Kedves Cser Feri!
Azt hiszem ezeket az elektronikus mediakat az teszi szeppe, hogy egymassal
tokeletes elentetben allo hozzaszolasok tudnak benne egyszerre megjelenni.
Nem tudom, hogy te mire alapozod a foldrenges veszelyessegrol hangoztatott
velemenyedet, minden esetre azok a vizes es kornyezetvedo szakemberek akikkel
beszeltem, azok egybehangzoan hulyesegnek talaltak. Elhiszem, hogy hegyvideki
tarozoknal, ahol tobb tiz meteres duzzatas van, ott egy foldrenges valoban
sulyos karokat tud okozni, de a Nagymarosi vizlepcso nehany meteres duzzasz-
tasahoz kepest meglehetosen sok betont terveztek bele. A VIZITERV annak idejen
vegzett szamitasokat, es arra jutottak, hogy a gat legfeljebb enyhen, megreped
amikor Budapest mar romokban hever. Nem szeretnek egyebkent a kerdesrol hosszas
vitaba bonyolodni, mert ugyan tanultam statikat, es vasbeton szerkezetek, sot
nemi geologiat is, de a hazi feladatokon tul nem foglalkoztam vele, ezert
elegge ovatos lennek abban, hogy kategorikus kijelenteseket tegyek.
A Varghanak is maniaja volt, hogy a nagymarosi Dunaszakaszon eleg lenne a
domosi sziklagazlot felrobbantani es minden problema megoldodna. Ebben a
kerdesben ugy gondolom, hogy epp a vizesek gondolkoznak okologusabban akik
azt mondjak, hogy ez belathatatlan kovetkezmenyekkel jarna. Eleg sok kedvezot-
len folyoszabalyozasi tapasztalat mutatja, hogy az ilyen gazlok eltavolitasa
utan, a sziklakuszob feletti stabil mederszakasz megindul, aminek kovetkezteben
valahol feljebb meg szerencsetlenebb kuszob alakul ki. Egyebkent, amennyire
tudom, a domosi sziklagazlo miatt meg nem kell Nagymarosnal vizlepcsot epiteni.
Az egesz vizlepcso kerdesben az az orulet, hogy az igazan veszelyes az Bos.
Ezt azok a vizesek is elismerik akik egyebkent a vizlepcso megepitesenek hivei.
Bosnel tenyleg nagy kerdes, hogy mi lesz a felszin alatti vizekkel. Az, hogy
a kavicsretegben mi tortenik, az meg szerintem elegge modellezheto, mint azt
mar korabban is kifejtettem, de a melysegi vizekkel valo kapcsolat az tenyleg
egy miszterium. A szep a dologban az, hogy a nincs azonnali hatas, csak mondjuk
30 ev mulva, amikor mar nincs mit tenni. Egyebkent nem tudok rola, hogy a
VITUKI-ban a felszinalatti vizek osztalyat elsorvasztottak volna, sot most az
az egesz Vizrajzi Intezetigazgatoja a VITUKI-n belul, az aki a 80-as evekben a
felszini vizek osztalyat iranyitotta. Ha valamit elsorvasztottak, az a teljes
VITUKI, ami a 84-ben, amikor elkezdtem ott dolgozni, meg ezer fos kutato
intezet volt, ma meg alig vannak 150-an. Egyebkent ez a sorvasztas szerintem
jot tett a VITUKI-nak. Akkora vizugyi kutato helyre, amekkora regen volt
tenyleg nincs szukseg. Az mar mas kerdes, hogy a sorvasztas mennyire volt
sikeres. Szerintem a VITUKI-ban ket fajta "kutato" maradt. Az egyik olyan
megszallott, hogy hajlando ott maradni sz..ert, h..ert. A masik olyan tohonya,
hogy meg sem kiserli, hogy mashol probaljon valami jovedelmezobb allast talalni.
Vargha annak idejen ugy gondolkodott, hogy ha sikerul Nagymarost kiutni,
az magaval hozza azt is, hogy Bos nem epul meg. Eppen ezert koncentraltak
Nagymarosra, ami tamadhatobbnak tunt. Szakmailag valoszinuleg szerencsesebb
lett volna ugy gondolkodni, hogy Bost kell kiutni, es ahhoz kepest Nagymaros
tenyleg ertelmetlen. Utolag persze szamos kornyezetvedo mondta azt, hogy mar
akkor sem ertett egyet Varghaval, es hogy o mar akkor ... De ez egesz mas dolog.
A hajozas egy erdekes kerdes. Hallottam olyan magyarazatot, hogy az oroszok a
Dunan szerettek volna Pozsonyig felvinni a raketaikat, es ehhez kellett, hogy
a vizlepcsok megepuljenek. Teny, hogy az erosen orosz befolyas alatt allt Duna
Bizotsag altal javasolt hajozasi parameterek egyszeruen a Duna adotttsagait nem
veszik figyelembe. A kedvenc peldam a hajozasi urmeret, amit nemcsak a sokszor
emlegetett Szabadkai hid de a Budapesti hidak tobbsege sem elegit ki. Ugye azt
nehezen lehetne megmagyarazni, ha valaki neki allna modnjuk a Margit-hidat
elbontani, hogy oceanjarok korzozhassanak a pesti Dunaszakaszon.
Janos mindig azt modta, hogy a hajozas es minden mas szempont csak urugy
a vizes betonlobbynak. Nem vitatom, hogy szamos vizes raszolgalt erre a
kifejezesre. Sose felejtem el az OVIBER-es Szanto-t aki Franka Tibornak
allando kedvenc riportalanya volt. Akkora tusko, hogy meg keresztkerdeseket
sem kellett feltenni, hogy ez kideruljon. Ugyanakkor ugy latom, hogy ma
mukodik a "vizes lobby"-hoz melto kornyezetvedo lobby, akik legalabb
olyan eroszakosak, es eppugy sarba tiporjak az oveketol eltero velemenyt,
mint ahogy az oveket az elozo rendszerben. Ugy ket eve a Vasarhelyi Pal
Tarsasag fizetett hirdetesben tette kozze velemenyet, ha jol emlekszem a Magyar
Nemzetben, mert nem volt olyan napilap, ami maskent hajlando lett volna lekozol-
ni a velemenyulket. Mikor megkerdeztem Janost, hogy szerinte ez, mennyire
demokratikus, o azt valaszolta, hogy a vizeseknek joguk van egy uj lapot
inditani, amiben kedvukre jelentethetik meg velemenyuket, es az is az o bajuk
lesz, ha azt a kutya sem olvassa. Tetszetos erveles, csak azt nem tudom, hogy
akkor hol marad a korrekt tajekoztatas. Az utobbi evekben sok vizes figyel-
mezetett arra, hogy a C meg fog epulni, amit egyszeruen lesoportek az asztalrol.
Egyebkent a mostani nagy csendet a vizlepcso korul annak tudom be, hogy
politikusaink, akiknek a vizlepcso ellenesseg, csak az ellenzekiseg ugrodeszkaja
volt raebredtek, hogy mekkora slamasztikaba kerultek. Ez egy olyan kerdes,
amiben nehezen tudnak egymasra mutogatni a kormanyzo es az ellenzeki partok.
Ez kozos produkcio, ami egy orokos ballaszt lesz az osszes elkovetkezo kormany
szamara. A Keresztes epp abba bukott bele, hogy a parlamenti hatarozattal
ellentetben (aminek erdekeben Vargha annak idejen igen kemenyen lobbyzott)
valamilyen kompromisszumot keressen. Ez a kompromisszum, azaz Kiliti
uzembehelyezese akkor meg elerheto lett volna, de ma mar biztos, hogy nem.
Persze lehet, hogy Varghanak igaza van, amikor azt mondja, hogy ez olyan
kompromisszum lenne, mintha valakit azzal fenyegetnenek, hogy vagy kutba
ugrik, vagy bedobjak.
Udvozlettel Balazs
|
Kedves Andras,
Sajnos most es me'g nehany hetig nagyok be vagyok fogva es keveset
alszom -- igy csak nehany szot visszajovesed utani cikkedrol.
En eleg sokszor, de ugyancsak rovid idokig voltam Kanadaban. Mind
Toronto-ban, mind Montreal-ban vannak barataim -- magyar szarmazasuak,
es angol, ill. francia anyanyelvuek. Amiket eszrevettel, altalanossagban
igazak, viszont eleg sok a problema es panasz -- olyanok is, amilyenek
az USA-ban nincsenek ("creeping socialism", Quebec-i bevandorlok gyerekei
csak francia-nyelvu iskolakba jarhatnak, amelyek sokszor katolikus egy-
hazi iskolak, stb.)
Magam reszerol imadom a bilingualizmust (bar utalom a Quebec-videki,
tehat nem-iskolazott, francia kiejtest). Viszont nem tetszettek a bombak a
postaladakban a szeparacios "harc" idejen, az angol nyelv teljes es norma-
lis, nyugati orszagban elkepzelhetetlen elnyomasat (ez me'g most is nagy-
reszt megvan). A to"ke persze szepen atvandorolt Quebec-bol Ontario-ba,
mire az elobbiek felebredtek...
Hat roviden ennyit. Meg kell sokszor enni az etelt, amirol kriti-
kat ir az ember (ugye milyen koltoi vagyok?).
F. Miki
|
