> Felado :  [Hungary]

> Olyan nincs, hogy egy csillag ket reszre
> szakadjon. Kerem a forrast megnevezni. Hol

Ha azt veszem, hogy a ket fele nem vonzza egymast, inkabb azon kellene
meglepodni, hogy egyetlen egy is egyben maradt. Lehet, hogy osztodasssal
szaporodnak, mint az amoba. Ha jobban belegondolok, nem lehet veletlen, hogy
annyi rengeteg van beloluk az egen...   :-)))

A lezerben a lezerfeny indukalt emisszioval keletkezik. Mernokos szemlelettel e
z azt jelenti, hogy a fotonok donto tobbsege ugy kerult kibocsatasra, hogy azt
a tobbi foton terereje indukalta. (masik oldalrol kozelitve, csordaszellemu boz
onstatisztika, szeretnek mind ugyanabban az allapotban lenni...)A koherencia ab
bol jon, hogy az indukalt fotonok szepen fazisban vannak az indukalo terrel, va
gyis a tobbiekkel.

Ha a lezeranyag erositese nagyon nagy, akkor az indukalt emisszioval kibocsatot
t fotonok rezonator nelkul is tobbsegbe kerulhetnek, es megjelenik nehany a lez
erekre jellemzo tulajdonsag. Az igy letrejott sugarzas azonban nem annyira kohe
rens, mint egy jo rezonatorral, nem annyira tiszta a spektrum. Hianyzik a rezon
ator valogato, szuro hatasa. Fluktualhat az egesz.

Kicsit reszletesebben: Ahhoz, hogy egy fenykibocsato anyagban az indukalt foton
ok keruljenek donto tobbsegbe a spontan emisszioval kibocsatott fotonokhoz kepe
st, nehany specialis feltetelnek kell teljesulnie. Az egyik, hogy a lezeranyagb
an nagy szamban legyenek gerjesztett palyakon levo elektronok, amelyek hajlamos
ak leadni egy bizonyos frekvencian indukalt emissszioval az energiajuk egy resz
et, masreszt, hogy az indukalt emisszioval kibocsatott fotonok elegendo tererot
 kepviseljenek a lezeranyagban ahhoz, hogy az indukalt emisszio lenyegesen nagy
obb merteku legyen, mint a spontan. A megfelelo anyagot kulso gerjesztessel let
rehozott ugynevezett inverz populacioval lehet megvalositani. Az benne az inver
z, hogy normalisan, termikus egyensulyban legtobb atom elektronjai alapon vanna
k es csak keves a gerjesztett magasabbon, mig inverz populacioban sokkal tobb v
an gerjesztve. Pl. fenygerjesztesu lezereknel azt kell elerni, hogy az a gerjes
zto energia, ami felviszi nagyobb energia!
szintre az elektronokat, ne verje ki onnan oket azonnal, sokan megmaradjanak eg
y bizonyos magasabb szinten. A gerjeszto feny frekvenciaja, igy a fotonenergia
magasabb, az elektronokat felviszi egy joval magasabb energiaszintre, ahonnan s
pontan emisszioval nagy valoszinuseggel lejonnek kicsit alacsonyabb koztes szin
tre, de meg az alapszint fole. Itt megallapodnak, a gerjeszto feny mar beken ha
gyja oket, mivel nem jo a csatolas. A lezerfotonok akkor keletkeznek, ha innen
visszaesnek az alapra. Akkor jo a dolog, ha spontan nem nagy valoszinuseggel te
szik ezt, de indukalt emisszioval igen.

Ha a lezeranyagot rezonatorba helyezik, pl Fabry-Perot rezonatorba, akkor a sok
szoros visszaverodes miatt megno a terero, es az indukalt emisszio tobbsegbe ke
rulhet. Ez a szokasos lezer. Ha a rezonatoron vegighaladva oda-vissza egynel na
gyobb az erosites (az indukalt emisszio tobbet ad hozza, mint amit a tukor vesz
tesege elvesz) akkor begerjed a rezonator es beindul a lezersugarzas. Egy heliu
m-neon lezerben nem nagy az erosites, nagyon jo rezonator kell ahhoz, hogy bein
duljon a lezer. Egy galliumarzenid lezerdiodaban olyan nagy az erosites, hogy s
okkal primitivebb tukorrel, a felvezeto kristaly lecsiszolt lapjaival is beindu
l a lezer.

Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: raba-80.dialin.datanet.hu)

Ferenc,

>Minden tiszteletem Janose, hogy az ilyen arcatlan es igazsagtalan
>sertegetes mellett is kepes megorizni hidegveret!

Koszi az elismerest, ezbbol mindig uj erot meritek.


>
>Tanulni, tanulni, tanulni...

Ezt allitolag akkor mondta Lenin, amikor meglatta a kis Brezsnyev
bizonyitvanyat...Talan Dezso is mellekelhetne JPG-ben.....
:-))))))))))))))))       Bar ezutan
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc mar nem is fontos.


Dezso,

>Ugy gondolom, hogy mindenki vilagosan latja
>Janos baratunk kinlodasat.
Huh.....tenyleg kinlodom...szornyu nehez elviselni, hogy az ember a konkret
kerdesere nem kap valaszt...
Masreszt viszont rohogok... ugyanis anelkul is tudom a valaszt.....


>De Janos minden jopofasagot megenged maganak.
>Megengedjuk neki, hogy azt higgye, hogy
>ezzel sikereket er el (a HIX oldalakon).
Hiaba, ez a Janos nagyon hiu ember. Viszont vastag a bor a pofajan.

>Ilyen ketes sikerekre en viszont nem vagyom.
Akkor egyet tehetsz: beismered, hogy egyetlen referalt folyoirat sem ette
meg az elmeletedet, ezert kenyszerulsz erre a levelezolistara.

Na vegre egy nem zipelt valtozat:
>http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc

Idezek a cikkbol:
"Szeretném, ha Mizsei fórumtárson kívül más is igazolná az elojel hibát!
(Mizsei barátunk ugya-nis már elore borítékolta az elojel hibát, jó neki
hogy ennyire elore és messzilátó ember)."

Ne csusztass, Dezso, az elojelhibat egy REGEBBI cikkedben talaltam, amivel
azota nem is dicsekszel,  igy a boritek fel van bontva.
EBBEN a cikkedben levo hibakat mar masok jol osszefoglaltak, en nem
farasztom magam vele.

Inkabb arra koncentralj, miert nem jo helyen kering a Hold, es ha van egy uj
elkepzelesed a gravitacora, akkor miert nem azt hasznalod a kotesi energia
kiszamolasakor. Mar harmadszorra kerdezem ezeket, valasz helyett csak az
jon, hogy Janos megint jopofaskodik.
Reszemrol az erdemi valasz megerkezeseig felfuggesztem a kommunikaciot ebben
a temaban, es kerlek, te is tedd azt, ne hivatkozz tehat ram mindenfele
interneten elerheto, de itt meg nem jelent dolgozatodban.

Udv. Janos

Sziasztok!

Elore is elnezest a hangvetelert (remelem, hogy azert meg atcsuszik a
moderacian), de erosen bosszant par listatars viselkedese.
Igerem viszont, hogy ennel tovabb mar nem szitom majd a hangulatot,
mert tobbet ezzel a temaval nem foglalkozom.

Sarkadi Dezso irja a T#1819-ben:

> Szervusztok, Sarkadi Dezso a vonalban.
> Nehany apro megjegyzes Mizsei Janosnak 2002. majus 6-i HIX levelere.
> Ugy gondolom, hogy mindenki vilagosan latja Janos baratunk kinlodasat.

Nem mindenki. En a te kinlodasodat latom. Egyre szanalmasabbak a
magyarazkodasaid. Erdemben nem is vagyok hajlando vitaba szallni veled,
mert akik megtettek, azok utana kaptak a fejukre. Epp, ahogy "Egely
Gyorgy baratod" tette regebben azokkal a naivokkal, akik barmikor is
megprobaltak vele szemben ervelni.

> Mivel a fizika szempontjabol erdemileg nem tud
> fontosat es ertekeset mondani, a semmitmondo
> humoraval szorakoztat bennunket.

Felreerted, hogy mit ir. Vagy az is lehet, hogy egyaltalan nem erted.

> Csak ket kiragadott pelda:
> 1./ Ket egyforma U-235 gomb esete.
> Ha Janos a fizika oran eloallt volna azzal, hogy ket uran gomb kozotti
> kolcsonhatas alapveto kolcsonhatas, akkor igencsak csodalkozast
> valtott volna ki. Azt gondolom, hogy ket azonos U-235 gombot egymashoz
> kozelitunk, akkor nem a ket gomb fog kolcsonhatni, hanem a gombokben
> es a gombok kozott szaguldozo neutronok es az atommagok.
> Ugy gondolom, hogy mindenki szamara vilagos, hogy a kolcsonhatasban
> nem ket, minden fizikai parametereben azonos objektum vesz reszt.

Ja ertem. De ha nem sugaroznanak (mondjuk ket azonos tomegu bolygorol
lenne szo), akkor azok mar ket, minden parameterukben azonos objektumok
volnanak. Es akkor nem szamitana, hogy azok is atomokbol (azok meg meg
elemibb reszekbol) allnak. Jo lenne eldontened ezt a kerdest meg a
Nobel-dij atvetele elott, mert meg egy riporter majd rakerdez
veletlenul.

Nem neked irom, hanem a tobbieknek, hogy elvben igenis elkepzelheto
ketto teljesen azonos kvantumallapotban levo urangomb, amelyeket azutan
egymas kozelebe tolhatunk. Abszolute ertelmetlen az a feltetelezes, hogy
ebben -- es csak ebben -- az esetben nem lesz kozottuk kolcsonhatas.
(Elnezest, hogy elragadtattam magam es az elso mondataimban tett
igeretem ellenere ezzel az egy nonszensszel erdemben is foglalkoztam.)

> De Janos minden jopofasagot megenged maganak.  Megengedjuk neki, hogy
> azt higgye, hogy ezzel sikereket er el (a HIX oldalakon).
> Ilyen ketes sikerekre en viszont nem vagyom.

Akkor miert itt reklamozod ezt a -- mar minden reszleteben
megbuktatott -- "elmeletedet"?

> 2./ A NASA es szereny szemelyem osszehasonlitasa, nos ez is jo
> hangzatos, csak semmitmondo.
> Te csak a NASA-val tudsz takarozni es nem a sajat egyeni
> gondolataiddal? Ugy gondolod, hogy a NASA mindenben tevedhetetlen?

Nem a NASA gondolataival takarozik. A NASA nagyjabol 20 ezer munkatarsa
evi >10 milliard dollarbol hivatasszeruen foglalkozik hasonlo
kutatasokkal (is). Elo-elofordul kozottuk ertelmes ember, mar csak
statisztikai okokbol is. Nehez elkepzelni, hogy egy altalad velelmezett
nagysagrendu tevedes ne bukott volna mar ki, legalabb az, hogy valami
hibazik. Hogy neked higgyunk, legalabb is magyaraztra szorulna, de nem
olyanra, amelynek elojelhibak es logikai bukfencek adjak a gerincet.

Amit a gravitacios allando pontossagarol ir Janos, hagy egeszitsem ki:
A NIST (National Institute of Standards and Technology) altal ajanlott
ertek a gravitacios allandora 6.673e-11 m^3/(kg s^2), relativ hibaja
0.15%.

> A valaszt a HIX olvasoira bizom.

Tehat tobbek kozott ram: Janos nyert.

> Udvozlettel: Sarkadi Dezso fizikus

Ha mar ennyire elvalaszthatatlan a fizikus "jelzo" a nevedtol,
elarulnad, hogy melyik egyetemen es mikor vegezted el a fizikus szakot?
(Tudod, ahol nem tanitjak a gravitaciot.)

Titusz

Szervusztok, Sarkadi Dezso megint a vonalban.
2007. majus 8. Koszonom Kalman reagalasat:
 [Hungary]
Re: Kettoscsillagok
Sarkadi Dezso kerdezi:
>van-e bizonyitott elmelet a kettos csillagok keletkezesere?
Aki kettoscsillag, az azert az, mert annak szuletett.
//Newton torvenye azert jo, mert jonak szuletett,
kicsit tautologias az indoklas, de lehet, hogy igaz (SD) //
Maganyos csillagokra felallitott modellek sem vezetnek
ketteszakadashoz. A csillagokban a gravitacios ero
igyekszik egyensulyt tartani a gaz- (plazma-) es a
sugarnyomassal. Ez nem vezet csillagkettozodeshez.
Egy esetet megis el tudok kepzelni: egyescsillag rendkivul aszimmetrikus szuper
novarobbanasa talan kepes
kettoscsillagot hagyni maga utan, de ilyet meg nem
figyeltek meg. Az ismert kettosok pedig nem SN-robbanassal keletkeztek egyesbol
 .
// Talan a jovoben megfigyelik (SD) //
>a Naprendszer bolygoi Napbol valo kiszakadassal,
>vagy befogassal keletkeztek?
Vagy masik csillaggal utkozott? (ezt az elmeletet
is felsoroltak meg a kozepiskolaban.)
A mai elmelet a kiszakadasoshoz all a legkozelebb,
bar - ellentetben a Tolnai Vilagtortenelmevel -
nem maguk a bolygok szakadtak ki, hanem az
anyaguk.
// Lenyeg, hogy tomeg kiszakadasa tortenhet csillagbol,
a bolygok nem, de az anyaguk igen es majd ez az anyag
kepezi a kesobbi bolygok anyagat. Van valami szabaly arra, hogy egy csillag any
aganak hany szazaleka szakadhat ki? Ha nincs, akkor en azt is mondhatom, hogy a
 fele anyaga is kiszakadhat es a ket fel kettos csillagot alkothat azonnal vagy
 kesobb. En csak talalgatok, talan nekem is igazam lehet valamilyen formaban, h
a nem most, akkor 10 vagy 100 ev mulva (SD) //
>Ra mered tenni a fejed?
//Bocsanat, ez tenyleg hulye kerdes volt reszemrol,
en sem teszem ra a fejemet konnyeden barmire,
igy a Newtoni- az Enstein-i es a BS gravitaciora sem.
A BS gravitaciot ugyanis meg lehet vizsgalni,
mondjuk az ELTE Kiserleti Fizika Tanszeken megismetelnek
a Bodonyi-Sarkadi kiserleteket, fizikai ingas gravitacios
mereseket! Mi lenne, ha megis nekunk lenne igazunk?
Nem draga a kiserlet, ido vagy batorsag hianyzik? (SD) //
Igen. Nem. Lehet valami ujat megtudni
egy ilyen kerdesre adott valaszbol?
Mivel Dezso emlegetett csillagkettozodest,
az o feladata az ezt targyalo publikaciokra
ramutatni. Amennyiben komolyan gondolta.
// En mindent komolyan gondolok, de csak a sajat
megitelesem szerint. Tobbnyire en nem a publikaciokbol
elek, legfeljebb figyelembe veszem azokat.
Sajnos csillagaszatra nem marad idom,
de szivesen veszem barkitol segitseget.
Abban pl. biztos vagyok, hogy a G allando
merese pontatlan. Errol irt nehany eve Varga Peter
a Termeszet Vilagaban, de jelent meg cikk errola
nemzetkozi szakirodalomban: (nezzetek meg!)
http://www.npl.washington.edu/eotwash/gconst.html
Idonkent ugyanis komoly kioktatasokat kapok, hogy
a G sok tizedes jeggyel szerepel itt vagy ott. (SD) //

Udv:
Kalman

http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.pdf
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.zip

Koszonettel: Sarkadi Dezso fizikus
Paks, 2002. majus 8.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

Szervusztok, Sarkadi Dezso megint a vonalban.
Újság >> TUDOMANY >> 1819. szám >> 1. hozzászólás
Hala Istennek, hozzaerto hozzaszolt:
 [Germany]
Re: BS gravitacio Válasz erre | 2002-05-07 17:23:11+02
Csakhogy ha valaki atnezi az Internetes dolgozatomat, es
hozzaerto, akkor egyhamar rajon, hogy Gyula tobb helyen kerek-perec nem mond ig
azat. De ez NEKEM NAGYON JO, mert ez azt mutatja, sikerult ramutatni, bibi van
a Newtoni gravitacioval. A legjobban annak orulok, hogy Gyula, aki szakember, n
em talalt elojel hibat, legalabbis nem irt rola. Persze meg utolag talalhat, ho
gy
Mizsei Janos is megnyugodjon. Gyula ezeket irja:
En elolvastam a web-re kirakott 'levezetest'. Kb. haromszor olvastam el,es meg
mindig ugy latom, hogy a 'trukkosen osztunk nullaval' tipusu
'bizonyitasok' kategoriajaba tartozik. Min is alapul?
Felirja, hogy kiterjedt test gravitacios energiaja E=a M^2/2, ahol 'a'egy a tes
t alakjatol fuggo allando. Ez eddig szep es jo, ad is nehany peldat, hogy pl. g
ombre mennyi ez az allando. Ez utan jon a trukk. Szetszedi a testet tobbre, pel
daul 2-re, es ezekre is 'felirja' a kotesi energiat. Csak eppen rosszul. Azt mo
ndja, hogy
a 'darabok' kotesi energiaja 'a m^2/2', ahol 'a' a FENTI KONSTANS (ez az egyik
trukk), 'm' pedig a reszek tomege. Felirja tovabba, hogy a rendszer ossz kotesi
 energiaja a reszek sajat kotesi energiajanak az osszege. Ez
a masodik trukk. // Hat aki felteszi a szemuveget, ilyet tolem nem olvashat, ne
m tudom hanyszor es hany helyen leirtam, hogy a teljes gravitacios energia
a reszek sajatenergiainak es a reszek kolcsonhatasainak osszege (SD) //
Az elso felteves specialis esetben meg igaz is lehetne, ha a testbol ket fele a
kkora surusegu, de azonos alaku, eloszlasu testet csinalni, viszont a masodik a
llitas abszolute nem igaz. Egy tobb testbol allo rendszer
gravitacios kotesi energiaja SOSEM LEHET AZONOS a rendszert alkoto elemek sajat
, belso) gravitacios kotesi energiajanak osszegevel, mert kihagyja a reszek *ko
zotti* kotesi energiat, ami gravitacio eseten NEM TUD NULLAT EREDMENYEZNI, semm
ilyen esetben sem.
// Itt megint szandekos csusztatas (enyhe) van, megegyszer: a reszek kozotti ko
tesi energiak is ott vannak a kepleteimben (SD) //
Innentol kezdve mar egyenes az ut. Ha az ember elhitetett az olvasoval egy egye
nloseget, ami nem igaz, akkor barmit el lehet hitetni (ezen alapulnak
az 1=2 bizonyitasok).
//Innentol kezdve minden lehet mondani. Olyan allitasok vannak, miszerint be ak
arom csapni magamat es masokat.  Most mar ertem,hogyan lehet a John Hopkinsra k
ijutni (SD).// Tekintve, hogy tapasztalatom szerint a BS gravitacio eseten ha v
alaki nagyon elkezdte firtatni a hibakat, akkor a valasz az volt, hogy 'de
kiserletileg is igazolva van' (illetve a forditottja: ha valaki a kiserletet fi
rtatta, akkor gyorsan atmenekultek a 'na de elmeletileg is le van vezetve'ervre
ndszerbe), ezert megemlekeznek a kiserletrol is. Legalabbis annak
nem titkositott leirasarol, ami kozelmultban lett emlitve a TUDOMANY-on: A kise
rletet leiro cikk nagyon szepen leirja a kiserleti elrendezest,
meres menetet, stb. Kb. mint egy jo egyetemi laborjegyzokonyv. Egeszen odaig mi
nden szep es jo, hogy megvannak az adatok. Aztan jon a fekete
doboz, aminek a vegen kipottyan a BS gravitacio alapkeplete. KONYORGOM,HOGYAN?
Annak is tobbszor nekifutottam, de nem ertettem meg, hogy az
inga kiteres Fourier spektrumabol hogyan lesz BS gravitacios keplet. // A meres
i eredmenyek Fourier transzformacioja egyertelmuen igazolja,
hogy az egyidoben hasznalt M es M / 2 tomeg kozul az M/2 lenyegesen nagyobb ene
rgiat ad at az inga M tomegenek, mint az M. Ez mar onmagaban szemben all Newton
 torvenyevel.(SD)// Ennek persze az is lehet oka, hogy egy arva budos nyikk nin
cs rola irva. Namost azt a valaszt nem kerem, hogy 'kozepiskolas fizika tudassa
l
trivialisan adodik'. Tesseg LEIRNI AZ INTERPRETACIOT.
// AZ INTERPRETACIOT fizikai ervekkel es filozofiai ervekkel is mar nagyon soks
zor leirtam. Leirtam ezerszer, hogy darabos testek eseten Newton eredeti torven
ye nem felel meg az energia megmaradasanak
torvenyevel. Tessek mar vegig gondolni! (SD) //
Rabamultam a problemakra (csatolt, aszimetrikus ingak leirasa rettento gyenge c
satolas eseten) es azt mondtam, hogy en nem toltok el vele kb. 2 hetet, hogy ki
szamoljam. // Landau I. kotet (SD)//
Annyi mindent bele kell rakni, hogy nem, foleg nem
rezonancias dolgoknal. Mellesleg nem is hiszem el, hogy atlag ember zsebeben me
gtalalhato penzbol megvalosithato egy hasznalhato gravitacios *rezonancia* kise
rlet.
// Megint bujtatott felteves: en hazudok, es persze Bodonyi Laszlo is, nem is v
egeztunk semmifele kiserletet. Pedig sokat vegeztunk!!!
Zsebpenzbol vegeztuk el mindketten, plusz engem a Paksi Atomeromu lelkes muszak
i szakemberei is segitettek munkaval, eszkozokkel, elektronikaval, stb. (SD) //
Meg egy pragmatikus megjegyzes a levezeteshez: A levezetes a newtoni gravitacio
s torvenyekbol indul ki (hiszen felhasznalja a gravitacios kotesi energia klass
zikus kepletet). Ebbol eljut egy olyan keplethez, amivel NEM FER OSSZE a klassz
ikus gravitacio. Namost ha a levezetes jo lenne (nem az), akkor ez egy *cafolat
a* lenne a newtoni elmeletnek, de semmikeppen
nem bizonyitana a BS gravitaciot. Gondoljunk a gimnaziumban tanitott indirekt b
izonyitasokra matematikaban: Kiindulunk egy hipotezisbol (ebben
a kornyezetben newtoni gravitacio). Ebbol levezetunk tobb allitast, amik ellent
mondasban vannak. Ebbol csak az kovetkezik, hogy a KIINDULO HIPOTEZIS hibas. A
levezetett allitasok igazsagtartalmarol semmit nem
tudunk mondani ennek alapjan. Azaz ha a levezetes jo lenne (nem az), akkor megd
ontene a newtoni gravitacios torvenyeket, de NEM BIZONYITANA a BS gravitaciot.
// Alapmeggyozodes alap nelkul, ugye? (SD) //
// Az "indirekt bizonyitas" HIX-es oktatasa szerintem nem idevalo. Azt viszont
latom, hogy a BS gravitaciot meggyozessel, elmeleti levezetessel nalad nem lehe
t bizonyitani. Tessek tehat a kiserletet Munchenben is elvegezni, szivesen segi
tek. Nagyon remenykedem, hogy Gyula elobb-utobb olyan helyzetbe kerul,
hogy bele tud majd szolni a nemet kiserletek koltsegvetesi tervezesebe es akkor
 jelentkezik, hogy OK Dezso, csinalhatjuk a gravitacios merest fizikai ingaval.
 Ugy legyen!!! (SD) //  Gyula
P.P.S.: Arra meg vegkepp ne tessek hivatkozni, hogy van egy 'igazi levezetes',
csak XXXX okbol nem lehet kozzetenni. Nekem megvan a nagy egyesites, de
nem arulom el, bibibiiiii. Tudomanyban ami nincs kozzeteve, az nem letezik. //
Ilyen 'igazi levezetesre' soha nem hivatkoztam, de valoban vannak sajat es
a barataim altal is megadott mas (indoklo tipusu) levezetesek is. Mint tudjuk,
egzakt modon semmilyen kolcsonhatasi torveny nem vezetheto le, de kozelito mode
lleket felallithatunk a kiserleti tapasztalatok leirasara. Szigoru matematikai
levezetese tehat a BS gravitacionak sincs, foleg a Gm(M-m)/r kepletnek nincs le
vezetese (modell). Ami igazan fontos,
hogy az energiamegmaradasbol es a klasszikus Newtoni gravitaciobol megbizhatoan
 elmeletileg kovetkezik, hogy egyenlo tomegek nem gravitalnak. A levezetes elme
letileg nagyon idealizalt helyzetre ervenyes, de ezt a korulmenyt soha nem titk
oltam. Vegso szo a kiserlet!!!
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.pdf
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.zip
Koszonettel: Sarkadi Dezso fizikus 2002.05.08.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

Kedves Zoli es Kalman !

<<<<<Mielott megirnad a mukodeseben elofordulo zavar velt
magyarazatat,
biztos vagy abban, hogy a homerseklet befolyasa kiloheto ?
>>>>

Legeloszor en is a homerseklet hatasara gondoltam, kerestem
a mechanikai akadalyokat. de az ora futott helyisegben
mukodik. A tel-nyar, valamint  a nappal es ejszakai
homerseklet ingadozasok, maximum tiz fok lehet.. Az erdekes
az, hogy  abban a periodusban, amikor meg-megall, mindig
nagyobb a homerseklet, mind amikor megy. Nappal all es
ejszaka megy, majd ejszaka is leall. Az ev februari honapja
nalunk meleg volt es az ora kozel folyamatosan allt.
Jelenleg meg melegebb (nyari homerseklet) van es az ora
nappal meg-megall es ejjel folyamatosan megy, de kb.harom
hettel  ezelott majdnem folyamatosan ment. Jelenleg a
bolygok a Nap korul fel vannak sorakozva (hat bolygo,
koztuk a nagyok is).


<<<<Nem gondolom, hogy az inga viselkedesenek csillagaszati
oka lenne, mert a szerkezet egyik alkatresze szinten napos,
illetve eves periodussal mozog, ez pedig a foldgomb, amely
"koveti a Fold mozgasat minden tekintetbe".
Tehat a napi es az e'ves ciklus is be lett epitve
a szerkezetbe a masodperces periodus melett.
Ezek utan nem csodalkozom, hogy ezek a
periodusok az inga mozgasaban is megjelennek.>>>>>

Ezzel en is igy voltam kezdetben, de miutan ket evig
folyamatosan jegyeztem a leallas es indulas idejet, csak
arra tudtam kovetkoztetni, hogy nincs mas tenyezo, ami ezt
a befolyast okozna, mint a Nap es a bolygok allasa a
Foldhoz viszonyitva.  Magneses hatasnak velem, mert a nagy
bolygok jelenlete nem mindig befolyasol, hanem azok
tengelykoruli pozicioja is.  Jelenleg is a nappal folyaman
mukodik az ora, bizonyos idokozokben, pedig jelen vannak a
nagybolygok is. Nem tudom kovetni ezen bolygok
tengelykoruli pozicioit, de a kilenc-tiz oras valtozas arra
kovetkoztet. A bolygok onmagukban nem befolyasoljak, csak a
Napkozelseggel egyutt van hatasuk, de a Nap helyzete
egyedul is hatassal van ra.


<<<Ha a foldgombot el lehetne hagyni ugy, hogy az
inga viselkedese nem valtozna, sokkal erdekesebb
volna a helyzet.>>>

Foldgomb nelkul is ugyan az a helyzet. A mechanizmus a
rugot terheli es nem az ingat.


<<<<Zoli, nincs kedved kifundalni egy valodi 'ertekmero'
kutyut? :) Az alapja lehetne mondjuk egy
pszichoptocsatolasos szociomagnetokinetikus inga.

ToZo>>>>

Az ev legcsodalatosabb otlete!

Udvozlettel Szocs.

Sziasztok !

Koszonom a valaszokat Kota Jozsinak es Markynak egyarant.
Most kezembe kerult egy regi urhajozasi konyv, Nagy Erno -
10 ev urkutatas.
Temerdek informacio talalhato benne urprogramokrol es technikai
megoldasokrol ill. tudomanyos eredmenyekrol (1967-ben !) de sok
reszletre - igy az energiaforrasokra is, csak erintolegesen ter ki.
Annyi kiderul, hogy a napelemeket vedobevonattal latjak el,
ill. hogy emberi urutazasoknal a villanyfogyasztas tobb kW-osra
meretezett, bar akkumulatorok helyett ezeknel uzemanyagcellakat
hasznaltak mar a Gemini programtol kezdve, mert tonnas nagysagrendu
tomegcsokkentest lehetett veluk elerni.
Amugy az derult ki a konyvbol, hogy napelemek pufferekent
NiCd akkuk voltak jaratosak akkoriban, ami meglep, mert a
kommersz tipusokat 1000 toltes-kisutesi ciklusig szoktak ajanlani,
vagy garantalni, de nyilvan eloirasos hasznalat mellett, amit
pl. a koznapi eletben ritkan lehet biztositani.
(Pl. csepptoltes is ront az elettartamon)

Holdak elettartamarol: *Az 1966 junius 24-en felbocsajtott 30m atmeroju
Pageos geodeziai muhold 4200km magassagban huzodo kor alaku palyan
kering es elettartamat 25 evre becsulik.*
Az ESSA-1 muholdat 66 febr 7-en lottek fel, 800km magassagu korpalyara,
es 70 evre becsulve az elettartamat. Az ESSA-2 elettartamat
10 ezer (!) evre becsultek, bar ez nem a hasznos mukodest jelenti, mert
igy egesziti ki a szerzo:
*ha elektronikajuk veletlenul nem megy tonkre, ezek a mesterseges holdak
hosszu eveken, esetleg evtizedeken at szolgalhatjak a kozmikus
meteorologiat.*
(Ez a tovabbi muholdakkal is bovult csalad egyebkent hurrikanok
tornadok, stb. elorejelzesere keszult, sikerrel. Foldi
meteorologiaval nem tudtak volna idoben jelezni sulyos katasztrofak
varhato helyet napokkal elobb)

Udv: zoli

Sziasztok !

Ket regebbi otletemet meg nem irtam meg:

Optikai sza'lakbol keszult elemes sepro, ill. kefe mely
sotetben automatikusan vilagitani kezd, hogy eltakarithassuk
levert targyak maradvanyait.
Koromkefe, fogkefe is lehetne ilyen.
A zuhanyrozsabol pedig aramszunet idejen vilagito viz folyna. :)

2 labra egyszerre felhuzhato papucs jellegu go''r-ege'r, mely
lehetove teszi, hogy eves kozben is dolgozhassunk.
Valamint kulon elonye lenne, hogy egeszen termeszetazonos modon
lehetne szorfozni vele.
Esetleg morzsagyujto pofazacskos go''rcso:g valtozat is szoba johet,
hogy takaritas miatt se kelljen abbahagyni a sportolast.

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
irja:

 > semmi koze a gravitaciohoz. Inganak ugyan inga,..

  Tévedés, minden tömeg "létfontosságu" feltétele a  nevezett gravitáció.
  Akár álló, vagy  mozgó, eso, vagy ingó, billego stb. tömegrol esik szó,
mindenkép elsosorban gravitaciós hatások, törvények alatt állnak.

   Két napja írtam a megnemjelent cikket Szocs Órainga  kérdésére
válaszolva, valahol lemaradt, pedig az azonosító levelet a HIX
szerkesztosége visszakuldte.

Így csak egy pár megjegyzés:
  Térero változások hathatnak rá, mert léteznek. Errol meggyozodhetsz ha egy
számlálót teszel az ingára, és minden órában rögzíted az adatot
folyamatosan, huzamosabb ideig.
Arra kell vigyázni, hogy a homérséglet konstans (egyenlo), és a tápegység
állandoan azonos aramerosségü legyen.

 > Gravitacio meresere nem alkalmas.
Helytelen   Egy inga lengése, huzamos ideig valo mérése pontos eredményt ad.
Esetünkben nem mérés áll fent, csak komparálás, hogy más is értse,
hasonlítas.
Azaz bizonyos ioszakban más a gr. erotér értéke, minimális eltérések vannak,
kimutathatok.
  Udv Csaba.


_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

 irta:
> Most otletem tamadt:  erdekes jatek lenne, ha volna virtualis orszag,
> melyet ugyancsak valasztas utjan lehetne elnyerni.

Ilyen jatek mar van. Ugy hivjak : Demokracia.
Cime:  demokracia.korridor.hu

Raadasul nem csak egy orszag van, hanem a vilag barmely orszagaba
jelentkezhetsz polgarnak.

Rocky