Sziasztok,

  Nem volt idom vegigolvasni, de egy dolog szemet szurt:

> A sugarzo hulladek kezelese nem megoldott es a huteshez hasznalt besugarzott
> vizmennyiseg megy a folyokba.

  Ize, *nem* az elso kor vize megy a folyoba, hanem a masodik kore! Ami azert
nem ugyanaz, tessek pontosabban fogalmazni. A masodik kor es az elso kor kozott
hocserelo van, azaz a folyoba ontott viz (mar ahol ezt teszik es nem
hutotorony van!) csak kozvetve van besugarozva: Elso korben levo vizet
valamennyire felaktivalja a reaktor, igy az nemileg sugarzova valik.
Ez a sugarzo viz tudja a masodik kor vizet aktivalni a hocsereloben.
A nagy kerdes, hogy mennyire, amit nem tudok.

> Az atomenergia hatekonysagaval is gondok vannak a maga cirka 30%-os
> "kicsatolasaval"

  Ezzel mi a baj? A kerdes az, hogy a szukseges energiat mekkora penzert
es mekkora kornyezetszennyezessel eri valami el. Naperomu hatasfoka
messze elmarad a 30%-tol, az akkor megnagyobb katasztrofa lenne?

> ugyanakkor kulonosen veszelyes energiaforras; egyetlen
> atomeromubaleset, lasd Csernobil

  Csernobil nem az atlagos polgari eromu. Inkabb vizsgald az osszes tobbi
atomeromu balesetet egyutt. Egyebkent volt egy tanulmany a Csernobil
kovetkezmenyeirol es sokkal kisebb szamokat produkalt, mint a media hiszteria
varta (talan 30 halott remlik, de nem emlekszem biztosan).

Gyula

Kedves Athos,

> Amugy egy masik megjegyzesre valaszolva, NASA-eknal ugy olvastam, hogy
> eddig gravitacios meresek nem igazoltak a Nemesis letezeset. De en nem
> tudom, hogy ezt mennyire lehet "bizonyitasnak" tekinteni.

Tekintve, hogy milyen tomegpszichozisra lehet szamitani akkor, ha a hir igaz,
illetve akkor ha ennek valoban vilagkatasztrofa lenne a vege (amit ketlek,
szerintem azert a kisbolygoovezet tavolsagabol nem lehetnek "annyira veszesek"
a
hatasok, legfeljebb tengerparti varosok sinylheti meg, es aktiv vagy potenciali
san
aktiv vulkanok korzete), ertheto lehet az, ha a NASA is kodosit, tehat ez meg n
em
jelent semmit. Majd az, ha fuggetlen kis csillagvizsgalok vagy akar kisebb hazi
teleszkopok (elvileg mar ezekkel is lathato lenne) igazoljak, hogy igen, a
megfelelo koordinatakon ilyen bolygo lathato fenykepekkel mellekelve.

A koordinatakat tartalmazo cikket mar letoroltek a netrol, ezert utana kell jar
nom,
valakinek megvan papiron is a kornyezetemben, csak elo kell kotornia.

Masreszt, hogy ne keveredjen azert a fejunkben, a Nibiru nem az Nemesis, utobbi
kisebb a Foldbe csapodna ugye a "profecia" szerint, ez pedig 2-5 csillagaszati
egysegnyire "huz el mellettunk".

A Nemesis talan az egyik kisbolygo lesz, amit kilodit az aszteroidaovezetbol...
;-DDD

De vicces...

Udv: Endre

Varga Endre:
>Hat mivel a kiserletekben a Faraday-kalitka sem allitotta meg az
>informacio elereset, gyanithato, hogy nem elektromagneses, talan
>tobbrol van szo, valami eddig ismeretlen tenyezorol.
Itt a telepatia kiserletekre gondolsz?


>Ha az embert elektromagnesesen learnyekoljuk kozel a
>testfelszinehez, nem kezd el megkukulni, pedig ennek
>befolyasolnia kellene elektromagneses tudatat.

Miert? Nem mondta senki, hogy az e.m. tudat kilog a fejbol
es ha nem engeded kilogni, akkor azt nem szereti:)


>Masreszrol erdekes kovetketes lenne ebbol az, hogy az osszetett
>elektromagneses mezok intelligensek. A Fold is elegge osszetett
>elektromagneses mezovel bir, tehat akkor letezik Gaya, letezik Ares

Lehet de a lenyeg, hogy olyat allitsal, amit lehet tesztelni.
McFadden 8 tesztelheto feltetelezest tesz az elmelete alapjan (19.
oldal).




Laci:

>2, Egyertelmuen nem igaz, hiszen epilepsziaban, elektrosokkra
>maximalis a szinkronizacio es ez nem a tudatos viselkedes ideje
>embereknel...
Olvasd el a 22. oldal veget es a 23. oldal elejet is:)
Az elmelet szerint a tudatos mukodes es az e.m. hullam komplexitasa
"korrelal". Epilepsziaban a hullamok sokkal kevesebb informaciot
tartalmaznak (nem bonyolultak)

>3, alvas alatt is szinkronabb a mukodes, szinten a tudat
>beszukulesevel...
23. oldal: mely alvasban csokken az e.m. hullamok komplexitasa,
REM alvasban no

>4, A dipol terek adodnak ossze es ez a ter a tavolsag harmadik
>hatvanyaval gyengul. Ezert merheto nehezen az EEG. Nagyon kicsi
>a tavoli neuronok kolcsonhatasa
Az rgyes neuronok hatasa kicsi, de az elmelet szerint a szinkronban
tuzelo sejtek e.m. hatasa felerosodik es igy tavolabbra is kihat.


>Ha lenne komolyabb hatas akkor minek kellenek a szinapszisok, tight
>junctionok stb?
Helyi kommunikacio.



>5, Mellesleg EEG alapjan nagyon nehez a tudatra kovetkeztetni, pedig
>~100 eve probalkoznak.
Es meg tovabb kell probalkozni, amig valami eredmenyre nem jutunk.
Vagy nem igy gondolod?

>6, Kulso elektromos terben esetleg no a tudatossagom? Pl. metron,
>vagy mobilozas kozben?
Az elmelet szerint az agyfolyadek learnyekol (25-26. oldal)
azaz kulso elektromos mezok nagyon legyengulnek. 1000 V/m kulso
terbol 40 mikroV/m lesz a koponyan belul. A magneses ter viszont
athatol. A koponyan keresztuli magneses stimulaciot (TMS) csak
15 eve hasznaljak es van is hatasa a tudatos mukodesre.
Olvasd el a 14. oldal veget es a 15. oldal elejet vagy nezd meg pl.
ezt Persinger munkajarol:
http://www.wired.com/news/medtech/0,1286,51699,00.html


>Egyszoval szerintem humbug az egesz es csodalom, hogy lekozoltek!
Nezd meg McFadden CV-jet. Egyebkent a 3-5. oldalakon olvashatod, hogy
masok is javasoltak valami ilyesmit (pl. Karl Popper ).


>A Bindingban (szinkron kisulesek hasznalata a objektumok kulonbozo
>reprezentacioinak az osszekapcsolasara) lehet valami, de sajnos ott
is eros ketsegeim vannak: pl. eleg pontosak-e a neuronok? Az LTP-LTD
>nem igy mukodik (pl. kis keses kell az LTP-hez stb).
Mi az LTP-LTD?




Takacs Ferenc:
>Laikuskent eleg nagy butasagnak tunik mar a cim is, azert valamennyit
>beleolvastam az ajanlott 60 oldalas cikkbe.
A binding problemararol mi a velemenyed (3-5. es 44-46 oldalak)?

Lajos

Nemes Marcus irta:

> : Azert haborus filemet csak lattal? :-)))
>
> Volt valami sorozat (?), hogy 3-4 szovjet katona es egy
> farkaskutya (?) nyomult egy T-34-es (?) tankkal ossze-vissza.

Fogodzkodj meg, az volt a cime hogy "Negy pancelos es egy kutya" :-)

> Amugy Sztalingrad es Saving
> Private Ryan filmekben sem bemerokocsiztak.

Nana, mit is me'rtek volna? Azt, hogy merre van az ellenseg? Azt vagy tudtak am
ugy is (Sztalingrad), vagy annyira fogalmuk sem volt rola, hogy azt sem tudtak,
 hogy most me'rni kellene. Nem beszelve arrol, hogy pl. a Ryan kozlegeny megmen
teseben emlekeim szerint (es ertheto modon) az ejtoernyosok egyaltalan nem is r
adioztak.
Bemerokocsikat konyvemlekeim szerint ott hasznalnak, ahol
a) tudjak, hogy van egy ado valahol a kornyeken, es NAGYON meg akarjak talalni
b) a kornyek biztonsagos, azaz bizhatnak abban, hogy a bemerokocsit nem fogjak
ot percen belul szilankokra loni
A tipikus eset amikor kemeket keresnek az altaluk leadott radiouzenetek bemeres
evel. Ez szamtalan helyen zajlott a masodik vilaghaboru alatt, Japantol Francia
orszagig. Nem veletlen, hogy az ellenallasban dolgozo radiosok elso szabalya az
 volt, hogy az adas minel rovidebb legyen, es a befejezese utan minden nyomot e
ltuntetve villamgyorsan el kell tunni a helyszinrol.
Peter

Endre ) irta:

> A fosszilis energiaforrasok apadnak, es talan 50, talan 100,
> talan csak 20 ev es kifogynak, ami katasztrofalis
> kovetkezmenyekkel jarna az emberisegre nezve. Az
> uzemanyagarak az utolso idokben az egekbe szoknenek, a vilag
> gazdasaga darabjaira hullana a kozlekedes hianya miatt, ez
> pedig egy Mad Max tipusu vilaghoz vezet, ami pedig nem mas, mint
> egy vegso agonia, ha gyorsan nem kezdunk el uj megoldason dolgozni.

En is kedvelem a sci-fit, de azert szvsz nem kene osszekeverni a jovokutatassal
 ;-)

> Az atomenergia hatekonysagaval is gondok vannak a maga cirka 30%-os
> "kicsatolasaval",

Ez az adat honnan jon? En magasabbra emlekszem valahonnan... korabban jelen vol
t itt valaki Paksrol, esetleg tudna egy pontos szamot es hivatkozast adni?

> ugyanakkor kulonosen veszelyes
> energiaforras; egyetlen atomeromubaleset, lasd Csernobil kozel
> egesz Eurazsiara kihatott

Na azert ez egy _pici_ tulzas...
Bar persze attol fugg, hogy milyen hatasra gondolsz. Peldaul a hirekben mindenh
ol kozponti tema volt, ilyen szempontbol a hatasa az egesz bolygora kiterjedt :
-) De konkretan radioaktiv sugarzas szerintem meg Europa egeszere sem terjedt k
i, nemhogy mondjuk Kinara.
Persze egyertelmu, hogy egy szornyu katasztrofa volt, de azert ne akarjuk az el
efantot meg nagyobbra felfujni.
Megintcsak, halas lennek ha egy szakember pontositana...

> sugarzo hulladek kezelese nem megoldott es a huteshez
> hasznalt besugarzott vizmennyiseg megy a folyokba.

Tudtommal minden atomeromuben ketko:ro:s hutorendszer van, eppen azert, hogy su
garzo anyag ne kerulhessen ki a rendszerbol.

> Minden eddigi esetben, igy itt is az energia _szallitasa_
> okoz meg gondot, mivel jelentos veszteseggel tudjuk nagy
> tavolsagra juttatni az energiat, ezek a nagyfeszultsegu
> tavvezeteket pedig statisztikailag kimutathatoan novelik a
> rakos megbetegedeseket es gyermekhalalozast stb. a vezetekek
> kornyezeteben.

Pontosan ki es hogyan mutatta ki ezt? Tudnal egy hivatkozast adni?

> Nincs szuksegunk tobb energiara, "eppen elegendo" van belole?
> Nem hiszem. Az energiatobblet mindig a hatekonysagot noveli. Minden
> esetben. Nagyobb teljesitmenyt jelent, ami a kerdeses gepezet
> felhasznalhatosagat noveli.

Ezt elmagyarazhatnad mondjuk a kaliforniaiaknak is ;-)
Amit allitasz, az bizonyos gepeknel, bizonyos korulmenyek kozott igaz. De a fo
kerdes nem is az energia termelese, hanem a felhasznalasa. Ott tortenik a pazar
las, es minel tobb energia van, annal kevesbe fog barki is torodni ezzel.

> Nincs szuksegunk arra, hogy valamilyen szamunkra meg erthetetlen
> modon tobbletenergiahoz jussunk? Nem tehetjuk meg, hogy nem
> hivjuk fel sajat figyelmunkat arra, hogy Markoni elott egy
> evvel sem ertette senki, hogy hogyan is lehetne lehetseges a
> tavolba uzenni a masodperc tortresze alatt, micsoda
> suletlenseg is ez. Mar csak azert sem tehetjuk meg, mert az
> energiatobbletet, melyhez potencialisan juthatnank
> allamilag tamogatott kutatas fejlemenyekent, vagy csak
> pincefeltalalok veres verejtekevel, onnan akarjuk elvonni
> ahol mar keves van, es _ugy_ akarjuk elvonni,
> ahogyan nem szabadna, mert karos, karos rovidtavon,
> kozvetlenul, vagy karos hosszutavon, globalisan.

Ezt a gondolatmenetet sajnos nagyon nem ertem... ugyhogy hosszu cikkedbol sajno
s tovabbra sem derul ki szamomra, hogy miert is volna nekunk szuksegunk tobb en
ergiara.
<kotozkodes>
Egyebkent Marconi nevet c-vel irjak.
</kotozkodes>

> Talan mar a gyermekeink, talan csak az unokaink fognak
> egy darabokra szakadt vilag farkastorvenyei kozt keserversen
> kuzdeni az ivovizert, az elelemert, az eletbenmaradasert,
> talan nem ezt akarjuk rajuk hagyni. Nem tudom kinek van mar
> gyereke. Nekem van. Oteves, gyonyoru es okos. Es almaimben szep,
> gazdag, bekes vilagot kivanok neki. De a tendencia melyet
> latok, nem erre mutat. Haboruk dulnak az energiaert, a
> koolajert.

Haboruk akkor is dultak, amikor az embereknek meg fogalmuk sem volt rola, mi az
 az energia, es mire jo a koolaj. Ugyhogy szerintem ne ringasd magad abba az al
omba, hogy a mindenki szamara hozzaferheto olcso energia megteremtene a Kanaant
 . Ha lesz energia, akkor meg mindig lehet majd haboruzni (a korlatlan energiava
l mukodo uj, sokkal _hatekonyabb_ fegyverekkel) a vizert, az asvanyi kincsekert
, a hatalomert, a vallasert, ...
Jut eszembe, anno Lenin definialta (ha jol emlekszem):
kommunizmus = szocializmus + elektromos energia :-)

> Elnezest a neholi tulfutottsegert, de bizonyara ertheto. Mar
> ot eve ertheto.

Nem egeszen. Es miert pont ot eve???
Peter

Uraim,

> >kialakulása után, a legelső másodperctöredékben hirtelen >és hatalmas
> >kiterjedésen ment keresztül
> Megis letezhet fenysebessegnel nagyobb terjeszkedesi sebesseg is a
> terben?
Ezzel vigyazni kell, mert a keletkezes pillanata nagyon kulonleges. Ugyanis
akkor keletkezik a ter is, az ido is, igy a sebesseg sem definialhato igazan.
En valahogy ugy kepzelem el a dolgot, hogy miutan a vilag letrejott, azok a
fizikai torvenyek, amiket ismerunk (oksag elve, energiamegmaradas, egyeb
megmaradasi torvenyek, fenysebesseg mint hatarsebesseg) ervenyesulnek.
A letrejoves pillanataban azonban ezeknek a torvenyeknek ertelmuk sincs.
Hogy definialod a sebesseget, amig nincs se tavolsag, se ido?

Egy picit ugy oldhato fel a dolog, hogy azt gondoljuk, a ter keletkezese ota ep
p
fenysebesseggel terjed. Pont ezert ez a maximalis sebesseg, hogy meg ne lehesse
n
elozni a teret. Masszoval nehogy kilepjunk a semmibe, mert ott semmi sem
letezhet.

Janos

Csaba,

> Tudjuk hogy sok kutato evszazados, de evezredes is azon alma, hogy a
> gravitacio erejet valamilyen uton modon az emberiseg hasznara
> alkalmazza.
Evszazados tevedes az ero es az energia fogolom keverese.



> Egy szerkezet pedig semmi magnes vagy elektromos hatas nelkul mukodik,
> ket
> meter atmeroben, kozel egy Kg.-os tomeggel elertuk a 3 perc, 20
> masodperc
> fordulatidot.
> Es ez elojel nelkul, de kerdojel nelkul is csak "orokmozgo".
> Kormozgasat
> egyertelmuen gravitacios hatasok tartjak karban, es minel kissebb a
> kinti
> legaram hatas, -melyek dinamikai gr. hatasuk fekezi a mozgast-, annal
> nagyobb a rendszer fordulatszama.
Na, akkor tegyel re egy magnest, kozelebe egy tekercset, terheld meg egy
ellenallassal, regisztrald az UI szorzatot, lassuk, mennyi energia jon le ingye
n
es bermentve...
A problema az, hogy az ingak nagyon kis behatasokra nagyon latvanyos, es hosszu

ideig tarto mozgast produkalnak. A mozgas azonban meg nem energiatermeles, bar
a
levego fekezo hatasan keresztul kell hogy leadjon valami energiat a rendszer.

pld. a felfuggeszto muanyagszal (horgaszdamil) lassu deformacioja soran a tomeg

lejjebb kerul, ezen energiakulonbseg potolja a surlodasok vesztesegeit (ezek
lassu mozgas eseten nagyon kicsik). Igy az inga szeru szerkezet igen hosszu
ideig lehet mozgasban, latszolag orokmozgo.


De azonnal megall, ha buzaszemeket emeltetsz vele. Es ha elegge kinyult a
damilod, akkor elszakad, es megintcsak megall. Te persze kicsereled a damilt,
ettol ura miukodik, es azt hiszed, minden rendben, pedig dehogy....

Mindenesetre nyugodj meg, meg fogom nezni, es elmondom neked, hol hibazol,
amikor azt hiszed, orokmozgod van.

Janos

>Ha a feketelyuk anyaga teljes egeszeben megvaltozik, tehat
>pl. egyaltalan nem
>korpuszkularis jellegu, akkor elvileg meg kellene szunnie a
>tomegenek (tehat annihilalodik), akkor meg egy brutalis
> nagy gammasugarrobbanas es kesz, nincs tobbe
>egitest, nincs tobbe tomegvonzas, nincsen tobbe objektum.
Mit gondolsz, a gammafotonoknak nincs tomege ???

>Ha van, akkor az ugyanolyan korpuszkularis, mert csak igy
>lehet tomegvonzasa, tehat
Egy energiamezonek eppen ugy van tomege, mint egy anyagnak.

>Az esemenyhorizont csupan attol van ott, mert a feny nem jon
>kijjebb annal a
>tavolsagnal. De maga az esemenyhorizont-definicio mar
Senki nem mondta, hogy a feny "kijon" az esemenyhorizontig. Pont ugy
gondoljuk, hogy a horizonton belul mar csak befele megy.

>elavult, mivel tudjuk, hogy a
>gravitacios ter kijon, a tomeghatas megnyilvanul, azt nem
>zarja be, tehat igenis
>_hozzajutunk informaciokhoz_ a feketelyuk belsejebol, az
Lehet benne valami, de meg nem tudjuk ellenorizni (az ellenkezojet sem).

>valoszinutlen, hogy a
>gravitacios ter ugyanugy gorbul, mint az elektromagneses
>hullam, mivel igy akkor
>mondjuk egy a Nap mogott lathato kozeli csillag, ahogy
>megkettozodni latszik a
>fenye es mondjuk ket helyen vagy egy gyuru menten latszodik,
>akkor a
>tomegvonzasanak is meg kellene tobbszorozodnie. Ez
Ezt hogyan mered meg ?

>feketelyuk gravitacios tere nem egy pontszeru tomegnek kell
>hogy mutassa a
>feketelyukat, hanem egy valamilyen atmerovel rendelkezo
>extremnagytomegu testnek.
Ezt sem tudjuk (egyelore) megmerni.

>Ez pedig megtovabb noveli a gravitacios ter
>informaciotartalmat, amit egy
>kepzeletbeli gravitacios detektorral elemezni lehetne. Ezt
Szinten.

> "az esemenyhorizonton belul nem tudjuk".
>De tudhatjuk.
Elvileg lehet, de sokara lesz ebbol valami...

>>>annihilalodik,
>> Ez Neked mit jelent ?
>amelynel a feketelyuk egy belso resze annihilalodik, tehat
>ureges lesz es
>fenykvantumokkal lesz teli. Nem jelent mast: ezt. Es meg egy
Azoknak ugyanugy megvan a tomeguk.

>Amit nem ismerunk, az nem letezik. Csak az letezik, amit
>ismerunk. Csak arrol
>tudunk ugyanis beszelni.
Attol meg, hogy nem tudunk rola beszelni...

>Neee, pliiz. Ertelemszeru, hogy lesz egy felulet, amely
>attol van ott, hogy OTT mar
>nem annihilalodtak a neutronok.
Megint csak erdekes, de nehezen bizonyithato.


>Gravitacios szempontbol a feketelyuk nem szingularitas, nem
>pont, amennyiben
>kovetjuk a gondolatmenetet, miszerint megvaltozott
>(ismeretlen modon, hat az mar
>tudomanytalan) anyag vonz, tehat mar nincs feketelyuk,
>amirol beszelhetnenk. Csak
>elektromagneses stb. szempontbol.
Itt elakadtam :-)
Nehany reszt nem igazan ertettem a leveledbol...

> >felszinre, ott egyfajta fenyoceankent hompolyog,
amennyiben
> >a sebessege nem elegendo a csillag elhagyasahoz. Ha
> Lehet, erdekes elmelet, de nehez bizonyitani.

>Azt, hogy az anyag megvaltozik (de hogyan???), de valamilyen
>csoda folytan meg
>mindig van tomege, van gravitacioja, sokkal nehezebb
>bizonyitani. Occam borostaja..
Anyagot "eleg nehez" eltuntetni - legfeljebb energiava alakul, de annak
is van tomege.


>> Mitol hizik ??? A csillagok inkabb fogyni szoktak!
>:) Lattal mar parolgo neutroncsillagot? Es feketelyukat?
Nem lattam :-) de ugy tudom, hogy a fekete lyuk ugy "parolog", hogy az
esemenyhorizonton keletkezo virtualis reszecskeparos(ok) egyik tagjat
elnyelheti - a masik ertelemszeruen megszokik a sajat energiajaval, amit
igy a lyuknak kell fedeznie.

>>>Tehat az eredmeny: ureges feketelyuk belul fennyel, kivul
>>>pedig "hompolygo" fenyoceannal.
>>De ez nem jut ki belole, tehat ettol nem fog fogyni!
>A fenyoceannak van tomege? (Hint: Nincs.)
Van. Fennyomasrol es a foton tomegerol hallottal mar ?

>>Es ez alapjan elgondolhato az is, hogy talan
>>mi magunk, a vilagegyetemunk is egy ilyen feketelyuk
>>belsejeben helyezkedik el (annak urege) es a Nagy Mozgato
>>eppen a mi feketelyukunk belso felszine?
>Mivel elektromagnesesen nyilvanulhat meg az energiaja,
>emiatt nem eszlelhetjuk,
>mivel az esemenyhorizonton belulrol nem jon ki semmi.
Szerintem ezt nem ertetted jol. Arrol volt szo, hogy a fekete lyuk
_belsejeben_ nyilvan erzekelni kell(ene) a _kivulrol_ behullo anyagot.

>Toruszalakhoz tul kemeny a feketelyuk. Ha nem olyan kemeny,
Ezt honnan tudod ? Mit jelent, hogy "kemeny" ? A szamitas szerint lehet
torusz - de persze mifelenk meg senki sem latott ilyet. Leteznek viszont
egitestek (amelyek kicsik voltak ahhoz, hogy fekete lyukak legyenek)
n*10 km atmerovel es n*szaz/mp fordulatszammal. Gondold el, mi lesz egy
ilyen testbol, ha nehezebb es tovabb megy ossze. En nem hiszem, hogy
ilyen iszonyatos sebessegnel meg tudjon maradni egyetlen pontban.

>>Meg egy gondolat: a gyuru kozeppontjahoz kozeledve a
>>gravitacio gyengul, a gyuru kozeppontjaban nulla. De mi
>>okozhatja (ha a gravitacio mar gyengult) a dimenziovaltast?
>ez gondot. A gyurunek van kifele egy gravitacioja, amihez
>hozzarendelheto egy
>utvonal, melynek indulopontja azonos a gyuru belsejeben
>athalado utvonal
>indulopontjaval. Mivel a torusz szimmetrikus, emiatt a kozos
>kiinduloponthoz
>tartozni fog egy kozos talalkozasi pont.
Megprobalom elokeresni - az Interneten olvastam, talan a MCSE egyik
professzora irta.

>>>Osrobbanas:
>>Csak mi latjuk ugy, hogy tagul a vilagegyetem, ahogy no a
>>lyuk tomege.
>>Te pl. kilatsz a vilagegyetemunkbol ?
>Koszi, ez a bizonyos fenti uj mikrouniverzum-elmeletet
>tamasztotta ala.
Igen, ilyen alapon lehetne igy is, de ha az univerzumunk egy fekete lyuk
belsejeben lenne, erzekelnunk kellene valamit a kinti vilag hatasabol.

Valasz az alabbi levelekre:

,=====================================================
,Felado :  [Hungary]
,Temakor: Re: Fekete lyuk, sebesseg ( 24 sor )
,Idopont: Thu May 30 18:03:21 CEST 2002 TUDOMANY #1841
,=======================================================
,
,A c-nel nagyobb szokesi sebesseg csak az esemenyhorizonton
,belulre vonatkoztatott kinti kovetkeztetes, amirol
,semmit nem tud, aki belulre kerult. Szamara nem merheto,
,nem eszlelheto ez, csak az, hogy kijutni nem tud, mert
,szamara vegtelenne valt a kiut.

Viszont az ido is vegtelenne valik ugyanott! Tehat ilymodon
ugyanugy mozoghat mintha szabad urben lenne. Vagy megsem?

,Amugy a feketelyukak veges anyagmennyisegbol keletkeznek,
,es messzirol kozonseges tergorbuletu tomegnek tunnek,
,akar a csillagok. Honnan is volna igy masok c-re
,gyorsitasahoz vegtelen energiajuk ?

Az az anyag ami az esemenyhorizonton van, jobbanmondva, ami
az esemenyhorizontot letrehozta, mar maga is a
fenysebesseget elerte illetve a kozeleben jar, igy
aranyosan novekszik a tomege, ami megnagyobb gravitacios
hatast kelt. Magyaran az anyag berobban onmagaba, de a
vegso stadiumot nem eri el soha.

,Az anyag ugyanis annal tehetetlenebbul reagal a
,noszogatasra, minel kozelebb van c-hez.

Nagyon fontos! Gondolkodott mar valaki azon, hogy az anyag
miert rendelkezik tomeggel? Mi hozza letre a tomeget?

,=======================================================
,Felado :  [Finland]
,Temakor: Re: feketelyuk, Starters ( 171 sor )
,Idopont: Fri May 31 01:03:09 CEST 2002 TUDOMANY #1841
,- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

,akkor meg egy brutalis nagy gammasugarrobbanas es kesz,
,nincs tobbe egitest, nincs tobbe tomegvonzas, nincsen
,tobbe objektum. Ha van, akkor az ugyanolyan korpuszkularis,
,mert csak igy lehet tomegvonzasa, tehat _tudhatjuk_,
,hogy milyen lehet az esemenyhorizonton belul.

Lasd a fentebb leirtakat. Szerintem kozelebb vissz az
igazssaghoz, _ a MIKOR _ mint _ a MI _.

,Az esemenyhorizont csupan attol van ott, mert a feny nem
,jon kijjebb annal a tavolsagnal. De maga az esemenyhorizont
,definicio mar elavult, mivel tudjuk, hogy a gravitacios ter
,kijon, a tomeghatas megnyilvanul, azt nem zarja be, tehat
,igenis _hozzajutunk informaciokhoz_ a feketelyuk
,belsejebol, az esemenyhorizonton belulrol. Ami igy nem is
,esemenyhorizont, legfeljebb elektromagneses spektrumban es
,anyagi szempontbol, de nem informaciosan.

Az esemenyhorizont az a valami, ahol es amikor a feketelyuk
_ TORTENIK _ . A gravitacios hatas sem az esemenyhorizonton
tulrol jon ki, hanem meg elotte keletkezik.

,Amit nem ismerunk, az nem letezik. Csak az letezik, amit
,ismerunk.

Ezt azert nem kellene ilyen nyiltan hirdetni, mert ugye az
amerikai kontinens letezett Kolumbusz elott is. :)

,"Csak arrol tudunk ugyanis beszelni."

Hat most mi mirol beszelunk?

,Azt, hogy az anyag megvaltozik (de hogyan???), de
,valamilyen csoda folytan meg mindig van tomege, van
,gravitacioja, sokkal nehezebb bizonyitani.

Sosem szabad elfelejteni, hogy a fenysebesseg kornyeken mar
mas nemcsak a tomeg, de az ido es a ter is.
Es meg egy fontos dolog; a gravitaciot nem ugy kell
elkepzelni, mint egy gyorsito raketat. Gravitacios terben
az anyag a tomege altal gyorsul. Mar Galileo ota sejtjuk es
Newton ota tudjuk, hogy a gravitacio egyarant hat minden
testre. Valaki nemreg itt a Hix-en leirta, hogy annakidejen
Armstrong a Holdon, a tomegvonzas bemutatasara, leejtett egy
tollat es egy kalapacsot. Mindketto ugyanakkor erte el a
felszint! Tehat, ha valahol a garavitacios
gyorsulas "valamennyi" akkor az annyi, fuggetlenul a
gyorsitot tomeg nagysagatol.

Persze meg nagyon sok nyitot kerdes van....

Tisztelettel Nagy Sandor.

Kedves Endre!

Vegyunk monokromatikus fényt, ami egymasra
meroleges, hullamzo elektromos es megneses ter.
Most foglalkozzunk csak az elektromos osszetevovel,
amelyben a tererosseg idobeli valtozasa:
E = E0 * sin(omega*t)

Sot ne is szinuszosan valtozo elektromos teret vegyunk,
hanem allando E tererossegut. Az ebben levo m tomegu
es q toltesu testre E*q ero hat, aminek kovetkezteben
a test a = E*q/m gyorsulassal fog mozogni, es ha allo
helyzetbol indult, akkor t ido mulva a sebessege a*t,
a mozgasi energiaja (1/2) * m * v^2 = (1/2) * m * (a*t)^2 =
(1/2) * m * (E*q*t/m)^2 .
A peldaban tehat a elektromos terben mozgo test energiaja
a tererosseg negyzetevel aranyos.

A fenynel is ez a helyzet: ha n-szeresere noveljuk az
E0 amplitudot, akkor ez a feny energiajanak n^2-szeresere
noveleset jelenti: a feny n^2-szer annyi energiat tud adni
a toltott testeknek. (Ez a klasszikus kep.)

Mit mer a muszered, energiat, vagy tererosseget?
Ha ketszeres az energia, akkor gyokketszeres
a tererosseg amplitudoja (az E0). Ezert gondolom,
hogy az utobbit meri.


Kedves Sandor!

 >a fenyerosseget (lumenben kifejezve) nem monokrom feny eseten ugy merik
 >hogy a spektrum kulonbozo oszetevoinek energiajat a szem erzekenysege
 >szerint mintegy sulyozzak.
Ez meglepo lenne, mert kinek a szeme szerint sulyozzunk?
Bar vilagitastervezesnel hasznos lehet, megis: reprodukalasi
problemakkal szembesulnenk. Pl. akkor pontszeru fenyforras
(mondjuk csillag) eszlelesenel nem mindegy, a szem
ideghartyajanak melyik reszere esik a kep.
(Lehetoleg ne a vakfoltra  :-) Vagy itt van pl. a Purkinje-
jelenseg: a voros szinu csillagok hosszabb ideig nezve
latszolag kifenyesednek. Aztan maskeppen mukodik a
szem nappal, maskeppen ejszaka. E sok szubjektiv
jelenseg ellenere letezik a vizualis magnitudo fogalma
(csillagok fenyesseget sokszor ezzel adjak meg),
de nem csoda, hogy nem alapmennyiseg.

Udvozlettel,  Kalman

Kedves Athos!

 >mennyire lehetunk biztosak_ abban, hogy nincsen
 >mas bolygo a Pluton tul?
Ebben semennyire. Pluto-meretu bolygok akar tucatszamra
is keringhetnek arrafele, anelkul, hogy eszreveheto perturbaciokat
okoznanak az ismert egitestek mozgasaban. A Kuiper ov,
ami egy masodik, egy Pluton tuli kisbolygoov, az elmult
evtized felfedezese. Es most egymas utan fedezik fel
egitestjeit, en is varom, hogy mikor kerul mar "horogra"
egy Pluto-meretu Kuiper objektum.
Ugy tudom, 55 csillagaszati egysegnel tavolabbi
Kuipert meg nem talaltak. Szamuk mar 300 felett van.

A feltetelezett Nemezisrol: egy-masfel fenyevre levo
csillagot kiszurt volna a Hipparcos. Barna torpet
nem feltetlenul, de az nem is csillag.

Udv,  Kalman