Sziasztok!!!


En sajna nem ertek az informacioelmelethez, de eleg jol ismerem a
hangtechnikai dolgokat. Ezert ugy gondoltam, hogy leirom amit tudok,
hatha segit valamit.

A Tudomany  #483-ban irtak:
> Felado : Török Péter

> Namarmost mi a helyzet, ha a 16 bites felvetelt MP3 formatumra
> tomoritem? Ekkor is veszitek adatot?
az mp3-ma tomorites alapelve, hogy azokat a hangokat, amik tul halkak 
hogy meghalljuk, vagy vmi mas hang egy kozeli frekvencian elfedi azt, 
azokat egyszeruen kitorli. ezert szerintem meg inf.elmeleti 
szempontbol is van veszteseg. foleg ha belegondolsz, hogy egy 40 
megas wav file mp3ban kb 7 mega......

> Es mi a helyzet akkor, ha egy analog felvetelt konvertalok digitalissa?
> Veszitek informaciot? Ha igen, mennyit? Egyaltalan mennyi az analog
> felvetel eredeti informaciotartalma?
szerintem itt is veszitesz. ugyanis a AD konverter egy 
mintavetelezesi frekvenciaval veszi le az ertekeket. ha ez a 
frekvencia vegtelen lenne, akkor nem veszitenel. jelenleg a DVD 
rendszer hasznalja a legnagyobb mintavetelezesi fr.t , ami 96kHz.
a CD csak 48kHz- el megy

remelem sikerult segitenem valamit.
tovabbi jo agytornat mindenkinek,

Galló Péter

hogy ketszer ment el a villanyfejtoros uzenetem.
Valahogy ott maradt az outboxban, ez az oka. Ugyanakkor remlett, hogy mar
elkuldtem, ezert picit belemodositottam, nehogy egyszer se jelenjen meg. :(
(A HIX kiveszi automatikusan duplikacio eseten az osszeset).
Most latom mindezt, hogy egyszerre 3 tudomany jott meg.

hjozsi

szjozsi:
>ahogyan en tudom a fenymikroszkopokkal elerheto maximalis nagyitas
>2500-szoros lehet. 
Lehet sokkal nagyobb is a nagyitas, csak a kep nem fog tobb informaciot
tartalmazni a reszletekrol. Egyebkent a 2500-szoros nagyitas sem
hasznalhato mindig ki, es mindenfele buveszkedes (olajba martott targy)
kell ahhoz, hogy valami lathato legyen. 

>Megtudna valaki pontosan magyarazni miert? 
A szabatos magyarazat minden jobb fizikakonyvben megvan. 

>A fenyhullamok tulajdonsagai es hullamhossza korul van a gond...
Valoban. A lathato feny hullamhossza kb. 0.5 mikrometer. Ennel aprobb
reszletek egyszeruen hianyoznak a kepbol. 2000-szeres nagyitassal 1
mm-esnek latjuk a legkisebb, meg eszreveheto reszleteket. Sokkal nagyobb
nagyitasnak nincs ertelme. 
Azert a fejlodes nem azert fejlodes, hogy ne probalja meg a a korlatokat
letorni. A legujabb fejlesztesu "konfokalis" optikai mikroszkopokkal 0.1
mikronos reszletek is lathatok. (Ezek elmeletet nem igazan ertem, valami
forgo tarcsak vannak benne.) 
Meg ujabb otlet a kozelteri hatas felhasznalasa. Ez azt jelenti, hogy a
targyat nagyon kozelrol egy nagyon pici pontban vilagitjuk meg, illetve a
megvilagitott targyrol egy nagyon kozeli fenyerzekelovel nyerunk
informaciot. Ezekben az esetekben a diffrakcio (a feny hullamtermeszetebol
adodo elhajlas) nem jatszik szerepet a kepalkotasban, s a feluletrol
pasztazassal nyert optikai kep 0.1 mikronnal joval kisebb reszleteket is
tartalmazhat. Minden azon mulik, milyen apro foltban vilagitunk, es milyen
kozel megyunk a felulethez. Az effele pasztazo optikai mikroszkopok ezert
rendszerint ossze vannak epitve egy pasztazo atomero mikroszkoppal, es az
egesz szerkezet mar kevesse emlekeztet a megszokott optikai mikroszkopra.
Viszont a lehetoseg elvileg is nagy jelentosegu, hiszen az optikai
hullamhossz tartomanyaban ad kepet a feluletrol, amit persze
elektronmikroszkoppal is megnezhetunk sokkal nagyobb nagyitasban, de az mas
informacio ! 

Janos

Jozsi, ugy latszik porszivozott:-)

>Elgondolkozott mar valaki azon, hogyan keletkezik a pormacska (porcica)?
>Kulonos szerkezet, porbol es kitudja mibol all, olyan mint egy darab
>gyapot, csak koszos szine van.
Valoban kulonos szerkezet, megneztem mikroszkoppal is. Porszemcsek es korom
vannak benne elemi szalakra tapadva, az egesz rendszerint gombolyu.

>Milyen erok hozzak letre? Kozrejatszhat a halozati elektromossag?
>(konnektor) terereje?
Aligha, a konnektorbol nagyon pici szort ter jon ki, ennel sokkal nagyobb
terek keletkeznek az elektrosztatikus feltoltodestol, amit az valt ki, hogy
a legaramlat csuszolja a szalakat. 
Az elemi szalak es a por mar ettol is osszetapad, aztan ezt az osszetapadt
csomot a legaramlatok tovabb gorgetik, amitol az tovabbi anyagot gyujt be.
A szerkezete egyebkent atmenet a szilardtest es a legnemu kozott, es igen
tuzveszelyes, mert optimalis aranyban tartalmazza az egheto anyagot es a
levegot. Szellozo csovekben felhalmozodva szikratol meggyulladhat,
robbanasszeruen elterjedo tuzet okozhat. 

Janos (szinten avatott porszivokezelo es hivo)

Sziasztok !

>Peter

>Es mi a helyzet akkor, ha egy analog felvetelt konvertalok digitalissa?
>Veszitek informaciot? Ha igen, mennyit? Egyaltalan mennyi az analog
>felvetel eredeti informaciotartalma?

Nehez errol roviden, matek nelkul:
Az analog jel elvileg korlatlan informaciot hordozhatna.
A gyakorlatban ez nem megy.
A gyakorlatban a veges savszelesseg es az atviteli
csatorna zaja korlatozza a jelben hordozott informacio
visszanyerhetoseget.
Az informaciotartalom altalaban annal nagyobb lehet, minel 
veletlenszerubben (varatlanabbul) valtozik idoben a jel.

A digitalizalas mindig informacioveszteseget okoz.
Valamelyest zajosabba valik a jel. Ez nem aramkori
zaj, hanem ugynevezett kvantalasi zaj. 
(A "lepcsozott" es az eredeti jel elterese )
Elony azonban, hogy ez a zaj a digitalizalt jel 
korlatlan sokszori masolasa utan sem novekszik.

A digitalizalas elott a jelet okvetlenul savkorlatozni kell,
meredek karakterisztikaju alulatereszto szurovel.
A jel frekvenciasavszelessegevel aranyos mintavetelezesi 
frekvenciat alkalmaznak, amely legalabb 2..3-szorosa a jelben 
elofordulo legmagasabb frekvenciaju osszetevonek.
2-nel kevesebbszeres alkalmazasa informaciovesztessel jarhat, 
3szorosnal pedig nem celszeru nagyobbra valasztani, 
mert pazarlas.
Az elfogadhato zenei minosegre  16 bites A/D atalakitast 
alkalmaznak, mely  kb. 65ezer kulonbozo pillanatertek
megkulonbozteteset teszi lehetove.
A finom lepcsozottsegu jelhez jarulo kvantalasi zaj
teljesitmenye ekkor rendkivul csekely az eredeti
jelehez kepest, de egyes vajtfuluek ettol meg
mindig duzzognak.
Kommersz HIFI igenyekhez - durvan szamolva
masodpercenkent 50KHz-es mintavetelnel
50ezer*16bit tarolasara van szukseg,
azaz 100kbyte/sec tarolokapacitas igenyeltetik.
3 perces mono zenei anyag igy 180*100kbyte= 18Mbyte-ot
igenyel.  Beszedhang tarolasahoz akar 10KHz mintaveteli 
frekvencia is elegendo, es nehany-bites A/D konverter.

A zenei tomorito eljarasokat sajnos nem ismerem,
de erdekelne engem is, hogy rontanak-e a minosegen.
Elvileg nem volna szuksegszeru, de lehet, hogy sebessegi
problemak miatt kompromisszumos megoldasokat alkalmaznak?

-------------------

Villanyfejtoro elektonsugarral, vagy elektrosztatikusan toltott,
mozgo szigetelo szallal

 [United States]

>Itt a relativitast nem lehet kihagyni. A toltesekkel szemben/mellett mozgo
>megfigyelo a rel. seb. fuggvenyeben mas-mas jelensegeket tapasztalhat.
>Nemde?

 Igen, azaz mozgasallapotatol fuggoen mas-mas jelensegeket 
 tapasztalhat, de a fizikai torvenyek ervenyesulesenek 
 ellentmondot nem.

 [United States]

>Ha elindulsz es futsz a nyalab mellett, akkor a kezedben levo irany-
>tu egyre gyongebb magneses teret erez. Amikor pont egyutt futsz az
>elektonokkal, akkor az iranytu csuggedten nem tudja merre mutasson,
>es amikor gyorsabban futsz akkor (az aram iranya megfordul)  az
>iranytu forditva mutat.

Igen, szerintem is igy van. Ebben is egyetertunk. 

Azonban terjunk ki arra az esetre is, amikor 2 megkozelitoen 
parhuzamos elektronsugar, vagy "toltesvonat" van.
Itt lesz a gondom.
A sugarak kozott 2fele ero hat. Egyik az azonos tipusu toltesek kozti 
taszito ero, a masik - ezzel ellentetes ero a kozosen gerjesztett 
magneses ter hatasa. 

Ezen utobbi vonzo ero nagysaga az elektronarammal egyenesen aranyos.
A sebesseg manipulalasaval eloallithatunk olyan hataresetet, 
melynel a 2 elektronsugar parhuzamos marad, mert az emlitett
2fele ero eppen kompenzalja egymast.

De mit szolna ehhez a toltesekkel egyutt utazo 
megfigyelo ?   Az o iranytuje szerint ugyanis nincs magneses ter.
O csak elektrosztatikus teret erzekel, tehat elvarna,
hogy a sugarak szettartsanak, azonban ezt nem teszik, s
ez a gond.

O a relativitas elve alapjan tekintheti magat az elektronokkal
egyutt akar allonak is, ha ugy tetszik.
A fizikai torvenyek ervenyesuleset mozgasallapotatol fuggetlenul
kellene tapasztalnia.

Nyilvan a fenti gondolatmenet valahol hibas, mert serti a 
relativitas elvet.
Tud valaki megoldast ?

                             -geonauta-

Kedves Szabolcs!

A Tudomány (a Scientific American magyar kiadása) egy nagyon régi számában ezt 
a
témát körbejárták. Ha szükséged van rá (pl. nem tudsz eljutni könyvtárba) akkor
megpróbálhatom előkeresni valahonnan.

Üdv:

Vomberg István



 wrote:

> Hello!
>
> eloszor irok a listara, ugyhogy egy rovid bemutatkozas:
> Berecz Szabolcs-nak hivnak, 17 eves vagyok, szeretem a fizikat, es imadok pro
gr
> amozni.