Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 159
Copyright (C) HIX
1997-07-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 lendkerek (mind)  51 sor     (cikkei)
2 Bernoulli-egyenlet (mind)  22 sor     (cikkei)
3 Re: Vizes kerdesek (mind)  7 sor     (cikkei)
4 Re: lendkerek (mind)  17 sor     (cikkei)
5 arviz (mind)  48 sor     (cikkei)
6 dobotestek (mind)  28 sor     (cikkei)

+ - lendkerek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Jozsi, a lendkerekes kerdes komoly? Ha igen, akkor:

A lendkerek mechanikus energiatarolo. Gyakorlati kivitelezese kulonbozo
lehet, az egyszeruseg kedveert feltetelezhetunk egy R sugaru tomor
tarcsat, egy tengelyre szerelve. 

Ennek a tarcsanak van egy tehetetlensegi nyomateka, tetaval jelolve.
A tarcsa altal tarolt energia: 0.5*teta*omega^2, ahol omega a forgas
szogsebessege. A keplet teljesen analog a 0.5*m*v^2 keplethez 
egyenesvonalu mozgas eseteben.

A tengely es a lendkerek kozott legyen egy kuplung. Ha a tengely
folyamatosan forog, vele forog a lendkerek is, es tarolja az energiat.
Ha valamilyen okbol a tengelyt meg kell allitani egy bizonyos idore,
akkor a kuplung segitsegevel a lendkerek tovabb forog, mig a tengelyt
le lehet fekezni. Ezutan a tengelyt ismet fel kellene porgetni. Most
jon a lendkerek, amit ismet a tengelyre kapcsolunk a kuplunggal (es
ha nincs veszteseg, meg mindig ugyanolyan gyorsan forog), igy a tengely
megint az eredeti sebessegevel fog forogni idealis esetben (tengelynek
nincs tehetetlensege, semmi surlodas, stb.). Vagyis egy kulso motornak
csak a vesztesegeket kell potolnia a tengely felporgetesekor, ami
joval kevesebb energiat igenyel, mintha lendkerek nelkul csinalnank.
Termeszetesen a lendkerek legelso felporgetesehez plusz energia kell,
ezt azonban tobbszori leallasnal es ujrainditasnal ki lehet "termelni".

Az energiamegmaradas tetelebol latszik, hogy annal jobban mukodik az
egesz, minel nagyobb a lendkerek tehetetlensege a tengelyehez kepest, ill.
minel nagyobb energiat tarol a lendkerek a tengelyhez kepest. Ebbol
kifolyolag lehet novelni a szogsebesseget (kuplung mellett attetel, ez
viszont ujabb veszteseget is jelent), tovabba tetat is lehet novelni. Teta
egyenesen aranyos a tomeggel, valamint negyzetesen aranyos R-rel. Tetara
egyebkent van valami klassz terfogatintegral, amiben surusegeloszlast meg
ilyeneket is figyelembe lehet venni. Egyszerusitett alakja arra alapul,
hogy tomegpont tehetetlensege=m*r^2, ha r tavolsagra van a
forgastengelytol, es mi dm tomegeket integralunk pl. 0-tol R-ig, 0-tol
h-ig ill. 0-tol 2*pi -ig, viszont figyelembe kell venni valami szorzot meg
az integralon belul, mivel iv menten integralni mas, mint sugar menten. 
(h a lengkerek vastagsaga)

Ha kozelebbrol erdekelnek a kepletet, utananezhetek, a fentiek emlekezetbol 
vannak.

Vonatrol en nem tudok, hogy be akarjak vezetni, viszont Volkswagennek volt
par eve (van?) egy Golf tipusa, amiben energiamegtakaritas celjabol
lendkerek volt, nyertek vele ca. 0.5 l/100 km-t, aztan feladtak, mert
ennyi faradtsagot nem er az eredmeny. Egyebkent szeriaautorol van szo.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Bernoulli-egyenlet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A kovetkezo a problema: adott egy L-alaku cso, aminek egyik szara 
fuggoleges, a masik meg vizszintes. Ezt a vizszintes szarat vizbe
meritjuk, majd v=const. sebesseggel egyenesen mozgatjuk a csovet a
vizben. Kerdes, hogy mennyire emelkedik a kulso vizszint fole a
cso fuggoleges szaraban a viz.

Peremfeltetelek: minden idealis, a vizszintes nyilas felulete meroleges a
sebessegvektorra, oldalnezetbol, ha L a cso, akkor v jobbra mutat. 

En arra gondoltam, hogy a fuggoleges hidrosztatikai nyomast egyenlove
teszem a vizszintes torlonyomassal, vagyis: rho*g*delta_h=0.5*rho*v^2.

Ez tulajdonkeppen egy Bernoulli-egyenlet, amirol egy konyv azt irja,
hogy csak aramlo folyadekokra lehet felirni. Lehetseges ez? Mert egy masik
keplet szerint egy tartalyban h magassagu vizoszlop, es a tartaly aljan
kifolyo viz sebessege v=sqrt(2*g*h), ami megfelel a fenti egyenletnek.
(Mas konyvek nem irnak semmit az egyenlet alkalmazhatosagarol.)

Valaszaitokat elore is koszonom,
marky
+ - Re: Vizes kerdesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,
Hjozsi nehezeket kerdezett. Az elsore sejtem a valaszt: geodetak teodolittal
merik be az orszag domborzatat. A teodolit es a geodeta igy egyutt meglepoen
pontos muszert alkotnak (a Marx - ma Nyugati - teri feluljaro esete kivetel).
A folyopartok kozeleben kijelolt referenciapontokhoz kepest mar meg lehet
merni a folyo pillanatnyi vizszintjet (arhullam-mentes idoszakban).
Udv/Laci
+ - Re: lendkerek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
> ...
> El tudna valaki ertelmesen magyarazni a lendkerek mukodesi elvet es
> lenyeget?
 Nos, ha jol tudom arrol van szo, hogy a varosi kozlekedesben a suru
megallasok-elindulasok soran elvesztegetett (a fekeken hove alakitott)
energiat probaljak megtakaritani. Mukodesi elve nagyon egyszeru, a
fekezes soran a jarmu mozgasi energiajat egy megfeleloen nagy
tehetetlensegi nyomateku lendkerek gyorsitasara hasznaljak fel,
elindulaskor pedig a forgo lendkerek segitsegevel gyorsitjak a jarmuvet.
Az elv ennyi, sajnos a gyakorlati nehezsegekrol nem tudok semmit;
valoszinuleg szerkezetileg nem egyszeru megcsinalni.

Attila

ps. A temaval kapcsolatban ajanlom Horompoly Imre 'Kulonleges
automotorok' c. konyvet, ezen belul is a Gyrobus -rol szolo reszeket.
+ - arviz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>1. Hogy lehet (hogy szoktak) megmerni egy folyo lejteset? Mert ugye lejt,
>kulonben nem folyna :-). Egy-ket szazmeteren belul el tudok kepzelni nagyobb
>pontossagot egy jo slaggal, de 10-100 km-en hogy megy ez?
A domborzat tengerszint feletti magassagai nagyon pontosan meg vannak merve.
Ez megadja a folyo lejteset is. 

>2. Hogy fugg ossze a folyo sebessege (pl. kozepen a tetejen) a
vizallasaval? En
>ugy lattam, hogy a Duna sebessege joval nagyobb most, mint amikor alacsony a
>vizallasa.
Jol lattad. A nagyobb mederteltsegnel viszonylag kisebb a surlodas szerepe,
nagyobb lehet a lejtes is. 

>3. Laikus elkepzelesem szerint a folyo lejtese akkor a legnagyobb, amikor az
>arhullam emelkedesenek a kozepetajan jarunk. A viz folyasi sebessege is
ekkor a
>legnagyobb?
Ez nem biztos. Fugg a terepviszonyoktol (van-e kozben vizlepcso ...).

>4. A terfogatarama (m3/sec) mikor a legnagyobb?
Szerintem a hullam tetejen, mert a vizallas is, meg a sebesseg is akkor a
legnagyobb.

>5. Meg meg: mitol fugg az arhullam terjedesi sebessege?
A mederviszonyoktol, meg a surlodasi viszonyoktol. 

>6. Milyen alaku egy arhullam? Gondolom, hogy nem A*(1-sinx) alaku.
Mondjuk (k1/sqrt(k2*t))*exp(((x-vt)^2)/k2*t). Ez egy v sebesseggel halado,
k2 konstans altal definialt sebesseggel szelesedo Gauss hupli.  Valojaban
az arhullam nem igazan hullam (nem a hullamegyenlet megoldasakent
keletkezik).  

>Kezdem nagyon bonyolultnak latni a folyokat.
Csak most ? :-)

>7. A viz sebessege hogy valtozik a mederben az aljatol a viz felszine fele?
>Gondolom nem linearisan no.
Ha lassan folyik, az aramlas laminaris lehet, akkor a sebesseg egyenletes,
eltekintve egy vekony hatarretegtol. Ha gyorsan folyik (mint altalaban),
akkor turbulens, orvenyek vannak benne, akkor a sebesseg mindenfele lehet
(meg negativ is, visszafele is folyik). 

>Ne olyat irjatok, hogy iratkozzak be a BME-re vizgepeszetre!
Oda ne, de a vizepito szakon ezt nagyon szepen elmagyarazzak. Nemi
informacio fellelheto a K epulet foldszinti folyosojan, posztereken is. 

>Bocs a faraszto kerdesekert, es elore is koszi a valaszokat.
Kerlek, ennyire tellett... Janos        (vaskalaplengetve...)
+ - dobotestek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
	Mindenki ismeri a dobokockat. Azert hasznalhatjuk 1-6 kozotti 
veletlenszam eloallitasara, mert minden oldalara egyenlo valoszinuseggel 
esik. Nyilvan minden szabalyos test ilyen, tehat keszitheto 
dobotetraeder, dobooktaeder, stb. is (egyebkent bizonyos jatekokhoz 
tenyleg hasznalnak ilyeneket). Nevezzuk dobotesteknek az ilyen 
tulajdonsaggal rendelkezo poliedereket. Ket kerdes otlott fel bennem:
	1. Milyen modellt hasznaljunk, hogy ki tudjuk szamolni egy adott
testrol azt, hogy milyen valoszinuseggel esik melyik oldalara? Azt hiszem
megfelel az, hogy fogjuk a test tomegkozeppontjat (az egyszeruseg kedveert
legyenek a testek homogenek), aztan egy adott hosszu egyenletes eloszlasu
veletlen helyvektort. Ez legyen mondjuk a "lefele" irany. Ezutan 
tekintunk egy erre meroleges sikot ("asztal"), es olyan tavolsagra 
visszuk parhuzamosan, hogy legyen kozos pontja a testtel, de  ha tavolabb 
vinnenk, mar nem lenne ("leesik a test az asztalra"). Ekkor 1 
valoszinuseggel egy kozos pont lesz. Ezutan tekintjuk a tomegkozeppontbol 
a sikra huzott merolegest, es amelyik oldalon ez atmegy, az lesz "alul", 
arra esik a test. Tehat a kerdes: ez tenyleg jol modellezi a "dobast"?
	2. Igy akkor barmely testrol kiszamolhatoak a valoszinusegek, 
tehat egy testrol el tudjuk donteni, hogy dobotest-e. De vajon nincs 
valami konnyen megvizsgalhato szukseges es/vagy elegseges feltetel arra, 
hogy egy test dobotest legyen?  Nyilvan az, hogy egy test szabalyos, 
elegendo, de nem szukseges feltetel. Az sem szukseges, hogy oldalai 
egybevagoak legyenek, gondoljunk csak egy megfelelo magassagu negyzet 
alapu egyenes gulara, de peldaul az elegendoseg ellen, most hirtelen nem 
jut eszembe ellenpelda.
	Ha valakinek otlete van, irjon!
					Biro Csaba

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS