> Felado :  [Hungary]

<<Szerintem rendszerezzünk, az agy nem egyenlő az izommal, az agy egyes
részeinek aktivitása kimutatható az izomban, pl. a m. tensor tympani a
középfülben, összefügg a hallókéreg aktivitással, és ha nagy a hangerő akkor
összehúzódik, mert arra utasitják feedback.>>>

Igen.Az agy nem eyenlo az izomzattal. A kozepful EMG aktivitast, hogy tudod
elkuloniteni, hogy az csak szabalyzo es nem a hurok resze?

<<A hypothalamus aktivitását ami szintén agy, és szintén neuronok vannak
benne, nem fogod izommunkában észlelni (ha csak nem a hőközpontokról
beszélünk, mert ha a set point>>

Ha olvastad volna az elobbieket is, akkor megtalaltad volna azt is, hogy a
hurokmechanizmus resze, minden effektor szerv is, tehat a mirigyek is. Ez a
vgetetiv idegrendszer resze es a szervezetet a mindenkori szuksegletre
allitja be. Igy kozvetlenul az izmot is kiszolgalja.

<< Szóval mindennek megvan a célja, mert ugye az emberi
szervezetben sincsenek olyan funkciók amik csak l'art pour l'art vannak..>>

Igy igaz!.

<<Tehát ha minden gondolatunk izommunkában manifesztálódna akkor az nagy
energiaveszteség lenne, vannak gondolatok amelyek izommunkában
manifesztálódnak>>

Igy lenne, ha. az izomzat a minimalis (lathatatlan) szinten dolgozik. Sok
embernek a szajmozgasat lehet latni gondolkodas kozben, de nem hallod. Az
ugyesebb meg alacsonyabb szinten dolgozik.

<< pl. Elmegyek fát vágni, most jól elszánom magam, kimegyek és
széjjelhasítok egy pár rönköt aztán elfogyasztok>>

Ez nem gondolkodas, hanem egy eldontott cselekedet.

<<<Vagy beadunk valakinek Botulinum Toxint
(mely gátolja az Acetil Cholin transmissiot, ami ugye alap az ideg izom
kapcsolatban) mert éppen jó fejek vagyunk>>>

Mondj egy olyan elmeletet, amelyik kezdettol fogva mindenra valaszt adott?
Az egi mechanikanak van, ugynevezett paradxonja, es megis elfogadjak,
alkalmazzak.
Nem tudok minden reszletet, hogy valaszolhassak.

<<<Erre ékes bizonyiték a szétvert arcunk :))))>>>

Mennyire szetvert es melyik resze?

<<<Érdekes dolog amit mondtál a mimikai izmokról, azok aktivitása változHAT
a
gondolkodással, vagy az érzések kifejezésével a külvilág felé. Elérkeztünk a
testbeszédhez, ami a kommunikáció egyik alapköve.>>>

Ha sikerul neked, vagy valakinek kikerulni a mimikat, arckifejezest, a
mindennapi eletben, vagyis lefagyott arckifejezessel gondolkodni,
cselekedni, mert ugye nem "szukseges kommunikalni" a mimikaval, akkor OK!
Mit mond az ures tekintet (uvegesz szemek)?

<<de minden esetben így müködik e, vagy csak akkor ha szükség van
a metakommunikációra? Érdekes Kérdés, miért müködne akkor ha éppen nem
vagyok társaságban? úgy gondolom megoldható e rejtély.>>>

Az biztos, hogy megodhato relytely, mert mindenkinek van azckifejezese, meg
akkor is, ha egymagaban gondolkodik.

<<<Mondanám inkább azt hogy vannak olyan izmok melyek aktivitása változik és
vannak olyanok melyeké nem. Hogy melyek azok, azzal meg szórakozgasson el az
az ember? akinek rohadt sok ideje van>>>

Egy biztos; nem tudod kizarni izmaidat a mindenkori aktivitasbol. Mar a
felebredes azzal kezdodik; hol vagyok, milyen idoben vagyok. Ezek a
kornyezet erzekelese, valamint az egyen valaszai ezekre. Minden tevekenyseg
izommunka (s mirigy)!
Ha csak azok foglalkoznanak a termeszet relytelyeivel akiknek "rohadt sok
ideje van", egesz maskep nezne ki a mai tudomany.
Üdv; Szocs

> Felado :  [Hungary]

<<<Matematikai feladatot fejben is megoldhatsz, mindenfele kulso
megnyilvanulas nelkul.>>

Oldj meg egy matematikai feladatot, lefagyott arckifejezessel!

<<Ha megszakitod a hurkot ugy, hogy a jel nem jut el az izomig, akkor is
kicsatolhato es rendesen mukodik.>>>

Igen, ha az agy informacio forras.

<< Nem eleg cafolat a halalkozeli - ABSZOLUT MOZDULATLANSAGBAN MEGELT -
elmeny?>>

Mindaddig, ameddig eleve eldobjuk, nem is fogja ellenorizni senki.

<<Egyebkent egyre inkabb ugy veszem eszre, hogy elegge
nyilvanvalo igazsagokat is elutasitasz, ezert egyre jobban ketlem, hogy
barmirol meg tudjalak gyozni.>>>

A konkret kiserleti eredmenyeket nem utasitom el, csak maskep fogom fel, s
ugy nez ki, hogy belelillenek hipoteziseimbe.

<<Leirtam, hogyan lehet hasznalni es mi mit jelent benne. Mit nem ertettel
belole?>>

Ha valamire azt mondod memoria, akkor azt ki kell lehessen olvasni, mielott
vezerelnel vele!

<<<De igen - ki mondta, hogy nem?>>>

A hur is olyan mind a billentyure irt hang (memoria).

<<Nem, ha akar egyetlen olyan peldat tudsz mutatni, amikor NINCS ilyen
hurok, vagy ennek nem resze az izom. Mi nem csak egy peldat mutattunk.>>

Azok a peldak nem erre a hipotezisre epultek es ezert nincs is belefoglalva
ilyesmi.

> Felado : Szakacs-Vass Sandor

<<Mikent illik bele ebbe a kepbe a locked-in szindroma, amikor a test
*teljesen* le van benulva (az akaratlagos izomzat teljesen benult esetleg a
szemet vezerlok kivetelevel), viszont az intellektualis kepesseg
sertetlen?>>

Van egy jelenseg, amit csak a bena erzekelhet, ha tudatosan rafigyel. Nincs
akaratlagos mozgasom, de megtortenik, hogy ugy erzem, mindha, az akaratomnak
foganatja lenne es van amikor (teljes benulas) teljesen megfoghatatlan,
olyan mind amikor tavolrol akarok valamit elmozditani. Nem tudom jobban
megfogalmazni. Mind amikor egy reszelo fogja a vasat, vagy siklik rajta.
Azt biztosra meg kell allapitani, hogy total bena, vagy van 0.005 %
aktivitas.

<<Megszunik a kommunikacio az agykereg es a
gerincvelo (es az izmok) kozott. A te elmeleted szerint ilyenkor az
illetonek a gondolkodasa is lehetetlenne kene valjon, hiszen megszakadt a
hurok>>>

Amikor a kommunikacio megszunik, semmitmondo arc, uveges szemek vannak
Ilyenkor van megszakadva a hurok..

<<. Viszont itt a hurok inkabb a te ervelesedben van...>>

Kovesd az iudeg-izom anatomiajat, es kirajzolodik a hurok-mechanizmus. Most
olvastam az egyik agykutato erveit, miszerint az agyban "kellene legyen"
hurok, mert maskep a cselekedet sorozatokat nem lehet magyarazni. A
cselekedetek nem ugy adjuk ki mind a szamitogep, amely fuggetlen a
kivitelezestol. Cselekedeteink mindig az elozore epulnek! Ezt nem tudhatja
egy parancs sorozat.
Udv, Szocs

>SB irta:
>>Egy kereskedonek ketkaru merlege van. Rajtakaptak, hogy a merleg
>>pontatlan:
>>az egyik karja hosszabb mint a masik....

Szerintem a kereskedo csal. Ugyanis, ha 1 kg alma ara 100 ft, akkor az
egyik esetben 1 kg-t 50 ft-ert ad el, ami 50% arcsokkenest jelent, a
masik esetben viszont 200 ft-ot ker, ami 100% aremelkedes. A kereskedo
akkor lenne becsuletes, ha az egyik esetben 50, a masik esetben 150
ft-ot kerne. Ez esetben a varhatoertek ismet 100 ft-ra jonne ki.

Sarbo Janos
almafogyaszto

Szocs:
>>A szamitogepem is nagyon jol elvan monitor, 
>>billentyuzet, vagy eger nelkul.
>>Meg szamolni is tud!
>Azt mar tobb agykutato kihangsulyozta, hogy az agy nem 
>szamitogep.
az agy bizonyos szempontbol olyan, mint a szamitogep, bizonyos szempontbo meg n
em. erdekes modon a szamitogep analogiat te magad hasznaltad mar, aztan amikor 
kenyelmetlen neked, akkor meg ugy latszik elutasitod.
> Amit allitasz a szamitogeprol az igaz, csak a 
>szamitogep is egy hurokrendszerben mukodik es a monitor 
>a hurkon kivul van. Az izom-ideg is hurokmechanizmus,
>amely hurokban mind a ketto kepviselt.
es mondd az agyban belul talan nincsenek hurkok?
> A monitor nem befolyasolja a szamitasi eredmenyeket, 
>de minden emberi tevekenyseg, cselekedetsorozat
>fazisai, az elozo formara epulnek. 
igen, az agy adaptivabb, mint a szmaitogep. lehet adaptivabb szamitogepet is cs
inalni egyebkent.
szoval
1) lehet adaptiv szamitogepet is csinalni, es attolmeg igaz maradna, hogy a sza
mitogep nem ugy, de mukodhet periferia nelkul is.
2) hasonloan igaz az is, hogy az agy, ha nem is ugy de mukodik periferia nelkul
 . az agyban is vannak belso hurkok, nem csak az izomnal kerul visszacsatolasra,
 hanem belso visszacsatolasok is vannak tomegevel.
>Az eneklesben, a kibocsajtott hangot halva, tudod a 
>kovetkezot raepiteni, s igy valik ellenorzott dallama.
nem. van peldaul, amikor az enekes abszolut nem hallja magat. ugy is tud enekel
ni, nehezebb az igaz, de tud. jol jon a visszacsatolas, de nem szukseges.
> A szamitogepben a program lefuttatja a dallamot, 
>fuggetlenul attol, hogy a vegrehejtas milyen volt. 
>Nincs onkontrol.
1) a szamitogepen is lehet onkontroll
2) az onkontrollbol nem kovetkezik, hogy visszacsatolas nelkul nem mukodhet val
ami. lehet olyan egy architektura, szoftver, hogy a visszacsatolas az jo neki, 
de a nelkul is mukodik valahogy. az agy ilyen.
es a szamitogep is lehet ilyen.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sziasztok
Van a fiokomban termekminta textilrezbol. Ebbol vezeto arnyekolo ruhat
is lehet varrni. Bar szerintem semmi haszna nem lenne. Gatyarohaszto
meleg lenne. Vagy viszketne.
De ez legalabb nem olyan pofatlan atveres, mint a monitorpamacsok, lehet
tudni mi van benne.
udv, Sanyi

A szerzok egyetlen "peer reviewed" folyoiratban megjelent cikkerol tud az ISI.

Growth, development, reproduction, physiological and behavioural studies on
living organisms, human adults and children exposed to radiation from video
displays Laverdure AM, Surbeck J, North MO, Tritto J INDOOR AND BUILT
ENVIRONMENT 10 (5): 306-309 SEP-OCT 2001 Document type: Article 	
Language: English 	
Cited References: 22 	
Times Cited: 0

A cikkre (eddig) meg senki sem reagalt jegyeztt ujsagban.
A cikkukben a szerzok egyetlen sajat korabban publikalt munkajukra sem
hivatkoztak.

Osszefoglalo velemenyem:  el lehet felejtkezni rola, legjobb esetben
komolytalan, rosszabb esetben szelhamossag. 

udv: buvar

Szia Zoli,

Az nagyon is igaz hogy müködés közben az agysejtek sokkal több energiát
fogyasztanak, de bármennyire is akarnánk az agy a nyugalomban mért
8000kJ/nap energiafelhasználásból 18%-ot kap, ez a 18% akkor sem fog
signifikánsan emelkedni amikor éppen filozófiai vitába keveredünk Platonnal,
és utána lejátszunk egy sakkpartit Kasparovval. Tehát a 18%
energifelhasználás az alapanyagcseréböl nem vonatkozik az agy nyugalmi
állapotára, mert olyan nincsen nekije. Az lehet hogy egy bizonyos
neuroncsoportok tüzelésükkor 30%al több energiát használnak, de az nem
jelenti azt hogy ezek megemelnék az összenergia felhasználást jelentősebb
mértékben.

Üdv.: Azzi

Tamas kerdezte:
>2. Genetikailag miert jo, hogy ivaros szaporodas eseten 1:1 az ivararany?

Azzi ugyan valaszolt, de szerintem felreertette a kerdest, az oroszlanfoka
csak arra volt pl. hogy meg ott is megmarad az 1:1 ivararany, ahol harem
tartasa miatt keves him termekenyit meg sok nostenyt.
(Jol ertem Tamas?)

Itt van angolul egy jo cikk erreol,
http://www.genetics.org/cgi/content/full/148/2/719

roviden a lenyege:

Bar regota megfigyeltek a nemek 1:1 aranyat, meg Darwin is azt irta:
"the whole problem is so intricate that it is safer to leave its solution 
for the future"
Vagyis a jovore bizta a megoldasat. Egeszen 1930-ig kellett varni, amikor
Fisher javasolt egy egyszeru, hatekony es altalanos megoldast erre a
problemara:
Minden ivarosan szaporodo populacioban az egyedek genjeinek fele
jon mindket nembol, fuggetlenul a nemek gyakorisagatol. Ezert, ha valamilyen
okbol az ivararany eltolodik, akkor a ritkabb nem termekenyebbe valik,
hiszen tobb egyedbe jutnak at a genjei. Tehat azok az egyedek lesznek
a kovetkezo generacioban sikeresebbek (tobb egyedbe juttatjak el a genjeiket),
akik a ritkabbik nembe fektetik energiaikat. Ha ez a kepesseg oroklodo,
akkor addig fog a populacioban terjedni, amig beall az 1:1 ivararany.
Termeszetesen a fenti ara'ny csak addig all, amig ugyanannyi befektetest
igenyel egy him vagy nosteny utod letrehozasa.
A model azonban mukodik akkor is, ha eltero nagysagu befektetest igenyel
a ket nem, csak az arany modosul eszerint: pl.
Ha egy himutod ketszer annyiba kerul, mint egy nosteny, akkor a populacio
ivararanya 2nosteny:1him lesz.
Tehat azonos befektetesi igeny mellett az 1:1 ivararany automatikusan
beall fuggetlenul attol, hogy az adott elolenyben mi hatarozza meg a nemet:
pl.: kromoszomalis (X-Y), haplo-diploidy (megtermekenyitett-nem
megtermekenyitett pete), vagy akar homerseklet.

Fisher modelje azonban azon a feltetelezesen alapul, hogy him es nosteny
egyforman jarul hozza az utod genkeszletehez. Ez a biparentalizmus, es
csak az un. autoszomalis genekre igaz. Az is fontos, hogy az ivararanyt
meghatarozo genek a Mendeli szabalyok szerint oroklodjenek.

A finomsagok akkor jonnek, amikor a ket fenti feltetel nem teljesul.
Pl. az X-kromoszomahoz kotott genek nem biparentalisak.
Ugyanigy a mitokondriumok es a kloroplasztok orokitoanyaga is.
Drosophilaban talaltak is olyan X kromoszomat (SR), amelyek
az oket hordozo himeknel tobb nosteny utodot eredmenyeztek.
Mivel igy a populaciobol lassan eltunik az Y-kromoszoma, nyilvan elonyos
egy olyan Y mutans, amelyik kepes az SR-t elnyomni.
Es lon, talaltak is ilyen Y-kromoszomat.

Meg erdekesebb, amikor parazitak modositjak az ivararanyt. A vertikalisan
terjedo (anyarol utodra) parazitaknak nyilvan elonyos, ha minel tobb
a nosteny utod, hiszen szamukra a himek zsakutcak. Ezert manipulaljak
a gazdaallat nemet, igy maximalizalva elterjedesuket.
Nagyon erdekes pelda erre a Wolbachia bakterium.
(http://www.wolbachia.sols.uq.edu.au/)

Gabor

Starters irta:
 >Egyebkent meg ne ettol felj, nem emiatt fogsz meghalni :-) Olvasd el
 >egyszer, hogy mit irtak az etel csomagolasara, amit minden nap eszel -
 >majd szorozd meg kettovel (harommal, ha nem kotelezo rairni, hogy
 >genkezelt-e). Utana utazz at a belvaroson es szivjal jo melyeket a
 >levegobol. Ha meg mindig nem eleg, menj oda a fonokodhoz es probald meg
 >elkerni tole az utobbi ev kifizetetlen tulorainak a dijat. Ezek a
 >hatasok naponta ernek es sokkal erosebbek, mint a tavoli atombombak
 >robbanasa.

Mit is kockaztatok a genkezelt elelmiszer csomagolasanak olvasasaval?:-))
Vagy csak egy kicsit riogatsz?:-((
Milyen karos hatasat ismered a genetikailag modositott elolenyekbol
eloallitott elelmiszerek fogyasztasanak? (ezt mar komolyan kerdezem)

Errefele sok aktivista buszken haritja el meg a feltetelezeset is annak,
hogy DNS-t ennenek vagy hogy bennuk egyaltalan elofordul DNS.
Ez egyuttal valasz T. Tamas kerdesere is:-))
 >1. Olvastam, hogy vannak olyan testi sejtek, amiben nincs genallomany.
 >Van meg mas ilyen tulajdonsagu testi sejt?

Gabor

>Felado : buvar_at_hungary.org
>E-mail :  [Non-Profit Organization]
>Temakor: ismeretelmelet  (volt: Kalcium hiany) ( 28 sor )
>>El tudjuk e donteni kinek van igaza?
>Igen. Ha nem tudjuk kimutatni, merni a sugarzast, akkor nem >allithatjuk, 
>hogy a sugarzas hatasara pusztulnak a sejtek...
Mondatod meggyozoen hangzik, azt hiszem nincs is tobb hozzaszolni valom, bar 
ha jol belegondolunk, azt hiszem sokkal elob ismertuk az Uranium erc karos 
rakkelto hatasat, mint ahogy az ileto anyag sugarzasat a kesobiekben ki 
tudtuk mutatni. Vajon nem a meromuszereink erzekenysegenek hatasfokait 
kelene noveljuk?
   Udv. Csaba.

Zoli ) irta:

> Vannak nyomelemkent letfontossagu anyagok a regota kizarolag fekete-
> listasakkent szamontartottak kozott is. (pl. a szele'n is)

Ez azert nem egeszen igy van. Gyakran hangsulyozzak a szelen
fontossagat a rakmegelozesben, lehet kapni Se-tartalmu tablettakat (pl.
Selenor), sot Se-nel dusitott kenyeret is (bar errol csak olvastam,
boltban meg nem lattam).

Rocky

=====

                             Rohrbacher Gabor
                         )

>> Akik teljesen megvonjak maguktol, azok kb. 10 ev utan
>> sulyosan megbetegednek, es nem gyogyithatoan. Sokaig nem 
>>ereznek  semmi kellemetlent, igy nem is sejtik, hogy 
>>visszafordithatatlan idegsorvadas aldozatai lesznek.

Szakacs-Vass Sandor:
>Errol megkerdeznem peldaul a hindukat, akiknek jelentos resze 
>kulturalis  okokbol vegetarianus es megsem haltak meg ki...

Csak azokat kell kerdezni, akik se tejet, se tejtermeket, se tojást, se 
halikrat, se bogarakat nem fogyasztanak. Ha meg tudnak valaszolni...

Udv: zoli

On Monday 24 February 2003 00:13, A Gyakorlati Tudasert Alapitvany wrote:

> az utolso hozzaszolasom, a tovabbiakban maganban varok reagalasokat
> - gondolom, a listan ugyis jol elvitatkoztok egymassal:

Szerintem nagyon nagy kar lenne, most jutottunk a konkretumokhoz, most
kezdodik a vita...

>  Jacques  Surbeck  svajci  kutato  az EU Munkaegeszsegugyi Bizottsag

Pontosabban a Nemzetkozi Munkaegeszsegugyi Bizottsag tagja, amely
szervezet (http://www.icoh.org.sg) egy NGO (non-governmental
organization), nincs koze az EUhoz es csak onmagat bizta meg
valamivel. Az idezett weboldalon lehet kitolteni a jelentkezesi lapot
amely segitsegevel evi 240 svajci frank elleneben aktiv tag lehetsz te
is. 1999ben mintegy 2000 tagjuk volt es ezt fel szerettek volna
tornaszni 3500-4000re.

> J. Tritto (sajnos nem talalom a pontosabb adatait, allitolag egy
> brit egyetem sugarzasi tanszeken van par eve, korabban francia
> egyetemen volt)

Joseph vagy Guiseppe. Meg most is rendel a parizsi Jean-Louis korhaz
urologiai osztalyan (meg par olasz helyen is). Jonevu mikrosebeszeti
es endrologiai szakember. Angliaban szeminariumot tartott ezekrol. A
temaval kapcsolatos tevekenysege az, hogy 1991ben kimutatta hogy
emberi ivarsejtek nagyobb elhalalozasi es degeneralodasi ratat
mutatnak monitor elott mint monitor nelkul vagy bioshielddel vedve.
Ezt a tanulmanyt azota is bemutatja imitt-amott.
http://www.barvent.com/Boutique/export/p14.html

Ami engem zavar az az hogy meg az ujkeletu papirjaiban is
(http://www.emf-bioshield.com/emf/experimenttesticular.html,
http://www.eng.monash.edu.au/ieee/ieeebio2001/laverdure.pdf) mind
iszonyu regi monitorokkal, legjobb esetben egy TCO-95 standardu
keszulekkel dolgozik, es raadasul mar serult sejteket tesz elejuk.
Ennek ellenere nincs miert tagadnom a tanulmany eredmenyeit.

> (ez az en valaszom: mert egeszsegugyi hatasu termekre tiz eves
> kiserleti fazis eloiras - de ezt sokkal jobban tudjatok)

Csak gyogyszerre. Ez nem gyogyszer, es mar legalabb 1991tol aruljak
(http://www.barvent.com/barvent/pp/pdf/pdf.htm, "Le quotidien du
medecin" resz, de a tobbit is el kell olvasni ha tudtok franciaul,
szep peldaja hogy mikent lehet sok papirt odarakni azt hitetve hogy
azok mind a termeket dicsoitik pedig szo sincs rola.)

> a felnottek immunaktivitasa 4 ora utan felere csokken, a gyerekek
> memorizalo kepessege 50 perc utan 20%-ra csokken, agresszivitasuk
> haromszorosra no a kepernyo

Igen, ezekre mondtam hogy szep peldaja annak azt allitjak ezek a
tenyek igazoljak az elmeletuket. Megneztem egy vonatkozo jelentest
(Loiret jelentes, a fenti oldalon "A tudosok tanuskodnak" hangzatos
cim alatt a legelso helyen szerepel). Szepen kimutatjak hogy nem jo
dolog hosszu ideig kepernyo elott ulni. A fene tudja, az en memorizalo
kepessegem akkor is csokkenne ha 4 oran keresztul egy ablakuveget
bamulnek, es ha 4 oran keresztul nem mozgok, egyeb fiziologiai
jelensegekre is szamitanek. Meg ugy egyaltalan negy ora munka utan nem
ugy erzem magam mint negy ora alvas vagy seta utan. Nem kell ehhez
sugarzas. A tanulmanyok semmit nem mondanak az okrol, csak a
jelenseget mutatjak ki. De a jelensegben nincs miert ketelkedjek.

Viszont a jelenlegi muszerek altal ki nem mutatott sugarzas hatasarol
egyetlen papir van (Blackman CF. Observations on development of
mechanisms of action for electric-and-magnetic fields effects. BEMS
Soc., Newsletter N°102, 1991.) amelyet nem sikerult elolvasnom (nincs
a CNRS adatbazisanak 8 millio cikke kozott) de a cime szerint es a
szerzo tobbi elerheto cikke szerint ez is nagyon is kimutathato (csak
gyenge)  sugarzasokrol  szol. Az o cikkeit is elfogadom nyugodtan.

Szerintem tobb kulonbozo dolog van amiket nem szabad osszemosni:
a. bizonyitek arra hogy gyenge sugarzas is karositja a tapoldatban
levo mar serult sejteket, gyenge sugarzas is hatassal van a sejtre
b. bizonyitek arra hogy a monitor elotti munka/ules fiziologiai es
pszichikai elvaltozasokat okoz
c. az a kijelentes hogy a b. pont oka az a. pont
d. az a kijelentes hogy a b. pont oka egy merhetetlen sugarzas, az a.
pontra hivatkozva.
e. az az allitas hogy a c. vagy d. pontbeli sugarzast a pamacs elharitja

a. es b. kiserletekkel bizonyitott, elfogadhato.

c. mar sokkal ketsegesebb lenne: ki kene zarni a tobbi tenyezot, am
ilyennel nem probalkoztak az altalam olvasott papirokban. De ez
tudomanyosan ellenorizheto (pl leultetni a delikvenst egy
akvarium ele, hadd lassuk maskepp reagal-e mint monitor elott stb).

d. pedig egyszeruen ellenorizhetetlen es szuksegtelen is, igy
tudomanytalan.

Ahogy te fejezted ki magad, mindenki azt hitte a d. pontot mondod, igy
aztan szepen a torkodnak ugrottunk:)

A mi pajzsarusaink a c. kijelentest erositik az a. es b. pontra
hivatkozva, valoszinuleg arra szamitva hogy a sok tudomanyos
referenciaval elszeditik az embert. Ennek alapjan koronazzak meg az
egeszet az e. allitassal.

Sajnos ket lenyeges elem hianyzik az epitmenybol:
f. bizonyitek a mar emlitett c. pontra
g. az e. pontbeli pamacs mukodesenek a magyarazata

Az http://www.emf-bioshield.com/emf/publications.html oldalon
felsorolt publikacios listan egyetlen olyan cikk van amely az f.
problemara  adna bizonyitekot. Sajnos csak a kivonat van meg amely nem
tartalmaz semmi metodologiat es a szerzo a vedelmet arusito ember.

A  g.  problemara  meg  ennyi  magyarazat  sincs. Van a "How it works"
oldalon  egy atlagembernek valo blabla, de a tudomanyos oldalon 0 cikk
foglalkozik vele.

Az elozo bekezdes ujra elohozza a szabadalom kerdeset. A weboldal azt
allitja hogy "The exact formula is a trade secret.". Nektek viszont
szabadalomrol beszeltek, es valoban, Surbeck neven van olyan
szabadalom hogy "Resonators eliminating the harmful effects on living
beings from electromagnetic radiation generated by cathode ray tubes
and other sources of electromagnetic radiation, and method for use of
such resonators." (EP0551668) Ez a szabadalom termeszetesen preciz
receptet ad arrol hogy mikent is kell elkesziteni (bar a miertre ez
sem ad magyarazatot). Akkor most titok vagy nem?
http://l2.espacenet.com/espacenet/viewer?PN=EP0551668&CY=en&LG=en&DB=EPD

Azt is megjegyzem hogy a szabadalmon kiabal hogy nem profi
keszitette. Tele van hablattyal mint pl "tobbevi kutatomunka utan a
kutato meglepo modon felfedezte hogy...", vagy pedig leirja egy
kiserletet eredmenyet annak bizonyitasara hogy a dolog hatasos. Nos, azon 
tul hogy a mechanizmusbol itt is csak annyit tudunk meg hogy "meglepo",
egy szabadalomban _nem_ igy fogalmaz az ember. Nem erdekes mikent
fedezte fel, mi a bizonyitek. Az a fontos hogy mi a (technikai)
problema, mi a megoldas (es altalaban az is hogy mikent mukodik, bar
nem elengedhetetlen), hogy kell megcsinalni. Az hogy a kutato mikent
jott ra itt nem erdekes, mint ahogy az sem hogy mi a bizonyitek a
mukodesere. Ha nem mukodik, nem fogja erdekelni az embereket, ha
mukodik, fogja. A szabadalom nem az a hely ahol meg kell gyozni a
hatekonysagrol. Hogy Surbeck megis ezt csinalja, az azt jelenti hogy
meg itt is szukseget erezte a bizonygatasnak.

Nem annyira a szabadalom szerzojet mint inkabb az azt elfogado es kezelo 
hivatalnok munkajat jellemzi hogy nemcsak elfogadta az esti meset es nem 
kuldte vissza atfogalmazasra a kervenyt, hanem egyaltalan megadta a 
szabadalmat amit egyszeruen nem szabadott volna. A kerest '92ben adta be 
Surbeck, es legalabb '91ben leirta a dolog lenyeget egy publikus lapban. Ez 
a kozles automatikusan megfosztja a szabadalom lehetoseget. Ugyhogy ha 
valakinek eppen ehhez lenne kedve, nyugodtan megtamadhatna es 
ervenytelenithetne.

Van tehat egy valos (tudomanyos) alapon nyugvo tudomanytalan
kovetkeztetes es az arra epulo ajanlat. Tipikusnak mondhato
felepites:(

Tisztaban vagyok azzal hogy van meg egy magyarazatra szorulo dolog az
ervelesemben: miert van az hogy a bioshield hatasosnak bizonyult a
sejtkiserletek eseten. Nos, ennek utana fogok nezni mihelyt lesz ra
tobb idom, egyelore olyasmire gondolok hogy a nagyon is erzekelheto
elektromagneses sugarzast meg az ionizaciot es a porsugarzast (regi
monitorokrol van szo!!) befolyasolta.  Azt sem zarhatom ki hogy nem veletlen 
az a teny hogy az _osszes_ ilyen ertelmu publikaciot az a negy ember irta 
akik a termeket is aruljak.

> engem az eu bizottsagi tag titulus lepett meg

Akkor jo, ez a kerdes kipipalva, nem eu bizottsagi tag.

> s.e.i.c. sa, rue du leman, ch-1201

Tehat "Societe d'exploitation industrielle et commerciale de technologies 
nouvelles s.a." vagyis "Tarsasag az uj technolgiak ipari es kereskedelmi 
kihasznalasaert Rt". Azon tul hogy nem az a kimondottan kutatolaborra utalo 
nev, Surbeck ebben a sztoriban a tudomanyosan hangzo "kutatasi igazgato" 
cimen mutatkozik be, am a nevjegyzekekben adminisztratorkent szerepel. Az 
1969tol letezo ceg semmilyen tevekenyseget nem tud felmutatni. Arra a 
kerdesre hogy mit csinaltak '69 ota a bioshield kifejlesztesen kivul, a 
valasz a kovetkezo: "preciz kerdeseket erinto kulonleges technologiakat". 
http://www.lapresse.ch/archives/arch98/spheres.htm

Talan mar nem is meglepo hogy a ceg cime ugyanaz mint Surbeck lakasanak a 
cime.

A levelem vege amugy sem a bioshielddel foglalkozott, meg tul is leptem a 
sorlimitet, igy azt bekuldom holnap.

-- 
Udv, Sandor