Sziasztok!

Koszonom Voros Jozsef nagyon erdekes es ertekes
valaszait a fotonokrol. 

> ----------------------------------------------------
> Felado : Nemes Marcus
> Nekem is lenne egy kerdesem a feny kettos termeszeterol. Ami nekem az
> egeszben nem tetszik, az az, hogy ha van egy jelenseg, akkor mindig azzal
> a termeszetevel magyarazzuk, amelyik kezenfekvo. Meg lehet ezeket a masik
> termeszettel is magyarazni?

Bizonyosra ne vedd amit gondolok, mert en csak egy mukedvelo,
maniakus gondolatkiserletezo vagyok. Igy szivesen veszem a konyortelen
kritikat is, nehogy eltevedjek.

Ha klasszikus atommodellben gondolkodunk, (s remelem ez esetben 
megtehetjuk ) es elektront gerjesztunk, masik megengedett 
palyara kerul, melyhez nagyobb keruleti sebesseg is tartozik.
Ha e sebessegvaltozas tenyet tapasztaljuk, feltetelezhetjuk,
hogy mechanikai impulzusbol szarmazik. Ha minden ketseget kizaroan 
feny hatasara nott a sebesseg, abbol kovetkeztetnunk kell arra,
hogy a feny produkalt mechanikai impulzust.

Az alt.rel. -bol kovetkezik, hogy a reszecske sebessegenek
novekedese egyuttal tomegenek novekedesevel is egyutt kell
jarjon.
A fenyforras oldalan pedig energia- es ezaltal tomegcsokkenes
tortent.
Ha a hetkoznapi felfogas szerinti anyagatvitel nem is tortent, 
tomegatvitelrol beszelhetunk.

Mas lehet a helyzet, ha a megcelzott rendszerben nincs 
elnyelodesre lehetoseg, mert nincsenek olyan elektronallapotok, 
melyek lehetove tennek az adott frekvenciaju foton elnyeleset. 
Tegyuk fel, hogy tukorrol visszaverodik a foton. 
Itt mar tanacstalan vagyok.
Hajdanan ugyanis olvastam olyan urjarmu lehetosegerol, mely
igen nagymeretu tukorrel felszerelkezve a Nap fenyenek nyomasat
hasznalna fel toloeronek.

Ha tavolodik a fenyforrastol a tukor, akkor a visszaverodo 
fenyt a Doppler effektus alapjan alacsonyabb frekvenciajunak
eszleljuk. Az alacsonyabb frekvenciahoz kisebb energa
tartozik.
Ez azt kell jelentse, hogy a fenyben eredetileg
kepviselt energia egy resze megsem verodott vissza ?
Gondoljuk azt, hogy amiatt verodott vissza kevesebb energia, mert 
a tukorrel ellatott rendszer mozgasi energiaja novekedett ?

Nekem egyelore ez megnyugtatonak tunik, de nehogy ugy jarjunk,
mint az Archimedes elotti idokben, amikor ugy gondoltak,
hogy a vasdarab azert sullyed el a vizben, mert a Foldanya
szereti, a fa pedig amiatt marad fenn, mert azt kevesbe.
 Abban az idoben ez volt a megnyugtato valasz sokak
 szamara.

Ha rogzitett a tukor a fenyforrashoz kepest, akkor 
csak nyomas merheto. A feny nyomasa energiaatadastol 
fuggetlenul is tapasztalhato.

Az energia-tomeg ekvivalenciat elfogadva rogton felvetodott 
bennem, hogy egy osszenyomott spiralrugo tomegenek is 
nagyobbnak kell lennie, mint nem osszenyomott allapotban. 
Ezt a fem kristalyszerkezeteben hevesebben mozgo reszecskekkel
kellene osszefuggesbe hozni, de hogyan ?
Egy magnyujtott, megfeszitett, vagy osszenyomott rugalmas test 
tomege is nagyobb kell legyen az energia-tomeg ekvivalencia 
miatt, de milyen sebessegnovekedessel lenne ez osszefuggesbe
hozhato ?  
                  
                  Udv: -geonauta-

TPA: nalunk a tanszeken a gep kivalo minosegu, robusztus kivitelu
lemezszekrenyeben tartjuk a vegyszerek egy reszet. A szekrenybe elszivo
is be van kotve, igy minden alkalommal megdicsernek a biztonsagtechnikai
ellenorzes soran. 
vaskalap, vasszekreny... 
Janos

Kedves Takacs Feri (& Masok)!

> A kituzott feladatodat a [0,1] es [0,1) szakaszok azonos szamossagarol
> viszont nem egeszen ertem. Valojaban milyen bizonyitast varsz?

Szerintem teljesen egyertelmu:

> -- Bizonyitsuk be "direkt modon", hogy ugyanannyi pontja van a [0,1] zart
> szakasznak, mint a [0,1) balrol zart jobbrol nyilt szakasznak (azaz adjunk
> meg egy-egy ertelmu megfeleltetest e ket halmaz elemei kozott).
 ...
> De ha nem a szamossagot akarod bizonyitani, hanem valami mast,
> peldaul azt, hogy pontosan ugyanannyi pontja van a ket szakasznak

Az nem mas! Ket halmaz azonos szamossagu, ha letezik kolcsonosen egyertelmu
megfeleltetes az elemeik kozott. Ez _pontosan_ azt jelenti, hogy _pontosan_
ugyanannyi eleme van a ket halmaznak. Vagy ha Te valami mast ertesz a
"pontosan ugyanannyi eleme van" alatt, akkor oszd meg velunk, kerlek!

> akkor ez nem fog sikerulni. Az 1 nem eleme a nyilt szakasznak, tehat
> minden ketseget kizaroan a zart szakaszban eggyel tobb pont van. Ha megis
> sikerulne az ellenkezojet bebizonyitanod, akkor a lehetetlent bizonyitod

Kivancsian varom a "lehetetlen" definialasat. En probaltam, de nem jutott
okosabb eszembe, mint hogy "lehetetlen az, aminek az ellenkezojet be lehet
bizonyitani". :)

> be. Ez szerintem, csak az egy-egy ertelmu fuggveny fogalmanak illegalis
> kiterjesztesevel oldhato meg.

Na, erre legalabb annyira kivancsi vagyok! Hogy lehet ezt kiterjeszteni,
raadasul illegalisan?

A fene tudja miert, de eszembe jutott egy anekdota (a forrast es a pontos
szoveget mar homaly fedi, de a lenyeg a kovetkezo):

Einstein eloadast tart a relativitaselmeletrol. Az eloadas vegen felszolitja
a hallgatosagot: akinek kerdese van tegye fel. Jelentkezik egy uriember:
- En a tabla bal oldalan felulrol a masodik egyenletet nem ertem.
Mire Einstein:
- Ez nem kerdes, ez allitas. Kerem a kovetkezot!


Tisztelettel:
               Sailor

Ha mar itt tartunk: soha olyan konnyen kezelheto/tanulhato/beszedes
assembly nyelvet nem lattam meg, mint a PDP-11 MACRO assemblere volt!
Nagyon rugalmas, "millio" cimzesi moddal, hatekony gepi utasitasokkal...

(En 10 evig dolgoztam PDP-11 gepeken.)

Udv: Karoly

> 11/170 es 11/110 (Janus) jelzeseket viseltek, utolso ket tipusrol
> igen keveset tudok, azon felul, hogy mikroprocesszor alapuak voltak.
> Milyen operacios rendszer futott a gepen, milyen erzes volt vele
> dolgozni?

Ne viccelj! Nem hiszem, hogy nincs senki, aki otthon volt ezekben
a rendszerekben! Millioan voltunk! Soha olyan lelkesito konferenci-
an nem voltam meg, mint az akkori DECUS-HLUG osszejovetelek.
(Digital Equipment Users Society Hungarian Local Users Group, amely
ha jol tevedek, a mai napig letezik.) Hivd fel batran a DEC magyar-
oszagi igazgatoi kozul barmelyiket, szerintem biztosan segitenek!

Egyebkent RSX-11M (kesobb RSX-11M-PLUS) alatt futottak.
SZUPER op.rendszer volt akkoriban. Szuper valos ideju, multiuser,
multiprogramozast valositottak meg, es ami a lenyeg: NYILT rendszerek
voltak! Semmi virus, semmi Mikrofos go"g; az modositotta a kernelt,
aki akarta (ld. Linux!), minden gep KOMPATIBILIS volt, a DEC elfo-
gadta a sikeresebb modositasokat!!!
Imadtam en is turkalni benne! Az utolso cegnel, ahol hasznaltuk,
2Mbyte memoriaval, nehany 100 Mb winchesterrel, kb. 20 terminallal
teljes vallalati feldolgozast elbirtak(fokonyv, munkaugy, ketszaz-
valahany bolt elszamolasa,stb.) minimalis valaszidovel. (A valaszido-
re jellemzo, hogy a 20 terminalbol kb. 10-en profi adatrogzito csajok
meloztak, marpedig azok rendes sebesseggel vertek a billentyzetet!)

Keszithetitek a koveket: a PC-k felepitese, op.rendszerei, hardvere
elbujhat azok mellett! (Termeszetesen leszamitva az azota elert ori-
asi sebesseg/technologiai/hattertar/stb. fejlodest, valamint a Linux-
ot mint op.rendszert.)

Na, azt hiszem, most mar elegetek van ebbol a ven szivarbol, aki
visszasirja a regi ocskavasakat...
Udv: Karoly

Bekuldom Titusz intervallumos feladatat, de csak azert, mert reklamaltad 
(egyebkent kvazi magamtol oldottam meg, csak annyira emlekeztem, hogy 
valamit vegtelenszer kell csinalni), meg hogy Takacs Ferinek 
bebizonyitsam, valoban ugyanannyi pontja van a [0,1] es a [0,1) 
intervallumoknak. Meghozza azert, mert mint azt Te is belattad, a ket 
halmaz szamossaga megegyezik, marpedig ez pontosan azt jelenti (def. 
szerint), hogy a ket halmaz kozott letesitheto bijekcio (kolcsonos 
megfeleltetes), ez pedig egyet jelent az "ugyanannyi eleme van" 
kijelentessel. De szerintem ezt a csontot mar leragtuk, a paros szamok
es az egeszek temakorben. Az, hogy talaltal egy rossz bijekciot, ami
persze nem is az, meg nem jelenti, hogy nincs jo bijekcio.

Az alabbiakban az osszeadast ertelemszeruen ertjuk. 

[0,1) = [0,1/2) + [1/2,3/4) + [3/4,7/8) + ...

Most a jobb oldalon allo intervallumok pontjaihoz rendeljuk hozza a 
"tukorkepuk" pontjait, tehat pl. a [0,1/2) intervallum pontjaihoz a 
(0,1/2] int.vallum pontjait rendeljuk (ertelemszeruen). Ezt a 
transzformaciot minden egyes intervallumra elvegezve, kapjuk:

[0,1/2) + [1/2,3/4) + ...  ->  (0,1/2] + (1/2,3/4] + ...

Konnyu eszrevenni, hogy a jobb oldalon egy mindket vegen nyilt 
intervallum all. Az int. bal oldala nyilvanvalo, a jobb oldala pedig 
nyilvanvalo, hogy miert nem lehet zart (az 1-nek kene zarnia, de az 
nem eleme egyik intervallumnak sem). Ez az, amire kozepiskalai 
matektanarom azt szokta mondani: Jopofi a lopofi? A jobb oldal 
tehat nyilt, es ekkor nyilvan csak a (0,1) lehet (konnyu belatni,
hogy se kisebb, se nagyobb nem lehet nala).

Tehat vegeredmenyul azt kaptuk, hogy a [0,1), es a (0,1) kozott  
bijekciot letesitettunk. Ebbol pedig kovetkezik az eredeti allitas, 
pl. ugy, hogy mindketto vegere odabiggyesztjuk az 1-est, ekkor 
megkapjuk a kivant [0,1] es (0,1] intervallumokat. 

Ha mar a feladatoknal tartunk, had adjak en is egyet. Bizonyitsuk be, 
hogy egy szigoruan monoton fuggvenynek csak megszamlalhatoan sok 
szakadasi pontja lehet. Ez egyebkent joval konnyebb mint a fenti, 
ugyhogy erdemes probalkozni, nagyon szep megoldas van ra.   

Udv.: Sebestyen Balazs