T. B.János!

Azt hiszem, nagyon gyorsan átsiklottál a kifogásom felett. Pedig jobb
lenne, ha még egyszer átgondolnád velem.

Azt állitottam, hogy a speciális relativitás elmélete szerint az idö, és
tér diletációja szimetrikus jelenség, mivel amit az egyik inercia
rendszerben mozgó megfigyelö tapasztalhat, és mérhet, azt kell
tapasztalnia, és mérnie a másik inercia rendszerben mozgó megfigyelönek
is. A szimetriából pedig egyértelmüen következik, hogy a diletáció
inercia rendszerben nem valóságos, hanem látszólagos.

Erre az állításra nem elég jó cáfolat az, hogy ez az állítás idöközben
eltünt a fizikából. A másik érved szintén nem használható, mivel
körpályán való mozgás nem történhet inercia rendszeren belül. Sajnos
néhány tankönyvben szerepel ez az érv, de rögvest megmutatom, hogy
hibás.

Az elméleti megfontoláshoz térjünk vissza az egyszerüsített logokai
modelre. Egy egységsugaru körlap középpontja az origóban van, az X,Y
síkban fekszik, és forog a Z tengely körül állandó sebességgel. Az álló
megfigyelö a kör átméröjét a saját mérörúdjával 2 pí-nek méri, mig a
mozgó mérörúddal ennél nagyobb távolság adódik. A mozgó mérörúd
rövidülését kiszámíthatjuk a speciális relatívitás elméletböl vett
látszólagos diletáció szerint, mivel a körív nagyon nagy közelítésben
hasonlít az egyenesre, azonban itt a diletáció szemben az
inerciarendszerrel már nem látszólagos, hanem valóságos, ugyanis a
kiindulási körünk zárt, és mivel a forgás következtében a körív
pontjaira centripetális gyorsulás hat.

A korában említett sokszor elkövetet hibát az okozza, hogy valaki
elhanyagolta ezt az utóbbi körülményt, és azt hitte, hogy azért, mert
egy számítást kölcsönvett az inercia rendszerböl, akkor már inercia
rendszerben van. De egy inercia rendszer kizárna egy ilyen mérési
összeállítást.

De ez az elhanyagolás már csak azért sem indokolható, mert ezen
megfontolás alapján, ugyanezzel a modellel juthatunk hozzá az idö, és
tér gyorsulás általi torzulásának számszerü mértékéhez. Vagyis
kiszámítható, hogy mekkora centripetális eröhöz mekkora diletáció
tartozik. És ezen mértékböl a gyorsulás, és a gravitáció
ekvivalenciájának elve alapján kapjuk meg ezek után adott nagyságú
gravitációs mezöben az idö, és a tér torzulásainak mértékét.

Ezek után azt hiszem világos, hogy nem lehet elhanyagolni egy olyan
mennyiséget, amely mértékül szolgál.

A konkrét repülögépes idömérési összeállítás azonban egész más. Mind a
keleti, mind a nyugati irányba repülö óra, mind a helyben maradó óra
gravitációs térben van, amelynek nagyságai különbözöek, és a mérés alatt
keveset változnak. Bár a mérési adatok eltérései valóban tüzetesebb
tanulmányozást igényelnek, azonban nekem nem volt meggyözö az abszolut
sebesség ezen az alapon való bizonyítás nélküli bevezetése.

Tisztelettel Takács Ferenc

T. B.János!

Néhány korrigáló megjegyzést tennék utólag.
1. Észrevettem, hogy elözö levelemben a kör kerületének számítása
helyett átméröt írtam.
2. Az ezt megelözö levelemben viszont a lassabban, és gyorsabban szót
használtam fordítva.
3. A HIX WEB-es változata a PointCast programot támogatja a
böngészéshez, amely nekem levágja a hosszabb levelek végeit.
 Erre késöbb jöttem rá, és ezért nincs meg az eredeti "Relativitastol
abszulutig?" leveled teljes hosszúságban.
 Kérlek, küld el az én e-mail címemre!
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
A #300-ban megjelent eredeti cikket elpostaztam Taxinak. ///elemes
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@


Feltennék egy kérdést az olvasónak is.

A világ véges voltát azzal indokolják, hogy a véges átlagos sürüségü
univerzum végtelen térben végtelen gravitációs eröteret eredményezne,
ami nem jó. Kérdezem én: miért nem jó ez? Kinek nem jó ez? Hiszen a
földel kapcsolatos utóbbi levelek is azzal érvelnek szerintem is
helyesen, hogy a különbözö irányokból ható gravitációs hatásoknak az
eredöje számít, tehát a különbözö irányokból ható tetszöleges, de
egyenlö nagyságú erök kiegyenlítik egymást.
Ez alapján a végtelen világ léte nem zárható ki. Vagy tévednék?
        Takács Ferenc

> Istvan Horvath,     Budapest:
> 4. Janos nem hisz a fotonban.

 ...vagy legalabbis ketelkedik abban, hogy a foton letezik,
olyan ertelemben, mint pld. az elektron vagy en. 
Janos

Udvozletem !!!

Ismet csak kerdesem lenne : a suliban fizika fakt.-on a szokesi sebesseget
szamoltuk ki a Holdra vonatkoztatva. Az elso szokesi sebesseg meg volt,
a masodik szokesi sebessegre azt az osszefuggest talaltuk, hogy az az elso
szokesi sebesseg gyok 2-szerese. Bar senki nem tudott rajonni, hogy miert .

Meg tudna nekem magyarazni valaki, hogy miert ? Vagy esetleg egy konyvet
ajanlani, ahol ennek utana lehetne nezni ? (A tankonyvem ugyanis valamiert
nem targyalja.)

Elore is kosz :

Rehak Tamas

Hi,

>> "Pezsgot azert nem lehet felvinni a vilagurbe, mivel a
>> szensavbuborekok a sulytalansag hatasara szetrobbantanak az uveget,
>> vagy akar a femdobozt is."
> Szerintem nem robbanna az szet.
> Az ujsagirok rendkivul sotetek tudnak am lenni, ha valami

Egyetertek. Szerintem az ujsagiro legures teret akart irni, csak nem jol
masolta ki valahonnet, mert ugye a sulytalansag es legures ter is van a
vilagurben, es valahogy osszekeverte. ;-)
Mellesleg meg ekkor sem biztos hogy szetrobban, attol fugg hogy milyen
vastag az uveg fala es az uvegben levo nyomas.

- - - - - 

> Koztudott minel magasabban vagyunk annal kisebb a sulyunk (pl. a
> Himalajaban). Minel lejjebb annal nagyobb.
> A fold kozeppontjaban azonban sulytalanok vagyunk. Hogy van ez? Ahogy
> megyek le a fold kozeppontjahoz egyre nagyobb a sulyom, a
> kozeppontban pedig egyszercsak hirtelen 0 ?

Bar nem vagyok tanult fizikus, de szerintem lefelemenet nem no az emberke
sulya, hiszen (kisse pongyolan megfogalmazva) a "feje folott" levo
foldtomeg is vonzast gyakorol ra. 
Epp ellenkezoleg: minnel kozelebb kerul a tomegkozepponthoz (persze ha Fold
Nap koruli mozgasabol eredo centrifugalis erotol eltekintunk :-) annal
kissebb az eredo tomegvonzas, azaz az ember "sulya". 


Udv
Gabor

Hai!

> Tenyleg, eleg meglepo, aki meg nem szamolta: ha a fold tomege a 
> felszinen oszpontosulna, es ures lenne a belseje, belul mindenhol 0 
> lenne a gravitacio.
Nem meglepo, mert szerintem nem igaz.
Nem vagyok tudos, foleg hozzatok kepest nem , a listat is csak azert
olvasom, mert rengeteg erdekes dolgot talalok itt.
De szerintem ez nem igaz. Ha ures lenne is a belseje, csak kozepen lenne
a gravitacio 0, mert mindenhol mashol mar kozelebb lennel a gombhej egy
pontjahoz, ugy az a pont erosebben vonzzana, minden mas pont meg
gyengebben. Igy az eredo nem nulla lenne. remelem ertheto volt, ha
hibaztam, akkor ugyis kijavitotok.

Adios
-- 
   ,--\/----\/----\/----\/----\/-,
   l                          /  l
   l AmpeR by Hungary        /_  l
   l Programmer & RPG player  /  l
   l    /   l
   l                        \/   l
   l_/\/\__/\/\__/\/\__/\/\__/\/\l

> Megprobaltam a neten utananezni az 5000 eves recept egyes osszetevoinek.
> Nehanyat nem talaltam, ezek valszleg csak fantazianevek (az nem letezik,
> hogy egy noveny Indicus valtozatarol par ezer talalatot ad az Alta Vista
> a Marsupeum valtozatrol meg nullat). Nehany komponensrol fuggetlennek
> tuno helyeken olvastam, hogy nem inzulindependes cukorbetegeknel hatasa
> van a vercukorszint szabalyozasara. Egy indiai fuszernovenyrol pedig azt
> irtak, hogy csokkenti a cukor felszivodasat, sot, az edessegerzetet is,
> igy a cukros etelek iranti vagyat.

Ez igy ok, de akkor szo nincs a cukorbetegseg gyogyitasarol, legfeljebb a
kezeleserol. Egyeb kezelessel kombinalni viszont nyilvan csak orvosi
felugyelet mellett szabad. Legjobb esetben azt tudom elkepzelni, hogy
kezdododo cukorbetegseg vagy hajlam eseten keslelteti a kialakulast.