Kedves Fidrich Marta! (SZALON #425)

>1. A parok 90%-a egyutt szul.
 Magyarorszagi eszemmel ez nagyon nagy szam, de elhiszem.
>2. Otthon nagyon ritkan szulnek.
 Ezt is elhiszem, es nem feltetlenul ellentetes az 1.-gyel. Vegulis a lenyeg
 nem a helyszin, hanem a korulmenyek. Egyebkent az itteni otthon szuleses
 kiserleteknel eppen az volt az egyik problema, hogy az itthoni lakasviszonyok
 nem mindig alkalmasak a dologra... Pl. Ha csak egy szoba van a lakasban, es
 abban laknak mondjuk hatan.
 Az intimitas egyebkent nemcsak Fro-ban lenyeg, hanem mindenutt. Ezert olyan
 koztes megoldasok is szoba johetnenek, mint az - erdekes modon lenyegeben
 kikopott - szulootthonok, csakhogy egy-egy csalad, de legalabb hazaspar
 atmeneti elhelyezesere kialakitott formaban.

>Ha melyebben erdeklodsz a tema irant, akkor a Nok Lapjat tudom ajanlani: most
 Kosz. Sajnos en a Nok Lapjat nem olvasom (amikor a felesegem irogatott bele,
 akkor olvastam :-)), de talan o tud a dologrol bovebbet is.

Kedves Cser Feri! (SZALON #426)

>Kerdezed: tudok-e egyutt-szulesrol reszleteket.
 Termeszetesen, minden reszlet erdekel, ha megtisztelsz vele :-)
 Nem gondoltam kulonben, hogy ennek (vagy barminek) feltetlenul orokke tarto
 hatasa menne.

Kedves Toth Gabor! (SZALON #426)

>Radnai Tamasnak, ferfi - no-hoz hasonlo aranyu/jellegu tassadalmi megosztasok:
>vallasos - nem vallasos, egeszseges - beteg, fiatal - oreg, kover - sovany.
>dohanyzo - nem dohanyzo, gazdag - szegeoy.

OK, jo peldak! Ami az aranyokat illeti, nagyjabol. A jellegben mar elternek:
- a vallasos-nem vallasos nem jo, mert eloszor is (allitolag) a nem vallasosak
kisebbsegben vannak. A fo problema azonban itt az, hogy ket vallasos kozott
neha nagyobb lehet az ellentet, mint a vallasos es az ateista kozott.
- egeszseges-beteg. OK, ami az esetleges ellentetes erdekeltseget illeti. A
dolog azonban szinten nem analog, mert az emberek nagy tobbsege - sajnos -
mindket csoporthoz tartozik, vagy potencialisan tartozhat, nem ugy, mint a
nok-ferfiak esetebn.
- fiatal-oreg lasd egeszseges-beteg.
- kover-sovany - ez viszont jo pelda arra, hogy a tarsadalmoban az ertekek
mennyire relativak lehetnek. Allitolag az arab osszagokban kovernek lenni
ereny es dicsoseg. Meg ma is mondjak Mo-on, hogy "szep nagy darab ember lett
a fiam". Ugyanakkor Amerikaban a koverseg a lecsuszott-lecsuszo tarsadalmi
retegek szimboluma, ha jol vagyok ertesulve.
- dohanyzo-nem dohanyzo: Az adott csoporthoz tartozas elvileg teljesen egyeni
valasztason alapul, gyakorlatilag ez nem ennyire egyszeru. Mindenesetre jo
pelda arra, hogy a tarsadalom szerepe milyen nagy a konfliktusok kezelesenek
modjain keresztul az egyes csoportok kozotti ellentetek szitasaban-
tompitasaban.
- gazdag-szegeny: hadd ne menjek bele most a politikaba. Mindenesetre ez az
ellentet alapvetoen kulonbozik a tobbi felsorolttol. 1) Tudomasom szerint
a gazdagok szama messze alatta szokott maradni a szegenyekenek, tehat nem tel-
jesul a nagyjabol azonos vagy osszemerheto populacio, 2) Itt az alarendelt
helyzetben levo fel szamossaga a nagyobb, tehat amit az affirmative action-nel
kapcsolatban targyaltunk, az furcsa ertelmet nyer; 3) a ket kategoria kozott
konszolidalt tarsadalmi allapotban viszonylag szuk szokott lenni az atjarhato-
sag; 4) azonban elvileg es egyes szituaciokban gyakorlatilag lehetseges, hogy
egyik csoportbol a masikba atkeruljon walaki (nem ugy, mint a nok-ferfiak
eseteben, hanem valahogy ugy, mint a dohanyzo-nem dohanyzo esetben.

Amit kicsungetni akarok a dologbol, az az, hogy Toth Gabor lecsapta a feldobott
labdamat azzal, hogy felhivta a figyelmet arra, hogy a tarsadalomban nagyon
sok olyan kerdes van, mint a nokerdes. Sot, egy szemely egyszerre tobb ilyen
konfliktusos helyzetben letezik, s aszerint, hogy milyen csoportba uartozik
eppen valamilyen szempontbol, egyszerre letezik bizonyos vonatkozasban ala-
rendelt, mas szempontbol folerendelt helyzetben. Minden ilyen konfliktus-
helyzetre allandoan megoldasok sorozatat kell kidolgozni, es az az erzesem,
hogy ha errol elfeledkezunk, nehez az egyik vagy masik partikularis konflik-
tusban dulore jutni. Sokat lehet tanulni az egyik fajta konfliktus megoldasi
modszereibol a tobbi megoldasara.

Ezert aztan nem lep meg, hogy

>(igen, mar van a koverek megkulonboztetese ellen harcolo mozgalom is)

Azt viszont hade kerdezzem meg - most konkretan es a bekesseg kedveert -
azoktol, akik pl. olyan hevesen elitelik a feministakat, hogy mit szolnanak
ahhoz, ha egy eros dohanyzoval osszezarva kellene napi nyolc ora munkaidot
eltolteniuk egy szuk irodaban, es kozben ok

a) dohanyzok
b) nem dohanyzok?

Radnai Tamas

A tegnapi KE1P-bol:
> Az igazsa'gtalanul bebo~rto~nzo~tt marosva'sa'rhelyi, vetelaki e's oroszhegyi
> magyarok u~gye'ben az RMDSZ az Europa Tana'cs jogi bizottsa'ga'hoz, valamint a
> nemzetko~zi emberi jogi szervezetekhez fordul.
Mirol van szo?    -- Olivier

Kedves Vizvari Bela,

a sokat szapult amerikai kozepiskolakban vitatkozasi technikakat
oktatnak a tananyag reszekent.  A HIX olvasoi feltehetoleg tul vannak a
kozepiskolan, turelmuk veges, es kepesek arra, hogy egy szillogizmus
hianyzo kozepso tagjat kozzakepzeljek az elhangzottakhoz.  Egy
ervelesmod cafolatanak sok valtozata van.  Az egyik lehetseges modszer
megmutatni, hogy az ervelesmod abszurd eredmenyre vezet.  Ha valaki ugy
ervel, hogy a torok nok elegedettek a helyzetukkel, mert lam, nincs
arrafele feminista mozgalom, akkor legitim vitamodszer felsorolni olyan
orszagokat, ahol szinten nincs feminista mozgalom, ugyanakkor a nok
helyzete es a tarsadalmi osszboldogsag korul meg sincs minden rendben.
A vitamodszer csak akkor hasznalhato, ha a vitapartner maga is atlatja,
hogy a felsorolt kovetkeztetesek abszurdak.

Hasonlokeppen, ha a termeszettudomanyos nezeteidet adnad elo itt a
HIXen, es  valaki demonstralni tudna, hogy ezek a nezetek egybeesnek a
Flat Earth Society teteleivel, akkor (szerintem) legitim vitamodszer
lenne erre felhivni az olvasok figyelmet.  Optimalis esetben ez a
felismeres arra kesztetne, hogy ujra vegiggondold az allaspontodat.
Ennek hianyaban masoknak segithet abban, hogy a nezeteidet helyukre
tegyek az eszmek omniariumaban.  Konkretan, ha velemenyed a
feministakrol egybeesik a legsotetebb amerikai szelsojobboldal
nezeteivel, ezt (szerintem) teljesseggel fair megemliteni egy 
vitaban.  Azert vitatkozunk, ugyebar, mert nem ertunk egyet.

Van itt Amerikaban egy tomegkommunikacios parafenomen, egy Csurkaszeru
kulsovel megaldott habzoszaju szelsojobboldali televizio-kommentator.
Ugy hivjak, Rush Limbaugh.  A feministak az egyik kedvenc temaja: az
egyszeruseg kedveert csak "femina'ciknak" titulalja oket.  Ha
belefaradsz az "arrogans" szoba, ajanlom figyelmedbe.

-----
Fencsik Gabor

Olivier irja a turan szorol:

"Bizony, torok szo egy videk neve utan, a turanizmus egy ural-altaji fajnak
az oshazanak tartotta es ezert nevezte igy magat."

	Belepislantva az egyik enciklopediaba, latom, hogy volt egy Turan-Shah,
egy egyiptomi uralkodo a XII. sz.-bol a mamelukok elott kozvetlenul; van egy 
Turan Siksag a mai Kazakhstan, Turkmenistan es Uzbekistan teruleteit atlapol-
va; az etruszk szerelem istennoje (Aphrodite es Venus kozeli emgfeleloje) is
Turan volt, szeretoje Maris, a hadak istene (!) es a hazassagi bizonyitvanyuk
maig is hianyzik; vegul a magyar turani mozgalom szellemi (?) o"serol egy-ket
szot. Volt egy nemet szarmazasu pali, Friedrich Max Mueller, a "vallastorte-
nelem atyja" a XIX. sz.-ban. Elete felet Oxford-ban toltotte, mint hipotezis
fabrikalo. Szerinte harom nagy faj van/volt: Turaniak (belee'rtve az ural-
altajiakat), a szemitak es az arjak. Nem akarok "utolagos bolcseseget" monda-
ni (hindsight wisdom), de sok badarsag van irasaiban, ahogy a rovid es tar-
gyilagos leirasbol latom. Nemcsoda, hogy a nyilasok epp ugy felkaptak, mint
a nacik a teuton "gondolatokat".

	Ez tenyleg az utolso irasom julius vegeig -- nem igeret, hanem fe-
nyegetes.

	F. Miki

Kedves Feri!

1990-ben e'rtettem Demszkye'ket, hogy fontosnak tartotta'k a III/III-as
u~gyno~ko~k ke'rde'se't, a'mba'r e'n alapveto"en akkor is egy kiegyeze'st
tartottam volna jobbnak. De elfogadhato'nak tartottam a hajdani demokratikus
ellenze'k a'ltal javasolt elvi rendeze'st is.

Antall a Torgya'n-bori'te'kkal az u~gyno~ko~k ke'rde'se't a demokra'cia
megteremte'se'nek sze'p elveibo"l menthetetlenu~l a szeme'lyeskedo" politikai 
marakoda's szintje're sza'lli'totta le. Ez a Csurka u~gy pontosan ugyanez.

Nem e'rdemes ezzel foglalkozni. Ezzel csak a saja't kezed sa'rozod be.
E'rdektelen, u~gyno~k volt-e Csurka. Illetve csak pletyi szinten e'rdekes,
meg ta'n a pszicholo'giai anali'zis szintje'n, de politikailag e'rdektelen.

Ko"ro~si Ga'bor