Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 250
Copyright (C) HIX
1997-11-08
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 4 ( +2 +5 +2) soros Horvath Pistanak (mind)  24 sor     (cikkei)
2 re: re: fealdv. (mind)  36 sor     (cikkei)
3 re: logika (mind)  32 sor     (cikkei)
4 Tudtok segiten? (mind)  17 sor     (cikkei)
5 periheliumelfordulas + igaz E=mc^2 (mind)  57 sor     (cikkei)
6 fenysebesseg (mind)  9 sor     (cikkei)
7 A munka is rovidul? (mind)  12 sor     (cikkei)

+ - 4 ( +2 +5 +2) soros Horvath Pistanak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> 	Nem tudom utanna szamoltatok-e a Csaba altal megadott ertekkel, az
> elektron sebessegenek. 6x10^-11 -nel ter el c-tol. Azaz, ha c=299 700 km/s
> akkor  az elektron a gyorsitokban mar   299 699, 999 98 km/s -al megy.

Bravo! Gyanitom, hogy nem sokan szamolgattak, pedig eppen ez lett volna a
cel, ugyanis elhangzott egyreszt, hogy 0.8c a rekord, masreszt hogy
elektronokkal "termeszetesen c fole is lehet menni".  Cserenkov sugarzas
bizony igencsak letezik, egyes detektorok eppen ezen alapulnak, de
alapertelmezes szerint ha siman fenysebesseget emlegetunk, akkor az a
vakuumbeli fenysebesseg, a sima tomeg pedig a nyugalmi tomeg.

Aki szeret jatszani, annak javaslom egy tablazat elkesziteset: milyen
gyors is egy elektron? Mondjuk egy szines tvben kb. 25 keV energiaval,
aztan mondjuk 1 MeV-en, 1 GeV-en, illetve milyen energiak tartoznak 0.1,
0.5, 0.8, 0.9, 0.99 c-hez. A helyes megfejtok kozott a tablazat
elkeszitese altal nyujtott intellektualis elvezet kerul kisorsolasra :-)

> En csak egy vegyesz/biologus vagyok, de ugy emlekszem egyetemi
> tanulmanyaimbol, hogy amit Te leirsz az "aktualis", vizben mert
> fenysebessegre vonatkozik, nem pedig vakumban mert fenysebessegre.
> Fizikusok, mi az igazsag Cserenkov ugyben?

Cserenkov elo fizikus volt :-), es az effektus az adott kozegbeli
fenysebesseg (ami mindig <= c) folott figyelheto meg.
+ - re: re: fealdv. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gabornak es mindenkinek

Igazad van, rosszul fogalmaztam, de azert a kesobbiekbol kitunt: u pontosan
akkor all meg, ha ....

A tobbiben viszont nincs igazad. Ui. tevedsz amikor azt mondod, hogy u megal-
lasat u megallasatol teszem fuggove. u(x) megallasat egyetlen dologtol tesszuk
fuggove: be lehet e bizonyitani, hogy x(x) nem all meg. Itt bebizonyitas alatt 
olyas-
mire kell gondolni, hogy odaadjak az x kodjat, es ki kell talalni, hogy vajon 
x(x) megall-e. Pl. ha a TG vegtelen ciklusba kerul mar tudjuk, hogy nem fog
megallni. Konnyen belathato, hogy a vegtelen ciklusba meno (ugyanabba az alla-
potba ujra visszatero) TG-ket rekurzivan fel lehet sorolni. Az ilyen es ehhez
hasonlo emberi modszerek osszessegevel fel lehet sorolni az osszes olyan TG-t,
melyrol az ember be tudja bizonyitani, hogy nem all meg. A kerdes pedig az, hog
y
ez megteheto e TG-vel, a bizonyitasom pedig azt allitja, hogy nem (persze hibas
,
mint mar mondtam). De a hiba nem ott van ahol te mondod, az a resze hibatlan.

 Mondok egy hasonlo dolgot, amit az irodalomban is megtalalhatsz, es az 
enyemmel analog gondolatmeneten alapszik (es persze tokeletesen egzakt). Ha i-
gazad volna, akkor ennek a bizonyitasnak is rossznak kene lennie:

T. (a halting problem eldonthetetlen): nem letezik p' TG, melyre p'(x) kiirja,
hogy x(x) megall e.

Biz.: T.f.h: letezik p', ekkor konstrualhato hozza p, melyre p(x)
pontosan akkor all meg, ha x(x) nem all meg.

       Ha  p(p) megall  =>  p(p) nem all meg     VILLAM
       Ha  p(p) nem all meg  =>  p(p) megall     VILLAM

Tehat p nem letezhet, igy p' sem. 

Sebestyen Balazs
+ - re: logika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziokak!

Horvath Pistanak aki kerdezte miert nem logikus nekem a 
kvantummechanika. Nos csak 2 pelda:

A foton kepes onnmagaval is interferalni sot egy neutron 
(nem foton!) egyszerre 2 resen is atmehet. Lehet hogy ezt
jol meg lehet mindenfele elmelettel meg fuggvenyekkel 
magyarazni, de az "egy kez tapsol" esete nekem tovabbra sem
logikus.
Nekem semmivel sem keptelenebb dolog az ok-okozat megfordulasa.

Valami mas: Az univerzum tagul tehat atlagos surusege csokken.
Az univerzum atlagos surusege nem feleltetheto meg egyfajta
abszolut idonek? Ebben az esetben hogy all a relativitas elve?

tegyuk fel hogy az ido t (ami nem mas mint roatlag(univerzum)
elindulok 0.9999 c-vel megyek belso oram szerint 1 evig.
Ha megallok (azaz 0 lesz a sebessegem, de mihez kepest? ez is
erdekes de most hagyjuk) akkor roatlag(univerzum) egy mas ertek
lesz ami kisebb mint az elozo. Igy tolem fuggetlenul egy 
aboszlut idoben tudom merni magam....
Ha ugyanis c-hez kozel utazom az univerzumban attol meg az 
univerzum ugyanolyan sebesen tagul tehat az atlagsurusege
az tolem fuggetlenul csokken (abszolut!)

Termeszetesen eltekintettem roatlag(univerzum) meghatarozasatol
de az alapkerdeshez ez nem szukseges.

Szoval?

Jozsi
+ - Tudtok segiten? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok listaolvasok!

Egy ismerosom kert meg, hogy nezzek utana milyen szakirodamak, konyvek,
folyoiratok, talalhatok a foiskolai hazidolgozatai megirasahoz. 

A tantargy: FIZIKA               A tanar szeret mindent a elo temeszet
peldaival magyarazni.

A tema:

1. A rezgeskeltes modszerei a termeszetben (e'lo" es e'lettelen)

2. Az e'lo"vilagban megfigyelheto alkalmazkodas fizikai hatere.


Elore is koszi a konyvcimeket,
Ludas Zoli
+ - periheliumelfordulas + igaz E=mc^2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok listaolvasok!

Sajnos csak most olvastam az utobbi negy szamot, igy most tudok irni.
Szucs Attila irasanak tobb ponjara is szerettem volna reagalni, de Hajdu
"ur" , Janos 
es meg nehanyan megeloztek. A hozzaszolasaikkal teljesen egyetertek. En meg a 
kovetkezokhoz fuznek megjegyzest. 

>A feny olyan reszecskekbol all  amelyeket fotonnoknak neveztek el a
>kollegak.
>Tomege VAN mert gravitacios terbe kerulve fenygorbules tortenik.
>(Albert Einsein: Altalanos relativitas elmelet)
>A merest az Egy Allamokban pontosabban a Naval Observatoryn
>vegeztek el (jo negy evig koszkodtek vele) sikeresen. Az eredmeny
>42,84 ivmasodpercnyi periheliumelforgas evszazadonkent.
>ENNEK ELLENERE NEM LESZ A TOMEGE VEGES !!!!!!!!!!!!!!!!!!
>Vagy netan tevednek ?

A feny gravitacios terben valo elgorbulesenek (ami valojaban inkabb a terido 
gorbulesenek foghato fel), nem sok koze van a Merkur palya, gondolom erre
utalsz, 
periheliumelfordulasanak meresehez. Ezzel akartak, es tudtak is bizonyitani
Einstein gorbult teridon alapulo gravitacios elmeletet. A klsszikus
gravitacios
elmeletbol nem kovetkezik az elfordulas.
Nem ertem mi koze van ennek ahhoz, hogy a foton mekkora tomegu.
  
>Ha valaki is erdekel hogy mert elmagyarazom, DE NEM TUROM EL
>HOGY KIOKTASSANAK PONT ENGEM !!!

Akkor ezt ne vedd kioktatasnak.

Megvalami (mas), Horvath Pista irta:

>Visszaterve szegeny fotonunkra, nincs
>neki tomege. Definicio es nem vita targya, hogy van-e tomege. Nincs.
>Energiaja es impulzusa van. Ha valaki az E=mc^2 -tel jon nekem, akkor
>megint csak azt mondom, hogy nincs tomege tehat nem igaz ra az E=mc^2-t.

Valoba nincs a fotonnak tomege (nyugalmi), viszont az energiajanak igenis
van, 
es igy itt is igaz a E=mc^2, csak jobb ha atrendezzuk m=E/c^2. Tehet a foton 
energiajanak veges tomege van fenysebessegen, es ez a hullamhosszatol fugg.
Hangsulyozom a fotonnak nincs sajat tomege, ezert kepes fenysebesseggel, es
nem
kepes mas sebesseggel mozogni, ugy mint az osszes nyugalmi tomeggel nem
rendelkezo 
reszecske.
Pista, egyebkent alltalaban egyetertek az irasaiddal, korrektek, ez se
ellenkezes, 
inkabb kiegeszites, pintositas. 

Ui: Ha helyesirasi hibat talaltok ne bantsatok, nem megy jol, es ekezet
nelkul nem
 tudom a helyesiras ellenorzot hasznalni.

Udv, Ludas Zoli
+ - fenysebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Igaz az, hogy ha valamilyen kiserlettel megmerem a fenysebesseget, akkor
mas erteket kapok, mintha valamilyen egyenletekbol levezetnem, es ezert
van az, hogy a fenysebesseg ugy van megadva, hogy 299 xxx +- yyy km/s?
(en erre mindig azt hittem, hogy meresi pontatlansag)

Elore is koszonom,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - A munka is rovidul? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!
 
 Egy dolog szoget utott a fejembe: mi van az energiaval a 
relativitaselmeletben? Konkretan: szamoljuk ki egy urhajo hajtomuve altal 
vegzett munkat amig az urhajo megtesz ket pont kozotti utat egy kulso 
('nyugvo') nezopontbol es az urhajobol nezve! Ugye munka=ero*ut, es itt az ut 
kulonbozo ha kivulrol nezem az urhajot es ha benne ulok. Tehat kulonbozo 
energiak jonnek ki. Nem serti ez az energiamegmaradast?
 Viszlat!
 
 
        Barna Janos

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS