Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 460
Copyright (C) HIX
1996-03-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 fenysebesseg (mind)  16 sor     (cikkei)
2 Re: Csipos megjegyzesek I. (mind)  172 sor     (cikkei)

+ - fenysebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Soha, senki nem mondta, hogy a fenysebessegnel nagyobb sebesseg nem letezik.
Informacio (tomeg) nem terjedhet fenysebessegnel gyorsabban. 
Mondjuk szakszeruen: csoportsebesseg maximuma a fenysebesseg, a fazissebesseg
nagyobb is lehet.
Forgo lezer: ez mar nekem is eszembe jutott, amikor gyerekkoromban az elso
zseblampamat megkaptam, es akkortajt elolvastam a fenysebessegrol szolo
allitasokat. Csakhogy a fenyfolt olyan mint a gondolat (a nepmesebol, ahol
a sebesseg maximuma a gondolat), nincs tomege. 

Errol jut eszembe, erdekes lenne valamilyen modszerrel megmerni a para-izek
terjedesi sebesseget. Szakemberek, van errol valami informacio ?

Mert ha a kanal a fiokban hamarabb lekonyul, mint a kanal tavolsaga/c,
akkor nagy bajban leszek a vaskalapommal egyutt. 

Vaskalap, a lelkes TIT aktivista...
+ - Re: Csipos megjegyzesek I. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Cserny Pistatol kaptam "Csipos megjegyzesek"-et, amelyek a torinoi lepel es
a qumrani regeszeti leletek datalasa koruli VITA szamomra furcsa fordulatat
jelentettek. Meg jo, hogy a vegen Pista hozzateszi:

>Nem tartom magam tevedhetetlennek, igy minden TARGYSZERU ervelest
>orommel fogadok.

Hat akkor lassuk a tenyeket, hivatkozasokkal egyutt!

A C-14-es vizsgalatok megbizhatosaga: 
A modszer feltetelezi, hogy az atmoszfera -es az altala korulvett szervezetek-
C14 tartalma allando, es a multban is olyan volt, mint jelenleg. Pedig a
magaslegkor C14 tartalma fugg a kozmikus sugarzas intenzitasatol, az also
legkor C14 tartalma pedig pl. a paratartalomtol es a foldmagnesesseg valto-
zasatol. [Prof. G.M. Pace, Collegamento Pro Sindone, 1988. nov.-dec.]
Az eszaki felgomb atmoszferajanak C14 tartalma nemcsak elter a deli felgombe-
tol, hanem 1965 ota megketszerezodott. [M.Winter, Les Nouvelles du Ceshe,
1984. febr.] Elo csigak hazat C14-gyel 26000 evesnek talaltak. [Science,
1984. 22. szam] Eppen elejtett fokat 1300 evesnek talaltak C14-gyel. [Antarc-
tic Journal, 1971. szept.-okt.] [Idezi: Viz Laszlo: A torinoi halotti lepel
es koranak meghatarozasa, Ecclesia, Budapest, 1991, pp226-7]

Meg mindig C14, en irtam, Pista valaszolt:
>>Lehet, hogy ez mar paranoia a reszemrol, de en valamit sejtek annak alapjan,
>>hogy a torinoi leplet vizsgalo harom C14-es laborbol ketto megint ilyesmi
>>teman dolgozott egyutt.
>Nyilvan arra gondolsz, hogy esetleg csak EZEK A LABOROK kepesek ilyen
>KIS ANYAGMENNYISEGBOL elfogadhato pontossagu kormeghatarozast vegezni. Az
>ertekes relikviakat viszont kar lenne elfustolni a tobbi labor kevesbe
>korszeru modszerei miatt. 1978-ban pl. a lepelbol kb. 200 grammot (a lepel
>egyhatodat!) kellett volna "egeszen elego aldozat"-kent odaadni!

Nem erre gondoltam, de ha ez szoba kerult, hadd pontositsalak: a C14-es
meres AMS-valfajat (accelerator mass spectroscopy) 1977-ben fejlesztettek
ki, es ekkor mar nehany milligram minta elegendo lett volna. Ekkortajt
fejlesztettek ki a gaz-szamlalos modszert (gas counter) is, amellyel
a lepel egy 20 cm hosszu szala is eleg a datalashoz.
Nem sokkal ezutan kezdodott a lepel C14-es vizsgalatanak szervezese, amely
a lepelkutatok 1977-ben alakult nemzetkozi tarsasaga, a STURP (The Shroud of
Turin Research Project) szerint egy atfogo, multidiszciplinaris kutatasi
program egy resze kellet volna legyen, mig egy (foleg C14-es kutatokat
tartalmazo) csoport szerint csak C14-es vizsgalatokra volt szukseg, a tobbi
komolytalan. [H.E. Gove, 12th Int. Radiocarbon Dating Conference, 1985. jun.,
Trondheim, Norvegia] Egyebkent a trondheimi konferencian jelentettek be
a tervezett hat C14-es labor (Rochester,Tucson,Oxford,Zurich az AMS-modszer,
Brookhaven es Harwell a gaz-szamlalos modszer kepviseleteben) elozetes 
eredmenyeit is, amelyet a British Museum felugyelete alatt tartottak. Ket-ket
100 g-os mintat kaptak, egy Kr.e. 3000-bol szarmazo egyiptomit es egy Kr.u.
1200-bol valo peruit. A zurichiek mindket esetben 1000 evet tevedtek, valo-
szinuleg a gondatlan mintaelokeszites (tisztitas) folytan, de a perui mintat
az osszes tobbi labor tul fiatalnak merte. [Burleigh R., Leese M., Tite M.:
An intercomparison of some AMS and small gas counter laboratories, Radiocarbon
28, 1986, 571-577]
Trondheimben aztan a hat C14-es labor vezetoi megallapodtak a kovetkezokben
(un. Trondheim-protokoll) a lepel vizsgalatat illetoen: (1) A British Museum
lesz a koordinator es a korrekt eljaras biztositeka. (2) STURP-tagok fogjak
a lepelbol a vizsgalando darabokat kivagni. (3) A British Museum fog ket kont-
rolmintat adni, amelyek kora mas forrasbol ismert. A szovetdarabokat szetfej-
tik majd, hogy a szovesrol ne lehessen felismerni, melyik melyik. (4) A Bri-
tish Museum irasbeli nyilatkozatot kap a laborok vezetoitol, hogy csak a
British Museum altal felhatalmazottakat tajekoztatjak az eredmenyekrol.
(5) A laborok szabad kezet kapnak a modszerek megvalasztasaban, de mindenrol
pontos dokumentaciot kell vezetni. (6) Az eredmenyeket publikalas elott a
Szentszek tudomasara hozzak.
Ehhez kepest (i) csak harom AMS C14 labor kapott mintat (Tucson, Oxford, Zu-
rich), (ii es iii) keszult a mintavetelrol egy majdnem teljes filmfelvetel, 
csak a mintak becsomagolasa nincs rajta, azt M. Tite (British Museum) es a 
torinoi ersek, Ballestrero vegeztek egy masik szobaban [Tite eloadasa a brit
lepeltarsasag tagjai elott, idezi H. Kersten es E.R. Gruber], (iii) Nem fej-
tettek szalakra a szoveteket, igy barki elso ranezesre azonositani tudta, 
melyik is a torinoi lepel (jellegzetes szovese erosen kulonbozott a masik ket 
mintaetol); az eredmenyeket kozlo Nature-cikkben [337. szam, 1989. feb. 16.]
negy minta szerepel, de csak a filmen is rogzitett 3 atadasa dokumentalt, a 
negyedik atadasanak idejerol es modjarol nincs szo; az eredmenyek pedig: a
"lepel"-re Arizona: 646, Zurich 676, Oxford 750 ev, a 4. mintara Arizona: 685,
Zurich:~650, Oxford 755 ev. (iv es vi) Az eredmenyek meg azelott a nyilvanos-
sagra kerultek, hogy a Szentszek hivatalos informaciot kapott volna, sot, a 
hivatalos bejelentes elott megjelent egy konyv a brit Rev. DH Sox tollabol, 
amelyben szerepelnek a C14-es eredmenyek [The Shroud Unmasked - Uncovering
the Greatest Forgery of All Times, London, 1988] (A hivatalos vatikani be-
jelentes datuma: 1988. okt. 13.)

Pista idez es teszi csipos megyjegyzeseit:
>>..., majd ket urge elvonult a darabokkal egy kulon szobaba, ahova 
>>a kamera nem kovette oket...
> ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 
>Ez pech! Akkor te NEM LATTAD, hogy OK csaltak, csak FELTETELEZED roluk!

Visszavagok: Te NEM LATTAD, hogy OK NEM csaltak, csak FELTETELEZED roluk!
Az allas 1:1 ;-).

> [...] Valamit tehat nagyon felreertettel. A C14-es vizsgalat nem alkalmas 
>sem a hitelesseg sem az esetleges csalas bizonyitasara, csupan egy lancszem a
>sok kozott. [...] Az ketsegtelen, hogy az amugy is meglevo ellentmondasok 
>szamat szaporitotta a radiokarbon vizsgalat, de az ekorul csapott "mubalhe" 
>csak hangulatkeltesre, a lenyegi problemak elfedesere alkalmas.

Valamint esetleg arra is, hogy kideruljon az igazsag. A balhe ugyanis nem mu",
hanem igazi, nem csak en allitom, hogy baj van a C14 teszttel, hanem sokan
masok is [tudom, nem a tobbseg dont].

>(A feltamadas mechanizmusat nem ismerjuk,[...] lehetne egy kortarsae is).

Olvasd el Viz Laszlo konyvenek 1991-es kiadasat, talalsz erre a fajta gondo-
latmenetre eleg kritikat ott, nem idezem. A lepelrol majd meg irok ...

>>A qumrani leletek nagy reszet 1991-ig visszatarto kutatocsoport a
>>jeruzsalemi Biblia Iskola keretei kozott mukodott, amely pedig
>>szoros kapcsolatban all a Hittudomanyi Kongregacioval, amely pedig
>>nem mas, mint az Inkvizicio egyenesagi leszarmazottja.
>
>Toled kolcsonzott szavakkal elve: ez mar EMELETES "szalagcim is lehetne"!

Koszonom a minositest, talan valami targyszeru ellenerv is elkelne.
Hivatkozasok a minositett mondatom alatamasztasara: a Bibliai Iskola
mindenkori igazgatoja 1956 ota konzultansa a Papai Biblia Bizottsagnak, a
qumrani tudoscsoport tagjai kozott is voltak bizottsagi konzulensek
[Annuario pontifico (vatikani evkonyv) 1956. ev 978. o., 1973. ev 1036.o.,
1988. ev 1139.o., 1989. ev 1187.o.]. A Papai Biblia Bizottsag regota
lenyegileg egy szervezet a Hittudomanyi Kongregacioval, annyira, hogy
funkcioban es tagokban is nagy atfedesek voltak, es 1971. jun. 27-en
VI. Pal papa egyesitette oket. A Hittudomanyi Kongregacio a Szent Hivatal
funkciojat viszi tovabb, amely 1542 elott Szent Inkvizicio neven mukodott.
Manapsag is hallgattatnak el papokat, teologusokat, irokat; csak ket
pelda: Edward Schillebeeckx atyat 1979-ben es 1983-ban is eretnekseggel
vadolta a Kongregacio; Hans Kung teologust 1979.dec. 18-an megfosztotta
allasatol a papa (a Kongregacio ajanlasara), es eltiltottak a romai katolikus
tanok oktatasatol. "Egy olyan papa itelte el teologiamat, aki egyetlen
konyvemet sem olvasta, s aki rendre elzarkozott a velem valo talalkozastol.
Az az igazsag, hogy Roma nem parbeszedet akar, hanem foltetlen engedelmesse-
get." [Sunday Times, 1984. dec. 2., 13.o.]

[A Bibliai Iskola tudosai...]
>>Az 50-es evektol azon erolkodtek, hogy Kr.e. nehany 10 evre 
>>dataljak a leleteket.
>A hir igaz, csak nem az egyhaz (mert annak mas a dolga), nem is az
>egyhaziak, hanem az "ellenerdekelt" fel, es nem Kr.e. nehany 10, hanem Kr.u.
>nehany 10 evre, de tenyleg "erolkodnek" a datalassal, dacara a paleografiai
>es a C14-es vizsgalatokbol kaphato kormeghatarozasnak. [...]
>Ha a szemellenzot letenned egy pillanatra, akkor magad is meglepodnel, hogy
>milyen furcsa mertekkel mersz: az egyik oldal bizonyitekait egy kezmozdulat-
>tal le akarod soporni, mig a masik oldaltol egy koromfeketenyi bizonyitast 
>sem kersz. Azt sem veszed eszre, hogy az Eisenman-Wise szerzoparos elmelete
>"egyedulallo", s egyaltalan nem ez a kumrani anyag kutatasanak a kozponti
>kerdese.

Le a szemellenzovel! A datalas eleg fontos ilyen esetekben, ezt maga
a Bibliai Iskola vezetoje, de Vaux is tudta, ezert is publikalt ezugyben.
Eloszor Kr.e. 2. sz. kozepe es Kr.e. 63. koze tettek a tekercsekben leirta-
kat, a romai sereg tamadasat Pompeius vezerlete alatt elkepzelve. [R. de 
Vaux: Archaeology and the Dead Sea Scrolls, atdolg. kiadas: Oxford 1971] 
Ezt az oxfordi prof. Driver cafolta, es nagyreszt a Habakukk kommentar 
elemzese alapjan romai legiosoknak tulajdonitja, es Kr.u. 66-ra (a lazadas
elso evere), vagy az utanra teszi az idopontot. [G.R. Driver: The Judaean 
Scrolls, Oxford 1965] ..... Az egesz tortenet, szakirodalmi hivatkozasokkal
olvashato a kovetkezo konyvben: M. Baigent es R. Leigh: Mi az igazsag a
holt-tengeri tekercsek korul?, Holnap Kiado, Budapest, 1994
A lenyeg: nem csak Eisenman es Wise dataljak a Bibliai Iskolatol elteroen
a tekercseket, es datalasban minden teren kimutathato, hogy [finoman szolva]
nem volt objektiv de Vaux es csapata.

Itt vagok, tenyleg van sorlimit, mint most megtudtam, 199 sor/nap.

Udv
Attila

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Es elvileg letezik egy soft-limit is, 99 sor/nap, amit mindenkinek
maganak illene betartania :-) 
Radnai Tamas
moderator
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS