Hello,

     Letezik olyan asztali DVD felvevo ami winchesterre is dolgozik,
     van beepitett TVtuner egysege es egy USB 2.0-as portja?
     
     Az USB port arra kellene, hogy a felvett musort, at lehessen
     tolteni szamitogepre szerkesztes es DVD-re kiiras
     szempontjabol. Persze az sem lenne hatrany, ha kulso tarolokent
     is hasznalhato lenne az asztali felvevo winchestere az USB porton
     keresztul.


     
     Best regards,
             Arbiterfrank

>Ha tudsz egy forumot ahol a tapasztalatokról beszámolnak, ad meg 
>légyszíves, nagyon-nagyon érdekes a dolog.
>Szerintem itt a GURU-n is sokakat érdekelne.
Természetesen, ha érdemi infó lát napvilágot elküldöm a Guruba.
Ha jól vettem ki ( a máshol is beszerzett infókból) akkor ez nem lesz
ingyenes, de ára nem lesz összemérhető a má$ikkal. ( 50-70$ ???)
Ugyanakkor ez a desktop rendszer nem csak ablakkezelő, hanem 
összefésült alkalmazások összessége, mint az előző cikkből kiderül.
-- 
       Bye:csutak - visit to ;http://csutak.freeweb.hu
			       Linux Forever!

>Tulsagosan meghajtva nem lesz, a jelenlegi 9200-asom is vigan birja a
>tempot, nem szoktam jatszani.	
Akkor nem ertem miert kellene kicserelni?
-- 
       Bye:csutak

Hali!

>> >+ , - pozitiv,negativ,  plussz,minusz :
>> >Ez a ket fajta kozismert.
>>
>> Biztos lesznek egy paran akik szolnak, de azert en is megejtem. A 
>> DVD-knel a "-" jelzes nem minuszt jelent, hanem kotojelet (kötőjelet). 
>> Tehat vannak pluszos es kotojeles DVD-k.
>
>Ez igy teljesen igaz, DE: Mennyivel egyszerubb kerdezni: plusszos, vagy minusz
os? Nagyon suta a plusszos, vagy kotojeles...

Teljesen igazad van, altalaban en is minuszost mondok, de azert nem art tudni m
i a helyes elnevezes.

>Mi a kulombseg a kotojeles es a pluszos DVD
>lemezek kozott ? Ez egyfajta szabvany ?

Mas technologia, meg megy a verseny, hogy melyik a jobb.

>Ennel mar csak akkor lettel volna korrektebb, ha forrast is megadsz.

Igaz, de sajnos csak levelezni tudok, a WWW szamomra nem elerheto, igy linkeket
 sem tudok ajanlani.

Robi.

Hello,

az Outlook9x, 2000 stb. egy nagymeretu(ve duzzado) "pst" 
kiterjesztesu fajlba dolgozik, alaphelyzetben ez az outlook.pst, melyet 
nalam XP-n az Outlook97 siman a Windows alkonyvtarba tett. (Az 
Outlook "Express" az mas teszta!) Altalaban van meg egy archive.pst 
is az arhivalt regebbi anyagoknak a (sajat) My Documents-ben. Ird felul 
a telepites utan a letrejovo filet az elmentettel, hacsak abban me'g 
nincs fontos adat. Ha van, nyisd meg a regit (is), es masolgathatsz 
kedvedre. (file/open special folder/personal folder...)

NZoli

Sziasztok!

Gobe, jol latod, a "bistabil" kifejezes a "flipflop" "magyar" megfeleloje.

ROM-temaban kezdem az alapoknal. Eleinte volt a sima ROM (Read-Only
Memory), mai neven MROM (Mask Programmable ROM). Ez azt jelenti, hogy a
mar emlitett memoriatablazat egyes cellaiban nem kondenzator van, hanem
egy drot a tapfesz vagy a fold fele. A ROM tartamat tehat mar a gyartaskor
ismerni kell, es a gyartaskor az egyes retegek letrehozasahoz hasznalt
megvilagito maszkokrol kapta a nevet, torolni/felulirni nem lehet.

A kovetkezo lepes volt a PROM (Programmable ROM). Itt az egyes cellakban
egy biztositek van (fuse), amit a gyakorlatban egy diodaval valositottak
meg. Az PROM gyartasakor minden biztositek e'p, igy minden cellaban '1'-es
bit van. A programozas ugy tortenik, hogy nagy feszultseggel (a nevleges
tapfesz 4..5-szoros feszultsege, az un. programozasi feszultseg)
szetegetik a biztositekot (diodat). A szakadas jelzi a '0' erteket. Az
ilyen memoriat ma OTP-nek is hivjak (one-time programmable). Igazabol
tobbszor is programozhato, de csak 0-kat tudsz beirni. Ha egy helyen mar 0
van, de megis 1-et akarsz beirni, az nem megy.

A biztositekhoz hasonlo megoldas az antibitzositek (antifuse). Itt 2 dioda
van sorbakotve, olymodon, hogy a 2 katod van osszekotve. Az aram semerre
nem tud folyni, mert valamelyik dioda mindig zar. A 2 diodabol az egyik
egy Schottky-dioda. A programozofeszultseggel ezt szetegetik, de mivel a
dioda anodja fe'm, ez megolvad, es atfolyik a katodhoz, azaz a diodabol
rovidzar lesz. A masik diodan igy egy iranyban aram folyik, ergo be lett
programozva (programozas utan van '1' a cellaban).

Teljesen mas elven mukodnek az EPROM-ok (Eraseable PROM). Itt a
memoriacellaban egy speci MOS tranzisztor van, amelyiknek a gate
elektrodaja koros-korul szigetelt. Ha erre egyszer sikerul valahogy
toltest ratenni, az a szigeteles minosegetol fuggoen hosszabb-rovidebb
ideig (10..100 ev nagysagrend, ez homersekletfuggo) rajta is marad.
Ha van rajta toltes, akkor a tranzisztor be van kapcsolva, ha nincsen,
akkor ki van kapcsolva, ez az 1 es a 0. Toltest pedig ugy lehet ratenni,
hogy a tranzisztor drain/source kapcsaira rakapcsoljuk a programozasi
feszultseget (ami itt a tapfesz 2..3-szorosa). Ekkor a tranyon belul
nagyenergiaju elektronok keletkeznek, amik alaguteffektus altal atkuzdik
magukat a szigetelesen a gate-ig. EPROM-ot kb. 20 perces ultraibolya
fennyel torteno besugarzas altal lehet torolni (innen az UVPROM elnevezes
is). Ezert az EPROM-ok tokozasa problemas, kell egy uvegablak, amin at tud
jutni az uv feny (kvarcuveg, amit a torles utan illik valami foliaval
leragasztani). Az EPROM-ot tipikusan 10..100000-szer lehet programozni es
torolni, utana a nagy energiaktol (magas feszultseg + uv feny)
tonkremennek a cellak.

Az EEPROM az Electonically Eraseable PROM roviditese. Ez egy olyan EPROM,
ahol nemcsak az iras, hanem a torles is az alaguteffektusra alapul. Az
EEPROM elonyei, hogy nem kell uvegablak, valamint a cellakat egyenkent is
lehet torolni. Hatranya, hogy a cellakat egyenkent *kell* torolni, ami sok
idobe telik. A flash egy olyan EEPROM, ahol az osszes cellat egyszerre
(egy szemvillanas alatt = flash) lehet torolni. Vagy a cellak par (pl. 2
v. 4) blokkba vannak szervezve, es egyszerre egy komplett blokkot lehet
torolni. Az EEPROM-ot/flash-t is csak korlatozott szamu alkalommal lehet
irni/torolni (100000...1000000 ciklus).

Ezen kivul tudni kell, hogy ha egy mernok EPROM-rol beszel, akkor
EEPROM-ra is gondolhat. Ha pedig egy marketinges OTP-rol beszel, az
jelenthet olyan EEPROM-ot is, ahol egy kiegeszito elektronika csak 1 irast
engedelyez. Integralt CMOS aramkoroknel normalisan ugyanis csak MROM es
EEPROM valosithato meg technikai okokbol, viszont sokszor kell csak
egyszer programozhato memoria (pl. egy cikk sorozatszamat csak egyszer
lehessen beegetni, ne lehessen felulirni). MROM-mal viszont csak azt lehet
programozni, ami minden chipben egyforma, tehat kell egy EEPROM es egy
elektronika, ami csak 1 programozast engedelyez.


Udv,
marky

Sziasztok!

NGabor kerdezte:
: Valaki el tudna nekem (nem tul magas szinten) magyarazni, hogy mi a
: lenyegi kulonbseg az egyes proci, ill.  memoriatokozasok kozott? Kb.
: annyit latok, hogy az FCPGA tokozasnak a proci kozepen van a lenyeg, egy
: kis "dudor", also reszen a mag alatt nehany feluletre szerelt alkatresz,
: es korulotte a labak. A BGA eseten hol vannak a golyok? Azok
: helyettesitik a labakat?  De akkor hogy rogzitik? Egyaltalan miert
: elonyosebb ez a tokozas? Mi az oka, hogy igy szep lassan valtogatjak
: a tokozasokat? Nem is tudom, hogy hogyan hivjak a legelterjedtebb
: tokozasokat...

Egy mai processzor kb. 10x10mm^2 szilicium, ehhez kepest oltari nagy tokja
van, mert tobbszaz laba van. Ezeket ki-be dugdosva a foglalatba
elgorbulnek, alahajlanak, stb., raadasul nem lehet oket nagyon kis
tavolsagra egymastol elhelyezni. Ezert a labakat lecserelik
fe'lgo:mbo:kre. Ezek nem hajlanak el, es kisebb teruleten fer el
ugyanannyi lab. (Kevesebb anyag, kisebb nya'k = olcsobb). Ez a dolog
kommersz oldala. Muszaki megfontolasoknal meg szerepet jatszanak az egyre
nagyobb orajelek. Nagy frekvenciat minel rovidebb droton kell vinni, ezert
a BGA jobb, mint a "hagyomanyos" labak. Legegyszerubb forrasztassal
rogziteni. Ha foglalat van, akkor fontrol egy rugoval bele kell nyomni a
foglalatba (szemben a hagyomanyos foglalatokkal, amik a labakat
szoritjak), ill. a foglalatban az egyes gombok alatt rugok vannak.

: Egyebkent mar lehet kapni BGA-tokozasu memoriakat. Erdemesebb azokat
: venni, ha huzni akarom a gepet, vagy ennek itt nincs jelentosege?

Ha a marketingdumatol eltekintunk, az egvilagon semmi. A memoriamodul
villamos parametereit a gyarto a memoriachip tokozasatol fuggetlenul
garantalja. Ha tulhuzod, akkor valoszinuleg a nyakon (ertsd memoriamodul +
alaplap) levo vezetekek hamarabb okoznak problemat, mint a tokozas.
Memorianal, ha minden igaz, a BGA kizarolag helyproblemak miatt vezetodik
be (minel nagyobb a memoria, annal tobb lab kell a cimbusznak), a
jobb nagyfrekis tulajdonsagai csak egy kellemes mellekhatas. A BGA-val
sporolsz kb. 1mm vezeteket a tokozason belul, a modulon marad 10..20mm
vezetek, az alaplapon pedig 10cm.


Udv,
marky

Sziasztok!

Ezt kihagytam:
: Na de milyen a digifenygepemben levo" memoria? Ha kiveszem a gepbol
: akkor is megorzi az adatokat. Nem kell hozza tap es irhato-olvashato.

Manapsag minden ilyen memoria flash, legyen az digi fenykepezogep vagy
USB-stick, hogy csak ketto alkalmazast emlitsek.


Udv,
marky

Ezeket irka'lta Hunter a monitoromra 2004. november 29. napja'n:

> Szerintem egy jo megoldas lenne a minden 20. kep helyett a minden keyframe
> masolasa, mivel azok biztosan uj informaciot hordoznak. Viszont az uj
> videoban lehet hogy minden frame-nek keyframe-nek is kell lennie, ezt ki
> kene probalni. Egyelore nem talaltam szoftvert ezt megoldani. Ha valakinek
> van tipptye, en is szivesen olvasnam.

Azert irtam minden 20. filmkockat, mert a VirtualDub programmak egy
mpeg file-t betoltve minden 20. kockara mondja azt, hogy keyframe, es
ez nekem pont jo lenne, csak az a kerdes, hogyan tudok egy videobol
csak kulcskockakat kibanyaszni...

A bmp-be mentes meg jo is lenne, de pl, egy 30 perces mpeg-re
raeresztve olyan 72 gigabyte-ot prognosztizal, a kockankenti 900
kilobyte-os bmp-kepekkel szamolva. Es ebbol kell kivalogatni a *00,
*20, *40, *60, *80 file-okat. Meg ez utobbi lenne az egesz muvelet
legkonnyebb resze.

A "decimate" vagymi meg telleg nem felel meg a celnak.


--

Virtually Yours...           /-/erb

=== http://herb.vorbis.hu === Fogadó A Kisportolt Csótányhoz

... Ismerem én a dörgést, az van a villám után

Sziasztok !

Volt mar valakinek dolga a Siemens ID Mouse nevu ujjlenyomatolvasos 
egerrel? Van hozza egy sajat alkalmazas ami ujjlenyomat alapjan 
beleptet egy WIN2000-es gepbe, jelszomegadas nelkul.

Van hozza sajat fejleszto konyvtar (vagy API). mi 
munkaidonyilvantartasra szeretnenk hasznalni (250 user). Sokkal jobb 
lenne mint egy vonalkodolvaso, dolgozonkent sajat kartyaval.

A vonalkodot ugyebar le tudjak masolni a felhasznalok (odadom a 
kartyadat te ugy is hamarabb mesz vissza az ebedszunetbol, 
regisztraljam ar be engem is es tarsai)


A proximity kartya az ara miatt (1260/fo) kilove, ha azt elvesztik az meg 
nagyobb gaz.

Ezert merult fel bennem az ujjlenyomatolvasos eger otlete (ami mar par 
eve nem szamit ujdonsagnak). mivel az ujjat csak nem vesztit el olyan 
konnyen az ember :)

Hiaba toltenem le a demoprogit, gondolom hardver nelkul nem menne, 
ezert kernem az esetleg az ugyben mar jaratosak velemenyet...


Elore is koszi

Roland

Sziasztok!

Koszonom mindenkinek a valaszokat. Az FTP azert nem jo, mert mindket
helyen tuzfal meg router van es a szervert en sem tudtam ugy
beallitani, hogy mukodjon, a masik oldal pedig mar a gondolattol is
elsapadt, hogy nekik valamit allitgatniuk kell. Az SSH-ra ugyanez all,
ezt sem sikerult belonom ugy, hogy mukodjon. Eddig az MSN Messengert
hasznaltuk egy-egy file atkuldesere, de iszonyatosan lassunak es
megbizhatatlannak tunt, ezert akartuk kivaltani valami massal.

  

-- 
Best regards,
 alt-x                          mailto:

Udv,

[memoriabovites]
> Majd valamikor lehet róla szó. Mennyit javasolsz?

minel tobbet :-), a RAM olcso mostanaban, es a swap talan a 
legjelentosebb lassito tenyezo IMHO. Sajat tapasztalat: egy abra 
elforgatasa 600 dpi-ben GIMP-pel Windows 98SE es 128M RAM mellett 4-5 
percig is eltartott, ugyanez a muvelet ugyanezen abraval UHU Linux es 
512M RAM mellett 4-5 masodperc volt. Ugy gondolom, utobbi esetben 
belefert az egesz a RAM-ba.

Meg kell nezni persze, hogy mit bir az alaplap, es mekkora a 
processzor-memoria kozotti adatatvitel orajele (FSB), ennek megfelelo 
RAM-ot kell szerezni.

Udv: 'Z.

> Tulsagosan meghajtva nem lesz, a jelenlegi 9200-asom is vigan 
> birja a tempot, nem szoktam jatszani.

Akkor inkább ne a kártyát cseréld le, hanem vegyél valami mást. :-)))
Winchester, USB Flash, nyomtató, DVD iró?  Bármi.
Video kártyát meg vegyél jövöre, ha indokolt.

WynX

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: chip.antsz.hu)

HIX GURU #3567, Peti Lajos >:
 >>H> Meg egy kerdes a Thunderbirdhoz: Hogyan lehet, lehet-e parameterben
 >>H> atadni neki kesz emailt .msg file-ban? Ez nekem feltetlenul szukseges
 >Szerintem nezd meg a Sugojat, ha lehet parancssorbol vezerelni, akkor
 >ott le kell legyen irva.

Ezzel kezdtem, de sajnos nem leltem a valaszt.
Es a szokasos /?, -?, -h, -help stb parameterekkel is probalkoztam, de
semmi reakcio. Ezutan kerdeztem. Remelem, valaki tudja a nyitjat.

 >Vagy rossz parametert adtal meg (nem eleg csak egy fajlnevet megadni),
 >vagy nincs parancssoros uzemmodja. Sajnos nagyon keves windozos levelezot
 >lehet parancssorbol vezerelni,

Hmm. Bat!-ot, PMailt, OE-t, Eudorat, Netscape-et lehet, elsirom magam, ha
pont a Thunderbird-ot nem... Pedig epp kezdett megtetszeni.
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.2beta1;]-

Sziasztok!
Nagy Gabor irta:
>mi a lenyegi kulonbseg az egyes proci, ill. memoriatokozasok kozott?
Eloszor nehany rovidites:
PGA: Pin Grid Array -Tuskeracs -ezek a kockaformaju procik, az 
aljan sok kiallo labbal. 
PPGA: Plastik PGA - a muanyagba van agyazva
FCPGA: FlipChip PGA - a processzormag a tokozas tetejen fekszik,
igy a hutoborda kozvetlenul a sziliciumot huti.
BGA: Ball Grid Array -tuskek helyett 2/3 golyok az erinkezok
Olcsobb a gyartas es biztosabb a kontakt. Ill. a tuskek letornek,
elgorbulnek, beleszakadnak az aljzatba, csak a baj van veluk, 
ezek a beforrasztott golyok meg nem. Allitolag.
>De akkor hogy rogzitik?
Gondolom, lefogja a hutoborda rogzitese.
Egy idoben divat volt a Slot (kartyara szerelve) tokozas, mindket 
nagy gyarto azt mondta, az a jovo, merthogy az uj processzorok 
hotermeleset csak igy lehet elvezetni. Aztan valahogy megis 
visszajott a PGA. :| A slot meg eltunt.
>Mi az oka, hogy igy szep lassan valtogatjak a tokozasokat?
1. Az uj processzoroknak tobb a laba, tobb aramot igenyelnek, 
tobb hot termelnek, ezert a tokozast is modositani kell az uj 
elvarasoknak megfeleloen.
2. Valamibol az alaplapgyartoknak is elni kell.
(A ketto kozul tessek valasztani, fakultativ)
Bye.
G.

>Hogyan erhetem el, hogy az uj verzio alatt is megmaradjanak
>az almappaim, a leveleim, a cimjegyzek es a szurok is. 
>Egyszeruen telepitsem ugyanabba a konyvtarba, ahol most a 0.6-os
>TB van?
Nem, uninstallalni kell (fu, ez milyen szo mar )a regit, illetve ha nem
telepitos hanem felmasolos volt a regi akkor a program files\thunderbird
mappat teljesen torolni kell. (Erre nyomatekosan fel is hivjak a figyelmet
a hivatalos oldalak.) Lasd:
http://mozilla.fsf.hu  
www.mozilla-europe.org/hu 
A maileket es a beallitasokat a 
Documents and Settings\"Userneved"\Application Data\Thunderbird mappaban 
tarolja, szoval megmaradnak.
Az application data rejtett mappa.
Bye.
G.

Hali

Lenne egy nagy kérésem.
Van 3 gép, ami egy routeren keresztül csatlakozik a netre (ADSL
512/128). A router sajna az olcsóbbik faja, így nem lehet beállítani,
hogy kinek mennyi sávszélességet biztosítson alapból, így az egyik gép
(mindig ugyan az) olyan nagy prioritásst kap, hogy a másik kettő nem
igazán tudja élvezni a netet (sokszor még a google-ra is várni kell
fél percet)

A következő lenne a kérdésem: Van e olyan program, amit ha mind a
három gép futtat, akkor szabályozná a az adott gép ki és bemeneti
sávszélességét, úgy, hogy azt elossza három felé egyenlő mértékben. 
Ha
csak két gép van bekapcsolva, akkor természetesen 2 felé, stb....
Tehát mindenhol a progi szabályozná a használható sávszélességet (ki
és be egyaránt).

Jó lenne még pluszba az is, ha be lehetne azt állítani, hogyha
valamelyik gép nem használja a netet, csak van kapcsolva, akkor a
többi gép ki tudja használni a teljes sávszélességet... de amint a 3.
gép is használni akarja azt, akkor természetszerűleg megkapja azt a
letöltési sebességet, amivel a többi gépet nem akadályozza a
netezésben.

Egyébként találtam már egy hasonló prgit, amiben SZINTE minden 
benne
van, lehet vele a megadott hálózati ip-ről is lekérni a statisztikát,
ha ott is fut a progi, de sajna nem lehet beállítani, hogy a
sávszélesség korlátozás függjön a másik gépek jelenlététől, és
letöltési igényeitől.

a progi linkje:
http://www.desksoft.com/BWMeter.htm

pls, ha van ötletetek, vagy ismertek olyan fórumot, vagy bármit, ahol
ilyen problémákkal foglalkoznak, akkor pls küldje el a linket...
amennyiben lehet, magánba, mert nem vagyok feliratkozva a listára.

Előre is köszönök minden segítséget

Üdvözlettel
Arnold

A GURU 3567-ban irta :
>Hallo tisztelt GURU-olvasok es az erintettek (Vili, Hunter)!
>Hunter irja:
>>Ha a megfelelo pillanatokban exportalod a teljes registryt, akkor tudod
>>figyelni a valtozasokat. .....
>>Ezert talan erdemesebb csak bizonyos agakat megpiszkalni.
>Erre a logikara epul az Ashampoo legujabb szoftvere: Ashampoo UnInstaller
>Platinum Suite, mely nevetol elteroen nemcsak programok telepiteset es
>eltavolitasat vegzi, hanem sok egyebre is jo.

Koszonom, de en nem erre vagyom, amit Hunter irt. Nekem az kellene, hogy egy
program ker valamit a regbol, azt EN ELKAPJAM (a kerest, amikor megy at a
Windows belso rendszeren), en olvassam ki a regbol, illetve irjam a regbe, NE
a rendszer. Mire lenne jo ez: a dolog messze mutatna... Ha belegondoltok, egy
reg. hack programmal gyakorlatilag minden progi menne USB keyrol... :)))
Egyszer kiszedjuk a regbol a kulcsait, INIve konvertaljuk, azutan ebbol az
INIbol dolgozik a koztes hack program...

Minden jot, Vili ---  www.macasoft.hu --- HIXEditor 1.2beta3
Csak ujsagba

A GURU 3567-ban irta Hunter >:
>HIX GURU #3566, Kertesz Vilmos >:
> >>reszebol amolyan "gyorsitott" videot szeretnek csinalni, vagyis pl.
> >>minden 20. frame-et akarok megjeleniteni, azaz szeretnek egy olyan
> >>mpeg vagy avi file-t kapni, amelyben a forras-videofolyam minden
> >>huszadik filmkockaja kerulne bele.
> >En csinaltam mar ilyet: virtualdub-ba be, BMPkent menteni a kockakat, aztan
> >*01.bmp, *21.bmp (minden 20-nak megfelelo nevu) atmasolasa masik konyvtarba
> >majd AVIva fuzese BMP2AVI programmal, majs esetleg MPEGbe konvertalas.
>Kicsit sok melonak tunik ez. Probalkoztam egy picit a VirtualDubbal, de

Mi ebben a sok melo? A VDban kb. 5 klikk, utana Servant
Salamanderben 5x maszk megadasa, masolas, utana 5 klikk a BMP2AVIban...

Peldanak itt van egy video, amit ezzel csinaltam: mondjuk itt kimaradt az elso
lepes, mert a programbol, amit irtam, a kamera kepet minden mp-ben en
mentettem el egy capture komponenssel Delphibol:

http://www.ornl.gov/sci/csd/Research_areas/obms_rd.html
A "Video of the HandsFree TLC/MS (c) software in use" resz. 

Minden jot, Vili ---  www.macasoft.hu --- HIXEditor 1.2beta3
Csak ujsagba

Sziasztok!

Lehet meg jelenleg a Sulinet Express programban Pentium III-as alaplapot 
talalni?

Lehet a Sulinet Express-ben kicsi, microATX formatumu alaplapot kapni?

Legjobb lenne persze a ketto egyutt (egy microATX meretu PIII-as alaplap).

Kerlek irjatok valamilyen tipust, ha van!

Koszi: Feher Tamas.

Thus spake HIX GURU:

> Valaki el tudna nekem (nem tul magas szinten) magyarazni, hogy mi a
> lenyegi kulonbseg az egyes proci, ill. memoriatokozasok kozott? Kb. annyit

Amennyire en tudom, semmi lenyegi kulonbseg nincs koztuk.
Az egyik jobban hutheto, a masik kisebb teruletet foglal a nyakon,
a harmadik megbizhato es konnyen javithato, a negyedikhez olcson es
egyszeruen gyarthato foglalat stb... Tehat csak ilyen technologiai
kulonbsegek vannak, elektronikai szempontbol nem nagyon kulonboznek a
tokozasok.

> korulotte a labak. A BGA eseten hol vannak a golyok? Azok helyettesitik a
> labakat? De akkor hogy rogzitik? Egyaltalan miert elonyosebb ez a tokozas?

Alul vannak a labak. Ugyanugy forrasztjak mint a tobbi alkatreszt.
Termeszetesen nem pakaval, hanem bekenik a nyakot speci forrasztopasztaval,
rarakjak az alkatreszeket, majd be a sutobe, ahol pontosan szabalyozott
homerseklet-profil alatt szepen megfolyik a paszta es beforrasztodnak az
alkatreszek. Ha nem pontos a pozicionalas, az on feluleti feszultsege a
vegleges helyukre huzza az alkatreszeket.
A BGA a leghelytakarekosabb tokozas, ezert szeretik.
Hatranya hogy ha hajlik a nyak, konnyen kontakthibas lesz, es a javitas,
csere igen problemas. A leforrasztott alkatreszt nem is lehet konnyen
ujra felhasznalni, eloszor ujra kell gombozni a labait.
Foglalat letezik hozza, de igen draga, nem nagyon hasznaljak.

> Mi az oka, hogy igy szep lassan valtogatjak a tokozasokat? Nem is tudom,
> hogy hogyan hivjak a legelterjedtebb tokozasokat...

A BGA egy eleg modern tokozas, ezert szepen lassan allnak at ra a gyartok.
Valahol nincs jelentosege, lehetne mas tokot is hasznalni, valahol nagyon
orulnek neki hogy pici. De egyszerubb egyfajtat gyartani, ugyhogy terjed
a BGA... A prociknal meg a sok lab, es a rettenetes hotermeles miatt
kellett fejleszteni.

> Egyebkent mar lehet kapni BGA-tokozasu memoriakat. Erdemesebb azokat
> venni, ha huzni akarom a gepet, vagy ennek itt nincs jelentosege?

Nekem is olyan van az egyik gepemben. 2x 1G DDR400 :)
Szerintem semmi jelentosege. Igy valamivel alacsonyabb a modul, mint a
szokasos TSOP(II) tokos modulok.
Egyebkens siman elfert volna az is, es annak jobb a hutese mint a BGA-nak.

>   NGabor

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"A vegcelunk nem a halal. A vegcelunk az elet. (R.M.)"

Szia! Szükségem lenne az NTFSDOS Professional programra, de nem tudom honnan be
szerezni. Mekkora a mérete? Elküldenéd mail-ben?
Köszi!
Csaba

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-150-37.dial.matav.net)

Elado egy uj bontatlan 0km-es AMD XP Sempron 2200+ (mar az uj 
magos 333FSB,256k cache) es egy szinten bontatlan uj Spire 
Whisperrock IV hozzavalo hütö. Egyben fix. 14000Ft-ert. Garancia 
papirrral egyut adom.Pakson van. Posta +postaköltsegert 
megoldhato.Elerhetoseg:  v. 06703304630

Hawk