1. |
Kina (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
2. |
Dezsonek, Nagy Peternek (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
3. |
Timar Peter (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
4. |
TO:SEGITSETEK!!! SEGITSETEK!!! (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Imre Olajos Presser.... (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
6. |
didgeridoo onceagain (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Kina (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A kolonializmus vitatokba nem akarok beleszolni, a kolonializmus nem szep
dolog, de nezzuk meg az elozmenyeket, mi volt a 18.sz.-i Kinaban.
A Mandzsuk belso rendelkezesei amit nagyon szamonkertek, egy pelda nelkuli
bekes idoszakot es fellendulest okozott. A nepesseg nagyjabol
megduplazodott, de a megtermelt javak nem kovettek ezt egyenlo nagysagban.
A kinai paraszt a 18.sz.-ban onmagahoz kepest is elszegenyedett.
Az allam penzugyi forrasai sulyosan kimerultek a kulfoldi terjeszkedesek
kovetkezteben es a Ch'ieng Lung rezsim kozel volt a kimeruleshez a
nagymervu hivatali korrupcio miatt. Szerte az orszagban kis
helyorsegekben allomasoztak a katonak, akik a hosszu bekeido es trening
hianyaban meg magukat is bajosan vedtek volna meg.
A nyugattal valo kereskedelem meggyozodesuk ellenere el lett fogadva. A
kulfoldi kereskedok kotelesek voltak uzleteiket a kisszamu kinai
kereskedokon keresztul lebonyolitani. Nagy Britannia volt az elsoszamu
partner, es a kereskedelem egyensulya Kinanak kedvezett, raadasul ezustben
fizette'k az altaluk vasarolt teat. Nyilvanvaloan Anglia meg akarta
forditani az egyensulyt es az 1780-as evekben bemutattak az indiai opiumot
a kinaiaknak. Igy kezdodott.
Kinaban a kovetkezo szazadok folyaman belso lazadasok tortek ki, ugyanis
Kinat fejleszteni kivantak az uralkodohaz ellenere, es egy eros hadsereget
letrehozni, de ez osszeferhetetlen volt a Confucionizmussal. Megjelentek a
hitteritok, pl. Amerikabol mar ebben az idoben ott voltak, de az osi
vallasok maradtak ami neha gatja volt a fejlodesnek. Vagyis a britek
hagytak oket ugy, ahogy akartak elni es a haladast koveteloket pedig a
sajat rezsimjuk leverte. Ennek kovetkezteben Kina szep sorjaban
elvesztette teruleteit.
1875 utan Ryukyu szigetek Japanhoz kerultek, 1884-85-ben Vietnam Francia
fennhatosag ala kerult, a kovetkezo evben pedig Burma Nagy Britanniahoz,
Oroszorszag elfoglalta Mandzsuria eszaki reszet es ugyanigy az Amur
folyotol eszakra levo teruleteket. El kellett ismernie Korea
fuggetlenseget, atengedte Japannak Taiwan szigetet es a Liaodong (Liaotung)
felszigetet.
Vagyis Kina ugy viselkedett, mint evezredekig, a nyugati kulturat
kirekesztette es amikor mar letezesenek feltetele volt a fejlettebb
nyugattol atvenni dolgokat, meg mindig tiltakozott. Egyebkent az altalunk
ismert kinai kultura nem volt sajatja a kinai embereknek, csak a
kivalasztott elitnek. Es ha a kinai (magyar, japan, indonez stb)
a sajat kulturajahoz merten kulturaltan viselkedik, akkor azt altalanosan
elfogadjuk kulturalt viselkedesnek meg akkor is, ha az nekunk furcsa. Pl.
hany fokos szogben kell megdolni egy japan uzletemberrel valo
talalkozaskor. Ugyanigy visszafele is igaz, az amerikai francia kovetseg
kiadja az utazoknak a kulturalt viselkedes szabalyait.
Kina meg mindig nem tudta behozni azt a kulturalis lemaradast ami nem
lehetett az ossznepesseg sajatja. Nagyon kevesen tanulhattak, egyetlen
felemelkedesi mod volt, ha mandarin valik a fefibol es hivatalt kap, mert a
hivatal hatalom es a hatalom penzt szul. Mao pedig egyenesen rontott meg
azon is, ami megmaradt. Ha valaki dolgozott mar kinaiakkal, akkor ismeri
azok viselkedeset ami alig uti meg az altaluk is kulturaltnak tartott
magatartasi format. A nyugati civilizacio pedig nagyon sokat erintetlenul
hagy, hiaba vegzik egyetemi tanulmanyaikat pl.az US.-ban es itt dolgoznak
annak befejezese utan. Viszont ha talalkozol kinaival, akinek csaladja
elhagyta Kinat meg a szazad elejen (pl. Indoneziaba mentek), egesz mas a
velemenyed. Kellemes, udvarias, kulturalt emberek szeles ismerettel.
Szivesen ajanlom figyelmetekbe Jung Chang Vadhattyuk (angolul: Wild Swans)
c. konyve't, amibol megismerhetitek a mult szazad vegetol a kiaiak eletet.
Udvozlettel: Marta
|
+ - | Dezsonek, Nagy Peternek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusztok!
Kisse vigyorogva olvastam Nagy Peter irasat Boda Dezso (amugy igen jo
cimboram) hongkongi jelenteserol. Az ok a kovetkezo: Peter szinte
ugyanazokat az eszreveteleket sorakoztatta fel az cikkecske olvasasa utan,
mint amik nekem is eszembe jutottak.
Dezso rendszeresen eljuttatta riportjait a haveri kornek, ezt
tovabbfejlesztettuk egy jo kis vita formajaba, ami maganlevelezesen
keresztul zajlott.
Kivancsian varom, hogy kibontakozik-e egy ujabb vita a kulturak ala-fole
rendelhetosegerol, vagyis hogy van-e u.n. magasabbrendu kultura, vagy
ertekesebb kultura, vagy nincs.
Talan be is szallok, ha erdekes lesz.
Vonyi
U.I.: Dezsot nem nagyon sikerult meggyozni az allaspontomrol annak idejen,
talan Koztetek van ratermettebb. Dezso, kosd fol a gatyadat! ;-))))))))))
|
+ - | Timar Peter (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
a 181ben felsorolt filmek kozul kimaradt a Mielott befejezi roptet a
denever illetve a TP altal es +bant, (IMHO remek) Hagyjatok Robinsont.
hajduzoltan
|
+ - | TO:SEGITSETEK!!! SEGITSETEK!!! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
----------
Felado: Komaromi Csalad[SMTP:]
Elkuldve: 1997. januar 15. 21:02
Cimzett: 'tipp'
Targy: TO:SEGITSETEK!!! SEGITSETEK!!!
----------
Felado: Komaromi Csalad[SMTP:]
Elkuldve: 1997. januar 15. 20:44
Cimzett: 'guru'; 'jatek'; 'moka'; 'randi'; 'tipp'
Targy: TO:SEGITSETEK!!! SEGITSETEK!!!
----------
Felado: Komaromi Csalad[SMTP:]
Elkuldve: 1997. januar 15. 14:41
Cimzett: 'guru'; 'jatek'; 'moka'; 'randi'; 'tipp'
Targy: TO:SEGITSETEK!!! SEGITSETEK!!!
----------
Felado: Komaromi Csalad[SMTP:]
Elkuldve: 1997. januar 14. 16:04
Cimzett: 'guru'; 'jatek'; 'moka'; 'randi'; 'tipp'
Targy: SEGITSETEK!!! SEGITSETEK!!!
FIGYELEM!!! SEGITSEGET KEREK, HOGY EGY AMERIKABAN ELO ROKONOMMAL =
KAPCSOLATOT TUDJAK TEREMTENI, LETESITENI HA LEHETSEGES, MERT A KEZZEL =
IRT LEVELEINKRE NEM VALASZOL. A ROKONOM ARIZONA ALLAMBAN, PHOENIX-BEN =
LAKIK, A NEVE JOE MOZES. NEM HISZEM, HOGY A MAGYARORSZAGROL KIVANDOROLT =
ROKONOMNAK VAN GEPE, DE A FIANAK LEHET. TELEFONJA BIZTOS VAN, DE NINCS =
MEG A SZAMA. A CIME: USA 4814 W. COUNTRY GABLES DR GLENDALE, AZ =
85306!!!! KEREM AKI A KORNYEKEN EL, LAKIK ES OLVASSA-E LEVELET KEREM =
SEGITSEN NEKEM ES IRJON ERRE A CIMRE.
ELORE IS KOSZONOM.
PETER
UI.: F. MIKI-NEK PHOENIX-BE, HOGY HA UJRA ELOLVASSA EZT A MODOSITOTT =
LEVELET, AKKOR A KERDESERE A VALASZT MEGKAPJA. UGYSZINT EZT UZENEM BERKE =
TAMAS-NAK IS, AKIK A SEGIRSEGEMRE VOLTAK, AMIT NAGYON KOSZONOK, ES HA =
MEG VALAKI SEGITENI AKAR, AZ IRJON NYUGOTTAN A =
CIMRE. KOSZONOM!!!!!!
KOMAROMI PETER
|
+ - | Re: Imre Olajos Presser.... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Kultura Irok-Olvasok es Imre !
Orulok, hogy emlitette Presser Electromantic albumat. Nekem csak
regi "kattogos"-on van meg. Zeneileg olyan szintet kepvisel, ami
- elcsepelt frazissal elve - messze megelozte a korat es fokent
kortarsait. Lehet, hogy Presser nem kedveli tulzottan a szinteti-
zatorokat, de a magyar zenei eletben csupa ilyen emberrel legyen
dolgunk a jovoben ! Marmint, aki nem szeret egy hangszert es=20
ennek ellenere ilyen muveket kanyarit ra.
A zenejerol csak annyit, hogy nalam egy minosegi polcon
szerepel ez a lemez Emerson Lake & Palmer instrumenta-
lis darabjaival, King Crimson nehany szerzemenyevel.
Mindenkinek csak ajanlom.=20
Hegedus Sandor Pecsrol
|
+ - | didgeridoo onceagain (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ha valakinek turheto savszelessege van Ausztralia fele, megnezheti a
Didgeridoo Egyetemet, ami igazabol nem egyetem, de didgeridoo-t is
kuldenek postan ha kell: http://www.themenu.com/aboriginalart.htm Bar
under construction, idenre igerik, hogy beinditjak az internet
didgeridoo-iskolat (!) na meg mindent, amit penzert csak lehet :-( De
persze azert meg majd lehet jo. Mostmar csak azt kellene kitalalni, hogy
miert kuldtek ezt a junk-mailt nekem, lehet, hogy Ti is kaptatok?
Szilva
|
|