1. |
UUSA and biblia (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: normal A (fwd) (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
3. |
Richardnak (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
4. |
egy nehez osszehasonlitas (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
5. |
kotta (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
6. |
A fenyfolt fogalom, (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
7. |
Valasz Szekely Zolinak (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: fenysebesseg (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
|
+ - | UUSA and biblia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Olvasom a Vita-ban (ha jol emlekszem Sz. Zoli irta, de ha nem akkor elnezest):
> > Modern tarsadalmakban, mint pl. az Egyesult Allamokban,
> > a Biblia a napi elet resze. Errol hallgat a magyar media,
> > pedig ez nagyon foltuno mindenkinek, aki itt el akarcsak
> > egy honapot is.
>
En evekig eltem az USA-ban, de nekem (tobbek kozott) inkabb a kabitoszeresek, e
s a hihetetlenul anyagias, sivar lelkivilagu emberek tuntek fel. (Hogy most az
altalad nagyraertekelt tobb millio homoszekszualisrol ne beszeljunk). Gondolom,
ok nem olvassak a bibliat.
Udv:
VZ.
|
+ - | Re: normal A (fwd) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ez itt valasz Lajos kerdesere a VITA 456-ik szamaban foltett kerdesere.
On Thu, 29 Feb 1996, Veronika Ronkos wrote:
> ---------- Forwarded message ----------
> Date: Thu, 29 Feb 1996 10:13:58 -0600 (CST)
> From: Gyula Csapo >
> To:
> Subject: normal A
>
> Nem tartom valoszinunek, hogy a normal a testmeret novekedese miatt
> valtozott volna. Erveim:
>
> 1) Ha jol tudom, a testmeret nott, tehat a
> normal A-nak lefele kellett volna mennie. (hosszabb hur, hosszabb
> hangszal, nagyobb fadarab, hosszabb levegooszlop mind melyebb hangot ad)
>
> 2) Az A folcsuszasanak oka:
> a huros hangszerek hangja fenyesebb, ha a hurok jobban meg vannak
> feszitve. Ezert sok hegedus (pl) szeret magasabbra hangolni, mint
> 'tegnap', sot,
>
> 3)magasabbra, mint a tarsai. Mert fenyesebb (csillogobb) a hang akkor is,
> ha foljebb "intonal", tehat egy hajszallal magasabban jatszik, mint a
> tobbi. termeszetesen nem jelenti a hangszer hangjanak valtozasat, csak a
> kiserethez kepest halljuk a hangot "fenyesebbnek". Az intonaco finom
> valtoztatasat egyebkent kiseret nelkul is tanulatlan ful
> hangszinvaltozasnak hallja. (Ehhez nem kell nagyon tanulatlannak lenni,
> sok zenesztarsam hisz hangszinvaltozasnak intonacios valtoztatast.)
> Ennek az "ervenyesulesi modszernek" helytelen es (mindket ertelemben) HAMIS
> voltat bizonyitja, hogy igazan jo muveszek nem jatszanak magasabban, mint
> kamarapartneruk.
>
> Az A ma is folyamatosan csuszik fol; ma hivatalosan 440 Hz az A, de
> legtobb zenekar foljebb hangol, ha jol tudom, 444 Hz korul. Ezt az
> erteket aztan a hivatalos A is kenytelen kovetni, valamint a az uj
> (fuvos)hangszereket is eszerint epitik.
>
>
|
+ - | Richardnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Egy-ket kulonbsegrol
Kedves Richard!
Irod:
> en, mint egy pogany ember, nem tartom helyesnek, hogy a gyerekeket mar
> kicsi koruktol kezdve arra neveljek, hogy a bibliaban, vagy valamilyen
> vallasban talaljak meg a problemaikra a valaszt.
Nem valaszrol van szo, hanem utmutatasrol. Te milyen ut-
mutatasban hiszel?
> Velemenyem szerint sokkal helyesebb, ha valaki a _sajat_ nezetetin keresztul
> tudja szemlelni a vilagot, mint mar keszen kapott vilagnezeten keresztul.
Erdekes ez eppen a gyerekneveles kapcsan. Szoval rabizod
a gyerekre, tegyen, amit akar?! Nyilvan nem, meg Te sem.
A keresztenyseg kulonben sem "keszen kapott vilagnezet".
Inkabb kereteket jelent, amiket a hivo egyenileg (es ko-
zossegben) tolt ki tartalommal.
> Szamomra megnyugato az a tudat, hogy sajat magamban hiszek, nem kell egy
> rajtam kivul allo hatalomhoz fordulnom, ha ugy erzem, valsagba kerultem.
Isten nem az a fajta "hatalom", amihez, mint rajtad ki-
vulallohoz fordulhatsz. Inkabb esely arra, hogy lathass.
Nem tudom, ki mit szol ehhez, de szerintem a valsag ak-
kor jon, amikor a sajat ero megfogyatkozik. Ilyenkor
nem biztos, hogy epp erre a sajat erore lehet, es a sa-
jat magunkba vetett hitre eleg tamaszkodnunk.
Udvozlettel: Sz. Zoli
Mas: A foltamadasrol szolo bizonyitekokrol talaltam egy
ugyes osszefoglalot Josh McDowell tollabol. Szeretnem
ismertetni roviden meg Husvet napja elott.
|
+ - | egy nehez osszehasonlitas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Moral, tolerancia...
Hogy melyik vallas tamasztja a szigorubb kovetelmenyeket ?
Nem hiszem, hogy ebben a kerdesben dontes szulethet.
Mindegyik egy onallo rendszer, csak sajatmagan belul
lehet ertelmezni sajat fogalmait es azok hasznalatat.
Pld. egy hivo muszlimmal beszelgetve (figyelem!, nem kotozkodve !)
egyertelmuen kiderul, hogy a mohamedan vallas a legtoleransabb,
es a nok megbecsultsege egyertelmuen magasabb keleten,
mint a nyugati kulturakban, ahol a no mint fogyasztasi
cikk szerepel csak. Nezz meg egy reklamblokkot...
:-)
Kulonben sokat tanultam a vizbe dobott kovem
hullamaibol...
Janos
|
+ - | kotta (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
De igenis komolyan gondolom.
Mondjuk a szerzo megirja a zenet (itt meg csak
a hagyomanyos, kozelito modszerekkel kottaz),
majd betanitja a (szerinte legjobb hangszerelessel
es zenekarral), eloadja, s a hangfelvetel mar
mar Fourier transzformalhato, egyszer s mindenkorra
rogzitve a szerzo szandekat.
Az is elkepzelheto, hogy az egeszen gyakorlott szerzok
rogton a transzformaltat generaljak a szamitogepukon.
szerintem csak szokas kerdese.
Es persze lehet viccelni, de a hagyomanyos kottairas
is a Fourier transzformaltak kepe, csak az a kotta
nem tartalmazza a hangszerre jellemzo felharmonikusokat,
igy korlatozott pontossagu.
Es egyesek, (nagyon csodalom oket), de kepesek a kotta
alapjan hallani a zenet. Miert ne lennenek kepesek a
pontosabb Fourier transzformaltak idosorabol
pontosabban "hallani" azt ?
Ercesen (sok felharmonikussal) zengo vaskalappal:
Janos
|
+ - | A fenyfolt fogalom, (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
sem tomege, sem energiaja nincs.
A fotonoknak, (ha ehyaltalan leteznek:-)
amik a szemunket
bombazzak, van energiajuk, impulzusuk.
Nem baj, ha nem erted, nekem sem
minden vilagos...
Vaskalapi Janos
|
+ - | Valasz Szekely Zolinak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli irja:
>Korai bucsu...?
>Kedves Attila! Sajnalnam, ha kilepnel a vitabol.
Vajon miert? Tanulhatnek meg Toled, vagy Te szeretnel tolem ?
>A Tamas apostolnak tulajdonitott
>"Evangelium"-bol azert ideztem, hogy lassuk, mit is reklamoznak
>paran (koztuk Te is) a VITA-n. Ha Te sem vallakozol az idezett
>resz ertelmezesere, akkor ki fog? Es akkor mi miert tartsuk ezt a
>muvet annyira jonak, hogy a Bibliaba akarjuk foglalni?
Reklamrol szo sem volt, nem vagyok anyagilag erdekelt abban, hogy barki
barmelyik forditast megvegye. Az Altalad idezdett reszt mar kb. 1-2 evvel
ezelott en is ideztem, sot: ideztem hozza egy magyarazatot is. Nem akarom most
elismetelni, kis testi munkaval barki utananezhet, az idezett konyv [Osho: The
mustard seed] adatait is megadtam.
>Cser Feri ugynevezett "bizonyitekai"-rol elismeroen nyilatkoztal,
>mintha azokra nekem reagalnom kellene.
Ezt talan igazolnad valamivel? En mar csak valaszoltam arra, ahogy Te lemino-
sitetted Feri allitasait, azaz a magad modjan mar reagaltal rajuk. A baj inkabb
az, hogy nem konkret mondatokra, kerdesekre valaszolsz, hanem szubjektumodon
atszu"rt, ertekelessel kevert, es korantsem teljes osszefoglalokat adsz, sok-
szor hetekkel kesobb.
>De Neked is fol kellett ismerned, hogy Cser Feri elmeletecskei mifele anyagbol
>vannak gyurva. Lamcsak,Feri Jozsue-ertelmezese meg elotted is betette a kaput.
A Jozsue ertelmezes [es a tobbi elgondolas] nem Ferie, nem is csak Barbara
Thiering-e. Nem is tett be semmilyen kaput sehova, olvasd el alaposabban a
vonatkozo levelemet (Vita 462). Keresendo kulcsszavak: "NEM TUDOM".
>Kar, hogy nem lepsz tovabb, es nezel szembe egy sereg tovabbi,
>altalatok hangoztatott erv tarthatatlansagaval.
Kedves Zoli, kerlek, ne kimelj, lepjel tovabb, es sorold a tarthatatlannal
tarthatatlanabb allitasaimat, es vonultasd fel megsemmisito es egyertelmu
ellenerveidet! Hadd nezzek veluk szembe! Arra kerlek, tuntesd fel az irodalmi
forrasaidat is, vagy azt, hogy sajat elmeletecskeidrol van-e szo. Csak hogy
tudjam, mibol is vannak gyurva a mondataid.
Udv
Attila
PS: Ha az Illes egyuttesnek lehet, talan en is visszaterhetek neha. ;-)
|
+ - | Re: fenysebesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> =======================================================
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Re: fenysebesseg ( 15 sor )
> Idopont: Tue Mar 19 05:21:44 EST 1996 VITA #470
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> >allitasokat. Csakhogy a fenyfolt olyan mint a gondolat (a nepmesebol, ahol
> >a sebesseg maximuma a gondolat), nincs tomege.
> >
> E=mcc
>
> ezek szerint energiaja sincs?
> Van.
> Akkor tomegnek is lennie kell.
Abban teljesen igazad van, hogy ha valaminek energiaja van, van tomege
is. A fotonnak nyugalmi tomege nincs. ( Azaz olyan kicsi, hogy nullanak
tekintheto. Hogy tenyleg nulla-e, arrol tudtommal meg vita folyik. De nem a
hix-vitaban...) Ez persze mind a fotonra ( fenyre ) vonatkozik, a gondolat tome
gerol es
energiajarol nem tudok mit mondani. Talan csak annyit, hogy a gondolat
elektromos es vegyi impulzusok formajaban terjed az idegrendszerben, ami
azert lassabb a fenysebessegnel, es jol merheto energiaja is van.
> Elnezest, hogy belekotyogtam, semmi kozom a fizikahoz,
> de ez izgalmas tema, es a fenti osszefugges eleg nyilvanvalo.
>
> Vagy rosszul ertelmezem?
>
> kuszi
>
Nem tudom, kinek mennyire izgalmas tema, de megnezel barmilyen
fizikakonyvet, 1.) tobbet megertesz a dologbol
2.) lehet, hogy elmegy a kedved tole...
3.) kicsit tobb kozod lesz a fizikahoz...
Ha ezek utan is izgalmas dolognak tartod, valaszolj, mert ez vegre egy
olyan tema lenne, amihez en is hozza tudok szolni. ( Lehet, hogy egy kis
valtozatossagot jelentene a Biblia es hitvitak kozott...)
Udv: Gyuri
|
|