On Wed May 30 22:43:22  2001
"Takacs Ferenc" > wrote:
> Hozza szoktam, hogy egyertelmu kerdesre egyertelmu valaszt kell
> keresni. Ez a se nem hullam, se nem reszecske jelleg nem egyertelmu 
> valasz, hanem a felelet megtagadasa, a kerdes megkerulese. Ilyen 
> se_ilyen_se_olyan objektum a matematikaban sem letezik. A QM keretein 
> belul ez a kerdes sohasem

On Tue Jun  5 20:23:07  2001
"Takacs Ferenc" > wrote:
> teruletere. Igy azt hiszem, nem a se_ilyen_se_olyan esetekkel
> foglalkozik, hanem az ilyen_is_olyan_is esetekkel. :) Kulonosen
> olyan esetekkel, amikor

Erdekesnek tartom hogy a majus 30-ai leveledben szinonimakent hasznalod
az "egyertelmu kerdes - nem egyertelmu felelet" es "se ilyen, se olyan"
kifejezeseket, az allitva roluk hogy ilyen a matematikaban nincs; de
amikor mondok egy konkret peldat hogy igenis letezik "egyertelmu kerdes
- nem egyertelmu felelet" a matematikaban, akkor kibujsz alola azzal hogy
ez nem "se ilyen, se olyan" kategoria, hanem "ilyen is, olyan is". Mikor 
te nezed a poharat, akkor az tele van, es ha valaki azt mondja neked hogy
bizony nincs tele, akkor meg azzal vagsz vissza hogy de nem is ures:-o

Ez igy szojateknal nem tobb:-(

Udv, Sandor

Hi!

Eloszor is elnezest a kicsit offtopic tema miatt, de ugy latom
sokakat erdekel.

> arrebb mozgatni, mert a celluloid nem birna a mechanikai igenybevetelt
> [ha 1 cm-es kepkockakat feltetelezunk, akkor 1 masodperc alatt 10 km 
> film fogy el, tehat a film nyolcszoros hangsebesseggel halad, ami egy 
> eleg nehezen emesztheto ertek]. Tehat folyamatosan halado filmet 
> hasznalnak, es a za'r fuggonyei helyett mondjuk ket propellert 
> alkalmaznak. Eddig rendben is van

Egyszer lattam valahol egy erdekes megoldast: egy specialis forgo prizma
a kepet a folyamatosan mozgo filmre vetitette, mindig pont a megfelelo
helyre. Zar helyett lehet elektronikus megoldasokat is alkalmazni, pl
folyadekkristaly-reteget, van nagyon gyors mukodesu is, es szinten mar
nagyon reg ismertek. Vagy lehet hogy nem is kell zar, hanem egyszeruen
villogo fennyel (xenonlampa, vaku) megvilagitani a targyat, igy az
energia-szukseglet is jelentosen csokkentheto.
A film biztos nem rohan 8 Mach-al, valahogy mashogy oldottak meg.
Lehet hogy nem is hagyomanyos film volt, hanem pl egy kor alaku forgo
lemezre fenykepeztek. Egy ilyen mereshez semmi szukseg akar 1
masodpercig fenykepezni, technikailag is problemas, es a fotolaboroknak
is vagy fel evre munkat adna... Ha megis filmre kell dolgozni, lehet
trukkos optikaval egymas melle tenni egy sor kepet, akar ferden, hasonlo
modon mint a video/dat kazettakon...
El tudom kepzelni hogy egyszerubb ilyen elven gyors kamerat csinalni,
mint digitalis rendszerrel!

> komplett eromuvet azonnal oda lehetne telepiteni a kamera melle.
> Raadasul szabadteri kiserleteknel [raketahajtomu-teszt, stb.] a
> lampas megoldas sem megy [kocsi-toresteszteknel egy komplett 
> stadionvilagitast kapcsolnak be,
> de itt mondjuk eleg pa'rezer ke'p/s].

Es nagy felbontas sem kell, lehet durva emulziot hasznalni. Sot a
raketahajtomu olyan fenyes, hogy talan a kisebb erzekenysegu film
is jo...

> Elore is koszonom,
> marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Kerem tepje ossze ezt a levelet!

ÜDV!
Ki tud itt olyan anyagról ami infravörös sugárzás hatására,más milyen 
hullámhosszú fényt bocsát ki (pl.más milyen IR, vagy
UV vagy látható fény)?

kosz!

Elorebocsatom, nem vagyok a TM ismeroje es Hagelin nevet most hallottam
eloszor. Valamint en sem tartom feltetlenul jo otletnek, hogy a TM-es
eloadast - plane ekkora hirveressel - beharangozo cikket ide bekuldtek.
A tenyszeru kritika jogos, de a valaszok hangneme szamomra sok helyen
erosen tulszaladt a piros vonalon.

 irta:

> A hirdetes enyhen szolva ambivalens erzeseket keltett bennem 
> es kivancsisagbol rakerestem Hagelin nevere. Mint kiderult az 
> uriembernek tenyleg meghatarozo szerepe volt a hurelmelet 
> megalkotasaban (tarsszezoje szamos a '80-as evekben e temaban
> megjelent publikacionak). Azonban a '90-es evek elejetol 
> kezdve egyre kevesebbet publikal es 1996 ota nem jelent meg 
> egyetlen publikacioja sem (legalabbis fizikai folyoiratban nem!). 
> Ez idotol kezdve (marmint a '90-es evek elejetol) a
> transzcendatalis meditacio es "kvantum-tudat" megszallott 
> nepszerusitojeve valt es a Maharishi jogi nevevel femjelzett 
> Natural Law Pa'rt (amelynek szamos orszagban vannak kezdemenyei) 
> jeloltjekent indult, szerencsere nem tul sok sikerrel, az
> utobbi harom amerikai elnokvalasztason (1992/96/2000).

A fenti szovegben ket dolgon akadtam fenn:
- "_megszallott_ nepszerusito", valamint
- "_szerencsere_ nem tul sok sikerrel".
Ha valaki (kulonosen ha korabban elismert es magasan jegyzett tudos
volt!) eltavolodik a tiszta tudomanyos szempontoktol es mas eszmeket
kezd hirdetni, akkor az ab ovo "megszallott"?
A politikaba meg vegkepp nem akarok belemenni, de szvsz egy olyan
elnoknel,
akirol koztudott hogy finoman szolva nem tul muvelt, az USA-n kivuli
vilagrol nincs sok fogalma es magasrol tojik ra, hivatali idejet azzal
kezdte hogy felmondta a kyotoi egyezmenyt, valamint teljes erovel
tamogatja
az alaszkai vadrezervatum teruleten vegzendo olajkitermelest, sokan
masok,
konnyen lehet hogy Hagelin is jobb lenne...

> De ezzel a dijjak sora meg nem er veget, mert Dr. Hagelin 
> megkapta 1994-ben a citrom beke Nobel Dijat is, amit olyan 
> kivalosagoknak adnak at a valodi Nobel Dij-nak megfelelo 
> tudomanyterulteken akik "eredmenyeit nem lehet vagy nem ajanlatos
> reprodukalni". Ezzel a dijjal Hagelin azon eredmenyet ismerte 
> el a bizottsag miszerint 4000 kepzett meditatornak koszonhetoen 
> a bunozes az amerikai fovarosban 18%-kal csokkent 1993 Junius 7 
> es Julius 30 kozott. (Csak ugy mellekesen: a bunugyi
> statisztikak szerint azon idoszakban a gyilkossagok szama 
> minden korabbi merteket meghaladta, de a 18%-os csokkenest nem 
> is a megelozo evek adataihoz kell hasonlitani, hanem a homerseklet, 
> gazdasagi teljesitmeny es mas hasonlo parameterek
> fuggvenyekent szamitott ertekhez kell viszonyitani :-).

A statisztikai buveszkedeshez nem tudok hozzaszolni (mar az egyetemen se
tartozott a kedvenc targyaim koze :-), de egy apro megjegyzes: a
bunozest
ugyebar nem kizarolag a gyilkossagok szamaval merik. Tehat ettol, amit
leirtal, meg akar igaz is lehet amit Hagelin allit...
Szvsz dicseretes dolog, hogy valaki a bunozes es altalaban az agresszio
csokkentesen munkalkodik, es a meditacio valamilyen formajat hasznalni
erre
eppenseggel nem teljesen hulyeseg. Akar meg kozvetlenul is mukodhet a
dolog,
de kozvetve biztosan: a rendszeres meditacio jo hatassal van az ember
testi-lelki egeszsegere es egyensulyara, csokkenti a stresszt es az
agressziot, ami aztan kihat a masokhoz valo viszonyara, ezen keresztul a
kornyezeteben elokre is, es az effele hatas messzire terjedhet.
Masreszt meg, meg ha nem is igaz hogy csokkent volna a bunozes, artani
biztos nem artottak senkinek azok a meditatorok... kedves tudosok, ha
szerintetek a meditacio nem alkalmas a bunozes csokkentesere, szabad
jobb
otleteket adni, de szvsz reflexbol kirohogni azt, aki valami uj dolgot
kiprobal, nem tul konstruktiv :-(

 irta:

> Kisse meglepodve olvastam a TM Radio uj musorat tartalmazo
> kozlemenyt. Hogy kerul a csizma az asztalra? Mi koze van
> a transzcendentalis meditacionak a szaraz tudomanyhoz?
> Aztan rabukkantam a valaszra, mely a nagytudasu, kivalo
> dr. John Hagelin szemelyeben rejlik, akinek szo szerint
> sikerult osszekotnie a kellemest a hasznossal, azaz a
> TM-et a tudomannyal. Igaz, eletrajza kisse emlekeztetett
> arra a nyomtatvanyra, melyet a minap nyomott kezembe
> a Blaha Lujza teri aluljaroban egy alig huszeves, rongyos
> farmeres, magat valamilyen tavoli vallas fopapjanak nevezo
> ifju holgy, aki rogton hajlando volt megadni a valaszt a
> sors minden nagy kerdesere, es akitol megtudhattam, hogy
> az isteni ..... immar koztunk van, azzal kezembe nyomta
> a fent emlitett nyomtatvanyt az isteni ferfiu eletenek
> es kivalosaganak tomor leirasaval.

Az analogias gondolkodast (jogosan) nem kedvelik a tudomanyban...
ugyhogy
nem szep dolog ha valaki orcapirulas nelkul hasznalja, mikozben a
hasznalatat masoktol nem fogadja el :-/

> a 2. eloadashoz szeretnek nehany gondolatot fuzni, mely
> "Az egyesitett mezo es a tudat mezohatasa" cimet viseli.
> Ebben mintha annak a tudomanyos korokben is hallhato
> velekedesnek a visszatukrozodeset ereznem, hogy a tudat
> magyarazata a kvantummechanika torvenyszerusegeiben
> rejlik. Nos, errol William H. Calvin professzor maskent
> velekedik A gondolkodo agy c. konyveben. [...] A tudat az
> agykergi folyamatok eredmenye, es torvenyszerusegei eppugy
> nem vezethetok le mondjuk a kvantumfizika torvenyeibol, ahogy
> egy csucsforgalmi dugo szabalyszerusegei sem vezethetok le
> a benzin kemiajabol (hasonlat W.H.C-tol).
> Szamomra ez meggyozoen hangzik.

Remelem, ezt nem tartod a tudomanyos igazoltsag kriteriumanak ;-)
Lehet, hogy Hagelin elmelete orultseg. De az is lehet, hogy - ahogy
talan
Niels Bohr mondta volt - "eleg orult ahhoz, hogy igaz legyen".
Calvin konyvert en is olvastam, sok helyen hangsulyozza hogy a tudat
ugyeben
a kerdesek meg nyitottak, es o csak a sajat szemelyes allaspontjat
fogalmazza meg, nem a tudomany mai hivatalos allasat.
En szemely szerint nem tudom eldonteni hogy mi az igazsag, es ugy latom
te
sem. Akkor meg szvsz felesleges elore allast foglalni, plane elcelodni.
Peter

Sziasztok !
Nem jaratom ezt a lapot, igy nem tudom, hogy jo helyre fordulok-e a
keresemmel. Szeretnek tobbet megtudni a szivizom sorvadasos betegsegrol.
Remelem van koztetek olyan valaki, aki tud nekem ebben a temaban
segiteni.
Erdekelne, hogy mik a kivalto okai (bakterialis vagy virus fertozes ?
vagy egyeb ?) Kezelhetoseg, esetleges gyogyithatosag ? Tunetek ? Szoval,
minden, amit a temarol tudtok. Fontos lenne. Legyszi maganba (is). 
Koszonom.
Attika

Sziasztok!

>Ha annyira jartas vagy a tudomanyokban, akkor tudnod kene, hogy a
>Hagelin altal kepviselt Transzcendentalis
>Meditacio (Maharishi Egyesitett Mezo Technologia) modszererol tobb
>mint 600 tudomanyos kutatas keszult az elmult 30 evben.
>Eme kutatasok zomet elismert egyetemek keszitettek, s tekintelyes
>folyoiratok tucatjaiban publikaltak oket.

Csak ugy atfutottam a listat ami pontosan 430 publikaciot tartalmaz.
Annyit
jegyeznek csak meg, hogy ezeknek zome a '70-es evekben jelent meg, ugy
90%-a '85 elotti es elso nekifutasra nem lattam egyet sem 1990 utanrol
(bar ez lehet, hogy annak az eredmenye, hogy az osszealliats 1990-ben
keszult :-)
Az, hogy mind tekintelyes folyoiratban jelent volna meg az egy kicsit
tulzas,
tobb mint fele az idezett piublikacioknak valamifele eloadas, amit sehol
mashol
nem kozoltek. Az igaz, hogy a lista legelejen van egy Scince (1970) es
egy
Scientific American (1972) cikk is a meditacio fiziologiai hatasairol.
Ime az utobbi rovid leirasa (az elobbi lenyegeben ugyan errol szol):

"Indications of Deep Rest along with Wakeful, Ordered State of Brain
Functioning: Decreased Metabolic Rate (Decreased Oxygen Consumption and 
Decreased Carbon Dioxide Elimination); Normal Arterial Oxygen and Carbon 
Dioxide Partial Pressures; Decreased Respiration Rate; Decreased Minute
Ventilation; Decreased Heart Rate; Increased Skin Resistance; Increased 
Regularity and Intensity of EEG Alpha Activity in Frontal and Central 
Regions. Reduction in Biochemical Index of Stress: Decreased Arterial 
Lactate Levels."

Valoszinunek tartom, hogy a tobbi referalt folyoiratban megjelent cikk
is megmarad ezen a szinten es egyik sem tartalmaz semmilyen messzemeno
kovetkeztetest a "tudat mezohatasairol". Persze ha valaki valami ehhez
hasonlo szenzaciora vagyik az ne is a Science-ben kutakodjon hanem
usse fel inkabb a "Modern Science and Vedik Science" cimu folyoiratot,
idezem:

422. ORME-JOHNSON, D. W., and DILLBECK, M. C. Maharishi's program
to create world peace: theory and research. Modern Science and Vedic
Science
1(2): 207-259, 1987.

This paper reviews Maharishi's theoretical principles of collective
consciousness and the empirical research demonstrating improved quality 
of life at the city, state, national, and international levels. The 
research indicates that an influence of peace is created worldwide 
through the group practice of the Transcendental Meditation and TM-Sidhi 
program by at least 7000 individuals--the square root of one percent of 
the world's population.

Szerencsere az osszeallitas keszitojenek volt annyi kritikai erzeke,
hogy a lista elejen talalhato "Tudomanyos szakfolyoiratok" kozott nem is 
emliti ezen ujsagot. Ennek ellenere legalabb egy tucatszor felbukkan a 
listaban. Vagy itt van egy masik gyogyszem:

409. GELDERLOOS, P.; FRID, M. J.; GODDARD, P. H.; XUE, X.; and
LÖLIGER, S. A. Creating world peace through the collective practice of
the Maharishi Technology of the Unified Field: improved U.S.-Soviet
relations. Social Science Perspectives Journal 2(4): 80-94, 1988.

Most mar legalabb tudjuk, hogy kiknek koszonhetjuk, hogy vege a hideg
haborunak.

Ugy tunik tehat, hogy az idezett kutatasi eredmenyek zomet kitevo
valoban
korrekt munkak nem egyebek mint a jelensegek megfigyelese es leirasa,
es tartozkodnak annak megallapitasatol, hogy annak a szervezetre
(es tarsadalomra?) gyakorolt hatasa pozitiv vagy negativ.
Persze a lista osszeallitoi becsempesztek nehany sajat (ertsd Maharishi
Europai illetve Amerikai Egyetem alltal vegzett) "szenzacios" kutatasi
eredmenyt.
Valami furcsa veletlen folytan viszont kimaradtak azok a kutatasi
eredmenyek,
amelyek a TM szervezetre gyakorolt negativ hatasait tamasztjak ala. Csak
ugy
izelitokent nehany ezek kozul megtalalhato arrol az oldalrol kiindulva,
amit a
mar egyszer Hagelinnel kapcsolatban is ideztem:
http://www.trancenet.org/research/index.shtml#markovsky2
(pl. a nemet Ifjusagi Intezet jelentese a TM-rol es igy tovabb).

Udv: Istvan

Takacs Feri:

> A minnel tobb ismeret termeszetesen matematikai ismereteket jelent,
> amellyel egy erettsegizett fiatal 12 even keresztul foglalkozott, en
> meglehetosen eredmenyesen, es amellyel mar tovabbi 24 eve egyutt elek
> valamilyen formaban.
Csakhogy akarmennyi matematikai ismeret is tarolodott el, abbol egzakt
modon
lehetne kovetkeztetni, es ez nem intuicionizmus. Ahhoz, hogy a sok
ismeretbol valami nem egzakt intuiciod legyen, szukseges meg egy masik
faktor is.
Egy analogia: n darab ponton at sokfajta gorbe fektetheto. mindegyik
ilyen
korbe egzakt modon lehet extraolacio az adott ponthalmazon. ahhoz, hogy
ebbol intuitiven kituntessel egyet, ahhoz valamelyik gorbe iranti
erzelmi
elkotelezettseg kell. ha ez nem erzelmi elkotelezettseg, hanem
matematikai
ismereten alapul, akkor egzakt, es nem intuitiv.
egyetelen modon lehet matematikai alapu ez a sejtes es megsem egzakt, ha
tudatalatti, es szandekosannem akarod tudatra hozni. ez viszont
helytelen.

> Termeszetesen megkozelitheto minden a fejlodes oldalarol is. Ehhez
most
egy
> hasonlattal fogok elni a matematikarol keves matematikaval, de remelem
> megfelelo retorikaval.
1) a hasonlatok felrevezetoek a matematikaban, tudomanyban es
filozofiaban.
ngyon hatasosak es nagyon felrevezetoek
2) a retorika meginkabb a felrevezetes eszkoze.
3) a retorika es hasonlat jo abban, hogy tudatlanokat ravedd a
matematika
szeretetere, de nekunk nem szukseges.

> hanem ujabb megoldast kell keresni a lehetseges alapokra. A palota
formaja,
> es kulseje adott, nem pedig az alapozas.
miert volna adott? itt jelenik meg megint az az antropomorf es jogtalan
elvarasod, hogy ennek a palotanak kivulrol "igyes igy" KELL kineznie.
miert
KELL? milyen alapon kell?

a hasonlatoddal eelve a matematika nem a palota, hanem az epiteszet.
sokfajta alapon (axiomarendszeren) sokfajta palota epitheto, es
matematikailag mindegyik egyenerteku. az, hogy neked melyik tetszik,
melyik
nem, az szubjektiv, erzelmi kerdes, nem matematika.

az, hogy valamelyik palota alkalmasabbvalamifele hasznalatbavetelre
pedig a
fizika kerdese, es ez meg ezert nem matematika,mert ez mar attol fugg,
mit
akarsz a palotaban csinalni. a csinalas pedig nem absztrakt matematikai
dolog, hanem tapasztalati, empirikus dolog. ezert nem matematika, hanem
fizika. a fizikat visszavetiteni amatematikaba nem helyes.

math

Haho Lista!

Nezzuk, mi van mara feladva.

Takacs Feri (tovabbiakban taxi) irta:

>megmondhato, hogy milyen mertekben ilyen, es milyen mertekben olyan. A
>reszecske-hullam kettossegnel fogalmunk sincs, menyire nem reszecske,
>es mennyire nem hullam jellegu az anyag.

Tenyleg jo lenne ezt vegre megerteni, az anyag nem valtoztatja a
viselkedeset humanizalt ertelemben, hanem a meglevo es eppen akkor
tapasztalt viselkedes irhato le egy vagy anyagi vagy hullamszeru
viselkedesre alapozott fizikai modellel.
Az anyag nem valtoztatja a viselkedeset, mert NINCS NEKI!!! Egy elemi
reszecske nem viselkedik, hanem kolcsonhatasba lep. 

Erdekes egyebkent, ahogy taxi irja, hogy "nem vagyok a QM alapos
ismeroje",
de utana egybol kifejti, hogy:

>Valoszinuleg nagyon sok numerikus megoldast talaltak mar Feynman
>konyveinek
>megjelenese ota Schrodinger egyenleteire. Ez azonban elhanyagolhato a
>hidrogen vegtelen sok megoldast ado analitikus levezetesehez kepest. 

Hat akkor most ismered vagy sem, mert en kezdek egy kicsit zavarban
lenni ettol.

>energia atadasok tekinteteben ez feltehetoleg korrekt megoldas. De a QM
>semmit se tud mondani arrol, hogy az energia atadas kozben mi tortenik,
>hiszen csak az atom kezdeti, es a vegallapota kozotti energiakulonbseg
>a merheto.

En ugy tudom, az energia atadast mar regen leirtak, A Feymann diagrammok
eppen errol szolnak. Es amint szereny tudasom enged kovetkeztetni, ezen
diagrammokat (vagy a mogottuk rejtozo fizikat) hasznaltak/jak az
egyesitett elmeletek soran.
Janos, te jobb vagy ebben, gondolom irsz majd... ;)

A fizikai parametesek (elemi toltes, elemi reszecskek tomege, spin)
mogott rejlo okokrol csak annyit, hogy leteznek elmeletek arrol, hogy csak
ilyesfajta kombinacioval (pl. proton toltes es tomeg, elektron tomeg,
konnyu es nehez kolcsonhatas) van arra lehetoseg, hogy csillagok 
szulessenek. Ujabban az is kering, hogy csillagok nelkul nem volna 
lehetoseg arra sem, hogy egy ido/ter kontinuum vissza dobbanjon (bounce) 
egy lehetseges osszeroppanas (big crunch) utan.

Es amint olvasgatom mostanaban, a fizikai parameterek igen csak
behataroltak ilyen szempontbol.

>fennallo osszefuggesektol. Az pedig a legkevesbe sem valoszinu, hogy a
>vilag eppen olyan, hogy az osszefuggesei eppen a mi eszlelesi
>lehetosegeinkhez illeszkedjenek. Ennek akkor lenne pozitiv valoszinusege,
>ha mi emberek hoztuk volna letre a vilagot. Ebbol pedig kovetkezik, hogy
>vannak okok, es tovabb kell keresni oket.

Ajanlom  Lee Smolintol a "The Life of the Cosmos" konyvet. Erdekes
konyv, lehet, hogy segit megtalani az alagut veget jelzo fenyt.

>letezese elvileg fuggetlen a meresi lehetosegeinktol. A QM kereteben
>egyaltalaban nem letezik ilyen szubtancia, minden feltetelezes az
>eszlelesi
>lehetosegenk szerint letezik, vagy nem letezik, vagy maskent letezik a
>meres folyamataban. 

Nem, nem, nem es nem. Az anyag nem letezik maskent, hanem mas alapokra
epulo modellel irhato le konnyebben!!

>ertelmezeset is meg tudja magyarazni. Schrodinger egy olyan kincsre
>bukkant, amely a varakozasaval ellentetben nem a reszecskekre
>vonatkozott,
>hanem azok valoszinusegeire. Ez az egyenlet igy is rendkivuli modon

Kivancsi vagyok, hogy milyen filozofiai (!) ertelmezessel vagy kepes
elvalasztani egy megtalalasi valoszinuseget attol a reszecsketol, amire
ez a
megtalalasi valoszinuseg vonatkozik.

>segitsegere volt, es van a fizikanak, de tudataban kell lenni annak,
>hogy
>mas dolog valami, es mas dolog ennek a valaminek a valoszinusege, es ha
>ismerjuk valaminek a valoszinuseget, akkor leteznie kell a valaminek is,
>meg ha nem is vagyunk ezt a valamit eszleni, es merni.

Ez igy nagyon pongyola, foleg az a resz, hogy mas dolog valami es
valaminek a valoszinusege. Az a baj, math ragott be ezen regebben, hogy 
nem fogalmazol pontosan. Ez vagy azert van, mert nem tudod, hogy mit is 
akarsz mondani, vagy azert, mert nem tudod, hogy amit mondani akarsz, mit 
is jelent, vagy azert, mert nem tudod, hogy a fogalmak, amiket hasznalsz, 
mit jelentenek.

BTW: Az Okham borotva meg szukebb ertelemben annyit mond ki, hogy azon
dolgok, amik ugyan leteznek, de semmilyen kolcsonhatasba nem lepnek a
kornyezetukkel, azok semmisnek tekinthetok, (es nem erdemesek
talalgatasra,)
merthogy a hipotezisek, barhogyan is osszefugnek ezen anyaggal, nem
tesztelhetok barminemu kolcsonhatas (ertsd meresi, eszlelesi lehetoseg)
hianya miatt.

Janos:
Orulok, hogy van valaki, aki ert is ahhoz, amirol taxi abrandozik.
Kivancsi
vagyok, hogy ra tudjuk-e venni arra, hogy valahogy jelezze, mikor van a
tudomanyos resznel, es mikor annal, amikor a velemenyet irja le
valamirol. A
matemokusok belefaradtak ebbe.... Keszen allsz? (a la Dragonball Z)

Udv mindenkinek:

Laszlo

Feri,

>Valoszinuleg nagyon sok numerikus megoldast talaltak mar Feynman
>konyveinek
>megjelenese ota Schrodinger egyenleteire. Ez azonban elhanyagolhato a
>hidrogen vegtelen sok megoldast ado analitikus levezetesehez kepest.

Mi hanyagolhato el mihez kepeset?


>>>Ezert szamomra a QM csupan egy matematikai kozelites, de nem fizikai
>>>magyarazat. Csupan a merheto menyisegeket fogadja el letezonek, de
>>>nem probalkozik megkeresni a merheto mennyisegek mogott rejlo fizikai
>>>okokat.
>>Biztos, hogy van ilyen ok?

Nincs "ok" . Kolcsonhatasok vannak.


>>A QM egy cseppet sem cafolja a klasszikus fizikat. Sot. A QM torvenyei
>>a rendszerek mereteinek novekedesevel szepen, folytonosan mennek at a
>>klasszikus fizikai torvenyekbe. Igen teljes az osszhang.

>Hat azert vannak problemak. A klasszikus elmeletek, akar a 
>hullamelmeletet, akar a reszecskeket tekintem, egyseges szubtanciaval 
>dolgoztak, amelyek letezese elvileg fuggetlen a meresi lehetosegeinktol. 
>A QM kereteben egyaltalaban nem letezik ilyen szubtancia, minden 
>feltetelezes az eszlelesi lehetosegenk szerint letezik, vagy nem 
>letezik, vagy maskent letezik a meres folyamataban. Vagyis a QM szamara 
>az objektivitas nagyon kulonos fogalomma valt,

Nem a QM szamara valt az objektivitas kulonleges fogalomma, hanem
szamunkra, akik klasszikus fizikat latjuk a mindennapi eletben.


>amely ellentetes a klasszikus ertelmezessel, es amely
>megfelelo feloldast kivan egy olyan teljesebb elmeletben, amely a QM
>ertelmezeset is meg tudja magyarazni.

Klasszikusan nem ertelmezheto a vilag a maga teljessegeben.


>De a QM
>semmit se tud mondani arrol, hogy az energia atadas kozben mi tortenik,
>hiszen csak az atom kezdeti, es a vegallapota kozotti energiakulonbseg
>a merheto.

Biztos vagy abban, hogy az altalad emlegetett "kozben" letezik?
Szerintem nincs kozben.

Janos

Zoli,

>Nem gondoljatok, hogy a szkennerek tobbszor 10MHz-es AD
>konverterei a PC-s interfesszel kivaloan alkalmasak lennenek
>amator digitalis tarolo-szkop celjara ?
>Sot, ha alapszinenkent 1-1  AD van a szkennerben ( ezt nem tudom),
>akkor 3 csatornas szkoppa lehetne atkepezni a szkennert.
>Tobbszaz MHz-es periodikus jeleket pedig mintavevo-szkop elven
>merhetne, ha volna ehhez szukseges bovito egyseg.
>Mindig is hive voltam helyhiannyal kuszkodve a kombinalt
>eszkozoknek, igy szerencses megoldasnak tartanam akar azt is,
>ha szkenner es szkop egyhelyen megfernenek.
>Hasonlokeppen digitalis kamerak is valhatnanak univerzalis eszkozze.
>Feledekeny szerviz-szakember szamara kulon orom lenne,
>hogy az a kamera, amit kenytelen volt megvenni, hogy
>felvegye - mikent szed szedte szet azt a keszulekeket, amit aztan
>nem tudna osszerakni, egyuttal oszcilloszkopkent is hasznalhatna,
>amikor epp arra van szukseg.

A multifunkcios eszkozoknek mindig rengeteg bajuk van. Eloszor is nem
lehet annyiert arulni azokat, mintha kulon adod el a berendezeseket. 
Aztan a funkciok spektrumanak szelesitese ohatatlanul rontja az egyes 
funkciok minoseget (mukodik a hatarozatlansagi elv:-). Valami vagy 
egyvalamire jo, de arra nagyon, vagy mindenre, de egyre sem igazan.
Tolem persze kibelezheted az osszes szkenneredet, s ha botra erosited,
akkor evezolapatnak is jok, de ha nem barkacsolni akarsz, akkor jobban 
jarsz, ha rendesen elmegy a boltba, s megveszed, ami kell.

Janos

Sziasztok !

Sokakkal ellentetben nem ertek a kutyakhoz, viszont lehet, hogy 
ok ertenek hozzam es emiatt folyton megugatnak.
Hobbitelkem szomszedsagaban egy serdulo kutya amint megpillant,
heves ugatasba kezd, es nem hagyja abba, igy egy ido 
utan kisse bosszantani szokott a szunni nem akaro larma. 
Ha nincs eppen kikotve, es szabadon engedik atjon, es ott ugat. 
Ha kajat dobalok neki, hogy nyugtom legyen, elfogyasztja, de 
elviszi messzebbre. Visszater ugatva ujabb falatokert, de eppoly 
bizalmatlan tavolsagtartassal mint elotte.
Nem fer a fejembe, hogy ugyanezt a kutyat olykor rajtakapom, 
hogy a hatam mogott boklaszik, amint epp kapalgatok, es semmi jelet 
nem mutatja, hogy rosszban lennenk. Fesztelenul ogyeleg a kozvetlen 
kozelemben, fel sem nezve szaglaszik, keresgel, mintha otthon lenne, 
en pedig ott se lennek.
Legutobb a kutya ki volt kotve. Amig az utcan kozeledtem, nem 
meltatott figyelemre, de amint a sajat telkemen megjelentem 
megint ugatni kezdett hevesen.
Farasztott az ugatasa, ezert kisse ingerulten atkiabaltam,
sapkamat lengetve: Hello, itthon vagyok, ez itt az en vadasz-
teruletem ! 
Erre torkan akadt a vau, megnyugodott, leheveredett es unottan 
pislogott.
Letezne, hogy a kutyak koszontik az embert, es addig probalkoznak  
amig nincs visszajelzes, vagy pedig a kiabalas es/vagy karlengetes 
megrokonyodest kelt, es fogalma sincs mikent reagaljon ? 
Esetleg amikor nagyon unatkoznak, jatekbol konfliktust provokalnak, 
hogy tortenjen valami izgalmas, de ha nem a szamukra kivant modon 
reagalunk, akkor csalodottan visszavonulot fujnak ?
(Farokbehuzast nem lattam ennel az ebnel)

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli, irod:
: Nem gondoljatok, hogy a szkennerek tobbszor 10MHz-es AD
: konverterei a PC-s interfesszel kivaloan alkalmasak lennenek
: amator digitalis tarolo-szkop celjara ?

Nem tudom. 12 bites felbontas 'amator' szkopban 'overkill', ide boven
eleg 8 bit. A szkopok kozepmezonye 2 gigasample/s-nel kezdodik [Ez 'igazi'
ertek, tehat nem hasznalja ki, hogy a jel periodikus. Az altalam
hasznalt Tek 2 Gsample/s-t tud igazabol, periodikus jelnel viszont 100
GSample/s-ig fol lehet tekerni.] es 500 MHz savszelessegu -- ehhez
egyertelmuen tul gyengek. 'Amator' szkopot egyebkent hangkartyaval
szokas piteni, ehhez mindossze egy erosito ill. feszultsegoszto kell, ami 
a 10mV -> 10 V -os tartomanyokat lekepezi a Line-In bemenet szintjere.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -