>Osszuk fel a korulottunk levo teret vekony de egyenlo vastagsagu
>gombhejakra. Ketszer olyan nagy sugaru hejban negyszer annyi csillag
>van. (Egyenletes eloszlast feltetelezve.) Viszont ketszer olyan tavoli
>csillagok fenye illetve gravitacios hatasa negyedakkora. Minden hejnak
>ugyanakkora tehat a hatasa rank nezve. Mivel vegtelen sok hej van,
>osszhatasuk vegtelen. Megis azt tapasztaljuk, hogy bar nagyon sok
>csillag van az egbolton, azert az ejszaka inkabb sotet mint vilagos,
>es meg a gravitacios erok sem szaggattak szet darabokra.
>Kovetkeztetes: Univerzumunk nem lehet terben es idoben vegtelen,
>homogen es sztatikus egyszerre.

Ami a sugarzast illeti, a vegtelen sok hely osszhatasa nem kell, hogy
vegtelen legyen. Ugyanis ha vegtelen sok hej van, akkor a tavoli
forrasok fenye nem tud alkadalytalanul eljutni hozzank, hanem
ohatatlanul elnyelodik valahol. Persze az a dolog, ami elnyelte a fenyt
melegszik, es maga is sugaroz. Ha eleg sokaig varunk (persze sztatikus
esetben), akkor elobb-utobb beall az egyensuly, a sugarzas pedig az
univerzum atlaghomersekletenek megfelelo fekete-test sugarzas lesz, ami
veges homerseklet eseten veges. Semmi sem tiltja, hogy vegtelen
univerzumnak veges homerseklete legyen. 

Ami a gravitacios erok altali szetszaggatast illeti, annak nem nagyon
inhomogen tomegeloszlasu univerzum eseten nem kell bekovetkeznie. Ehhez
az kene, hogy az univerzum tomegeloszlasa nagyon gyorsan valtozo
gravitacios eroteret hozzon letre tartozkodasi helyunkon.

Laki Gyorgynek teljesen igaza van abban, hogy nem mi hatarozzuk meg
azt, hogy a reszecske milyen kvantumallapotba keruljon a meres 
folyaman. Ahogyan a v>c informaciokozlest elkepzeltek az nem is erre 
epult. (pl. N. Herbert, 1982. Foundations of Physics, vol. 12. p. 1171.)

Egy fenynyalab polarizacioja negy (es nem ketto!) polarizacios allapot
kombinaciojakent irhato fel (a klasszikus meres szempontjabol). 
Ez a negy allapot lehet pl. fuggolegesen, vizszintesen, jobbra 
cirkularisan es balra cirkularisan polarizalt. Ha egy linearis 
polarszurot helyezunk a polarizalatlan nyalab utjaba, 
a fotonok maguk 'dontenek' arrol, hogy atmennek vagy sem. Ezek utan a
fotonok osszessege (es igy az EPR nyalab-par is) meg mindig polarizalatlan
marad. Van azonban egy kulonbseg: a meres elotti polarizalatlansag
a negy lehetseges allapot, de a meres utani polarizalatlansag csak
a ket lehetseges linearisan polarizalt (fuggoleges es vizszintes)
allapot veletlenszeru kevereke. Ezt a ket polarizalatlansagot azonban
nem lehet megkulonboztetni semmilyen meressel sem, mert ahhoz a fotonokat
'klonozni' kellene. Herbert hipotetikus kiserleteben egy lezerhez
hasonlo eszkoz klonozta volna a fotonokat - azonban ez az
egy lancszeme a kiserletnek megvalosithatatlannak bizonyult.

udvozlettel : Kollath Zoli

A tegnapi Vitaban olvastam:
>Szerintem van itt egy kis fogalmi zavar. Tobben hasznaljak azt a fogalmat,
>hogy "beugratjuk egy kvantumallapotba", vagy "kvantumallapot
>meghatarozas". Namarmost az stimmel, hogy ha valamilyen merest vegzek egy
>fotonon, elektronon, vagy mas bigyon, az beugrik valamilyen
>kvantumallapotba. A bokkeno csak az, hogy azt, hogy milyenbe "ugorjon"
>be, nem mi mondjuk meg, hanem maga donti el. :-( Vagyis ha en itt megmerem
>mondjuk az egyik elektron spinjet, az beugrik egy hatarozott allapotba, de
>annak, hogy melyikbe, csak a valoszinuseget tudom elore. 

En ennel meg egy lepessel tovabb megyek. A hatarozatlansagi relacio azt
mondja, hogy nem ismerhetjuk meg a kvantuamllapotat a reszecskenek, anelkul,
hogy
megzavarnank azt (ket valtozo kozul csak az egyiket hatarozhatjuk meg, a
masikat nem, pl sebesseg es hely; valami ilyesmi).
Namarmost, attol, hogy mi nem ismerhetjuk meg (elvileg sem) attol miert ne
lehetne neki egy adott kvantumallapota. Aminek a valoszinuseget ismerjuk.
Amikor a merest vegezzuk, akkor megallpitjuk a kvantumallapotot, megismerjuk, 
nem pedig letrehozzuk! Ha igy nezzuk, akkor semmilyen informaciokozles
nem tortenik a reszecskepar ket tagja kozott. Mindkettonek azonos (csak epp
szamunkra ismeretlen) kvantumallapota van keletkezesuk pillanatatol.
Ha az egyiket meghatarozzuk, megismerjuk a masikat is. De a masik addig is
letezett, nem mi hoztuk letre (ugrattuk be).
Mit latok rosszul, kritizaljatok!
Udv
tamas

Tisztelt Vita!

Az a franya statisztika
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Nagyon borzolja a kedelyeket az a bizonyos 96%, pedig ennel cifrabbat
is tudok mutatni:

Japanban pl. az Asahi Shimbun altal kiadott statisztikai evkonyvben 
(Japan Almanac) a "Religion in Japan" fejezetben megadjak a hivok szamat 
(Number of Believers). Az 1991 dec. 31-i allapot szerint ez a szam: 
214,730,194. Az idei kiadasban ez a szam meg nagyobb: 216 millio! Ez megkoze-
liti a lakossag ketszereset, tehat Japanban a vallasossag a 200%-hoz tart!

Hogy lehetseges ez? Csak ugy, hogy a tobbseg ket vagy tobb
vallas/egyhaz regisztralt tagja. Ez a ket vallas tobbnyire (~90%-ban) 
a shinto es a buddhizmus. Egyik ismerosom pl. lanyat shinto szertartas
szerint adta ferjhez, szuleit buddhista szertartas szerint temettette,
felesege es lanyai katolikus apacak kozepiskolajaban tanultak.

Termeszetesen tisztaban vagyok vele, hogy sokuk szamara (ugyanugy,
mint Amerikaban vagy Europaban) a vallasossag felszines, s az
"igazi" hivok szama ennel lenyegesen szerenyebb. Ennek megitelese
azonban mar nem a statisztika hataskorebe tartozik...

Idezetre idezet
~~~~~~~~~~~~~~~
Cser Feri Talmudbol vett idezetei (VITA 496) melle nem adta meg az
evszamokat, igy a rendelkezesemre allo forrasbol probalom potolni:
"A Torahoz fuzott szobeli magyarazatok irasban joval kesobb jelennek
meg, mint az Ujszovetseg. Vannak azonban olyan reszei, amelyek minden
bizonnyal sokkal korabbi szohagyomanyt tartalmaznak. [...]
A szetszortsagban maradt zsidok kozott kialakult babiloni Talmud
irasbafoglalasa 200-650 kozott megy vegbe es 8744 lapot tesz ki.
A rovidebb gyujtemeny, a jeruzsalemi Talmud Palesztinaban 220-400
kozott keszul el." /Tarnay Bruno OSB, Vallastortenet kereszteny
szemmel, EFO Kiado es Nyomda, 1995. Keszult a Soros Alapitvany
tamogatasaval/

Nazaret?
~~~~~~~~
>Nazaren (gorogul Nazoraios) nem falu nev, hanem egy vallasi aramlat neve.

"A varos nevet az Ujszovetsegben kulonbozo irasmodokkal talaljuk: neha
Nazaretnek, neha Nazaranak irjak. Igazaban az aram Nasrat nev gorog
atiratarol van szo, ami az arab "en-Naszira" varosnevben el, ami azt
jelenti, hogy 'Orkodo asszony'. Matenal, Janosnal es az Ap. Csel-ben
Jezust NAZARETINEK nevezik. Az a felteves, hogy "nazarenusnak" akartak
mondani (azaz olyan valakinek, aki bizonyos ritualis szokasokat megtart),
egyszeruen NYELVI ALAPON ki van zarva, mert a "nazareti" szo olyan
ferfit jelent, aki Nazaretbe valo." /Gerhard Kroll, Jezus nyomaban,
Szt Istvan Tarsulat, Bp, 1982, 103 o./

Janos evangeliumaban a kereszt felirata: IHSOYS O NAZORAIOS O
BASILEYS IOYDAION, ami valoszinuleg az arami JESUA NAZORAJA MALKA
DIJEHUDAJE felirat gorog forditasa. Magyarul igy hangzik:
NAZARETI Jezus, a zsidok kiralya. /ez is Gerhard Kroll, 465-466 o./

                     *  *  *  *

Hogy Mozes es Ekhnaton fopapjainak mi koze van a Talmudhoz, azt csak
Feri tudna megmondani!

                     *  *  *  *

Ferinek az amerikai vallasossaggal kapcsolatos megjegyzesivel
nagyjabol egyetertek (marmint hogy vannak ilyenek meg olyanok is).
Talaltam viszont egy "kakukktojast" kozottuk:

>96% reszet kepezik azok a hithu keresztenyek is, akik Szent Peterhez,
>Szuz Mariahoz imadkoznak, kvazi mint istenukhoz es az Istent meg gon-
>dolatban sem probaljak megszolitani.

Ez (sajnos) tipikus peldaja a tajekozatlansagbol eredo eloiteletnek,
ilyen vallas ugyanis nincs, es a mondatban rejlo onellentmondas
("hithu keresztenyek" <==> "kvazi mint istenukhoz") nem is lehet.

Kedves Feri! Ha mar "gepelesre inspiraltalak", hadd inspiraljalak
egy kis olvasasra is: pl. ajanlom az uj Katolikus Katekizmust.
De ha sokallod (tenyleg vaskos kotet!), akkor legalabb a
Miatyank kezdosorat probald felidezni, ami - mit ad Isten - 
eppen az altalad hianyolt megszolitassal kezdodik... 
Ettol a kifogastol eltekintve a tobbi megjegyzeseddel egyetertek.

Udvozlettel:

Cserny Pista   MTA Atommagkutato Intezet, Debrecen ) 
               WWW homepage  http://esca.atomki.hu/~cserny

amit en sehogy se tudok elkepzelni,
es semmit sem tudok rola.

Vaskalap.

Na ez az, ami soha nem all meg. Ugyanakkor mindent helyretesz.
Jobb egeszsegugy->tulnepesedes-> stressz, ehinseg, kornyezetrombolas,
genetikai romlas-> kihalas, vagy fogyas-> az ellenallobbak jobban birjak->
genetikai nemesedes.

Vagyis ha dicso emberi fajunk minden beavatkozasat a "termeszet rendjebe"
ugy tekintjuk, mint az evolucio elemeit, akkor a dolog rendben van.
Persze, jo lenne a szabalyozast keves tullovessel csinalni. Mondjuk a
nepesedessel le kellene allni. De ki kezdje ?

Nekem ket szep gyerekem van :-)

Vaskalap.