> Temakor: Re: fenysebesseg ( 15 sor )
> Idopont: Tue Mar 19 05:21:44 EST 1996 VITA #470
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


> >allitasokat. Csakhogy a fenyfolt olyan mint a gondolat (a nepmesebol, ahol
> >a sebesseg maximuma a gondolat), nincs tomege.
> >
> E=mcc
>
> ezek szerint energiaja sincs?
> Van.
> Akkor tomegnek is lennie kell.

A fenyfoltnak nincs tomege, energiaja stb...
A fenyfolt csak egy fogalom. Ahogy fentebb elhangzott: gondolat.
A fenyfolt azoknak a helyeknek az osszessege, ami egyszerre, osszefuggoen
van megvilagitva.

                   ez az ernyo            x a megvilagitott pont
> -----------------------------------------X------------------
                                       /
                                     /
                                   /  fenysugar
                                 /
                               /
                             /
                            * ez a fenyforras

ez a kiindulasi allapot. ebben a pillanatban a fenyforrast 90 fokkal
elforditjuk.
Ha annyi idot varunk, amennyi a fenynek a *-y tav megtetelehez kell,
akkor ezt latjuk. A fenysugar vege epp erinti x-et, majd a kovetkezo 
pillanatokban a megvilagitott pont vegigvonul ar ernyon es y-ban 
allapodik meg.

------------------Y-----------------------X------------------
                                         /
                     \
                       \
                         \
                           \
                            * ez a fenyforras


az x-y tav nagyobb, mint *-y, es amennyivel nagyobb, annyival gyorsabban
megy a fenyfolt az ernyon. De: ami igazan mozog, az a feny, a fotonok,
es ok a * es az ernyo kozott mozognak (nem az ernyo menten!) es pontosan 
fenysebesseggel.
Azaz csak a gondolat volt fenynel gyorsabb.
Jol sejtem, hogy igy sem lehet meghaladni a fenysebesseg ketszereset???

udv

tamas

On Thu, 29 Feb 1996, Veronika Ronkos wrote:
 
 > Nem tartom valoszinunek, hogy a normal a testmeret novekedese miatt
 > valtozott volna.  Erveim: 
 > 
 > 1) Ha jol tudom, a testmeret nott, tehat a
 > normal A-nak lefele kellett volna mennie. (hosszabb hur, hosszabb 
 > hangszal, nagyobb fadarab, hosszabb levegooszlop mind melyebb hangot ad)
 > 
 > 2) Az A folcsuszasanak oka:
 >  a huros hangszerek hangja fenyesebb, ha a hurok jobban meg vannak
 > feszitve. Ezert sok hegedus (pl) szeret magasabbra hangolni, mint
 > 'tegnap', sot, 
 > 
 > 3)magasabbra, mint a tarsai. Mert fenyesebb (csillogobb) a hang akkor is,
 > ha foljebb "intonal", tehat egy hajszallal magasabban jatszik, mint a
 > tobbi. termeszetesen nem jelenti a hangszer hangjanak valtozasat, csak a
 > kiserethez kepest halljuk a hangot "fenyesebbnek". Az intonaco finom 
 > valtoztatasat egyebkent kiseret nelkul is tanulatlan ful 
 > hangszinvaltozasnak hallja. (Ehhez nem kell nagyon tanulatlannak lenni, 
 > sok zenesztarsam hisz hangszinvaltozasnak intonacios valtoztatast.)
 > Ennek az "ervenyesulesi modszernek" helytelen es (mindket ertelemben) HAMIS 
 > voltat bizonyitja, hogy igazan jo muveszek nem jatszanak magasabban, mint 
 > kamarapartneruk.
 > 
 > Az A ma is folyamatosan csuszik fol; ma  hivatalosan 440 Hz az A, de 
 > legtobb zenekar foljebb hangol, ha jol tudom, 444 Hz korul. Ezt az 
 > erteket aztan a hivatalos A is kenytelen kovetni, valamint a az uj 
 > (fuvos)hangszereket is eszerint epitik.

Igen, igen, igen....
A biblia torteneti is, nem csak irodalmi !
(A nagy tomorkodesemben ezt kifelejtettem.)

Janos.

> From: Gyula Csapo >
> Subject: normal A

> [...] sok hegedus (pl) szeret magasabbra hangolni, mint
> 'tegnap', sot,
>
> 3)magasabbra, mint a tarsai. Mert fenyesebb (csillogobb) a hang akkor is,
> ha foljebb "intonal", tehat egy hajszallal magasabban jatszik, mint a
> tobbi. [...]

Ezt ugy ertsem, hogy egy nagyzenekarban az osszes hegedus ugyanazt a hangot
magasabban jatssza, mint mondjuk a fuvosok ?! Ezt osztonosen csinaljak,
igy tanitjak nekik a Zeneakademian, vagy a karmester mondja nekik ?

> Az A ma is folyamatosan csuszik fol; ma  hivatalosan 440 Hz az A, de
> legtobb zenekar foljebb hangol, ha jol tudom, 444 Hz korul. Ezt az
> erteket aztan a hivatalos A is kenytelen kovetni, valamint a az uj
> (fuvos)hangszereket is eszerint epitik.

Szerinted meddig folytatodik ez a folfele csuszas ? A folyamat ugyanis
onmagat erositi, sot nemikepp visszafordithatalanul, mivel mar konstrukcios
valtozasok is szuksegesek (uj fuvosok).

Feri

>Mondjuk a szerzo megirja a zenet (itt meg csak
>a hagyomanyos, kozelito modszerekkel kottaz),

Mit ertesz "kozelito modszerek" alatt ? Talan azt, hogy
a hagyomanyos kottairas nem rogziti a hangzo zenet teljes
egyertelmuseggel ? Kerdes, hogy miert kellene, hogy rogzitse.  

>majd [...] eloadja, s a hangfelvetel
>mar Fourier transzformalhato, egyszer s mindenkorra
>rogzitve a szerzo szandekat.

Az igy eloallt Fourier-tarnszformalt ugyanazt az informaciot
hordozza, mint egy idotartomanybeli reprezentacio (analog v.
digitalis hangrogzites). Ez viszont azt is magaban foglalja, hogy
az ilyen "tokeletes" leiras oriasi helyet foglal el. Tovabba, es
ez nagyon fontos: a hagyomanyos, "tokeletlen" kottairas meghagyja
az eloadonak a muveszi kifejezes szabadsagat. (Lasd Varga Gyorgy
korabbi irasait.) Nem tudom, te hogy vagy vele, kedves Janos, de
en jonak tartom azt, hogy egy zenemuvet minden eloado kicsit mashogy 
ad elo.

>Es persze lehet viccelni, de a hagyomanyos kottairas
>is a Fourier transzformaltak kepe, csak az a kotta
>nem tartalmazza a hangszerre jellemzo felharmonikusokat,
>igy korlatozott pontossagu.

A _zenei_ hangok jellegzetessege, hogy harmonikus reszhangokbol
all, azaz a felhangok az alaphang egesz szamu tobbszorosei (a vaskalap
valoszinuleg kivetel ezalol). A Fourier-reprezentacio ezt az informaciot
viszont mar redundansan tartalmazza: a hagyomanyos kottairas ezt megkeruli
azaltal, hogy eloirja a  hangszert.

Megint meg kell, hogy kerdezzem: miert baj az, hogy a kotta
"korlatozott pontossagu" ?

>Es egyesek, (nagyon csodalom oket), de kepesek a kotta
>alapjan hallani a zenet. Miert ne lennenek kepesek a
>pontosabb Fourier transzformaltak idosorabol
>pontosabban "hallani" azt ?

Az effele kepessegekkel rendelkezo zeneszek
a kottafejekhez hozza tudjak rendelni a hangszerek mar ismert
hangjat. Ezen a vonalon folytatva: a hallott zenebol is
kivalaszhatok az egyes hangszerek ! Miert ne lehetne tehat a
kottairast is ezek alapjan szervezni ?

Feri

> 
> Ha ezek utan is izgalmas dolognak tartod, valaszolj, mert ez vegre egy
> olyan tema lenne, amihez en is hozza tudok szolni. ( Lehet, hogy egy kis
> valtozatossagot jelentene a Biblia es hitvitak kozott...)
> 
> 		Udv:		Gyuri
> 
Ha en is megfelelek, szivesen meghallgatom az ilyen iranyu erdekessegeket.
Bar engem foleg az altalanos relativitaselmelet erdekelne (ezen kivul).
Pl: mit jelent hogy gorbult az ido ?
Vagy: most akkor a fotonok mindig fenysebbel mennek ? Es gravitacios 
terben ? Es ehhez hasonlok...

raki

Udv!

Azt az altalatok idezett apokrifot igenis lehet ertelmesen magyarazni.
Csak ahhoz elobb ki kell nezni a magatok kore epitett fal mogul.
1 lehetseges magyarazat: Ha az ujszovetsegben megjeleno noellenessegbol
indulunk ki, akkor szrintem jelentheti a kovetkezot:
Az elso szemely (ha jol emlekszem, Simon Peter) a no szot mint allegoriat
(nem vagyok benne biztos, hogy ez a megfelelo fogalom, mert reg voltak
a kozepsulis irodalomorak) hasznalja, tehet valamifele tulajdonsag
gyujtofogalmanak tekinti, mig a ferfi szot mas tulajdonsagcsoporthoz
rendeli hozza. Jezus ezekkel a hozzarendeleseket hasznalva valaszol ugy, ahogy.
Innen mar eleg az, ha csak a kozpontozas es nehany rag valtozik a
forditas soran, es mar ott is vagyunk, ahol a part szakad.

Lehet, hogy ez egy kicsit most kodos, de semmivel se kodosebb, mint
egynemely hivatalos bibliamagyarazat: tolem most igy ropteben ennyi telt.

Bye: Balogh Mihaly

Tisztelt Vita!

Marcius 25-en (hetfon) nagy VITA eso" volt: egy napon negy szam is
befutott! A 471, 472, es 473 szam melle - meg mondja valaki, hogy
nincsenek csodak - befutott a 465-os szam is (marc 12-i datumokkal).
Legnagyobb meglepetesemre benne volt Konkol Attila regen vart irasa is,
igy a penteken feladott (es a 473-as szamban megjelent) irasom bevezeto
mondata enyhen szolva "anakronisztikussa" valt. Nem tudom, hogy a technika
ordoge muvelte ezt, vagy "az ellenseg keze tette be a labat", mindenesetre
elnezest kerek Konkol Attilatol es a VITA minden megbotrankoztatott olvasoja-
tol, amiert a megirt, csak hozzam idoben el nem jutott folytatast foloslegesen
hianyoltam.

Cserny Pista