On Wed, 10 Sep 1997  wrote:

> 
> amit nagyon nehez felfogni.
> 
> >Konkretabban az erdekelne, hogy a fent emlitett szerkezetben utazo
> >emberke erzekeli-e az ido lassulasat, vagy mindez csak a Foldrol tunik
> >igy.
> 
> -ketelkedik Kis Andras.
> Azt hiszem, megnyugtathatjuk, hogy a kozel fenysebesseggel halado
> szerkezetben utazo mit sem erez az ido lassulasabol. Szamara ugyanis az nincs
 .
> Ugyanis az osszes biokemiaifizikaistb folyamat egyforman lassul.

Nem ertek egyet. Az teny hogy SEMMIT nem erez, de nem azert mert minden
lelassul ... Ez a szemlelet vegulis igaz, de azt takarja, hogy te
meg mindig nagyon arra vagy beallitva, hogy a foldi ido az abszolut,
a mervado, es az utazo hozza kepest lassul ill. gyorsul, holott a ter
mindenegyes pontjahoz tartozo sajatido vektor tulajdonosa jogosan
mondhatja, hogy az o ideje a "normalis" es hozza kepest sietnek ill.
kesnek a masok idoeje ....
 


   /|   LGB of Digital Creatures (DC), University of Veszprem, Hungary   |\
 +| |     -<LINUX>-   http://www.hal.vein.hu/~lgb | |+
 +| |   +36-(87)-477-074, Lenart Gabor, Felsoors, Tancsics M 4, H-8227   | |+
   \|            -- In Dolby Surround -- where available --              |/

 type finger " | less" to get my PGP code & other info

On Wed, 10 Sep 1997  wrote:

>   Ami viszont a dolog okat illeti... azt en sem ertettem meg, hogy _miert_
> van mindez igy. :)

Hmmm :) Szerintem ez mar filozofia. Velemenyem szerint ezen nincs mit
megerteni. Erdekes modon, hogyha Einstein nem "kavart volna be" a
relativitaselmelettel, akkor azt mindenki ertette volna, hogy az ido
miert allando. Amikor bezzeg kiderult, hogy egesz eletszemleletunket
ledonti az a bizonyos relativitaselmelet, akkor persze hogy nem akarjuk
elfogadni, mert kiskorunk ota IGY SZOKTUK MEG. De valojaban a vilagunk nem
olyan, mint amilyennek mi gondoljuk, es ez neha "faj" nekunk. Itt van pl
az, hogy a vilagegyetem vegtelen [bar mamar ez sem biztos, de most
tegyuk fel :)]. Ha jobban belegondolsz, akkor ebben semmi fura nincs :
ha vege lenne, akkor mi van azutan ? Megis hevesen tiltakozik ellene
elmenk. Ez van ....

Ami pedig a "miert" tudomanyos kerdeset illeti, akkor azt kapjuk,
hogy valojaban az altalunk regebben allandonak tekintett mennyisegek
mint pl az ido, tomeg, energia stb is RELATIVAK : attol fugg honnan
nezzuk. Ez kovetkezik az egesz ralativitaselmeletbol.

De ha jobban belegondulunk akkor ez igy racionalisabb is : miert van
az, hogy a Newtoni mechanika szerint a sebesseg relativ de pl a tomeg
nem ? Mit "tud" a sebesseg, amit a tomeg nem, hogy az egyik relativ a
masik meg nem ? Szoval mar filozofiai szemmel is logikusabb a modern
tudmoany allaspontja, mint a klasszikus. Csak kicsit bele kell
gondolni ...

   /|   LGB of Digital Creatures (DC), University of Veszprem, Hungary   |\
 +| |     -<LINUX>-   http://www.hal.vein.hu/~lgb | |+
 +| |   +36-(87)-477-074, Lenart Gabor, Felsoors, Tancsics M 4, H-8227   | |+
   \|            -- In Dolby Surround -- where available --              |/

 type finger " | less" to get my PGP code & other info

On Tue, 9 Sep 1997  wrote:

>  SZevasztok!
> 
>  Egy uj temat szeretnek bevezetni a HIX-re. Hatha raharap valaki.
>  Megpedig a napjaink divatos elmeletenek, az Osrobbanas "mitosznak"
>  ertelmerol szeretnek vitat inditani.
> 
>  Szereny velemenyem szerint tobb sebbol is verzik az elmelet.

Hmmmm. 

>  Egyreszrol olyan idoelemekkel operal, amelyek az emberi leptek
> szamara ertelmetlenek. A kezdeti 10-43 masodperces idotartamoktol
> egeszen a 15-20 milliard eves multba valo visszavetitesekkel is
> szembesulhetunk. Vegtelen kicsi es rendkivul nagy idotartamok
> egy elmeletben valo tomoritese meglehetosen problematikusnak tunik.

De csak tunik. Matematikailag semmi problema nincs abban, hogy akarmekkora
nagyon eltero nagysegrendu mennyisegeket is kezeljunk. Az mas kerdes,
hogy ez az ember szamara mar problematikusabbnak  tunhet.

>  Az elmelet nem tud mit kezdeni a kezdeti tortenesekkel: ahhoz, hogy
> mukodjon az elmelet, Istennek eloszor a fizikat kellett megteremtenie
> kevesebb mint 10-43 sec alatt, aztan a Teremto magara hagyta a Vilagegyetemet
,
> hadd ketyegjen.
>  Arisztotelesz erre azt mondana, hogy a valoban egybol nem lesz sok es fordit
va
> is igaz. A kezdeti vegtelen nagy surusegu "imaginarius" allapotban a fizika
> szuksegszeruen felmondja a szolgalatot.


Alljunk meg egy pillanatra. Azt hogy a fizika felmondja a szolgalatot,
annyit tesz hogy a JELENLEGI fizikank. En azonban hiszem, hogy a vilagon
mindennek van logikus magyarazta, csak esetleg mi meg nem imserjuk.

>  Implicite a Nagy Bumm elmeletben erezheto a XVIII. sz.-bol meg mindig koztun
k
> kiserto Laplace szellemenek hatasa. A Laplace-i illuzio, a szigoruan objektiv
> tudas ideaja, univerzalis tudast tetelez fel. Ami azt jelenti, hogy pl.
> idoben barmely atomi jelenseget elorejelezhetunk  vagy akar visszafele is
> kovetkeztethetunk. Ez a mechanisztikus szemlelet implicite erzekelheto a mai
> fizikai gondolkodasban is meg.


Huha ... ez harom villanytan eloadas utan nekem sok :)

Azonban mielott barki biralni kezdene az osrobbanas elmeletet, figyeljen
fel arra, hogy ez nem egy olyan robbanas volt, hogy : volt a vegtelen
ter, benne valahol egy marha surru "gombolyag" es az egyszer csak
felrobbant, mint az atombomba.

Hanem arra is figyelnunk kell, hogy az IDO es TER *ELVALASZTHATATLAN*
az anyagtol ! Azaz az osrobbanas elotti allapot nem olyan volt mint
a mai vilagunk : az osrobbanas hozta letre a teret es az idot is, elotte
valami mas volt [hogy mi ? jo kerdes ...]
Az osrobbanas elotti allapotot ugy lehet szerintem legkonnyeben
elkepzelni, hogy a 4 dimenzios ter-ido sajat magaba visszhajolva egy
vegtelen kicsi 4 dimenzios gomb volt, es nem volt mashol - a mi, mai
ertelmunkben vett - ter es ido.

Ilyesforman kisse nehezkes arrol beszelni, hogy mi volt az osrobbanas
elott, hiszen akkor ido nem letezett meg, szoval elotte nem volt
egyszeruen semmi. Persze az konnyen elkepzelheto, hogy valamilyen mas
idofogalom volt [persze mas terfogalommal egyutt], amit mi azonban
meg felfogni se tudnank.

Ebbol adodoan szerintem nem allok messze az igazsagtol, ha azt mondom,
hogy az osrobbanas elotti idopontnak mint fogalomnak NINCS ERTELME. 

> 
>  Egyenlore ennyi az ervekbol, erdeklodok eseten meg van a talonban nehany.

Kivancsi vagyok rajuk !



   /|   LGB of Digital Creatures (DC), University of Veszprem, Hungary   |\
 +| |     -<LINUX>-   http://www.hal.vein.hu/~lgb | |+
 +| |   +36-(87)-477-074, Lenart Gabor, Felsoors, Tancsics M 4, H-8227   | |+
   \|            -- In Dolby Surround -- where available --              |/

 type finger " | less" to get my PGP code & other info

szrvusztok!

par honapja hallottam egyfajta muanyag elemrol, ami tobb energiat kepes
tatolni ,mint a hagyomanyos aksik, barmilyen formara lehet hajlitani, es
teljesen kornyezetbarat. minderrol a net-en is olvastam, csak azota se
ott, se mashol nem lattam, hogy valami fejlemeny lett volna. tudtok
errol valami ujat?

csabesz

csupán egy tudománytörténeti kérdés:
végül is ki találta ki a komplex számokat?

Alvarez -    \  ,,Az árnyékom mindent másképp lát
http://www.sch.bme.hu/~alvarez  \___   Bennem például az árnyékát''

 ...Persze hajnal van megint...

>   Udv!
> 
> >Konkretabban az erdekelne, hogy a fent emlitett szerkezetben utazo
> >emberke erzekeli-e az ido lassulasat, vagy mindez csak a Foldrol tunik
> >igy.
> 
>   Nem, nem erzekeli. Sem az urhajos nem erzekeli, hogy neki lassabban mulik
> az ido, sem a hatramaradt bolygopatkanyok, hogy nekik gyorsabban. Ezt hivjak
> ikerparadoxonnak: egy ikerpar egyik tagja beul egy kozel fenysebesseggel
> halado urhajoba, a masik itthon marad. Tiz ev mulva az urhajos visszater, s
> megallapitjak, hogy a testvere tiz evet oregedett, o pedig a hajon csak
> hetet (mondjuk; ki kellene szamitani). Ha a tiz ev alatt mindketten
> folyamatosan mertek az idot, peldaul mindennap leteptek egy-egy naptarlapot,
> homok- vagy akar szuperpontos atomorat hasznaltak, akkor megallapithatjak, 
> hogy a foldi ora tiz evet mutat, az urhajoban levo ara'nyosan kevesebbet.

Nekem az egeszbol csak az nem fer a fejembe, hogy miert az urhajon lassul az id
o.
Miert van a foldnek kituntetett szerepe? Ha en az urhajoban ulok, nyugodtan
kijelenthetem, hogy a foldet lottek ki alolam kozel fenysebesseggel es joggal
varhatom el a fold urhajon torteno landolasa utan, hogy a foldon kessenek 3 eve
t 
az orak. A foldi megfigyelo persze epp az ellenkezojet varja es szerinte az 
urhajo orai kesnek. En itt ellentmondast latok, amire szeretnek valaszt kapni. 

Kepzeljuk el, hogy elvegeztuk a kiserletet. Az urhajo epp most szallt le, mar 
nyilik az ajto. Mit fog tapasztalni a ket megfigyelo?

Szommer Akos

Sziokak!
Kerlek benneteket hogy a felreertesek elkerulese vegett a hatvanyt
jeloljetek.
pl. nem 10-43 s, hanem 10^-43 s (s a masodperc, sec hasznalata SI szerint
nem megengedett).
Koszi
Jozsi


> ---------------------------------------------------------------
"I am ageless Picard. You are not."
Q (Startrek: The Next Generation, Episode: Q Who)