Magat a detektort olyan hazba kell rejteni,  hogy robbanokepes 
gazkoncentraciot se tudjon  begyujtani. Ezt tobbnyire ugy valositjak
meg, hogy a detektort femszinter moge rejtik. Az osszepreselt apro 
femszemcsek kozott a gaz lassan atdiffundal - ez tiz-husz masodperc 
detektalasi holtidot okoz. Ha a detektor berobbantana a gazkevereket 
(nem az uzemi homerseklettel, hanem valamilyen aramkori hiba miatt), 
az eges erdekes modon *nem* terjed at a femszinteren.

A detektor kereszterzekenyseget (az egheto gazon kivuli parameterekre 
(homerseklet, paratartalom) kompenzacios detektorokkal probaljak 
kikuszobolni. Ez azt jelenti, hogy a detektorban valojaban ket femszalat melegi
tenek kis arammal. Mindket szalbol nehany menet at van fuzve egy porozus gyongy
ocsken, am csak egyik gyongy felulete be van 
vonva egy katalizatorral. A katalizator feluleten zajlo oxidacio melegiti
a gyongyot ezaltal a femszalat.

A katalizatoros oldalon atfolyo aramot az elektronika ugy szabalyozza,
hogy a ket szal ellenallasa azaz homerseklete azonos legyen. Ha nincs jelen egh
eto gaz, akkor a ket oldaon folyo aram azonos. Egheto gaz 
jelenleteben a katalizatoros oldalt az egesho is futi, kisebb aram kell a 
huzal felmelegitesehez.

A katalizator megfelelo megvalasztasaval valamilyen szelektivitas is
elerheto, persze jelentos kereszterzekenyseggel. A detektorokat a gaz
(a detektalni kivant, vagyis az adott teruleten leginkabb veszelyt okozo
gaz) also robbanasi hatarertekere (ARH) szoktak kalibralni. Ha az 
elektronika ugy erzekeli, hogy a koncentracio elerte az ARH 100%-at, 
a detektort kikapcsolja (reszben a detektor kimelese, reszben a
robbanasveszely csokkentese erdekeben -- jobb a dupla biztonsag).
Az ARH folott mas elven mukodo (peldaul hovezetokepesseg-mero) detektor hasznal
hato.

Udv///Laci

>>CO meresre azaz inkabb detektalasra letezik japan gyartmanyu
>>felvezeto gazdetektor.

Taguchi gas sensor, esetleg Figaro gas sensor.

>Na vegre, ez egy jo eca!!!! A mukedese ugy tudom hogy az, hogy a levego
>oxigenjeben katalitikusan elegeti a CO-t

Nem egeszen. A CO adszorpcio pozitiv toltes egy felvezeto feluleten. Ettol a
felvezetoben negyobb lesz az elektronkoncentracio, csokken az ellenallasa.
Vannak elegetos szenzorok is, azok tenyleg az egeshot detektaljak.


En is tudok felvezetos erzekelot csinalni. On-dioxidra nemesfem szemcseket
kell
levalasztani.
Altalaban azonban ezek nem nagyon szelektivek, tehat mas redukalo gazokat is
hasonloan jeleznek.

Janos

Sziasztok udv mindenkinek !.
Szeretnem a segitsegeteket kerni, egy kisebb Tesla tekercs megepitesehez.

Sajna eddig meg nem jutottam hozza megfelelo meretekkel ellatott rajzhoz
sem,pedig mar regota jarok utana.
Kaptam mar regi rajzokat,de ugyszolvan dunsztosuveg kivitelu kondenzatornak
nem akarok nekiallni .(gondolom megertitek ) .
Van uj rajzom is,ehez mar vannak fenykepek ,de ennyi az egesz.Meg talan
annyi hogy vigyazzunnk a Nagyfeszultsegu reszekre (ne
erintsuk).NEVETSEGES!!)

Egyaltalan minek ilyen formaban lekozolni .
Szoval ha valaki tudna rajtam segiteni,azt nagyon szepen megkoszonnem
!!!!!..
Csak egy ertelmes rajz kene rola, meretekkel , stb ...

Elore is koszonom mindenkinek a faradozasat !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!.

Tanx !!!!!...

Udv mindenkinek ( gyu-c )

A valaszokat  Maganba kernem koszi !!
      

>>>Felado :  [Hungary]
Egy erdekes hang-frekvenciat fedeztem fel a mai napon: 47 hz.<<<

Tegyel uveggyapot balakat a szoba sarkaiba, igy csillapodik a szobarezonancia.
udv, Sanyi

 wrote:
> A program felosztja a kivalasztott teruletet 10 reszre (1/10*x,
> 2/10*x,...) azutan megkeresi azt az x erteket, ahol a legnagyobb erteket
> veszi fel a fv. Ezutan a legkisebb x erteknel 1/10*x-el kisebb, ill.
> nagyobb teruletet veszi alapul, majd ezt osztja 10 reszre, es igy tovabb,
> egyre pontosabb ertekeket kapva.
> Van jobb otletetek/algoritmusotok a problema megoldasara?

Nekem nincs. Hazi celokra ez az algoritmus tokeletesen megfelel,
csak bonyolultabb van, ami gyorsabb (de ez erdektelen), es
raadasul kevesbe stabil. 

> Ennek a modszernek egyetlen problemaja van: Ha a kivalasztott teruleten
> tobb maximum is talalhato, a program csak az elsot talalja meg, vagy
> megzavarodik.

Eloszor is: barmit csinalsz, csak veges sok pontban nezed meg a
fuggvenyt, tehat elvileg se lehetsz biztos, hogy a globalis
maximumot talaltad meg. Hogy gyakorlatilag maskepp van, az azert
van, mert a fuggvenyek altalaban tisztessegesek. De nem lehet
numerikusan kideriteni, hogy mennyire (csak ha nagyon sok pontban
megnezed, de elvileg meg akkor se). Vagyis nincs mas megoldas,
mint eleg kis intervallumot megadni a kereseshez.

Azt nem ertem, hogy miert pont az elso maximumba ragad be, vagy
miert zavarodik meg. Esetleg nem a globalis maximumot adja, de
ennel rosszabbat nem tehet.

SB

 wrote:
> 
> >alfa = fi - arctg(fi) inverz fuggvenyere, akkor tovabbra se fogja vissza
> >magat! :-)
> 
> Nem igazan ertem a problemat.
> at kell rendezni:
> arctg(fi) = fi - alfa
> (fi) =tg( fi - alfa )
> 
> es most fel kell cserelni fit meg alfat, tehat az inverz fuggveny:
> alfa=tg (alfa-fi).

Ez nem fugveny (az egyik oldalon csak fi-nek, a masikon csak
alfanak kellene szerepelni). Ez egy egyenlet, amibol ki kellene
fejezni az alfat.

Mondok egy egyszerubbet:

f(x)=x-cos(x)

Mi az inverze?

Ha ismernenk f inverzet, g-t, akkor pl. g(0)-t is ismernenk,
vagyis ismernenk azt az x-et, amire x-cos(x)=0, vagyis x=cos(x).
Tudomasom szerint ezt nem tudjuk, az ilyet transzcendens
egyenletnek hivjak (vagy mifene) es numerikusan szoktak
megoldani. Ha ezt jol tudom, akkor az inverzfuggveny se fejezheto
ki zart alakban, hasonloan a masik fuggvenyhez.

SB

Szevasz!

> Felado :  [Sweden]
> Temakor: orok takony ( 10 sor )
> Idopont: Thu Oct 12 18:13:49 EDT 2000 TUDOMANY #1266
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Konyhai egereink kiirtasara vettem egy igen egyszeru (es hatasos 4:0)
> egerfogot. Az egerfogo egy tubus szagtalan, nyulos, takonyra emlekezteto
> allagu ragaszto, amely nagyon jol ragad szinte mindenhez, es sosem szarad
 ...
> Az orok takony viszont erdekes: mi az az anyag, amely nem szarad meg
> (tenyleg!), szagtalan (tenyleg) es jol ragad. Hirtelen nem talalom a
> tubust, de valami olasz import vagy licence.

Mi is hasznaltuk, de a doboza mar nincs meg. Valoban igen hatasos!
Szinten orok takony a szilikogel. Ha ki akarod probalni, egy keveske meg
kallodik itthon, kuldhetek, bar a haverok mar majdnem mind eldobaltak.

Udv!
Sipi

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: fuggvenyrajzolo program - maximumkereso algoritmus ( 22 sor )
> Idopont: Thu Oct 12 05:03:37 EDT 2000 TUDOMANY #1266
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Egy fuggvenyrajzolo programot irogatok mostanaban es szeretnek bele
> epiteni egy egy maximumkereso reszt. Az egesz ugy mukodne, hogy a
> felhasznalo grafikusan kivalasztja, hogy hol akarja keresni a fv.
> maximumat (pl. (sin(x))*x eseten 1 es 3 kozott), azt a program megkeresi
> es kiirja a kepernyore.

Az f(x) fuggveny helyi szelsoertekei azon pont(ok)nal (x0) van(nak), ahol az
f'(x0) (elso derivalt) = 0.
Az adott x0 pont
helyi maximum, ha f''(x0) < 0 es
helyi minimum, ha f''(x0) > 0.
Persze ehhez kenytelen leszel derivalni a fuggvenyt. 4GL-es nyelvekben talan
lehet hozza segitseget kapni. Javaslom ezt a kerdest tedd fel pl: a
Coder-ra.
Ha x0 kiesik a valasztott intervallumbol, akkor az intervallum szele(i) a
megoldas(ok).
Szerintem kozelito szamolgatassal nem erdemes probalkozni, mert a kerekites
kiejtheti a jo megoldasokat!
Ha sikerul derivalnod, sok egyeb gyonyoru funkciot is belevihetsz a progiba!

> u.i. Remelem jo helyre kuldtem a levelet, hiszen ez is a tudomany resze
> valahol ... :)
Szerintem jo helyre kuldted.

Tovabbi jo alkotast!
Sipi

u.i.: A PC WORLD oktoberi szamanak 122. oldalan bemutat nehany
kalkulatoralkalmazast, amik szepen dolgoznak fuggvenyekkel is!
Ez nem reklam akart lenni!

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: CO CO2 ( 119 sor )
> Idopont: Thu Oct 12 18:43:25 EDT 2000 TUDOMANY #1266
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> >4) pontos oraval, de nem tudom nennyire pontos
> >Tomeny kalcium-hidroxidos oldaton buborekoltatsz at a levegobol. A CO2
> >koncentraciotol fuggoen kulonbozo ido alatt csapodik ki a csapadek.
> Vigyazni
> >kell a homerseklet egyenletessegere! Ez esetben meg egy
> lezerdioda-fotodioda
> >parbol erzekelot is lehet fabrikalni hozza.
>
> Na ebben van valami, csak itt kellene az a franya analitikai merleg a
> csapadek megmeresere. Viszont nem ertem hogy mit keres itt a
> vekker......

Rosszul fogalmaztam! Ugy ertettem, hogy nem adott mennyisegu levegot mosunk
at, hanem csak ugy nyomjuk az oldatba, addig amig meg nem latjuk a
csapadekot (vagy el nem nyeli a lezersugar nagy reszet). Igy a reagaltatott
mennyiseg az idovel novekszik.
Vagy ez is akkora hulyeseg mint a 2)-beli?
Habar en a 2)-ben abbol indultam ki, hogy normalis esetben a O2/CO2 aranyt
ismerjuk. Ha zart tartalyban elegetjuk a tiszta szenet, a tomegcsokkenesbol
kiszamolhatjuk a tartalyban eredetileg jelen levo O2 mennyiseget
(feltetelezve, hogy az eges soran joreszt CO2 keletkezett) es igy annak
koncentraciojat. Tovabba altalaban a CO2 koncentracio novekedese az O2
koncentracio csokkeneset vonja maga utan (a szobaban senki sem szorakozott
szodas szifonnal). Igy a megvaltozott aranyokbol a CO2 koncentracioja
becsulheto, novekedese kimutathato.
Persze ilyen 'aprosagokat' kihagytam, hogy egy anal merleg kisse koltseges
beruhazas es nem kallodik minden varrogepfiokban! :-) Nagy hiba, bevallom.
Ha igy is hibas a gondolatmenetem, vagy az alapotlet, legy szives jelezd!

Udv!
Sipi

Gyula:

>Viszont a fizikust (is) azert (is) tartjak, hogy
>megjosolja bizonyos esetekben mi fog tortenni, peldaul meg fog-e egy
>haz allni vagy osszedol.
ezt hivjak az elmelet prediktiv tartalomanak

>Sajnos veges sok elvegzett kiserlet magyarazatara
>vegtelen sok hipotezist lehet gyartani.
Ezt hivjak aluldeterminaltsagi tezisnek

>Na ez az a pont, amikor elo kell venni Occam borotvajat, es
kivalasztani a legegyszerubbet.
ez az, ami pongyola, van helyette jobb. meghozza pontosan az elso
idezeted gondolatat kell hasznalni. a sok elmelet kozul azt kell
kivalasztani, ami a legszigorubban, avagy legtobbet josolja a prediktiv
tartalom ennek merteke.

>Visszamenve a felkel-e a nap holnap kerdeshez. Abszolut
>elkepzelheto, hogy letezik valami olyan fizikai jelenseg, ami
valamilyen
>okbol eddig nem erzetette hatasat semmilyen kiserletben, de ma ejszaka
>valami atlep valamilyen kuszobot, es ejszaka felrobban a nap. Se ez
>ellen se e mellett nem tudok (egyelore) bizonyitekot felhozni, EZERT
>ha ma megkerdeznek, akkor Occam elvre hivatkozva azt fogom mondani,
>hogy a nap bizony fel fog kelni holnap.
ha megvizsgaljuk az esetet, akkor van egy elmelet, miszerint a Nap
minden nap felkel. tulajdonkeppen masik elmelet nincs, csupan az a
felismeres, hogy tulajdonkeppen lehetseges lenne mas elmelet is. itt
csupan az aluldeterminaltsag homalyos megfogalmazasa van meg, nem egy
masik elmelet. ha megis azt mondjuk, hog ymondjuk egy alternativ elmelet
az, hogy "van egy fizikai hatas, ami holnap akumulalodik, es ezert fel
fog robbanni a nap", akkor ez az alternativ elmelet ad holnapra egy
joslatot a mi Napunkra, de peldaul nem ad joslatot a tobbi csillagra
nezve. ennek az elmeletnek keves a predikcios tartalma, mig amasiknak
nagyon sok. ezt az elmeletet ki lehet dolgozni, valamifele konkret
mechanizmust, fizikai hatast leirni, stb. ekkor a predikcios tartalma
elkezdene noni, es lam lam, egyre inkabb elfogadhato tudomanyos elmelet
jelleget ontene magara. (speciel kozben meg is cafolodna, de ez
mindegy).
szoval nem Occam borotvaja, hanem empirikus tartalom, tovabbra is ezt
mondom.

>  Math szerintem ugyanezt mondja, csak O az egyszeruseg helyett a
> 'josolni kepesseget' hasznalja, ami szerintem ekvivalens.
ha az egyszeruseget ezzel definialod, akkor termeszetesen ekvivalens.:)

math

Janos irta:

>mathi, az energiamegmaradasnak csak annyi koze van az empiriahoz, hogy
>tenylegesen tapasztalhato IS.
>De nem azert olyan eros torveny, mert sokszor tapasztaljuk, hanem
azert,
>mert az ido homogenitasabol "spekulative" kovetkezik.
ezzel a torvenyt egy meg altalanosabb "axiomara" vezettel vissza, de mi
az vegso axiomak igazsaganak fundamentuma? ha az ember nem akar
tekintelyelvre apellalni, akkor a tudomany barmilyen elmeletenek
igazsaganak alapja csakis az tapasztalat lehet, azaz az empiria.
tehat ha megkerdezem, hogy mi az ido homogenitasanak igazolasa, akkor
valameddig mehetsz felfele, a visszavezetesben, de valahol le kell
kanyarodnod a tapasztalathoz. vegezetul tehat megis az empirikus
tartalmakon mulik minden, legfeljebb aki nem latja at, az nem latja,
hogy nem kozvetelnul, hanem kozvetetten.
a konkluzio tehat, hogy amennyiben Feymann gondolatat vegigkoveted,a
kkro felmerul az ido homogenitasanak igazsaga, es ezt vagy nem tudod
empirikusan igazolni, akkor az egesz elgondolas levegobenlog, vagy
tudod. akkor viszont ugy lehet fogalamzni, hogy az energiamegmaradas egy
meg nagyobb empirikus tartalommal rendelkezo torveny kovetkezmenye, es
ezert szokas elfogadni, de ugyanezert meg lehet kiserelni cafolni is.
>Feynmann, A fizikai torvenyek jellege. )))
Karl Popper: A tudomanyos kutatas logikaja:)

math

Laci:
>Minden atkapcsolodas idokesest okoz., tehat van hatranya is. Mivel
>mozgataskor lenyeges  a gyors reagalas ezert erre lett kihegyezve a
>rendszer.
letezik az akcios potencial terjedesi sebessegenel gyorsabb kapcsolas.

>Nem egy nagy glia, hanem sok kicsi glia!... Szerintem optimalis! Ha van
jobb
>terved mutasd meg!
valami passziv, nem sejtes anyaggal szigetelni a sejtet, amit nem kell
ujratermelni es kulonosen karbantartani sem.

>A tervezest is el lehet vegezni koltsegelemzessel: pl. a gepkocsik is
10-15
>ev vahato elettartamra keszulnek (evolvalodtak) az utan szepen minden
>tonkremegy bennuk. Lehetne persze jobb anyagokbol tartosabbat epiteni,
de
>minek! Jezust is csak 35 evre terveztek... ;-) Az orokelet bonusz, es
meg
>kell erte dolgozni...
a gepkocsik eseteben a kovetkezo feltetelezesek alapjan jon ki ez a
koltsegelemzesbol:
- a gepkocsigyar kereskedelmi haszonra tervez, erdeke az ujboli eladas
- a gepkocsik rovid ido alatt (10-15 ev) elavultta valnak

az elso feltetelezest meglehetosen nagy felhaborodast keltene a
kreacionistaknal, amasodik tenyezo pedig egyszeruen nem igaz az emberre.
az emberek nem fejlodnek olyan oriasit biologiailag egy generacio alatt,
hogy le kellene selejtezni az elozot.

math

Adam:
javaslom, hogy nezz utana egy optimalizaciorol szolo konyvben. kerdesen
nem ilyen egyszeru, a konkret megoldas nagyon fugg attol, hogy a
fuggveny keplet analitikus elemzese lehetseges-e, avagy adva van egy
barmilyen fuggveny, aminek csak az ertekeit tudod lekerdezni. tovabba,
hogy analitikus vagy numerikus megoldasra van-e szukseg. mennyire
szukseges globalis optimumot talalni. hany valtozos fuggvenyrol van szo,
a megoldasi modszernek milyen tuajodnsagai fontosak (biztonsag vagys
ebesseg) stb...

math

Zoli:

>Szerintem a tudomany vilagaba tartozo es komolyan fontolora vett
>elmeletek, ill. hipotezisek kozott is talalunk olyanokat,
>melyek empirikusan igazolhatatlanok, megsem minosulnek
>tudomanytalannak.   Pl. Hawking - az elmelete szerinti parolgo
>fekete-lyukakrol allitja, hogy vegul felrobbannak, de ez olyan
>sokara lesz, hogy addigra mar nem lesz elet az Univerzumban.
az, hogy az elmelet valamely kovetkezmenye eppen praktikusan nem
ellenorizheto, de empirikus kovetkezmenye van, mar eleve jobb, mint ha
egyaltalan nem adhato meg pontos empirikus kovetkezmeny. masreszt az,
hogy az elmelet egy kovetkezmenye nem ellenorizheto, nem jelenti azt,
hogy az elmelet szamos egyeb kovetkezmenye altal ellenorizheto legyen.
magyarul: Hawking elmeleteben a parolgas maga bizonyara ellenorizheto,
az "elparolgas" mar csak tovabbi kovetkezmeny.

>>A te elmeleted ugyan egeszen empiriakozeli, csak eppen
>>annyira nem egzakt, hogy nem lehet pontos kovetkezteteseket
>>levonni belole. ...
>A mai tudomanynak is van ilyesfele problemaja, hiszen
>az elet kialakulasara csak egyetlen precedensunk van, mely nem
>lehet alapja statisztikanak, megis szuksegszerunek minositik
>a jelenseget.
a ket problema mas, egyaltalan nem "ilyesfele" az evolucioban az elet
keletkezese valoban egy egyedi esemeny, de ettol meg szamos mas egzakt
ellenorizhetosege van az elmeletnek. a Te elmeleted viszont egyszeruen
kifejtetlen, homalyos volt.

>A geonautizmus persze inkabb csak otlet, vagy sejtes, es kuriozumnak
>szant pelda arra, hogy amig nem vizsgaltunk meg aprolekosan mindent,
> addig aka'r atmenetileg meg a materializmus es idealizmus koze is
> lehet osszekoto hidat verni.
ja, mint otlet es sejtes, a dolog elmegy.

>Igen, hiszen sokaig nem tudtam tampontot adni arra vonatkozoan,
>hogy milyen vizsgalatokkal lehetne felderiteni a tudat
>letezeset,
ez azt jelenti, hogy elmeletedben a "tudat" szonak nincs rogzitett,
pontos jelentese.

>Nemreg itt a rovatban ramutattam, hogy mit tekintek a tudat
>alapveto megnyilvanulasanak.
vagy megis?:) ellentmondasz magadnak.

>Ezek utan sokfele kiserletet kellene vegezni sok-sok kovel.
>Kulonfele periodikus es aperiodikus impulzusok szuperpoziciojaval
>ingerelve koveket vizsgalni - fellep-e olyan valaszreakcio,
van koved es magnod otthon?

>1. az elo agy sejtjei es az elettelen polikristalyos ill. amorf anyagok
>atomjai egyarant nagyfoku rendezetlenseget mutatnak, es szerteagazo
>kapcsolatban allnak egymassal.
a kristalyok tul szbaalyosak, az amorf anyagok tul szabalytalanok.
ezenkivul az elettelen anyag az ingerre nem valtoztatja meg strukturajat
oly modon, hogy az tanulasi mechanizmus lehetne.

>Regebben ismertettem itt egy konkret - impulzussorozat-keringeto
>korrelatorokra epulo elvu agy-modellt, melynek mukodokepessege felol
>ma sincs nincs ketsegem, es ezek utan a bonyolultabbakra
>Occam borotvaja var reszemrol. :)
van ehehz hasonlo ismert elmelet, miszerint a memoria az idegrendszer
halozataban alandoan keringo jel formajaban rogzul. sajnos egy ilyen
magyarazat nem kielegito a memoriara. az emberek ugyanis elektrosokk
utan is emlekeznek a legtobb dologra.

math

Zoli:
az elgondolasod, amit irtal, nagyon mulatsagos volt, es valoban volt
benne praktikus meggondolas. de azert nem eppen felemelo dolog, hogy
egyreszt isten ilyen rejtozkodo, es csak a "kevesbe ertelmes emberek
tomegenek"  hivogato szavar jon elo. masreszt az sem tulsagosan felemelo
a vallasok reszerol, hogy alternativ strategiara vannak szanva a
tudomany, mint fo strategia melle.:)
egyebkent meg erdekes kerdes, hogy ha isten elkommunikal a kevesbe
ertelmes emberekkel, akkor azok vegul hogy fogjak meggyozni az ertelmes
embereket?
szoval eleg bajosnak tartom szamukra, ha a vallast mint nem
megiseresbeli sikertortenetet, hanem mint vagy masfajta tortenetet,
vagy, mint B strategiat mutatnak be. akkor ugyanis nem igazan lephetnek
fel az igazsag igenyevel.

math

Math:
>a racionalitas lenyegehez tartozik hozza, hogy
>jelentosen tulmegy a puszta analogias gondolkodason. 
Ez meg rendben volna.
>az analogias gondolkodas kb a kozepkor ota tulhaladott.
Ez nem a jozan esz kritikaja akart lenni ?  :) 
Kiemelem Maxwellt, aki ugyebar joval a kozepkor utani tudos, 
nem is akarki volt, es az analogias gondolkodas markans 
kepviselojekent ismert. Igaz, volt olyan analogia mely nem 
tetszett neki, de kar volt ellene fellepnie, hiszen kesobb 
kiderult hogy nagyon is perspektivikus: a *tergyurogetessel* 
probalkozast nem kedvelte.
A problemamegoldashoz szukseges modellezes leggyakrabban 
valamilyen analogia keresese.
Sajat tapasztalatbol tudom, hogy muszaki problemak megoldasa is
igen gyakran azon mulik, van-e a tarsolyban kelloen gazdag 
analogia-gyujtemenyunk. Emiatt kell nyitott szemmel jarni.
A modern fizika sem nelkulozi az analogiakat, bar sok esetben
valoban kenyszeruen mellozi - amikor nincs.

Udv: zoli

Ne vegye senki keszpenznek, de nekem ugy remlik,
hogy az egyszeru olcso egheto-gaz erzekelok katalitikus
oxidaciot vegeznek villannyal hevitett, speci bevonattal 
ellatott femszal feluleten, es villamos ellenallasmeressel
kaphato a kimenojel.
A baj ezekkel az szokott lenni, hogy egyreszt tobbfe'le 
gaz jelenlete eseten nem lehet szelektiven merni a kulonfele
komponensek koncentraciojat, masreszt a paratartalom is
zavarja oket, illetve bizonyos szennyezo anyagok jelenlete
eseten veszithetnek erzekenysegukbol.

Udv: zoli

Kezeimet tordelve be kell vallanom mielott mas piritana ram,
hogy az elemi tudat definialasa kozben masra, ill masra is 
gondoltam, mint ami a leirasombol kovetkezett.
Ugyanis impulzussorozatok periodicitasanak felismeresere
egyszeru rezonatorok is alkalmasak, de onmagaban az ilyesmit nem 
tartanam semmikeppen tudattal biro rendszernek.

Tudatosnak olyan rendszert tekintenek inkabb, amely az elobbieken 
tulmenoen tapasztalatai alapjan kepes kivalasztani es elore 
megjelolni olyan diszkret idopontokat, melyekben meghatarozott 
esemenyek a legnagyobb valoszinuseggel varhatok.
Egyszeru konkret peldakent a kovetkezo idodiszkret
veletlen impulzussorozattal szemleltetem, mit varok el minimalisan
a tudattol:
 ..I..II.I....III.....I.I.I..IIII..I..III..IIIIII....I.IIII...

Az elemi tudat olyan jelfeldolgozo rendszer lenne, mely a 
veletlenszeruen kimaradozva erkezo impulzusok vetele soran 
belso utemgeneratora (orajele) es a tapasztalatai alapjan kepes 
volna a fentebbi sorozathoz nem mellekelt, hianyzo szinkronjelet 
eloallitani, azaz felismerni - mely diszkret idopontokban varhato 
impulzus.
(Ilyen aramkorok az elektronikaban regota leteznek)
Mindez megint nagyon otletszerunek tunhet, ezert indokolnom
kell. Az elet hosszutavu fennmaradasahoz strategiara van szukseg. 
Optimalis strategia csak statisztikai modszerekkel alakithato ki.
Az elemi tudat - kell, hogy ertsen valamicsket a statisztikahoz.

Udv: zoli

Szia,

> Termeszetesen nem szamoljak, hanem csak reprodukaljak.

Az erdekes epp ez: ugy tunik letezik olyan akusztikus memoria,
amely kiolvashato es visszajatszhato, magasabb szintu feldolgozas 
nelkul. Szerintem az osszetett beszed, vagyis az osszetett
nyelvtant hasznalo beszed evoluciojanak nagyon fontos eleme ez
a puffer.

Amikor hosszu bonyolult mondatokat probal megerteni az ezzel
foglalkozo agyfunkcio, akkor nyilvan ebben a pufferben keresgel
neha nem is tudatosan. Ezt a puffert direkt is ki tudjuk olvasni,
pl amikor nem figyelek arra, amit mondanak, de par masodperc mulva
magamban elismetelve a kerdest az "akusztikus memoriabol" mar
tudatosan is fel tudom dolgozni. Vagy amikor megismetelek egy
ritmust (a szapora utes ennek lehet egy specialis esete).

Udv///Laci

Kedves HIX TUDOMANY!

On 13 Oct 00, at 2:33, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> >alfa = fi - arctg(fi) inverz fuggvenyere, akkor tovabbra se fogja vissza
> >magat! :-)
> 
> Nem igazan ertem a problemat.
> at kell rendezni:
> arctg(fi) = fi - alfa
> (fi) =tg( fi - alfa )
> 
> es most fel kell cserelni fit meg alfat, tehat az inverz fuggveny:
> alfa=tg (alfa-fi).
> 
> Ez igy jo?

Ez jo, csak nem inverz fv. Az alfa=f(fi)-nek az inverz fv-nye fi=g(alfa) 
alaku kell, hogy legyen. Ez pedig fi=h(alfa, fi) alaku. Valszeg nincs zart 
alaku megoldasa a dolognak, csak probalkoztam... :-)

Kosz && udv From:, a probareggeli