Kedves MGKM!

>(Az se baj, ha
>egyszeruen csak bevallod, hogy nem hallottal meg a td. fenomenologikus, - a
>kozvetlen megfigyelesekre alapozott, az allapotvaltozasok torvenyszeruseget
>leiro, dinamikai rendszerekre vonatkozo - ELSODLEGES megfogalmazasarol.)
>Azt azert tudnod kell, hogy az anyagi kornyezetunkben ez a torvenyszeruseg
>szinte kizarolag ebben a megfogalmazasaban van jelen, ebben a
>megfogalmazasban figyelheto meg (hisz epp ezert fenomenologikus). A zart
>rendszerekre ervenyes statisztikus (sztatikai rendszerekre ervenyes)
>megfogalmazasa a valosagban szinte alig fordul elo, marpedig az elet
>keletkezesenek vizsgalatanal (ebben gondolom nem lehet vita kozottunk) a
>valosagban megfigyelheto rendszereket kell figyelembe venni.
Nos tehat van egy olyan termodinamikai torvenyunk, ami nem pusztan
fenomenologikus, hanem egy valodi, ellenorzott, elfogadott termodinamikai
torveny. Aztan van egy-ket olyan torvenySZERUSEG, amit egypar koznapokban
megfigyelheto tapasztalatbol vontal le, es amely tobbe-kevesbe kapcsolatban
all az igazi termodinamikai torvennyel. Ez a kapcsolat az, hogy bizonyos
feltetelek kozott a termodinamikai torvenybol levezethetoek. De MAS
FELTETELEK kozott nem. Ezek a fenomenologikus torvenySZERUSEGEK egyszeruen
nem igazak mas feltetelek kozott. Ezeket a torvenySZERUSegeket te koznapi
rendszerekben figyelted meg, es mas rendszerekre akarod raeroltetni. Ez nem
fog menni.

>1. Az irreverzibilitas - azt mondja ki, hogy az inhomogenitas = hajtoero,
>tehat minden valtozas mogott az azonos jellegu intenziv mennyisegek kozott
>fennallo inhomogenitas, pontosabban az azt kiegyenliteni akaro torekves
all.
>(Szilagyi Andras biztosan korrektebb es reszletesebb megfogalmazasat
adhatna
>e torvenyszerusegnek - Andras! Ezt tekintheted keresnek is!) Minden
valtozas
>mogott ez a kiegyenlitodesi torekves all.
>2. Az elo rendszerek ezzel szemben nem kiegyenliteni akarjak a kozottuk es
a
>kornyezetuk kozott fennallo inhomogenitast, hanem epp ellenkezoleg,
>elszigetelik magukat a kornyezetuktol es a sajat potencialjuk novelesere es
>az elert potencial kulonbseg fenntartasara torekednek. Ezt egyszoval
>'tulelesi torekvesnek' nevezhetjuk.
Egyszeru: mutasd meg, hogy melyik az az intenziv mennyiseg, amelynek
kiegyenlitodesere torekvo folyamatok megvannak az elettelen anyagban, de az
elolenyekben nincsenek meg. En azt hiszem, nem latom az ellentmondast. Az
elo rendszerek az inhomogenitas fentartasahoz oriasi mas inhomogenitasokat
'falnak fel'. Az elo rendszerek sem tudjak orokre fenttartani az
inhomgenitast, csupan atmenetileg mashogy mukodtetik a fizikai torvenyeket.

Mondok egyebkent egy ellenpeldat: koztudott, hogy a tavak telen ugy fagynak
be, hogy lehetoleg minel tovabb maradjon nem megfagyott viz a to aljan. Ez
azert van, mert a viz 4 fokon legsurubb, de 0 fokon fagy. namost a to
ezekszerint ellene dolgozik a kiegyenlitodesnek. Ez is valami transzcendens
behatas?!:) Szerintem nem. Szerintem a to, jeg, hideg, meleg, gravitacio
rendszer konstrukcios sajatsaga, amely ha osszeallt, igy mukodik. Pedig a
hoatadasok, a kiegyenlitodesek mukodnek.

A fizikai torvenyek alkalmazasanal sose feledkezz meg a specialis kornyezeti
es kezdofeltetelekrol es a torvenyek egyymasra hatasarol! Nagyon furcsa es
erdekes dolgok johetnek am igy ki. Olyanok, amik egy feluletes szemlelonek
csodak.

math

MGKM
>A statisztikus fizika eleg jo leirast tud adni a VELETLEN-nek a
>termodinamikai rendszerekben betoltott szereperol. Lokalisan es atmenetileg
>elofordulhatnak inhomogenitas novekedesek, amelyek kello szamu kolcsonhatas
>utan kiegyenlitodnek, de olyan rendszerek, amelyek kifejezetten es
>'celtudatosan' az inhomogenitas novelesere es fenntartasare
>torekedjenek,...?
biztos, hogy a genetikus algoritmus, a neuronhalok, az onszervezo rendszerek
statisztikajaval tisztaban vagy?!

math

>>>Azonos mechanikai parameterekkel rendelkezo,
>>>azonos tulnyomasu 3 zart tartaly robbanasa eseten melyikuk
>>>robbanasa a legveszelyesebb, azaz melyikuknel szabadulhat
>>>fel a legnagyobb energia ?
>
>A homerseklet elhallgatasa

Hogy volt elhallgatva ? Az sem volt megmondva, hogy azonos homerseklet volt
volt az osszes tartalyban ?

Janos

Kedves Feri !

irtad:
>A globalisan egyenletes anyaggal kitoltott vilagban 
>az anyagsuruseg egy adott idopontban 
>(Newtonnal meg volt adott idopont) mindenutt allando. 
>Ekkor az eroter a homogen tomor gomb belsejehez hasonlatosan 
>alakul, vagyis a kozepponttol valo tavolsaggal aranyosan 
>novekszik kifele. 

Az ero novekedese szerintem csak veges gombre igaz.
Veges atmeroju gomb eseten a centrumbol kifele
haladva a tavolsag fuggvenyeben amiatt no a centrum 
iranyaba huzo ero, mert egyre kozelebb kerulunk a gomb
hatarahoz, azaz ahhoz a helyhez, amelyen tul mar nincs anyag, 
mely ellensulyozna a befele huzo hatast.

Jo, hogy elgondolkodtam ezen a dolgon, mert egy 
kulonos problemat talaltam:

A homogen gomb kozepeben levo terfogategysegnyi anyag 
tomege nagyobb kell legyen, mint a felulet kozeleben 
levo reszeke, hiszen kozepen a helyzeti energia 0.
 
Kisebb energia kisebb tomeget kepvisel - az ekvivalencia-elv alapjan.

Tehat ezek szerint ahhoz, hogy a suruseg mindenhol
ugyanolyan legyen, az anyag valamely jellemzojenek valtoznia
kell a centrumtol a he'jig a hely fuggvenyeben.

Udv: zoli

A bennunket korulvevo Vilagegyetem szamunkra black box.
Egy kek szinu golyon ulunk, es egyesek veszik a batorsagot,
hogy kiszamitsak milyen eselye van az elet letezesenek 
idegen galaxisokban, sosem latott bolygokon.

Egy urnaban ismeretlen szamu fekete golyo van es 1db kek.
Ha valaki belenyul az urnaba es nehany fekete golyo kihuzasa 
utan kihuz egy keket, jogosan feltetelezheti, hogy tobb kek 
is van benne ?

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli irta:
: A homerseklet elhallgatasa a feladatot meghatarozatlanna
: tette, s emiatt a munkatarsaimmal hasonlokeppen hosszas vitat
: folytattunk, de nem volt felreertes kozottunk abban,
: hogy a kerdes a legnagyobb energiafelszabadulas lehetosegere
: iranyult, es ezzel osszefuggesben a legnagyobb veszelyre.

Minel tobbet gondolkozom a feladaton, annal bizonytalanabba va'lok.
Egyreszt nem biztos, hogy a legnagyobb energia jelenti a legnagyobb
veszelyt. Egyaltalan, tisztazni kellene, hogy van-e ember a kerdeses
tartalyok kornyeken, vagy nincs. Elso esetben a homerseklet ES a tartaly
repedese soran keletkezo szilankok az erdekesek, utobbi esetben pedig csak
a szilankok, hogy atutnek-e mas tartalyt/csovet stb. A tobbi femszerkezet
rohovge ki fogja birni a homersekletet (mellekhatasokrol, hogy a kifolyo
viz ala'mos valamit, nem is beszelve). Tovabba, a veszely merete fugg
attol, hogy a lezajlo folyamatoknal mennyire letfontossagu az eppen
felrobbano tartaly. Lasd grafitmoderalt vs. nehezvizmoderalt atomreaktor
vizelfolyas eseten. Szoval szerintem ez egy igen hulye kerdes volt, amit
kaptatok, egy biztos allitas sincs a feladatban. Elso korben arra lehet
gondolni, hogy a nyomas egyenlo mindharomban (az azonos mechanikai
feltetelek miatt), de ez sem biztos, aceltartalynal pl. elofordul, hogy jo
nagy hidegben rideg lesz, es kisebb ero hatasara torik, tehat, ha akarom,
akkor -100 fokos suritett levego es egy mezei aceltartaly veszelyesebb,
mint a dupla nyomason levo felig viz, felig go"z 200 fokon...


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Kedves Tudomany!

Bizonyara sokan latjatok, hasznaljatok nap mint nap a kulonfele
ital-automatakat, - amelyek penzerme bedobasaval mukodnek.

Ezek az automatak gyakran finnyasan visszadobjak a bedobott penzt,
mert nem ismerik fel.

    /    Ilyen esetekben gyakran hatasos, ha a penzt jo
    /    erosen folhoz vagjuk!

Egy ilyen "foldhozvagas" utan az esetek 90%-aban elfogadja
az automata (illetve az erme felismero egysege) az elozoleg makacsul
mindig visszadobott penzt. Ez a jelenseg leggyakrabban a 100Ft-osssal
szokott elofordulni.

A kerdesem az lenne, hogy vajon mi lehet a dolog fizikai magyarazata?
(Tudomasom szerint ezek a gepek atmero alapjan es magneses elven
azonositjak a penzermet.)
Azt ne irjatok, hogy veletlen egybeeses, mert nagyszamu "kiserlet" azt
igazolja, hogy a foldhozvagas es az ez utani elfogadas kozott _van!_
"valamilyen" :) kapcsolat.

Udvozlettel:
Varga Gyula