Illetve eloszor egy anekdota...
Egy regi hires belgyogyasz (a nevere nem emlekszem)gyakorlatot tartott az
orvostanhallgatoknak.
Nos, kollegak, hogy megallapitsuk cukros-e a beteg, a legegyszerubb modszer
ha ujjunkat beledugjuk a beteg vizeletebe majd megnyaljuk, erzunk-e edes izt.
(Azzal az elotte levo poharba nyult, majd megnyalta az ujjat).
Most pedig, kerem hogy kovessek a peldamat.
A medikusok utalkozva ugyan, de muszajbol mindannyian kovettek professzoruk
peldajat. Mire a prof:
Kollegak, az onok hivatastudata elott le a kalappal. De a megfigyelokepesse-
gukkel meg bajok vannak: ugyanis en a mutatoujjam dugtam a vizeletbe,de a
kozepso ujjamat nyaltam meg...
A nema kotont akar vasarolni a gyogyszertarban, de sehogyse tudja magat meg-
ertetni. Vegul elveszti a turelmet, lehuzza a sliccet, kirakja a szerszamat
a pultra es melle tesz egy szazast. A gyogyszereszben vegre felcsillan a
felismeres. O is lehuzza a sliccet, kirakja a farkat a pultra s azt mondja:
Az enyem nagyobb, en nyertem! Azzal elrakja a szazast...
A Kurvak Vilagkongresszusan az egyik napirendi pont, hogy uj nevet adjanak a
fasznak.
Felall az angol kuldott: Kolleganok, javaslom, a fasz neve legyen ezentul
gentleman.... mert a gentleman is minden no elott felall.
A francia resztvevo is hozzaszol: Javaslom, a fasz neve legyen ezentul legenda,
.. mert a legenda is szjrol szajra jar.
Vegul Mariska, a magyar kuldott: En javaslom, hogy a faszt ezentul is hivjuk
fasznak, de irjuk ket sz-el,... mert annyival is hosszabb.
|
Ket evvel ezelotti Corfura tett kirandulasunkon tortent. Vadkempingeztunk
a sziget nyugati partjan. Se kozel se tavol telepules, helyette csupa
vadregeny. Persze az ellatmany is igazodott ehhez, mivel nagy hianyt
szenvedtunk edesvizben. Minden tisztalkodasi es vizivasi hajlamunkat
csak a tobb kilometerre levo varosban tudtuk kielegiteni.
Ezert inkabb sort ittunk es tengerre jartunk legtobbszor. A sort
egy kozeli tavernaban szereztuk be, amely az atlathatatlan olajligetben
rejtozott - talan valami falu is tartozhatott hozza, de sosem derult ki,
igy van-e, mert azt a par lakatlan hazat, amire rabukkantunk, nem lehetett
falunak nevezni. Furcsa is volt, hogy milyen forgalma van estenkent a
vendeglonek. Mi leven az egyeduli kulfoldiek, ugy eltunk, mint elefant az
akvariumban: legalabbis olyan furcsanak talaltak minket. Eleg az hozza,
hogy a helybeliek nemigen szoktak meg a kulhoni latogatokat, es erintetlen
kulturajukat elvezhettuk folytonosan.
Itt tortent az az eset, hogy vizet kertunk az egyik ott surgolodo (rossz
szo ez, mert gyorsasagot sejtet, pedig errol szo sem volt) fiutol.
Mutatom neki az osszehajthato muanyag vizeskannat (az angol Curver-rol
van szo, ami nagyjabol olyan ha osszecsukjak, mint egy csappal szerelt
niglon szatyor es kinyitva <ebben a darabban legalabbis> ot liter vizet
lehet tarolni benne), hogy toltse tele. A kinyitasaval nem bajlodtam, mert
epp csak beugrottunk egy sorre es gondoltam, majd kozben megtoltik az edenyt,
aztan mi elvisszuk nagy boldogan. Igy is lett. Csak a fiu sem bajlodott
az edeny kinyitasaval, es annyi vizet toltott bele, hogy a ket egymashoz
simulo muanyag fal kozott, kb. egy deci lotyogott.
Kicsit rosszul ereztem magamat amiert ujra kellett, hogy szoljak, mert
lathatolag eddig sem szivesen mukodott kozre a vizkeszletunk foltolteseben,
es mutattam neki az edeny szetnyitasaval, hogy a nagyobbik urmerteket
legyen szives a "tele"-toltesnel figyelembe venni.
De kezmozdulatom, amelynek hatasara az edeny foltarta valodi belvilagat,
olyan hatassal volt az ifjura, amilyennel Livingston talalkozhatott az
oserdo legelrejtettebb zugaban, mikor folfedeztek rajta a ruhajat.
Szegeny ember teljesen osszetorten tunt el a konyha iranyaban, mikozben
valoszinuleg azon toprengett, hogy mifele varazslat szemtanuja volt, hogy
a tele edeny szinte uresnek hatott azutan, hogy en hozzaertem. Ez talan
a csodalatos kobtartalom-szaporitas esete?
Ugyan itt zajlott az az eset, mikor majdnem-angolul-tudo vendegek is
voltak a tavernaban. Eppen jol megerdemelt Metaxankat fogyasztottuk (folelve
masnapra kiszabott anyagi keretunket), mikor egy furcsa hangra lettunk figyel-
mesek. Leven ornitologus beallitottsagu, azonnal nyomozni kezdtem, hogy
vajon mifele madar adja ezt a hangot. Gondoltam, megkerdezem Yanit, a
pincert. Magyarazom neki angolul, hogy a zaj eredete erdekelne.
Mivel azonban Yaninak az evek hosszu soran at sikerult authentikus gorog
mivoltat megoriznie, szot sem ertett abbol, hogy mit magyarazok. Nem igy
a szomszed asztalnal ulo vendegek egyike, aki lathatolag valami jo kis
heccet velt kibontakozni a dologbol es rogton erdeklodni kezdett Yanitol,
mit is kerdezek en. Aztan neki is elmagyaraztam problemamat, mire lathato
tanacstalansag lett urra rajta. Mondta is, hogy a dologrol fogalma nincs.
Azonban mulvan az est, megiscsak odakialt nekem, hogy megbeszelte a barataival
es szerinte - bokott a mellette ulore - ez valami bekafele, a masik szerint -
kezmozdulattal bemutatta az illetot - ez egy emlos, de neki az a velemenye,
hogy egy madar. Es baratsagosan mosolygott - talan rajtam.
Itt tortent az is, mikor Yani egy inycsiklando etelt szolgalt fol az egyik
asztalnal. Egy kistanyerban, valami kefirallagu, de rozsaszinu pep uldogelt.
Mivel mi mar rendeltunk, csak a vacsora vegeztevel jutott eszunkbe, hogy
megkostolnank egy "olyat". Kezzel labbal probaltam magyarazni a keszsegesen
de ertetlenul korenk gyult es egyre novekvo szamu szemelyzetnek, hogy
mit szeretnek. Vegul annyit sikerult megerteniuk, hogy "pink salad", mire
follelegeztek, nagy serenyen bologatva es pinksalad-dokat ismetelgetve
eltuntek. Mi is megnyugodtunk, mintegy orvendezve a nyelvi korlatok leomla-
san. Vegul megjelent Yani, ket levesestanyert egyensulyozva, amelyeken
ertheto megdobbenesunkre reszelt, nyers voroskaposzta allt halomban.
Yani elovette legszeretetteljesebb mosolyat (kb ilyen lehet egy udvarlo
lepke arca is, holdfenynel) es (valoszinuleg) jo etvagyat kivant.
Lehetetlen lett volna visszakuldeni. De nagy hibat kovettunk el, mert
ugy dontottunk, hogy hosiesen elfogyasztjuk a nyers kaposztat, ahogy illik,
inyencek modjara, hadd lassak a gorogok, milyen fabol faragtak minket.
Hanem a hibat azzal kovettuk el, hogy ezutan, ha betertunk, tobbe nem
rendelhettunk gorog salatat, mert ugy gondoltak, szamunkra akkor nyujtanak
valami igazan figyelmes szivesseget, ha a gorog salatat, nyers kaposztaval
higitjak fol. Az pedig borzaszto...
Sziasztok, Kolos
|