1. |
agy!=izom (mind) |
113 sor |
(cikkei) |
2. |
teherauto (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
3. |
rere:mit kene odairni (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
4. |
termodinamika alkonya ? (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
5. |
papir surusege (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: papir sulya (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: erdeklodesek (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: REM + ideg-izom (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: papirnak mennyi a sulya? (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: re:mit kene odairni (genetikailag modositott elelmi (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
11. |
infra-lezert, vagy pszichologiai fegyvert? (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
12. |
Re: papirnak mennyi a sulya? (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
13. |
Re: Ho centrifuga + a termodinamika alkonya??? (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
14. |
Re: Hocentrifuga (mind) |
43 sor |
(cikkei) |
15. |
Re: papirnak mennyi a sulya? (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
|
+ - | agy!=izom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szocs
Tehat abban egyetertunk, hogy
1) Az agy a kornyezetevel a periferian at tart kapcsolatot, az erzekelokkel erz
ekel, es a vegrehajto szervekkel hajt vegre. Normalis esetben nincs mas kapcsol
ata a kornyezettel.
2) Az agyhoz hozza lehet ferni technikai eszkozokkel kozvetlenul is. Igy lehet
erzekelni kozvetlenul, es hozzatennem, hogy vegrehajtani is lehet izmok nelkul.
Amiben nem ertunk egyet, hogy:
A) Miszerintunk mikozben az agy termeszetes feladata valoban az, hogy a kornyez
etet erzekelje, es reagaljon, es ehhez informaciot kell gyujteni a kornyezetebo
l es a vegrehajtasnal is elonyos a gyors visszacsatolas, szerintunk ez nem szuk
segszeru, az agy onmagaban is mukodik egy ennel szegenyesebb modon. Es az erzet
ek az agyban es nem az izomban keletkeznek.
B) Szerinted pedig az agy visszacsatolas nelkul nem kepes semennyire sem mukodn
i, es az erzet az izmokban keletkezik.
Ezek alapjan a reakciok:
>Az agy a visszacsatolt mechanizmus resze, tehat
>folyamatosan dolgozik.
Pontosabban mi a feladata szerinted?
>>az meg foleg nem, hogy 4) a kozbulso retegben
>>keletkezik az erzet, es nem az agyban.
>Nem ertem, melyik kozbulso retegre gondolsz.
A kozbulso reteg az agy es a kornyezet kozott a periferia, azaz az izmok. Te al
litod, hogy az izomban keletkezik az erzet. Azt allapitottam meg, hogy abbol, h
ogy az agy gyakorlatilag nagyobb reszt az izomtevekenysegek alapjan vizsgalhato
, nem kovetkezik, hogy az erzetek az izomban keletkeznek.
>Csak technikai eszkozokkel, s azok nem hatnak a
>kornyezetre, de lehet alkalmazni hatasra is.
Igy van. Es ha technikai eszkozokkel megfigyeljuk az agyat, inputot adunk neki,
illetve outputot generalunk, akkor az agy resze lesz egy mesterseges visszacsa
tolt kornek, amelyben ugyanugy tud mukodni. Es az erzeteid is meglesznek. Ennek
reszkiserletei megvannak: van mesterseges erzetkeltes az agy ingerlese altal.
Es van mesterseges vegrahatjtas az agybol.
Mivel keletkezik erzet az agy kozvetlen ingerlesevel, ezert ez cafolja azt az a
llitasod, hogy az izomban keletkezik az erzet.
>Az informacio folyamatos aramlasa ugy erheto el, ha
>folyamatosan erzekeled kornyezetedet, valamint
>cselekedeteid onkontrolalasa, folyamatossaga
>visszacsatolassal erheto el. A tarolt informaciot is
>fel lehet hasznalni cselekedet sorozatra, de akkor
>szukseges " egy folyamatosan mukodo" vezerlo
>ora (tacht).
Van is az agyban ilyen jellegu mukodes.
>>tehat akkor az agyban nem tarolodik informacio? nincs
>>memoriank?
>Az en nezetem szerint igy van. A tanulassal, nem
>informaciot tarolunk (a tanulas logikai felepitmeny),
>hanem olyan mechanizmust epitunk fel, amely
>barmikor kepes a cselekedetet ismetelni, amit meg >tanultunk.
Elnezest, de ez csak jatek a szavakkal. Ez is egyfajta memoria. Ha megkerdezed
az agyat, hogy mi Magyarorszag fovarosa, es az agy azt eloallitja, mikozben ako
rnyezeteben nincs olyan informacio, amibol elo tudna allitani (pl. nem nezel me
g egy atlaszt). Akkro ez bizony memoria.
Persze ez a memoria tenyleg nem RAM tipusu, de memoria.
>>en elhiszem, hogy ugy jobban tud mozogni, de tud
>>anelkul is. nyilvan tud harom lepest tenni balra,
>Ha nem erzi, mi az hogy balra es mi az, hogy harom
>lepes? Nem tudja megitelni
Oke ahhoz, hogy balra lepjen kell neki kornyezeti informacio. De a harom lepesh
ez nem. Megteszi a lepo mozdulatot, es a labam majd megall, es beleotkozik a fo
ldbe.
De vegyunk egyszerubb peldat, ahhoz, hogy azt mondjam, hogy "a", nem kell semmt
i erzekelnem. Ezt visszacsatolas nelkul tudom csinalni.
> Az izommozgast nem azert kell ellenorizni, mert nem
>pontos, hanem azert mert nem ismerheted elore a
<kornyezeti felteteleket.
Igy van. A visszacsatolasnak ket oka van: vagy az, hogy nem pontos a vegrehajta
s, vagy az, hogy a feladat kornyezetfuggo.
Ebbol kovetkezoen ha pontos a vegrehajto szervem,e s a feladat nem kornyezetfug
go, akkor az agy kepes visszacsatolas nelkul vegrehajtani.
>>akkro preciz algoritm ust lehet csinalni ugy is, ha
>>nincs visszacsatolas.
>Ez igy igaz, de a kornyezeti feltetelek nem szabad
>valtozzanak.
Itt ezt el is ismered. Tehat itt pontot tehetunk, sikerult cafolni es be is ism
erted, hogy az agy mukodhet visszacsatolas nelkul, ha a feladat vegrehajtasara
pontos vegrehajtok vannak, es a feladat nem fugg a kornyezettol, vagy a kornyez
et nem valtozik,e s tarolt informacio alapjan megcsinalhato a dolog.
>>a gondolkodas mas kategoria, ott minek kellene
>>visszacsatolas? gondolkodasnal nem feltetlenul kell
>>nezni a kornyezetet, mert nem feltetlenul kell
>>vegrehajtani
>A visszacsatolas az informacioforgalom folyamatossagat
>biztositja,
Amire it gondolsz, azt az agyon beluli visszacsatolas biztositja.
>valamint azt hogy a megvalositott cselekvesi
>szekvenciak egymasra epuljenek,
ha nincs cselekves, akkor ez nem kell.
> de a jo gondolkodo is hasznal segedeszkozoket, mert
>neha ellenoriznie kell gondolatait, amit gondolatban
>nem tud megtenni.
ez pedig opcionalis.
>>ha ket almot meselek el, akkor abbol legalabb az egyik
>>nem az utolso, tehat legalabb annyi perccel korabban
>>tortent, amennyi.
>Nem hiszem, hogy ezt elfogadjak, mint tudomanyos
>bizonyitekot.
de.
>>szemizom mozgasok. es ha arrol almodok, hogy repulok,
>>amit szoktam, akkor ugye a repulest nem a szememmel
>>csinalom. a te "teroiad" szerint melyik izmomban kel
>>etkezik ilyenkor a gondolat?:)
>A repulest csakugyan a szarnyakkal vegzik, de en is
>repulesre emlekezteto mozgasokat csinalok almomban, de
>mindig sajat testreszeimmel kivitelezem.
>Karjaimmal, labaimmal, testemmel lenditek.
Es a karodban keletkezik a szarny erzete?
En nem vegzek ilyen mozgasokat, nekem hol keletkezik?
Mi van, ha vki azt almodja, hogy angyal, aki repul e a kezevel integet?
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)
|
+ - | teherauto (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elek,
> Tehat annyi bizonyos, hogy legalabb 9 m3 papirrol van szo,
> de nem tudom, hogy milyen g/m2 arannyal szamoljak?
Mi van, felszamolod a maradek III/III papirjaid? .-)))
A g/m2 arannyal semmire se megy, mert a terfogatod ismert.
9 tonnanal biztos kisebb teherauto kell, a papir fajsulya kisebb, mint a
vize (tablazatban 0.7-1.1 szerepel),
meg azert nem lehet azt annyira osszetomoriteni.
Ha van 8 tonnas, es geometriailag fel tudod pakolni a papirt, ugy hogy nem
szorodik, biztos elbirja.
De ugy tudom, a tiz tonnas a szabvany.
Vigyazz a torteneszekre, meg az ujsagirokra, eloszeretettel sillabizalnak
elszorodott papirokat.
Janos
|
+ - | rere:mit kene odairni (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>Erdekes, hogy a fenti gondolatot, azt, hogy a genetikai modositas lenyeget,
>>eredmenyet (nem pedig a tenyet, vagy modjat) kene feltuntetni, azt kene
>>szabalyozni, meg sehol sem olvastam, senkitol sem hallottam. Ti mint a
>>intelligens, szakman kivuli kozonseg mit gondoltok a kerdesrol?
>
>Ezek szerint nagyon rosszul fejezem ki magam, de en mar napok ota
>errol gyozkodom starterst:-(((
Kedves Gabor, bocsanat, ha felreertettelek, vagy nem olvastam eleg
figyelmesen amit irtal, nem akartam elvenni az elsobbseget. :-)
Orulok, hogy egyetertunk.
udv: buvar
|
+ - | termodinamika alkonya ? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli !
Miert lenne a termodinamika alkonya az ha homerseklet-
inhomogenitas jon letre ? Majdnem ugyanez tortenik a
legkorunkben: lenn melegebb, fenn hidegebb a levego.
A forgo csovedben a centrifugalis ero olyasmi, mint a
gravitacio a foldon (csak forditott iranyu).
udv
kota jozsef
|
+ - | papir surusege (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Elek kerdezte:
: Tehat annyi bizonyos, hogy legalabb 9 m3 papirrol van szo,
: de nem tudom, hogy milyen g/m2 arannyal szamoljak?
A sima A4-es siralypapir 80 vagy 90 g/m^2. Egy 500-as csomag kb. 5 cm
vastag, tehat 1 papirlap 0,1mm vastag. Ebbol a surusege
rho = 80...90 g/m^2 / (0,0001m) = 800..900 kg/m^3
Kartonlap lehet akar 200 g/m^2 is, ujsagpapir kevesebb, mint 80 g/m^2.
Viszont ezek vastagsaga is mas, tehat surusegnel kb. ugyanaz fog kijonni.
Azt viszont nezd meg, hogy nedves-e a papir, mert a fenti adatok szaraz
papirra vonatkoznak. Nedvesen lehet a duplaja is a tomege (lasd alt. isk.
papirgyujtesi akciok trukkjeit :-) ).
Udv,
marky
U.I.: A negyjegyu fuggvenytablazat szerint a papir surusege
700...1150 kg/m^3 kozott ingadozik.
|
+ - | Re: papir sulya (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Elek!
> remelem, van itt gyakorlatias fizikaban jartas egyen..
Sot, meg nyomdaban jartas is:-)
> Eloallt az a helyzet, hogy egy pinceben levo papirhegy
> sulyat kell megbecsulni, hogy hany tonnas teherauto
> kell az elszallitasahoz.
> ........
> Tehat annyi bizonyos, hogy legalabb 9 m3 papirrol van szo,
> de nem tudom, hogy milyen g/m2 arannyal szamoljak?
Jo nagy teherautot kerits, kb. 5 - 8 tonna lehet a sulya, ha kello
tomorseggel van pakolva, es nem nedves. A papirok osztalyozasanak egyik
modja a negyzetmeter-suly(tomeg), egy masik az osszetetel szerinti. Ez
utobbi dontoen befolyasolja a nm.sulyt. Pl. a fatartalmu altalaban sokkal
konnyebb, mint a famentes. A famentestol meg nehezebb a fenyezett munyomo
papir.
A nm.suly 22g-tol egeszen 2400g-ig terjed, es ez a vastagsag fuggvenye is.
A papiranyag surusege altalaban 300 - 1200 kg/m^3, tehat atlagos, vegyes
papiroknal ennek vegyel egy kozepes erteket, es hasznald azt. Ezek az
adatok csak egymasra fekvo lapok, vagy tekercs eseten jok. Gyu:ro:tt,
osszevissza dobalt anyagra nincs javaslatom, de vedd figyelembe a majd a
szallitas korulmenyeit is, mert a terfogat jelentosen novekedhet.
Motto: Nehez a tudomany :)
Udv : Pista
|
+ - | Re: erdeklodesek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>ismert, vagy ismerni velt teny, hogy a genszerkezet strukturalisan egy dupla
>spiralban testesedik meg. Itt most a dupla szot szeretnem kiemelni es
>rakerdezni: Miert dupla ? A masodik kerdesem szorosan ehhez kapcsolodik: A
A regebbi elolenyeknek es nehany mainak (pl. nehany virus) egyszeres
spiral (RNS) lanca van. Ez volt a mai DNS elodje. Az RNS szerkezete
olyan, hogy nagyon konnyen kialakithato a DNS belole - utobbi raadasul
sokkal stabilabb.
>novényeknek is vannak ugyebár genjei, tehát... Ok hogy néznek ki ? Van ilyen
>vagy hasonlo genszerkezetuk ?
Igen.
>Tovabba azon gondolkodok, hogy miert kepes az ember agya, elmeje, teste!,
>tobbre, mint amire hasznaljuk es miert lehet ezeket a teljejesitmenyeket
Az autod is tobbre kepes, mint amire altalaban hasznalod: x mp alatt tud
100-ra gyorsulni, majd leallni. Eletben maradsz, ha 30-al nekimesz egy
falnak. Hanyszor hasznaltad mar ki ezeket a kepessegeket?
Az elolenyekenk is szukseguk van tartalekokra, kulonben veguk lenne a
szokasostol csak kicsit is eltero helyzetben.
>itt-ott, kulonbozo modszerekkel (valamennyire) aktivizalni. Hogy milyen
Vannak ra modszerek, amelyekkel ezt meg lehet oldani. Altalaban nem
egyszeru.
|
+ - | Re: REM + ideg-izom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
<<Ujfent tevedsz. A REM fazis alatt szinte az osszes izom le van
benitva.
Kizarolag a legzes es a szemmozgatas (belso ful izmai) aktivak (ezert
gyors
szemmozgasos alvas a neve).>>
>Nem tudom milyen korulmenyek kozott toltotted eveidet, mert gyakori az
>"almaban beszelo", a forgolodo, hanykolodo almodo ember. Ha csak azt veszem
>figyelembe amit te irsz, akkor is van izommozgas.
Mar irtam, hogy ilyenkor (feluletes alom kozben) a benitas nem
tokeletes.
Nem erdekes, mert van olyan eset, amikor TOKELETES, megis van alom vagy
gondolat.
>Szinten ez a konyv megemliti azt is, hogy az allatok is, hasonloan az
>emberhez, atmennek ezeken a fazisokon, de meg egyetlen egy allat sem szamolt
>be, mi tortent ezido alatt. Biztos nem szarnyaiddal repulsz almodban.
Nekem az eleg meggyozo, hogy a laboratotiumi patkanynal, amelyik nappal
a labirintusban maszkalt, a kutato az elektromos jelek alapjan azt is
meg tudja mondani, hogy eppen a labirintus mely reszen "van". Szerinted
mirol almodik eppen? Kozben persze nem mindig mozognak az izmai...
>Az en nezetem szerint igy van. A tanulassal, nem informaciot tarolunk (a
>tanulas logikai felepitmeny), hanem olyan mechanizmust epitunk fel, amely
>barmikor kepes a cselekedetet ismetelni, amit meg tanultunk. Mar a
Ennek nincs sok jelentosege. Mindegy, hogy az informaciot tarolod, vagy
egy "mechanizmust epitesz fel", amelyik eloallitja az informaciot.
Nagyjabol ugyanannyi eroforras kell mindkettohoz - utobbihoz talan tobb.
>Ha nem erzi, mi az hogy balra es mi az, hogy harom lepes? Nem tudja
>megitelni
De azert megteheti! Es az eredmeny meg hasonlithat is a kivant
mozgasra...
>Ismerem es a technikai szerkezetekben bevalt, mert nem tudtak potos
>eszkozoket csinalni, a celpontok is elmozdulhatnak. Az izommozgast nem azert
>kell ellenorizni, mert nem pontos, hanem azert mert nem ismerheted elore a
^^^^^^^^^^ pedig nem az, mert az agy a visszacsatolas alapjan
ertekel. De NEM KOTELEZO, enelkul is mukodhet, csak igy alakult ki.
<<akkro preciz algoritm ust lehet csinalni ugy is, ha nincs
visszacsatolas.>>
>Ez igy igaz, de a kornyezeti feltetelek nem szabad valtozzanak.
Valtozhatnak, de akkor nem a tervezett modon fog menni a mozgas -
viszont akkor is lesz mozgas es erzes is!
<<<szemizom mozgasok. es ha arrol almodok, hogy repulok, amit szoktam,
akkor
ugye a repulest nem a szememmel csinalom. a te "teroiad" szerint melyik
izmomban kel etkezik ilyenkor a gondolat?:)>>
>A repulest csakugyan a szarnyakkal vegzik, de en is repulesre emlekezteto
Nem a kerdesre valaszoltal. Ket valasz lehetseges:
- ilyenkor a szemizomban keletkezik a gondolat (mashol ugye nincs
izommukodes). Ez a Te elmeleted, most megsem irtad ide, miert?
- az agyban keletkezik a gondolat :-)
>mozgasokat csinalok almomban, de mindig sajat testreszeimmel kivitelezem.
>Karjaimmal, labaimmal, testemmel lenditek.
Nem meglepo, mivel az almaidat mindig valos emlekek alapjan epited fel.
Ha gyakoroltal volna eleget szarnyakkal (mint az "Angyal" c. film
fohose), akkor almodnal azzal is, holott sem neki, sem Neked nincsenek
szarnyizmaid.
|
+ - | Re: papirnak mennyi a sulya? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Eloallt az a helyzet, hogy egy pinceben levo papirhegy
>sulyat kell megbecsulni, hogy hany tonnas teherauto
Vegyel ki 2-3 "tipikus" dobozt es merd le, utana becsuld meg, hogy hany
dobozod van.
|
+ - | Re: re:mit kene odairni (genetikailag modositott elelmi (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szerintem legjobban "buvar_at_hungary.org" irta meg ezt:
>Amit szerintem oda kene irni, az az, hogy milyen uj gent tettek bele, azt
>honnan vettek, vagy milyen meglevo gen aktivitasat valtoztattak meg;
>noveltek, kikapcsoltak stb. Ez a lenyeg. Ebbol az informaciobol mar
>lehetne ertelmes kovetkeztetest levonni. Ennek az informcionak a birtokaban
>meg lehetne keresni a szakirodalomban is, ha valakit bovebben erdekel. Mas
Igy igaz, csak en nem tudtam ilyen jol megfogalmazni, de:
>termekeknel is azt tuntetik fel, hogy mi van benne, nem azt, hogy hogyan
Az atomeromuveknel es a genterapianal az atlagosnal SOKKAL komolyabb
biztonsagi eloirasok es nagyobb nyilvanossag szuksegesek. Remelem, ezt
senki sem vitatja.
Ha nem irod ra, hogy genkezelt, az kb. annak felel meg, hogy Paksrol
vagy Csernobilrol nem lehet tudni, hogy ott atomeromu van (ugye szigoru
eloirasok vannak, amelyeket mindig be is tartanak, igy biztonsagos, stb.
Miert riogassuk akkor a nepet vele? Ugysem lesz ott soha semmi
problema).
Ha pedig nem irod le a modszert, az olyan, mintha nem arulnad el, hogy
az eromu szen, olaj, viz - vagy nehezvizes, grafitos, gyors vagy lassu,
stb. Egyaltalan nem mindegy, pedig NORMALIS KORULMENYEK KOZOTT az
eredmeny ugyanaz: hot termel - es van, aki csak ezt akarja megmondani.
>csinaltak. A genetikailag modositott elolenynel is azt kene feltuntetni,
>hogy mit tettek bele (vagy mit vettek ki belole) a termeszetben talalhato
>kozonseges valtozathoz kepest.
En meg annyit tennek hozza, hogy igenis roviden le kellene irni az
atalakitas modszeret: transzfer virus neve, stb. - ugyanis ez
befolyasolHATja az eredmenyt. Akkor is, ha _eredetileg_ kozonseges,
mindennapi virusrol van szo.
Rokon tema: az azbeszt is eletveszelyes lehet, pedig evtizedeken
keresztul hasznaltak es senki nem gondolta volna rola. Nem is lehet
tudni, pontosan mely epuletekben van. Ezt kellene elkerulni a
genterapianal, amely ennel sokkal sulyosabb problemakat is okozhat.
>Ha a sajto a cikkekben is ezzel kezdene, akkor kevesbe lennenek
>dobbenetesek, hatasosak es altalanosithatoak a genetikai modositast ellenzo
Sajnos a "sajto" 3 dologgal foglalkozik: szenzacioval, szenzacioval es
jo szaftos botranyokkal :-(
Normalis tajekoztatas eseten elobb-utobb minden helyrebillenne. A
titkolodzas viszont visszau:t, mert kesobb az emberek mar az igazsagot
is ketkedve fogadjak. Ezt sehogy mashogy nem lehet korrigalni, csak
_sokaig_ tarto normalis tajekoztatassal - vagy be kell rendezkedni a
totalis titkolodzasra. Utobbirol szakirodalom: 1984.
Egyetlen valaszt sem kaptam erre a kerdesemre:
>Szeretnek valamit kerdezni Toled: ugy tudom, hogy gent nem csak virussal
>lehet bevinni - pl. a spermiumok beepitik magukba a kornyezetukben levo
>DNS-t, ha egy anyag (amelyik normalisan ott van veluk) ezt meg nem
>gatolja. Mennyire elterjedt ez a technologia? Mennyire hasznalhato? Hogy
>aranylik a ket technologia ara egymashoz? Ugy tudom, ez veszelytelen -
>tenyleg az? Ha igen, miert hasznalnak meg "virusos" technologiat?
Azt is el tudom kepzelni, hogy problema lehet, ha MINDEN gent beepit a
kornyezetebol.
...senki sem ismeri ezt a modszert?
|
+ - | infra-lezert, vagy pszichologiai fegyvert? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
BM:
>Nagyon remelem, hogy csak adatatvitelre kell !!!
>Miert nem jo a lathato lezer?
Szerintem elonyosebb az infra, ha hivatlan vendegekre szamitunk.
("lathatatlan sorompo")
Ilyenkor madarfeszekbe rejtett digitalis kamerank kapcsolatba lep
a kamraban madzagon logo, peneszes avas szalonnanak alcazott
szamitogepunkkel, mely rogziti a tenyallast.
Manapsag azonban kisebb karokozas eseten nem mindig elonyos
hivatalos utra terelni a dolgot, fokepp, ha ismeros
volt a betolakodo. Valszeg sokkal jobb a teljes titoktartas,
es megtorlas helyett csak a tettes ertesuljon egy ismeretlentol
kapott joindulatu figyelmezteto levelbol, hogy ezentul legyen
resen, mert valakik lattak, s azota mar tobben is fenik a fogukat,
hogy valahol tettenerjek.
Szamomra igazabol a bun altalanos megelozese volna a legszebb
megoldas !
Arrol abrandozom most, hogy ha egy reggelen az orszag minden lakoja
(kiveve engem) talalna egy szorolapot a postaladaban, melyen
ez allna - *Vigyazz, regota figyellek, minden lepesedrol tudok !*,
talan ezutan meg kameras figyelo rendszerre se volna szuksegem.
(Ennek hatulutoje csak az volna, hogy a feloszlatott rendorseg
egykori tagjai nagy erokkel nyomoznanak utanam, elverni rajtam
a port, merthogy miattam beleorulnek az unalomba. :)
Udv: zoli
|
+ - | Re: papirnak mennyi a sulya? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elek:
>Tehat annyi bizonyos, hogy legalabb 9 m3 papirrol van szo,
>de nem tudom, hogy milyen g/m2 arannyal szamoljak?
Közelito adat a Fuggvenytablazatban is van, de most nagy rumli van
nalam, sehol nem talalom. (papirokat selejtezek fajo szivvel, nyakig
ulok bennuk)
Gyakorlathoz csak konyito elmeleti fifikuskent azt tanacsolom,
hogy kerj fel kiserleti fifikust, aki szakszeru mintavetelezes utan
megmer egy adag papirt, s abbol becslessel megsaccolhato az
ossztomeg. Pinceben tarolt papir altalaban nedvesebb. Ha melegszik
az ido, es parasodik is a levego, a huvoson tarolt papiron
kondenzalodik a para, igy tovabbi nedvesseget vesz fel, amitol kisse
duzzad is. ( a pincefodemet meg ne emeljek a tornyaid !)
A suruseg valtozasa bonyolult eset, papirminosegtol (impregnaltsagtol
is) fugg. Mindenkepp le kell merni egy atlagosnak tekintheto adagot es
sietosen elszallitani az egeszet.
Az idobeni valtozast ugyanis elmeletileg elore jelezni - amig a
teherkocsi nagy kesve megerkezik, csak meteorologus bevonasaval
lehetne, de az sokba kerulne, mert ok nagy onkoltseggel dolgoznak.
(Mint fizikusoknak, nekik igen nagy a kockazatuk. Vastagon
bekalkulaljak a nem ritka utolagos szidalmazasukbol stb. eredo karok,
perek elvben felmerulo varhato osszkoltseget is. :)
Udv: zoli
|
+ - | Re: Ho centrifuga + a termodinamika alkonya??? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves S. Zoli !
>Udv Privat Emil :-) = Zoli
(Itt megsughatom, hogy ezzel ujabb utoero megjelente'nek
illuziojat kelthetem, a folyton ujraeledo, s csak praktikakkal
visszaverheto tudomany-ellenesekkel szembeni adaz harcban. :)
>Szerintem abban a forgo csoben a "mesterseges gravitacio"
>hatasara (a foldi legkorhoz hasonloan) a nyomasnak gradiense lesz.
En ugy ve'lem, hogy hoszigetelt forgo rendszerben a homersekletnek
egy ido utan kialakul a helyi maximuma, a forgastengelytol legtavolabbi
feluleten, s tovabbi kulso energia-utanpotlas nelkul fennmarad ez.
Egyenes palyan folytonosan gyorsulo szig. rendszerben is
kialakul a maximum az egyik ve'gen, de ez esetben a gyorsulas
fenntartasahoz szukseges energia folyamatos felvetele
elfogadhatova teszi a homersekleti anomalia megletet.
> ... Aztan a konstans fordulatszamon (velemenyem szerint)
>mar nem lesz hoeffektus.
Ho-anomalia lesz, en ugy latom, de belül ez nem foghato munkara,
kulon befektetes nelkul, mert a ho odabent nem aramolhat mar.
>Es mi van akkor, ha csak magasabb nyomast kapunk a melegebb
helyett??
Foton-emisszio mindig kell legyen, s a fotonoknak tomeguk van.
Tomeguk leven a cso kulso vege fele illik torekedniuk,
rugalmas klasszikus-mechanikai golyok viselkedesevel
valamelyest analog modon.
A forgastengelyhez kozelebbi "hidegebb" atomoknak viszont
a helyzeti energiajuk nagyobb. Az energiafajtak (mozgasi ill.
helyzeti ) polarizaltsagot mutatnak a csoben, s kifele a mozgasi
lesz a dominansabb, ami a magasabb homersekletet okozza ott.
>Mennyi energiat kellene befektetni a felporgetesbe
>es a konstans fordulatszam fenntartasahoz?
A csoben a tengelytol valo tavolsag fuggvenyeben valtozo az
anyagsuruseg (melyben a dinamikai energia is - tomeget kepviselve
benne kell legyen). E fuggvenyt konkretan nem ismerem.
Ha ismernem, negyzetenek integralasaval eljuthatnek a befektetendo
energiahoz.
>Mennyi "kicentrifugalt" hot remelsz???
Foldi korulmenyek kozott, foldi anyagoknal, egyszeri felporgetesnel
jelentektelent.
>Tudod-e hasznositani?? Megerne?? :-)
Nem, de hatha kozmikus jelensegeknel porgo objektumoknal
jelentos. Gyorsabb lehulest okoz, illetve fekezodest is, a fokozott
teljesitmenyu emisszio reven, hiszen a kiaramlo honek (fotonoknak)
tobblet-impulzust ad at az objektum, eredeti mozgasi energiajanak
rovasara. Csillagok kollabalasakor is szamottevo lehet. Osszetett
keringo rendszerek tavolabbi jovojet szamitva is, minden nuansznyi
hatast, energia-veszteseget, ugyancsak erdemes figyelembe venni.
Udv: zoli
|
+ - | Re: Hocentrifuga (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bocs, de a másik centrifuga targyu cikkemben hiba van.
Nem azt a függvenyt emelnem negyzetre, amirol irtam, hogy
nem latom magam elott. Azzal csak szoroznam azt a jol ismertet,
ami a negyzetre emelendo, az integral alatt.
Kedves Csaba !
>Mit nevezel 'ures vilagegyetemnek'?
Nem tudunk ilyenrol, az csak egy elvi felvetes Ernst Mach reszerol.
A kerdes lenyege, hogy ha nem volna megfoghato viszonyitasi alap,
melyhez kepest a csepp forgása nyilvanvalo lenne, ugy egyaltalan
eldolhet-e egyertelmuen, hogy a maganyos folyadekcseppnek mikent
kell viselkednie.
>>be kell lapulnia, mert kozepen hidegebb es folytonosan veszit a
>>perduletebol, ami arra utal, hogy nem all.
>Itt egy kicsit ertelmetlennek tunik.
Tenyleg, igazad van. Azt o nem tudhatja persze, hogy veszit a
perduletebol, az csak az en beekelt kiegeszitesem volt.
Ha emlekszik hocentrifugas fejtegetesemre, de nem lat semmit,
nem erez semmit azon kivul, hogy a nagy uressegben a rajta atmeno
egyik elvi tengely kornyezetebol a ho, arra merolegesen sugariranyban
szokik, akkor onkent belapul, hogy igazat adjon nekem. :)
>Igen am de a csepp mihez kepest forog?
A rajta kivul levo megragadhatatlan _vilaghoz kepest_ nem
allapithatja meg, hogy forog, de semmi baj !
Ha a teste anyag, s nem mindossze geometriai modell, akkor - hogy
ne szegjen fizikai torvenyt, idonkent felteszi a kerdest maganyos
onmaganak: Hogy is nez ki az az energia, mely bennem, reszecskeim
kozt allando cserebere targyat kepezi ? Van-e meg belole, s ha
van - a csereberek soran valtozo-e a szine odabent atadasi iranytol
fuggoen?
Ha ugy talalja, hogy igen, abbol tudhatja, hogy forgasban van. Mihez
kepest ? A sajat reszecskei egymashoz kepest meg akkor is
valtoztatjak poziciojukat, amikor az utolso foton elhagyja a cseppet.
S ezentul is megtartja utoljára kialakult geometriai formajat , ami arra
utal, hogy meg mindig forog, de mar nincs modja tobbe onmagan
ellenorizni ezt. Befagy az utolso belapult allapotaba, melyben
relativ mozgas csak elvben van már, reszecskei viszonylataban,
de kozottuk, s kifele energiaaramlas nincs tobbe.
Udv: zoli
|
+ - | Re: papirnak mennyi a sulya? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Tehat annyi bizonyos, hogy legalabb 9 m3 papirrol van szo,
> de nem tudom, hogy milyen g/m2 arannyal szamoljak?
Miert akarsz g/m2-ben szamolni, ha mar kiszamoltad a kobtartalmat?
Az A/4-es masolopapir 80 g/m2 (ez van a csomagolasara irva), tehat 0,108 mm
vastagsaggal szamolva a surusege 741 kg/m3. Az ujsagpapir ennel szerintem
lazabb (tehat konnyebb) anyagbol van, viszont a pinceben megszivhatta magat
nemi nedvesseggel.
A regi jo "Negyjegyu fuggvenytablazatok (...)" cimu papir alapu adatbazis
(Budapest: TK 1988.) 173. oldala szerint a papir surusege minosegtol fuggoen
700-1150 kg/m3. Tehat neked egy 6-10 tonnas teherautora lesz szukseged.
[Ment maganba is.]
--
Netudd McKey
|
|