Kedves Istvan!

Megint sokat bolcselkedtel, es keves ervet mondtal.:)

> (Math modortalan/moderalatlan reagalasa nem tekintheto erdemi
> hozzaszolasnak)
szerintem a modor es a hozzaszolas erdemi volta ket kulonbozo dolog. a modor
stilus, az erdemi hozzaszolas kerdese pedig tartalmi kerdes. ha a stilusomat
kritizalod, akkor nyugodtan, de azt en nem tekintem ervnek a kerdesben.

>Az, hogy igazuk lesz-e, vagy sem, attol fugg, hogy az anyaghalmazban van-e
> meg ELET. Ha nincs, akkor nyertek. Ha van, megallt a tudomanyuk, mert itt egy
> anyaghalmaz, ami nem engedelmeskedik az ismert torvenyszerusegeknek.
ebben az allitasban a szovegkornyezet szerint az az allitas rejlik, hogy az elo
anyag nem engedelmeskedik az oksag-elvnek. csakhogy ez az allitasod legbol
kapott, igazolatlan allitas, azaz dogmatizmus.

>Szabalyt csak akkor tudunk ra megfogalmazni, ha
> tudjuk, mi a valtozasa CEL-ja. Ezert nevezhetjuk az elo rendszereket
>celszeru rendszereknek.
emlitettem mar, hogy a cel es oksag kozott semilyen elvi kulonbseg nincs. egy
elettelen rendszert le lehet irni oksagilag es cel szerint determinaltnak is. a
ket leiras teljesen ekvivalens. peldanak hoztam fel a fenytores folyamatat,
amelynek szabalya mind oksagilag megfogalmazhato, Senylius-Descartes torveny,
mind pedig cel szerint: legrovidebb ut elve. Raadasul a ketfele megfogalmazas
csupan egy derivalasban kulonbozik. A celsagi megfogalmazas integreltja az
oksaginak. Tehat:
1) Minden termeszeti torvenynek letezik celsagi es oksagi, avagy integralis es
differencialis, ekvivalens megfogalmazasa.
2) Az elettelen anyag is leirhato celvezerelt stilusban, ez az integralis
fizika, amelyet a 18. szazadban megalkottak, csak nem tertjedt el annyira, mint
a differencialis fizika.
3) Mind az integralis mind a differencialis torvenyek, mind az oksagi, mind
pedig a celsagi megfogalmazasok egyaratn tudomanyosak lehetnek, mivel
ekvivalensek.

> Nem akarom megserteni a biologusokat (etologusokrol nem is beszelve), de
> emlekeztetni szeretnem oket arra, hogy az ELET fogalmat nem ok talaltak ki.
> Biologusok meg nem voltak, de az ember mar akkor is gond nelkul meg tudta
> kulonboztetni az elot az elettelentol. Gond inkabb a biologusoknal volt,
> amikor az eletet vizsgalva annyira melyen boncolgattak a kerdest, hogy
>  olykor mar maguk sem tudtak eldonteni, hogy amit latnak az elo-e, vagy sem.
felrevezeto gondolatsor. valobanigaz, hogy regen es a laikusok szemeben az elet
megkulonboztetese talan nem jelent akkor a problemat. de miert is? azert, mert
ok csak egyertelmu eseteket latnak. a regi es a koznapi eletfogalom egy a
tudomanyosnal sokkal durvabb klasszifikacio. ez csak azert mukodott, mert a
hatareseteket nem lattak. a tudosok nem azert vannak nehezebb helyzetben, mert
roszabb klasszifikaciot talaltak ki, hanem azert,mert a hataresetet jelento
eseteket is vizsgaljak.
az elet korul a multban nagyon is nagy zurzavar van, es egy koznapi ember bizon
y
manapsag az olyan esetekben, amikor a tudosnak el kell gondolkoznia, meginkabb
nem tudja eldonteni a dolgot. a virusokat a Ganti fele definicio szerint
egyertelmuen nem elo lenykent kell tekinteni, csupan egy reproduktiv
rendszernek. a kozember valoszinuleg sokkal nagyobb zavarban van a kerdest
illetoen.

> A koznapi embernek ez nem problema. Mit lat a koznapi ember, ami alapjan
> tevedhetetlenul el tudja donteni, hogy az anyaghalmaz el-e vagy sem? Azt,
> hogy CEL-szeruen viselkedik a csimi-csomo, vagy OK-szeruen. Harmadik
> lehetoseg nincs. Ez a ketfele szabaly van a rendszerek viselkedesere, es a
> ketto egymastol jol megkulonboztetheto.
az elet definiciojaban, mint irtam, a celvezereltseg vagy az oksag nem lehet
szempont. annal is inkabb,mert mint azt fent irtam, ez csak megfogalmazas,
szemlelet kerdese, nem objektiv kulonbseg. szo sincs ket szablyrol, hanem egy
szabaly ketfele szemleleterol.

>Szentgyorgyi Albert a maga elfogulatlan, tudos bolcsessegevel raerzett erre,
>amikor az elet mikentjet vizsgalva valahogy ugy fogalmazott, hogy az
>analitikus, reszeire bonto vizsgalat soran tkp. szetszedjuk az eletet,
>eltunik a kezunk kozott es nem talaljuk meg a lenyeget. Az elo rendszerek
>titka a viselkedesukben, a viselkedesuk szervezettsegeben van.
szerintem felreinterpretaltad az idezetet. hallhatnank eredetiben? ez a gondola
t
inkabb felhozhato nezeted ellen, mint mellette, ugyanis arrol szol, hogy az ele
t
nem is annyira elkulonult, misztikus jelenseg, hanem "eszrevetlenul" azaz
mindenfele meredek ugras  nelkul visszavezetheto a biologiara, majd a fizikara.
hat nem amellett erv ez, hogy az elet az anyag sajat tulajdonsaga?

>A cel egy olyan ok, aminek az okozata onmaga lesz. Csakhogy van itt egy kis
> problema, tudniillik a CEL a Minkowsky-vilag JOVO tartomanyaban van,
> ahonnan - jelen ismeretunk szerint - semmifele informacio nem juthat el a
> valtozasok szinteret jelento JELEN-hez.
A problema a "torveny" fogalmanak tulsagosan is misztikus felfogasaval van. A
torvenynek nem kell informacios kapcsolatban lennie a jelensegekkel, a torveny
egyszeruen ervenyes rajuk. A jelensegnek nem kell megkerdeznie a torvenyt, es
nem kell informacionak terjedni a torveny es a jelenseg kozott. A torveny
egyszeruen ervenyes a jelensegre, es a jelenseg a torveny szerint alakul. Nincs
itt semilyen koznapi ertelemben vett informacioterjedes jelenseg es torveny
kozott.
Ha vesszuk a fenytores peldajat, akkor a kerdesed valahogy ugy szol, honnan
tudja a feny, hogy merre lesz a legrovidebb ut? De ha az oksagi fenytoresi
torvenyt nezed, akkor kiderul, hogy a fenynek elegseges ugy haladnia, ahogy a
toresi torveny eloirja, es a legrovidebb uton fog menni, mivel a ket torveny
ekvivalens.

>De honnan tudja ez a franya 'idegredszer', hogy lesz HOLNAP?
Az evolucio, amely oksag elven epul, folyaman az idegrendszer ugy alakult ki,
hogy idotudatod legyen. Azert van idotudatod, entudatod, modellezesi
kepesseged... (figyeled? oksag elvu magyarazat!), mert ez szelekcios elonyt
jelent. Ha nem lenne hasznos, akkor nem lenne. Figyeljuk meg azt is, hogy
semelyik eloleny nem lat elore a jovobe, csupan modellezi a jovot, hipotezise
van rola. A modellt es a hipotezist a multbeli tapasztalatok alapjan alakitja
ki. Ez a hipotezis es modell egyebkent tevedhet is, ami igazolja, hogy csak a
multbeli informaciok alapjan kialakitott hipotezisrol van szo. Olyan szepen be
lehet csapni az idotudatodat, hogy meg...

>Lehet, hogy nem vagyok eleg ertheto, nem tudom eleg jol kifejezni magam, (a
> rendszerek ebbeli tulajdonsagaira nincs meg bejarotott kifejezeskeszletunk)
> de talan probaljatok meg ezt a hianyossagot potolni egy kis elfogulatlan
> elmelkedessel.
Jo lenne. A rejtely, amirol irsz csupan a pontatlan gondolkodas miatt van. Ha
pontosabban fogalmazol, te is ra fogsz jonni, hogy nincs rejtely.

math

Kedves Kalman!

Koszonom a cikkedet, megprobalom tomoren osszefoglalni.

> Energiaaram: "idomennyiseg", idobeli gorbuletet hoz letre.
> Energiasuruseg: "termennyiseg", terbeli gorbuletert felelos.
Ebbol a masodikra alapoztam az ervelesemet, az elsorol nem tudtam, illetve nem
gondoltam ra.

Nmost koncentraljunk a masodikra, mert azt eleg jol ertem. Ezek szeint a fekete
lyukban levo anyag annyira meggorbiti a teret, hogy abbol nem tud kijutni semmi
,
ami bekerult az esemenyhorizontra. Mivel a szuleto univerzumnal ugyanez a
helyzet, kimondhatjuk, hogy ott is ugyanigy meggorbul a ter.
Namost ezutan jon az az erv, amit eddig nem vettem figyelembe, nevezetesen, hog
y
az energia aramlasa viszont meggorbiti az idot. Ezt nem teljesen latom at.
Viszont megkerdezem, hogy a fekete lyuk eseteben miert nem szamolnak ezzel a
tenyezovel? Ott nincsenek energia aramok? Nem lehetseges, hogy ott is ki lehet
jutni az kollapszusbol a gorbult ido miatt? Ez erdekelne. Nem feltetlenul igaz
tehat, hogy a fekete lyukakbol nem johet ki semmi, es ohatatanul osszeomlanak
szingularitassa?

Valamint az, hogy konkretana szuleto univerzumnal milyen aramok es hogy gorbiti
k
ugy az idot, hogy az univerzum nem omlik ossze, hanem tagul?

math

Kedves Zeratul!

>Szoval: ha a magzat a 12. het elott van,
>akkor semmikeppen sem tekintheto elonek

Meg tudnad indokolni ezt az allitasodat?

Udv.:P.S.

Mi elott meg korbelatva megpillantjatok magatokat, felhivnam a 
figyelmeteket egy csekelysegre.

A Friedmann-Robertson-Walker metrikaban, ott is a k=+1, azaz 
zart vilagban, barmely idopontban a "Vilagegyetem sugara" 
nagyjabol megegyezik a fenysebesseg szorozva a vilagunk koraval. 
Tehat nem tudsz 2 pi R tavolsagra ellatni. Sot meg a fele terfogatot 
se tudod belatni. Persze ez csak a tagulasi szakaszban igaz.

Horvath Pista

 wrote:
>Akkor megmertuk pl. haromszor, es vettuk ennek a harom
>meresnek a szamtani kozepet.
>De nekem olyan dologra is szuksegem lenne, mint pl. a
>hiba becslese. Pl. a fugvenytablazatban a gravitacios
>allando erteke: (6,6720 +- 41*E-4)*E-11). Valahol azt
>olvastam, hogy a +- erteket ugy adjak meg, hogy a
>"tenyleges" ertek 80%-os valoszinuseggel ebben az
>intervallumban legyen. Igaz ez? Ha igaz, hogy
>csinaljak?

Ezt (kvazi-mernokkent) illene jobban tudnom, mint ahogy tudom,
mindenesetre vmi olyasmi, hogy a meresi adatokbol kiszamoljuk
az atlagot (ez lesz az eredmeny), es a szorast. A szoras az
atlagtol valo kulonbsegek negyzeteinek osszege osztva a meresek
szamaval (vagy plusz eggyel... ez vmi fekete magia, avagy asszem
mar akkor se volt teljesen vilagos, hogy miert jo, mikor
tanitani akartak), vagy vmi ilyesmi. Aztan feltetelezzuk, hogy
a mert ertekek normaleloszlas szerintiek, es (mernokok leven[*])
fogjuk a tablazatot, es megnezzuk, hogy a kivant valoszinuseghez
pluszminusz hany szigma tartozik (altalaban +/- 2 szigmat
hasznalunk, ami 97% valoszinusegnek felel meg), es mar meg is
vagyunk.

DISCLAIMER: A fenti szoveg egyetlen szavanak a helyessegeert
sem vallalok felelosseget!!!

a.
[*] a vicc szerint:
Hogyan hatarozza meg a matematikus/fizikus/mernok a pottyoslabda
terfogatat?
matematikus: megmeri a pottyoslabda sugarat [ugyebar matematikusekat
nem erdekli a gyakorlatiassag, ezert sose hasznalnak atmerot -- ed.],
es kiszamolja a megfelelo r^3*pi*c keplettel [mernokok leven ezen
c-rol is csak homalyosan sejtjuk, hogy valahol 4/3 kornyeken lehet
(ld. DISCLAIMER) -- ed.] a megfelelo sugaru gomb terfogatat
fizikus: fog egy egysegnyi alapteruletu kad vizet, belenyomja a
pottyoslabdat, es a vizszintemelkedes adja a terfogatot
mernok: kikeresi a pottyoslabda-katalogusbol